Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-11-03

Jó tanácsok a bevándorlók részére. Mihályi Iuirt' _Amerikai Magyarok Almanachja* iMiio'ii kiadott egy füzetet, mely térje oelmesen tárgyalja uz amerikai viszonyokat Közöljük a fentebbi cinen nt tóuA a tflSetbfl okulásul. A legőszintébb jú tanács, a mit az éti derék magyar megy ar honfitársaimnak adhatok az, hogy a MIG csak NEM törik, ssakad : maradjanak ott lion. l'gvanis Amerika többé mar maii az.oi sranyország, ami még a f*J-as években is volt, Jelenleg z mnnkabér is alacsony; így például Paesaicoo titka férfi az, a ki 7-s dollári zere» hetenként. Ellenben as élelmiszereik, • mén, 11 fa. a lakás, a ruházat, az itt ediataluiavid : trustok gaiságai folytán naponkint drágulnak. S ha valaki QSatádoStÓl vau idekünn: 12-14 tailérOS heti keresetből is alig t.di'-l léire valamit, hacsak a Toldy Miklós lovának a sorsára jutni Bem akar. Pedig ogye-bár, a |iénz inogtakaritáaa a főcélja az ide vah> kivándorlásunké Igaz ugyan az. is. hogy itten a munkaidő, as óraszámol tekintve, kevesebb, miut otthon, vagy i> >-ll őrs kőZÖtl Változik. Alllde legeli tudott tény az, hogy itt _' hét alatt többet végez a munkás, unni otthon ;t heti, - napi 10*16 órás munka mellett. Sot némely itteni mnukánál oly nagy a baromi t uleio.l etes, hogy miatta 8-10 év akut a legerősebb munkás is törődött aggastyánná nyomorodik Meg keli itt dolgozni keményeit! S ha valaki otthon ugy sürgölődnék mim. Amerikában, bizouyára elvergődnek az o-hazabati is. Meri csak tengődés az. élet iit is a szegény embernek. S jó, ha minden ezredik bevándorló a mindennapos iga mellől egv kis jobb megélhetésre tess szert. I ie hit ha mar valaki rászánja magái a kivándorlásra, mindenekelőtt váltson ssabálysserü Útlevelet a körjegyző utján. Sok kellemetlenségtől Óvja meg inigat az illető, s a partraszállásnál nem tekingetnek rá sanda saemekkel. Ili pedig netán valami bajba jön, ugy a konzulátusok hamarább segiteaek rajta: sőt kedvezményes hajójegy gyei haza is küldik, ha itl végkápen nem boldogulhat, s szegénységét elfogadhatóan indokolja. A másik jóakaratú tau ácsom az. hogy senki h.t.-gen e| ne induljon hazulról Különösen pedig szembetegséggel ne, mert akkor még az elindulási kikötőből visszaküldik. Ki>koruik. vagyis 24 "-ven aluli személyek, csakis telnött kísérővel utazhat nak. Katona sorban levők el ne indu.jaaak. mert útlevelet ugy se kaphatnék. Egyáltalán — Egyszer, jókedvemben a bortól. Klérttem szándékát Óvatosan e|.Ikeritetteu. a pine,-kulcsot s hoztam Misónak bort. Ugv éreztem a lelkemben, bogy ea a beteg legény megérdemel ma agy kis italt. Felcsillant Mi-ónak a szeme. Megköszönte aj italt, tarisznyájába gyömöszölte a hozzá dnkali szalonnát és doiianyt, s aztán hirtelen kezet csókolI •ekem. Fülig pirultam s elugrattam tőle. o pedig vontatottan, lassan leikelt; hosszan levett a Qlsttei Márton korosmája felé - aztán elfordul) délnek. A (jöneöl szekere már magasan járt az egén. Nagvot sóhajtott Misó s mégegyszer visszafordult: — Isten áldja ,ieg úrfi ' Átugrott a kerítésen s eltűnt a kis patak bokrai közt. Visszamentein a kert végébe - hallgattau tovább a zsidó miihitsa'got. Ds nem sokáig, Déltől a Kriváá felöl furiilva«zót hozott a »zel I. Azt I kimondhststlsn fájdalmu tőt jubásznotát, mell áthatja a veséket, laka-zlja a könnyűt, repe-zli n szivet, melynek nem lu>l hangot adui semmi más asersxám a világon, esak a furulya. Leheveredtem a tiibe, néztem a es i I lagnt, égboltot s könnyes szeműiéi hallgattam, mint IIOZÍU feléin a lágy déli szellő a Mi-il nótáját: óvakodni kell a vimzakütdéstól, mert a .'{-ad osztályon az utal uh- niegteuin. már inagábuu is mariy romság még a legerősebb férfiaknak is. H.t: még a visszautazás a lelki bánattal!... Jóakaratukig lana. so|.u,i. hogy ktilÖBŐseU nők és gyermekek a :!-ad osztályt egyetlen bajóvonaloii se ba-zilálja... mert az ellátás és a bánásmód a fedélközi utasokkal, gyengéden szólva komisz. De azért a mely uö már a b-delközte kényszeredik, semmiképen ne tűrje a matrózok Szokásos durva-ágait, b >nem jelent se a tiszteknek, szert azok a hsjóatkalmaaotlak pimaszkodásait keményen megtorolják. A bajon szokásos énekléstől tartózkodjanak, meri az ilyen túlhajtott vallási luku-z-pókuszokkul csak kinevettetik magnkat, - ssomssódjaikal nyugalmukban zavarjak, s a mellett a vegehossza nélküli gajdohts a fejőkbe bájtja a vén. s ekkép azzal csak elősegítik II tengeri betegséget.. Továbbá figyelmeztetem az ide utazó bon* fiakat azon illetlen szokásuk elhagyására is. hogy az étkezésre való csengetésnél ne rohanjanak az asztalokhoz, mint a juhok a sóséra! Kijut abból a moslék féle ételből mindnyájának elegendő! De épp ama rettenetes kotyvnlékokkal való torkig lakozás idézi elo a e-Ull' ökrendezé-t, a mi a mérsékelt étkezés mellett nem támadja meg oh erősei) az embert. Mert. el nem kerülheti senki sem. s a ki a legjobban dicsekszik ellentállóképességével, azt éri ej leghamarább. Mentől többel kell a szabad levegőn (még télen isi tartózkodni, mivel a lülledl kabin-lég mar magában is hányingert okoz.. A bajoraszállás előtt, lássa el magát minden felnőtt személy lí-ö* üveg jóféle szilvórium, vagy törköllyel, a mit tuiudeu vámfizetés nélkül szabad a hajóra bevinni. S használja el sziverösitoj.'-t apránkint, esetleg a bajéin bőven adagolt theájábau. Kz és a tri-s levegő a legjobb eilenSZéle .1 t OlgeH bel eg-egllek. a mely Sok Ut.lst ugy megvisel, hogy a miatt itt a parira se eresztik. S hozzon magával kiki hazai pogácsát, füstölt kolbászt, szalámit, a nut'v élelmi cikkek sokáig elállnak. Ifen a háj.e^ ,>*ik osztályon) a kenyéren, bit kruutpl ii. s • heringen kivül egyebet jóizüeti meg nem tud enni még az éppenséggel nem válogatós rusznyák sein. S a tedélkiizt utas az élelmezés miatt esak siket füleknek panaszkodik, bármely vonalon utazik. Ügyeljen .ura is miudeuki, hogy a partraszállásnál még legalább "JU dollár készpénzzel rendelkezzék, mert máskép bei ékig kin lód hátik t ..K-sze-l í.udaban". L'astle-t rarden a mig vahuni ismerőse, avagy a „IIagyar-Menház* párt. fogása ala nem ve-zi Oiyan leveleket pedig ne mutagasaon senki, a miben valamely rokona, vagy ismerőse a kijövetelre biztatgatja azzal. 1 .áss a es k a u j u h ncs k á k Az Ullis' lllesgvéjéll ; I Ireg juhász vagyok. Nehezen járok én. Esés a batáron A jő kaknkniadai Nékem, juhoé-Kiíiin. Nem sokáig szol mai. Mlso ellüllt. | Akkor tudtam meg, hogy Pesten téglát hord, mikor a rendőri hírek kösötl olvastam, hogy leesett az állványról s kórházba került. Meglátogattam. Csak esoiit és bőr volt már. A melle ssarazoii hörgött s kohogin I- alig bírt már. Kasban égé SS6 hos-z.au tapadt rám a remegve kérdezte: — Hogy van 1'epiV Van gyermeke? .Megnyugtat tani, Imgy Pepi egészséges, mint makk a már k.-t tia is van. Kifordult; a fejét a párnába temette | ugv sirt osesdeeen. Megnyugtattam szegényt. Pepi varja öt; nagyon szeretne latin. Jól esett neki a vigasztalás Megígérte, hogy mihelyt felgyógyul, visszamegy falujába s kezébe veszi ujbő! régi furulyáját. a ÜSS (elé járt már az idő, mire haza kerültem a Kriván tövébe. De azért verőfényes, szép nyári jhogy majd helyet, munkát szerez ::eki. Mert az ily.-nt a mostani tnlssigorn kezelés mellett, mint szerződtetett munkást hamarosan deportálják. Egyáltalában pénz nélkül ilyen hosszú iura ne jöjjön senki, mert Amerikában a szegény rokonra görbe szemmel néznek. A pénzét, értékes tágyait adja be a haj 'irodájába, ahol elismervényt kap azokról. S hiába varrja be aa emigráns a pénzét a ruhájába, meri ha esetleg rosszul talál lenni, a segélyére siető enyves kezű matrózok onnét is kiveszik. S ha valami elvesz, igen ritkán kerül ebi, mert az összetartó hajólegónység kézről-kézre adja, s inkább a tengerbe hsjitjs a lopott tárgyat, mintsem kitegye magát a szigorú büntetésnek, s a ki ékszert Imid. uyulfülle] alngyék, mert még az ujjáról is eltűnik a gyűrűje. Figyelmestetem az otthoni intelligensebb elemeket ikereskedők, hivatalnokok, gazdatisztek, urasági alkalmazótiak. stb. akiknek mesterségök nincs, hogy jelentékenyebb összeg nélkül ide ki ne jöjjenek szerencsét próbálni. Mert jól mondja .a régi amerikás, hogy ..Amerika az iparosnak, 'az erős parasztnak menyország, a zsidónak par* gatoriiiiii. az innak pedig pokol". A/, angol nyelv tudása nélkül 'á mihez :{-l év .szükséges rettenetes napokat kell átszenvedni az. itteni emberölő munkáin >z nem szokott urticskáknak. S én magam is egykori katonatisztek, s otthoni mágnásokkal mosogat ,uu heti 4-5 taliernyi her. s napi lü-l!~i órai ba'oini [munka mellett, az itteni óriási forgalmú vendéglőkben. S reggell.d estig l'-.'JOl MJ csesZ.-. tánvér és hatszor annyi evőeszköz megfordul a , kukta kezén!... Hat még a vasgyárban, a a [pékségnél mit dolgozik az itteni fehér rabszolga? In- ein.- hátborzongató élményeimre még visz, szagondolni is rettegek!... , N.-ni győzöm eléggé hangoztatni az ideérkezel! zöldfülűek . gi'eeiihorn i előtt, hogy ne várják be azt. inig az utolsó centjüket is eliszszak az őket jó munkával biztatgató vidám bará ok körében. Hanem álljanak mielőbb akármiféle munkába, á un hamarosan kínálkozik. Mert máskép felkopik ám az állok! Mindamellett kezdetben New-Yorktól messze el ne küldessék | magokai. ni.-rt az itteni lelketlen einbercsiszaiok elszállítják, eget-földet ígérve, osatrigav-halászatra avagy erdöiriásra. Utt pedig egész ingyen, csak a sdáiiv élelmezés es részökre kiadott ruháért dolgoznak, s rabszolgai módon iuik verik S halaira fárasztott munkást, Az elszökés pedig szinte lehetetlenség a fegyveres őrök miatt, a kik könyörtelenül lelövik a menekülőt. Óvakodjanak különösen a vasgyáraktól, mert kivált Pittsburg, bau. a munkásoknak a valóságos vágóhidjáo, , j naponta un atszainra pusztulnak el épp a bolI napok lartaK. A inalna, juhállomány még kint volt a havasi legelőkön s esak vasárnap vetődött be egyik-másik pásztor, hogy a heti eiamóaaiáf In-szál* litaa társainak. Alig fujtani ki az nt fáradalmait, kittH Ütem az erdőbe s szinte megdöbbentem, mikor meghallottam a ssomoru, bágyadt nótát : .. Lassacskán jubooskák Az utas utesgyéjen . . .•• i Nem tudtain tovább inenni egy lépést sem. Megbűvölt egeszén a rég nem hallott jiiliasznőta. Egy k.s csend s utána ujből egy másik, régi -zerelnn dal sokog fel a furulyán : „Mondd meg édes lelkem, >/. i.-iiel-e engem? I Ha szerettél engein, M.rt liegytál ei engem?" Nem birtaui ki tovább. Megragadtam 1 lezső karjai: Barátom, ki ea a furulyáz? Dezső szomorúan legyintett a kezével: — Egy fiatal, beteg juliasz. líeleszeletett egy zsidó lányba, aki férjhez ment az orra előtt. Elbújdókon a szerelmes legény I most visszajött bete« gen. meghalni. — Hisz ez. akkor a Xaskvtira Misó'.' — O szegény ! Kagyaii. áliiiadozön, cihalőan szólt a furulya-