Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-11-17

A magyarságért. Ki merné tagadni, bogy az egyes Hciuzi lek legsajátságosabb egyéni jellemvonása nz illet llclilZet nyelvében, nyelvéllek Iii 11 \ eléséliell liy latkozik meg. tükröződik vissza legliivebbetl I ki meine tagadui ssl ia igazságot. a»ely • nu szazadban immár teljes értékében kiforrott, bog vsak M U nemzet lehet elég eros és igazán nagy mely nyelvében is egy. Ks fajdalom, ki merné állítani kösülönl bogy a magyal aamaei agyaniaagénak a jelleg setessége i nagy folyó és hármae bérc térségsi mindenütt teljes diadallal verődik visszn? A nemzetiségi nyelvszigeteket, fajdalon még mindig nem hatotta át a magyar állam sssme ehető malaga, sől maga aaép fővároaun sem uinik fel teljes megnyugtató példaként tekintetben. Pedig ba a s/.iv működése nem tí kéletes, hogyan \ ai hatjuk, hogy a szivböl el aga/..' vére lények tökéletesen egészséges vél vigyenek széf a test többi részéber A főváros nyelvi mozgalmának statisztikáji mely pontos megfigyelés eredménye, IBOmur képet mutat. A felnőttek nagy csoportjában az nt.áko járó-kelők, a villamoson utasok, akávéhátokbai az éttermekben éa oaaiádi életben megfigyelte 74 százab'ka beszéli magyarul. Az a kőiül menj hogy n legtöbbnyire német nyelvel használó nagy réssé tud magyarul, nem enyhíti, sin su lyosbitja. meH benne vagy a magyar nyelvnél lekicsinylése, vagy a magyar nyelv iránt val közönyösség nyilatkozik meg. A gyermekek csoportjában 7^ leásalék be sz.it magyarul, az ifjúságnak, a fölserdttltekná pedig 88 százaléka. A főváros népének a nemzet nyelve iran érzett E közönyössége bizonyára nagy baj. so több: VESZEDELMES l.etegság és annak orvoslása minden LEHET., módon meg kell kísérelnünk, se gitségére sietvén a lelkes tanítóságnak, amely nek buzgósága az iskolák nyelvet már teljesei magyal rá tette a tövárosban, segítségére siet vén OLY képen, hogy mindent elkövetünk, bog) az iskolából kikerült ina nemsedék állhatatosai megmaradjon a magyar s/.ouál. a magyar be szednél aa életbe kilépése után is. Vessük ki magunkból teljesen az ó ember s ezzel együtt a kősőnyt S támadjon tel !•• uuüit n magyar ásóért lelkesülő buzgó uj ember, testestől-lelkestöl igaz. busgó honpolgár és bistos siker nem lóg elmaradni. 1 >e a főváros és környékének megmsgys l'ositi'isánál nem szabad luegállauuilk. A vidék nyelvszigetek se téleiulitseiiek meg bennünket Qyen szigetet képeznek a mi svábjaink is, akik ÉL együtt, ott eines hiány a bohémitásben. Bobéi itt minden, igen gvakran a/, eges/ varos . Kir.' meggyőződtem a nires müncheni Karneval ideiéi Karneval 3 utolsó napján, de különösen a Isgutoli napon, mikor Karnevál bsncgsl mesés lennvel é pompával temeiik, bohémiué vedbk at meg SS all! begombolkozott diplomata, az illatos szappanként* kedő, a legtösgy iikelesebb müncheni spiesbillger I: Az ünnepély a maga eredetiségében tetőpont ját éri el a Mazmilisn-atrassaa. Kz az utca varosnak lüktető és dobogó szive, hol minden i összefut, hogy újra szétváljon . . . Kzen a napon it kocsisor kocsisort ért és keresztezett. Az einbera mind sűrúhbeu hömpölygött rajta ; mint óriái tarka hangyaboly: csupa nyüzsgés volt Hozzá nagyvaros leiihatatian zaja A piciollok holdvilagszinure lestett STOukkl e- -znrmcgallerjiikhoz hozzátoldott tágas kabátjuk bau éa a bájos pierettek hagyományos, szeles labst nyegü, b... teher jelmezükben löbb százra mén .•-..portokban, egymással incselkedve, tapsolva é bravőzva száguldoztak egy-egy ünnepelt ssépsé koosíjs után . . . Minden tombolt, neveleit. éljsss zeit . . . Kbbeii a lcirhathiu inozibaii kődoTOgtUsk n i*. részint mint szemlélő, részint mint szereplő ala nyok : egy igen jő barátom, ma már jő nevu neme festő, Komád Filip és szerény magam. Klelembe, iek csak elenyésző csekély része beszél magya­rul, mig a többi még csak nemisérti nyelvünket. |ie t.-stvéreink ok is és velük szemben erő" usakoskodás nélkül kell eröaaknak lennünk s 'péti erőnk érzetéhen Ineleg szeretettel kell lel­iükhen a íuiiuluy i'jiink hazája iránti átolvaszto izein érzelmet, lölóbosszteni, ébren tartani. A nyers erőszak visszaható ellenszenvet erem;, az átható szeretet ereje pedig öntudat­i'niil is hódit... A SZerete! meggyőző ereje oeggyőzi nem magyar ajkú test véreinkel is, logv a családi tűzhelyük mellett ápolt családi IVelviik szeretete Sl művelése Hein Zl'll'ja ki a iiindnv ájunk hazájának nyelve iránti szeretetet, ,ot ellenkezőleg a csinadi tűzhely lángja, cgye­lülve a hasaszeretet oltáráról fellobogó lánggal, •rössé lesz mindnyájunkat, őket is. minket is. .i közös haza erőssége a testvérek egy e­. illésé ben áll. A testvérek egyesülése a testvérek ...ldogsaga is! líetnéljük, hogy etieadicsö niunkára miii­len jó hazafi örömest vállalkozik s akkor B győ­:elein biztosítva van. Ha a német Schul verein, amelynek legns­ryobb fajdalma az. bogy mi élni és pedig nia­jyarul élni akarunk, a nagy Német országban,. Ind a nyelv-egységgel szemben semmi félteni j •aló nincs, ezer meg ezer taggal tömörül öss/.c lyelvének védelmére, biztat a Int. hogy nálunk s sorakozni fognák azok ezrei, akik érzik, akik | udják. hogy Magyarországon a magyar nyelv édebue a leg-Zelitebb lieinzeti védelem egyik egsürgősebb módja, Sorakozzunk iniinl mny ian egy táborba erre . vé.h lemre. Mindenki k /.ülünk lelkesilo. buzilitó zavával és példaadásával igyekezzék niegnyerni . sziveket annak a gondolatnak, hogy csak az gv seges nyelvű nemzet állhat ellent a századok luiéi viharának s bogy Magyarország törhetetlen ziklav árának is egyel len biztosító alapja: ina­;Var nyelvbeli egysége' T J. A közös konyíia ügye Pápán. A papai közös konyha megvalósítása ér­lekében kifejteit mozgalomról az alábbi érte-j itést kaptuk: Mint sok városunkban. I'apán is hódított IS eszme: Nagy becskerek inintájáia megalakítani ] i közös konyhát. Ennek a célja, bogy s mai oselédmiaériás •ílagbau. de másrészt a jelenlegi nagy drágaság­uui oltalmat és segedelmet nyújtson az inlelli­;. ns családoknak a háztartás vezetésében. K végből az eszme megvalósítása érdeké­ién egy bizottság alakult ínég t. é. szeptein­ilőssőr latiam ilyen eredetiségével lebilineselő im-, lepély t BámnlatOmbaa táS S szám is nyitva maradt, Sert s,,|,a még ember annyi konfettit le nem nvclt, nint amennyit S müncheni szépek velem B napon Bégetettek, De nem maradtam adósuk. Majd négr­Bemkősl elméseiéin, hogv fizettem vissza . . . Kgyszeric csak mintegy villnnvütésre az egész itoa megállott . . . Kgy gyönyörű szép BŐ, „eine •hone Ungarin', suttogta mindenki a legnagvobb ilragadtatás hangján.., Csakugyan szép volt, ihogy megjelent: ragyogón, mint a nap; büszkén, nini • teremtés koronája; hódítóan, miut egy bő­ről Bsaéjfl dsl! F.- BS alakja ! A jelen idők divatának lítVány mesterkedése nem Volt képes elrejteni sínek a ter netsek titkait! S azaz isteni erő, me­yet csak a szépségbe, l diadalmas Asszonyi Szén­égbe oltott bele az égi akarat . . ., meglepte közel ­égével az elragadott ember képzeletét .. . Az ezer neg ezer ember, mely ott sorfalat állott, uiitul­iiiiid egy szálig őt nézte, mintha királynő volna . . . KT. a temérdek égő szempár!... Mintha égő gvé­nantok között gázolt volna, mint egy mesebeli zépség ! Közelebb férkőzve hozzá valamivel közelebb­ől vizsgálgultuk szépségét ... és meglepetésemben liztosan leestem volna egy szekrül, ha lett volna . . . inkor nz én szakértő, festő barátom egész kstSgO ier havábiin es Mészáros Károly polgármester ilnökléas mellett töbhssör gyűlésezett is a besn­lök ''dói. • »kt, hó folyamán Győrt Gyula blaotts, tag eiamlult Sagybecskerekre és Temesvárra, hogy • helyeken személyesen győződjék meg a mar n'ikodo köz is konyhák ügymeneteiéről és itt szerzett öaszes tapasztalatait közölje a többi 'izoltsági tagokkal. K tapasstalatuak eredményeképan a bisotU ,ag meggy ősöd öét, hogy oly formában, mint az tiulitett kél városban, nálunk közös konyhát elállítani bizonytalan sikerrel járna. Sem egys­• illeti, setn szövetkezeti utón megoldani e kér­leli városimban nem lehetne. Továbbá azt. is tapasztalta, hogy a közös lonyhának fauntartására ennyiféle és jól fizetett diáét kellene szervezni gazda, telügy < lölló\ logv a befizetett étel-árak egy jó része ősapán •ne fordíttatnék, ami költségessé tenné az uj ioiivh.it és ennélfogva esetleg nem ineliekül­ictne meg a társaság a nagyobb deficittől, ímetyiiek Idézésétől pedig mindenki fél. Mert ía egv szer és elcg tisztességesen valaki megil­lette az ételadagjaiért a díjat, még egyszer, itólagosan ráfisetai nem akar. Kz bántó dolog. AzoiikiviU a konyhaedények és fölsrerelé­ek egv isersmiudenkoii befizetését •_!() — '2\ kor, idagonként) ugy rendrsni, li"gy abban a befize­éikre nézve, tóleg ha kilépnek, méltánytalanság ie történjék, szintén nem lehet* Az eszményi közös konyhái csakis nagyobb lérházakban valósíthatni meg. ahol a sok hitel­ígens lakó könnyen fogadhat közös ssakáosnét löziis nagy konyhára s itt az ellenőrzést az •gyes csaladok, de kivált az urnók nehe/.ség lélkiil teljesíthetik. Ami sok kiadást takarít meg. >e meg igv s.-m szabadul meg e konyha a s.k ipró-oseprő kellemetlenségektől, amelyek előbb­itóbb végfeloszlatást eredményeznek. K/.en okok ala]iján nem ment bele a hely­ialj bizottság a iulajdoiiképeiii közös konyha negv alósitasál.,1 Pápán. Asonban, minthogy a cseléd mizéria igen ingv nálunk és nz élelmiszerek ára is már-már ilviselhetetlenné lesz. a bizottság oly kép vélte egcélszerttbbeu megoldhatni az ügyet, hogy akik cö/.i.seii akarnak ebédet és vacsorát főzetni, énjének érintkezésbe egy helybeli koré-máros-al, iklliek jónevü és házias jellegű konyhája van s »zz»d állapodjanak meg mind az ételadagok lleniiyisége és minősége, lllllld [ledig jlltáliVoS ira tekintetében. K megoldási módot a bizottság V'égie is injtotti és Szenté Gábor „Otthon" kávéház) inal meg is kötötte a kötelező és alább olvas­tató megegyezést. ICC SZl leszelte kolislaláltll : hogv itt t II illjtlilll* iépeii zsépségröl szó sem lehet! . . . Valőssinű, •zl csak azért jelentene ki. hogv szabadulhasson ittól a titokzatos ingertől, inelvet rea' is ez 8 szél lő gyakorolt. De mindegy! Ettől az. időtől fogva el volt köztünk aa iszok vetve, napokig, betekig viatkoz.liink a női isépeégről, hatalmas argumeutmnokkal és eilatli­uokkal igyekeztünk egymást agvonoáfolni, de ter­sessstesss mind a mai napig eredménytelenül. Női szépség! Szép BŐ! De hát tulajdoii­tépSS mit is jelent ez'.' Hasonlít ez a tüneményes elenség egy ideálhoz, egy eszményhez, mely folyton •lőttünk lebeg? Miiven SS az ideál? Van a női szépségnek lárlml és bármikor bizonyos megbatározott inér­éke .' Behoppsahattsr bizony egy pillantásra se iiéltatta volna azt a müncheni szépséget, inert a lagy láilesesz szerint a női aluk már önmiigában lit ' l 'gy ám !| A copfos kínai közönyösen, vagy fitymáló ino­olylviil ment volna el mellette, mert a tincsek lazájában u picike termetű, gyenge, ékesen feldi­izitett nőket kedvelik, kiknek azonfelül u midet t s lábukon kell visclniök. (fnlytiiijnk).

Next

/
Thumbnails
Contents