Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-12-01

• gyeraekeh kesébe, i kituszkolja „Ut a sz, babol. A legidősebbnek lelkén köti anyai p. fojtok igér.-te mellett, bogy iskolába ménjei az-.u, H pólyás 1>BL>I kíadjuaatáláaáböa fog. K a legkényesebb teretntée, arra még nem lebi ráparancsolni, ha jól esik neki, sir, ez ellen ke (enni vah.mit, m.-rt a/, apának aludni kell, •irón felaavarná álmából, Az orvosság, iii.-l\ i

v

.:l elhallgattatja a gyei m-k-< a köielbetl van: egy vizes zsenik.) 7-'s pálinka. Egy darab laemlya belel átitat pálu kával, s beletörni a gyemtek szájába, az «IM bitja, megrészegíti, elaltatja. Bogy töukl i-t.-s/i %•«•!.• a szervezet ét. art M nles anya nem gondol, azzal sem tCrödil hogyha magái is gyermeke testi és mellen nyomorék less, egj a börtöntöltelék közül HaMon-e tehál a táreadalomra, ba munka ben megedződött női keroh vessik ki reazukc t munkából? Kern es nem. de tegyük Imzzá. még ni mert must átmeneti kori ."lünk. maid ba esa tul l.-sziink. akkor csak jótékony hatását árva Bük, de addig csak .1 hátranyalt. Tennünk aj lene aaonbea nem aanbad, meri minden .-utbe — ember, s mint úyerj reml.-lk.-zhet.ik önmagává Ének a nők, kik kényszerülve vannak fizikai ,-i,it igénybevevő mnukákal végeani, jó] lehet ebben már inegegyesnek a fórfiakknl mégsem kivannak .1 férfiak jogaihoa haaoulókal BŐI nem tartanak igényt azokra az e|üj..^..kn S--H1, melyek a nőket hagyqmáaau megillette •'• éa megQtt ti. Lassúk, bogy hogyan állunk m->si ma asokknl a nőkkel, akik magasabb táraadalm osztályba tarti ./.nak. de kik szintén kéuysaeritvi \ annak. vagy ha nem is kén yszerülí ek, Illegi kiveszik rész;;!.

et a/, eleltelil.tailás küzdelmeiből Alig \an ma már lmatal. Imi m- lenne női al kaimazutt. Elveseik a léniák elnl a kenyeret, maguknak még MM isersik meg, mert sokká olcsóbban végsák a munkát mint a léniák, kii pedig szintén alig tudnak kijönni a keresetükből Hány munka nélküli ambioiósaa ós tehetsége lelti vau, akiknek állasai u<> tölti be. ha-'áia minek hu' van az a fehér bolh ritkasága muejemher, nki merészelne az <> kon kmie!IS-\.-i esak olyan hangon beesélni, min Férfikollegájávsl. Hogy egyszerű példái hoaanl h-l. mir wolna egy irodista nő, ha pl. agy fiatal •mlier egy laobebau levő egyetlen széket ,-| foglalná; S nem állna lel akkui sem, ha 0 je eil vau. Legalább ia annyit jegyemé meg, elvitel (látatlanul kedveset): ..jaj. de udvariatlan?!* Pedig, ha .1 ülne. ha ezer forintom lenne ei ím inéin ajánlani egy fbrinl ellenében, raéf •e\ idősebb férflkollegaja előtt sem ke.ne fa ii'lv arias

ságból

. ld.1.1 kouyi-1 az lsli-n; a,int adi.il, a.t ia el kei eit egyesem átment, im^ ug\ éljem le a/ élete mi kőnyek t-s boldogság iiilkül, mert akiiek uiive niin-s, liiéd.i^s;i^a sínesen Itt ismét i-t> kis s/unel-t tartóit, mintha :i iiulliiak valatneiiiivi kedve.. valamennyi fájdalmai iné-kit egvsserre akaita volna lölntéziii. Mikor a edves emlékekről besz-'lt. Bl are;l sugár/ott az rüiuWíl, a boldogssgiól, s fájdalmai kifejezést öl"tt, mikor a mea védésről szóim t — Ott Uli, a somogyi partim, /aimirdiban ikutl egy leánv. Tiszta vult. szép folt, jobb volt z angyaloknál - sselidebb a galambnál. Három ármegyéből jártak a hasuk boa a kérők gasda* abbak, nsebbek, nnm éa lehettem • as a leány légii sank engem iteretett, nekem nevelte • virágiit: a muskátlit, meg a roanwriagot, amit min<-n vasárusp a kalapom mellé tűzött. Volt is mlita batagoeom slég: miadea baJaiuii|>arti legény Két hónapig voltunk vőlegény és nmayass* 'uiiv . . . a/.utiiti jött az életem legszebb, m-m a fbotdogtala

OBbh napja: január L'4-ike, Bl esküink napja, ezelőtt hsrminezhároin évvel. Ugy volt megbeiaélve, hogy mom haton d.-liiín átjönnek HZIÍIIOII a Balatoaoa, mely éppen ugy • voll fagyva, mini most és másnap megtartjuk : esküvőt. Aznap vad, irtózatosan uyilkna vihar dühönitt a jégen. Házunk uit 1 >tl leaa az aled falu végen t-lvnek alilukiii a Balatonra nézlek. Miír kora UuUM udaáltiam az ahhikhoz, kinyitottam s szi•mben a kimuiidluiiatlan boldogság érzetével les. 111 azt a s/aiil, aiuelv az en ineiivsiHHZonvomat t'H. A lovak lel voltak buk rét ás VB 1 mudeuikKzzel esak azl akartain jelezni, bogT hizonv ja hölgyek nem szívesen válnak nn-jí a joyaiktói, ajaj blBony nem illeti m»;« őket már akkor, a.nikor belii/.i.iiyitják, liuyv ok in-in „gyetigébb nem*, mert hisz ugyan azt a munkát végzik, , amit. az eröeek, a féraak. A harmadik kategóriája a linknek az. ki annyiban hódol a sz.u-ialis elveknek, hogy jogot , mennél többet, kőu-lesse^et — semmit. Azaz I valamit megis. Hogy ezt kellően megértbeeaük, ránduljunk I lel rgy kiesinvt — Budapestre, TekiutaQuk beasekfő, csak kiosinyl is jobb niudii házlioz. Hogyan osztja be idejét eo\ moderu BMSOtty, akiu.-k gyermekei vannak. Béggel lehetőleg kestin telkei. • fodrámmő I megfésüli, a szohalanva telöltöxteti, s mikor vegmlt, akkor elmegy, m íjuk nz agglegénye^ ket szidó egyesülés \ alasz: mányi üléaere. Hasa. kerül, átöltösik, megebédelnek, ujbd átü.tőzik s meg; sétálni akávéháa elé, nu^ a díva- iserint elérkezik az az ideje, huny !»•• a leltet kávézni. A/.ian .-MI.-re hazakerül, B bisouy nem ritka<ag, bogy vacaora után is kávéhásba megy, termesaeteseu aaért, meri est igy szokták a tértink, s minden ember —embei. ok is élnek a férfiak e jogával. Otthon pedig B saobeláuy éa asakácsué a eselédszoliaban lohadjak \ előlegeiket és kínálgatják ieazi magyaroa vendégsaeretette] gazdájuk jienzén. Beljebb a gyermeksxobában a bouue, vagy uevelönő sseraimee eveiét ir a gyermekek pedig, as édes jól neveit gyermekek a tizedik nippet vágjak a fÖldhöa és saivettépően örülnek, hogy végre sikerült a tigiua löldhöa verése Ugy, lmgy az nem ezer darabra tölt. esak a lej valt le a testről I bölcsen konstatálják, hogy B lej. az bizony üres. Az elöld, emiitettem as egj letekbe járást. Azt elismerem, hogy nem mindig elitélendő, bár a térjek iitiiu Méretik, ha a unk maguk kösött egyesülnek, mert az legiubbször uj kalap niej; ruhavásári ássa] jár. \ au azoiilian akárhánv olyatl női egyesület, amely wociáUs j'-llegü. ame|\i,i-k miikiulésebol a larsadalom lát hasznot. Kz.-k a jótékony egyletek. Huny szegény látja és érzi működésük áldását. Hány kis gyermekei vednek meg meleg ruhával a tel Bordsága élten, báuy ember éhsé-j ",'•1 osillapitjáh le, s igy tovább. Ezek a téuykedéeek szociális jellegűek. N • fejtsék éa ehessek 1 isegéuy, míg nekem feleslegem van, hiszen „minden ember — ember.Azért ezek az egyletek teljesen nem telelnek mag a szoeialis elvek intencióinak, mefli .zen eh i-k szerint, minden munkabíró embernek kell annyi k.-ri.M-tenek lenni, bogy családját ti.sztességgel eitertbaasa éa ruházhassa. Annyi azonban biaonyoa, hogv esekben az • gyletekbeii világlik ki, liogv B liok In-inesak ne,, eseageityfi esengett • nyakán, ás éa lovain voltak; két gyurstábn állat . . . Mar alkonyodott, mikor a pttSStS inal.unnál I agy a.akut vettem észre. Kire tartott a falu felé. Ceonisy Veinb-1 volt, az alaz.gi molnár, — uvu^osstálja aa Isten . . . .Mikor oda ért -\/ ablakom < 1 a, kÍBBŐltám Imzza : .In napol Vendel báesi! Kstének is beillik már, 5esém . . . N.-m lázul ott a nyitott ablaknál'.' Se kin-sina, se bunda. — Nem Iázom. — l'ersze, inkább meleged van. mi '.' — Egy kicsit. — Msgbíeaem. Latiam reggel azt a két esen[etyüi pejt * ugyanénak oirrásták ám ott a jegén! lietős leheteti nekik, de nagyon, mert nem is ugy uentek, hamui repültek, mint a sárkány. Még nondtam is az anyjukusk: csak valami baj ne es ek BB inon visszalen- . . . Ma nagy rianás k voiak. Flórian, még Ini is esett . . . — Tülau nem lesz baj. —. Atlja Isten, hogy ne legyen. - e ezzel 1 icljebb fordult a korcsma felé és újra csi-ud lett örüliitteui. Somogy felől halk szellő sietett A zalai par . ! sendesen, susogás nélkül, mintha lábujjhegyen in. f Bgysaerrs hangosan kezdett dohogni a szi- ' em: cseugetvüszót hallottam. S amint a szellő • augosabban járt a nádas között, mindinkább kö 1 elehb és közelebb hozta a hangot. Maid kiugrotiiin az ablakon, örömemben. Magamra etiholteiB a : Hildáinál, süvegemet a fülemre húztam és im-giut t diiálllam nz ablak elé De akkor már nem hallót- I am a esengeiyüszőt, elhalt a szellő is, tahin oda t npadt I jégre, min zizegett a nádas sem, csak I zivem zakatolt, vert, hangosan, féktelenül. <J itthon a férjeiket, hinein testületeket is tudnak ;oruiáuyozui. vezetni, s./i |.-K uagozlalni. Basel bi-luz uiv ifjak sgyssersmiod, hogy gaaságtelan u térfisknak n maguk részére leoglalui. kisajaiit ini jogokat melyeknek birto;áiiau a nök épen u^y negalljak helyüket, mint . férfiak, d^ természetesül!, csak — majd. Blőasör az ál neiieti forrongó időn kell átsni, s bebisonyitaui, hogy a lérfiskka), ha kell. iálljc.l; a versenyt, a akkor egyénid kőteleaségez egyenlő jog is jár. De nem folytul un - ,. hölgyeim és inaim, -nök Mívesek voltak türelmesen meghallgatni, rröl egy modern aiese jni eszembe, in.-g is őgsitem. Volt egysser egy smbnr, egy papíros, ,-gy olt. meg egv iróasstal. Aa ember a tollal sokuk 11111.-1•• 111 in a papirosra, amely az iróaastelon eküdt. Kgys/.i-r c>.i„ i toll beb-unt ii dicsőségbe, mikor a legjobban Ue.enielyedt volna as ember z írásba, a toll megcsökönyös "iiitt, s nem folyatta jvább a tintát, Az ember Mörayen megh iragudott N okival nagyot csapott aa irónszt.ilra, Az Íróasztal fnjdalmaa bangón kérdeate. — Hát n.iiit juéiticí meg ittbtjdonképen ugem, mikor én oly türelmesen tartottam mindégig a hátainál i S lelelte az i-mb.l : — r.lien azért. Békefl Dezső. Almanach 1908-ra. Minden esatendőben, december telé, az mbereb kiváncaiau keresik a nnpilapokbau, bogy likőr jelenik meg aa első hír: immár itt vau a ivn aaatendŐ irodalmi Almanachja, Miut • álokba kivaiiknzo nagy kisusszuny uk az . l-t. áh bildetest, miut • téli apóit fanatikus hívei lágy első jeleit, ugy \árja a könyvolvasó pttbkuui a tudósitásl arid, bog] Miks/.ath Kaiman iiilalmi oeokrába: as AJtnauachba esnttal kik irtóznak. Ea eseti niuos semmi csodálni való. z az irodalmi csokor, miudjárl az eleién, a gszebb virágokból vnii össsekötve. Az AI

manch-« i mindjárt as&letésekor Sfikmátb tactotte ki-fesztVÍZI>-. Kz a Lehető legjobb keresstapaség. pulikum rokousseuve, aseretote és különös rdeklődése rögtön meg ett i nem ok nélkül ondolte, hogy ami Almanach címen, Mikszáth édjegyével a menetrend miudeu irányába indul, *i Atraanaefi «z tlW. évre. Bsarkssall MUunuWi álmán, ggjalimiss Regéuytár, WIV évfolyam -t •*• Ssxaf és Wnlfoer kiiehisa Aia dinzkötéaben 2 kormos Kgv uralg ailollam isinet az abuik elöli, de ÉT seiuini nesz, M-.nmi hsng, halotti csend miu•nlelé. Lesaaa asállíngőmi keatletl a hő is. Iázni, remegni kezdtem. Ereztem, hogy «-Ipadl az areom, me^megrándtili a isájsmsséle, oitha siras er.uti tu.- Majö mey ugv rémlett elütni, mintha valaki mesaae, ígeMMBaM a nevemet altaná, valami títoksstos kaag meg mimha ming azt súgta Volna, «eiij mar ' siess! tuss a Halonra! Ks luentem. min BS BJtőa, az abiakunat, innv irányában, töretlen csspáaou, ki, a jégre, n hgyott Balatonra. Itt a/.tan inegint elakadt a hangja s alig tiniiii az arcába iie/.m, annyira el volt torzulva a iizii szenvedett.ii mely s/ivében viliar/ntl. Most ír sem nyúlt többel a p«> ár utáa, hamui a reál kezeibe temette a ugy beszélt, de mar nem fo•knnyiui. nem a rágj liangnu, hanem tÖredsSVa ikgatottan, mint ahogy a Imldnkluk sznklak. ' — Menti-m . . futottam . , . s elértem . . . depelt a jégen . . . boldogan mosolygott felém . . . •p volt . . . s/.ep, mint soha máskor . . . Heilten! hozzá . . . Be vén szólítottam . . . Nem elt, csak mosolygott . . . esak nézett azokkal a tzép szemekkel, amelyekkel oly ragyogva tekiut mindig a jovemlohc . . . Kerestem a szánt ... a lovakat . . . az, át ... a kocsisomat, de sehol senki, esak ö . . depelve a lábam előtt a jégen . . . I .-•hajultani taá . . . átfont.un karjaimmal a nyakát . . ...utam a szemét, az ajkkal, il«> m-m viszonozta\í volt, unni a jég, ahol térdepelve találtam . . . !• mellem a hőből, magamhoz szorítottam, ma-