Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-11-03

TOLLHEGYGYEL. Hurcolkodás. Eddig mindig elfoglaltak ezt a helvét ina­suk I azért :iem tudtam szóhoz jutni. Pedi| nagyon jól tudom, Logy a/, én Inilas olvasókö­zönségem ezóta tuár szívszorongva várta, hogy az d kedvenc Tüskéje liová lett. mit csinál és mért hallgat? Hat bizony hurcolkodtam. Nem akartam ugyan hurcolkodni, inert inát nagyon megszoktam azt az én kis s/.oliamat. ahol ezelőtt laktam Az igaz. hogv a llélesaége 9 lápé* volt. a hosszúsága meg lépes, ile nem úrias lépés, hanem hajós női-lépés. KII azért ott megtértein szépen. S "tt irtain azokat a pom­pás ..Tollhegy gj ei--eket, lllllelyek oly llltllláll 'S köztetszést al attak mindig. No. nem igaz? Hanein. n.-in eTTŐl akarok én most beszelni, hanem a buroolkodáaomrÓL Hát ehhez nekem si-mini kedvein nem volt, mint az egyszeri ci­gánynak az akarataikul. Da peczae \. • • it ám a vármegyének, akarom mondani a ssobaaseio­liyonmak. — II dija. Tüske ur. mag i már .'! éve, .» hónapja éa 1_' napja lakja a ssobámat s eddig lllég lni'.idig csak Ígérettel fizetett. — Xo hallja t iioszuian né téni asszony. én telein az az igével annyi, mintha kéaspénat ad­tam Volna. — Köszönöm az olyan késapón tt II I" bizoilj pakk duóin kellett. Voll egy rOngyOt fedelű táskáin, amelynek leneké nem colt s időközben nem egy egér-ifjú vettfettemeg ott a boldog családi élet alapját. Nos hat ebbe a soka' tapasztalt, meglett koTO, tíaZteS életfi táakába akartam belegyömöszölni • cok-mokjai­iu.it. Hanem nem igentaláltam belegyőmöazölni valót, mert ag} bétkósnapi éi egv ünnepi gal­léron M ugyanilyen kézelőkön kívül csak tömér­dek tok n ka-tiirkat. verseket, elbeeaéléaeket s tudj' [éten még mknoda írásokat találtam . . . no nng egy avult cilindert, de az is nem kalap volt. hanem borviza üveg. Hat ezzel a feiasereléeae] indultam neki i világnak, azaz Pápa rig-augoi ntoáinak es ked­ves ködéinek, amilyen k aaél— e világon máshol nincsenek. Groazmanue lenaasaiony jótaivvel elenge­dett, babér ugy veiteni észre, mintha nem meg­vetendő nagyságú, de életpiros kaesojával könye* ket törült volna ki a szemeiből. Krokodikönyek Voltai, ezek. A későbbi es-mények igazolták ezt. • Akárhova all'tbtfain he, aho! kiadó hóna­pos sióba voll hirdetve, mindenütt görhe sze­mekkel néztek reám és olyan arakat kert-k. bog] azzal megvehettem volna az Iglatie r-pal<>­tát. a dohány aagytóaadéve] és Iglauerrel egvütt. Hiába kértem, rimánkodtain és könyörögtem, lakást sehol sem tudtam kapni. A < íroszmaniie binsaaaaony kezét láttam itt működni. F.s ime most hajléktalan vagyok. Künn tanyásom • szemetest, •reu, a pápai hajléktalanok menhelyén, aa egyik nemzetiszínű hajóhintáiban, ahol legalább a Lang-féle pálinkafőzőnek a me­leget élvezem, betakaróivá a sok papírossal éa a tejem alá téve ­A fcdckthn-fcncketlai kotiert. Innen legalább nem kell hurcolkodni a tavaszig. füike. VEGYES HÍREI. — Személyi birek. btöitaj l'ál. váróénak "i~zaggyülé.si kepvisehje innlt vasárnap este a fővárosba utazott. — Koller Sándor vármegyénk aliapánja és Takách Adám megvet árvaaaéki elnök aa elmúlt héten városunkban tartózkodtak. Az alispán a bategaegélyafl pénztárak ügyében jött városunkba. — Hallottak napján. A kegyelet meg­ható ünnepe volt tegnap. A melegen érző s/.ivu imberek pénteken este a temetőbe zarándokol­lak - est len a halottak birodalma egyszerre mozgalmassá lett az élőktől. Virágok, koszorúk borították a sirhantokat az emlékezésnek, e szép itinepéii s kigyúltuk a mécsek, a gyertyalángok. fény beborítva a sirhalmokat, hogv tannaágol egyenek az élőknek a holtakról való megérnie­teleséről. Hány megtört aaw, hány kétségbeesett [ebei talált vigasztalás', ontván a szívből fakadó LÖnyeket, amelyek bermat-csöppeiikéui pörög­••k le a bánatos arcokról, az oly sokszor meg­aratott kedves halottra bomló rögökre. 0, eaek i nelléa rögök, ez a t dd, amely oly in In-zen áueheeedtk a szerető szivekre i amely mégis dv drága és oly szent S a világossági cd. fény­ól párázat os levegőégbe nehéa sóhajok szálltak • >1. amelyeket tatén a halottak lelkei fogtak •1 . . . Aztán elaludt az utolsó mécs, eltávozott ii utolsó ember is s ismét mély nyugalom éa somi borait az akácos temetőre. Huszárezredünk köréből. Proreich V.abo Emő ezredes befejezi .• a pót ló-bevásál lást s átvette az eziedparanesuoksagot. —• A király lavas Gábor századost I. osztály u uáiadossá lőléptette, Bibrik Sándor. Baroxa Zoltán es !séfalvay Géza hadnagyokat pedig kinevezte Sbadnagyokkáa — Hoff János főállatorvosnak király a korona-, arai y érdemkeresztel ado­laiiyozta. — Mindenszentek napján reggefa 7 rak >r a huszár laktanyában tábori mise volt, unek befpjftite után az] október bó 7-én be­ouult tljonccok letettek az ünnepélyes houvéd­skü'. Vendégszereplés, Nagy éa kiváló mü­Ivezeire vaa kilátása varosunk kölöuaégenek, lyaura. amilyen csak nagyritkán kiuálkozhatik álunk. Ugyanis Púlmay lika. a hírnevet prúna­ouua, batiszjalvy Elza, Tollagi Adolf a X-'p­zinhaz voit jeles tagjai es Hajós Károly lene­zerzo a papai színházban I. \jr'S-ix\\ fölfognak •pui. Egyelőre esak ennyit tnnathatunkolvasó­nkkal, da már ea is bizonyai a a legnagyobb idekloles! fogja keilellí H közönség körében. — Er'ekezlet. Amint értesülttuk, Jl >itsy 'ál. városunk országos képviselője beesámolt a lolitikaj lielyietről a helybeli függetlenségi ós s-a- pari értekelletének. Az értékeltet thdo­uásul vette képviselőn; állás foglalását, de amint isllottuk, vannak többen, akik nincsenek meg tégedve a mai politikai Viszonyokkal. Halottak otnlekezote. A kath. plé­lániatemplomban pénteken este ti óraikor volt ;y iiszisteutisztelet a megholtakért. A beszédet kmd Hetink, n.-teveii plébános mondotta, a art a képeidéi ifjúság képelte. Saombaiou reg­jel makor Kriszt Jenő esperes gyászmise) olebrált. Szinhiiz. tíaombatou Katalint játszi i . társulat, melyet vasárnap búcsúzóul inegismé­elt. Mindkét estén telt ház Volt. A vasárnap tstl előadáson meleg szeretettel binslizott e| a [öiönség kedvencétől. Kormos Ilonkától, eláraszt­ati ot világgal és elismerésének minden kitüti­eto jelevei. K'oi'uios. aki tiemiaiii teatőrhadnagj terepét játszta. nagyon hálás volt, mert nem* sak énekével, de meleg és bdiisöségteljes játé­iával is gyönyörködtetett. Játszi éa pajzán volt itt. ahol szerepe megkívánta és érzéssel teljes ihol drámai motívumok voltak szerepéhen. A iiibiikuni nem győaőtl eleget tapsolni. Katalint ítományi Mária énekelte. Hangjának erössénéról üost is meggyőzött, de szinezni nem tudott. I harmadik felvonás szerelmi dalával, ami egyik egértékesebb szama s partitúrának, nem ért d hatást, mert a dal melódiája teljesen elveszeti t magas hangok túlerőltetett kierőszakolásával. \tiica szerepe Budai Ilonának jutott, aki kelle­nes hangjával szépen énekelt, de játéka gyenge .•olt. A többi szeleplök, valamint az énekkar iz utolsó előadás hangulatában, teljes tieuihá­lomsággal Kerepeltek. A zenekar azonban ki­ülni volt. Vasárnap d. u. A postásfui és ahuga tarttlt előadásra Hidy Irénnel é* Inke Rezsővel tsufolt ház előtt, A közönség kitűnően mtt­atott. — Eltávozott munkatársunk. Bohonyi Nándor végzett jog-hallgató, lapunk volt belsÖ munkatársa, ki jeles tollával sokban hozzájárult, ahhoz, hogy lapunk minél tartalmasabb legyen, igaz sajnálatunkra Aradra távozott. Meghívást kapott ugyanis az p Aradi Közlöny* politikai napilaphoz, amely a vidéki sajtó egyik legtekm­telv-sebb és leguyooatékoaabb orgánuma. Fiatal újságíró kollegánk belső munkatársa lesz a lap­nak. Kívánjuk, hogy igaz és maradandó sikere­ket arasson tollával, hogy büszkeségévé váljon lapunknak, amelynél hírlapírói pályafutását meg­kezdette. Minket is erdekei. A köimunkák kiadása körül tudvalevőleg nem mindig a legol­csóbb a legjobb i>. Ezt a teteit nem azért han­goztatjuk, mintha szabályul akarnók felállítani, mert igen s.,k esetben jót is olcsón nyújtanak a szolid, tisztességes c'-gek. De Pozsony varos uj csatornázásánál a legolcsóbb nem bizonyult a legjobbnak i-. mert a vállalatot elnyeri cég, mely azóta meg is szi'u.t. nem valami rigoiozi­tástal járt el a munkák kivitelénél. A oaatoruá­zas környékét! ugyanis több haz pn.c.-je meg­telt vízzel es a panasz folytán egy városi mér­nököt küldtek ki a Vizsgalat Ülegejt ése Végett. A vizsgda! megállapította, hogy az elkalm&iott csatornausövek helyeukéul nem leven elég tö­mörek, a vizet át bocsátják, amely azután a szomszédos pincékbe ilivál'Og. Miuiali nálunk is nemsokára, legalább reméljük, dűlőre jut a csa­tornázás keldese. jo lesjj Ügy e le m I le Venni U pozsonyi esetet.. A dzsiu-dzsiu a színházban. K -u­lakow Vladimir birkozó-meater a japáni birkoiáa mesterfogásairól sxemléltetö azabad előadást tart csütörtökön este a szinhnzluoi. Az előadás jöve­delme a Vidéki Hírlapírók Országos Egyesülete javára esik. Az előadásról bővebben a tálrága­s/.ok szóinak. Jegy,-!, Quidberg tlyaia papin,e­reskedéseben elöjegyezhetók vagy kiválthatók. Gyogyszerlati jog adományozás. Vármegyénk közigazgatási btiottaága a lovász• pátouai gyógyszertári jogot Lskuer Öynla gyógy* s/.eieszneii adományoita, ki az elhunyt Hidassy Jozsei volt gyógyszerésznek rokona is volt. — Kedélyes estély. A papai ifjú muuká­>ok múlt vasárnap a Jók ai-körbeii téUyesen sikerült kedélyes estélyt rendeztek. Ezen alka­1 unni d a terem ISUfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az estélyi a Uaraellaisa nyitotta meg, mely Btán Koraleh Kálmán népen taavali es ncána Stern Jenő adott elu Ügyesen egy lllullologot. Ezt követte llolcztliesz Mariska lelkes szavalata, majd utána Baranyai Pál humoros monológja, Végül meg Polgár Mariska él deutsch Heia szavaltak ea az műsort tánc követte. Az estély tő pontja a képv iselovalasztas volt. melyre Schalter Lajost néppárti es I»rae|i Márton szocziahsta programmal jelölték <*j estélyen megtartott programmbesaédek alatt, valóságos képviselő* választási hangulat uralkodott a pártok re-zeröl, mely után a szavazás megkezdődött. A nők között volt a legnagyobb korteskedsz, melynek eredményekép a uociálista jelöltet nagv szava­zattöbbséggel megv aiasztottak. A hangulat kitűnő volt és v igán jártak az utolsó csárdást reggel ö Óra utánig. — A színtársulat elutazása. Héttőn r-ggel tel ti órakor indult el a társulat löm* Szombathelyre. A bucsuikodáion hamar tul se­ték. Még aznap este a Víg özvegyet. játSltl a társulat Szombat helyen, mondjak, jó sikenel. Búcsúzkodás közben beszéltek, hogy a kaisze­méiyael az öltöaő falára ezt irta tVil: Isten Után a legnagyobb ur a kórista, a nép. A nép szava pedig Isten szava. Az se rossz, amivel egyik társukat boszantották. Azt fogták tá, hogy az egyik darabban Brittánia helyett britá­nikát mondott; továbbá a helyett: Nézd ember, ez lombik, igy szólt: Xézd ez ember bomlik. Egy másik színészről meg azt meséltek, hogy mikor azt kellett volna mondja: Halld a hang­ját és lásd az arcát, igy fordította meg: Hasd a hangját és halld az an'át. S igy tovább. Szóval évelodtek, nevettek, míg aztán menni kellett,

Next

/
Thumbnails
Contents