Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-09-22

2. l'Hpni Lapok 1907. szeptombejrebben magyarázni fölösleges is. Hiszen ha esak a magunk <l<>lgát tekintjük, jól tmljuk mennyi mindenre volna azilk-.T'<4iiIIk és bogy fedezel hiányában menynyi mindenről le kell mondanunk. Ha in.ist nem is «mliiünk. csupán a csatornázást, már ez egymaga is bőven megmagyaráz mindent. Ks hol vannak még a közegészségügyi intézmények? Ha tehát a kongresszus határozatai teljesedésbe mennek, bizonyos, hogy a városok előhaladása, fejlődése biztosítva lenne, ami nemcsak a polgárok jólétére vezetne, «1»' kulturális szempontból a magyar államra is messze terjedő fontosságú volna. Hisszük, hogy képviselőtestületünk elsősorban fog állani akkor, amidőn ezeket a kérdéseket tárgyalni es a megvalósításért nyomatékos szavát latba vetnie kell. {X) Egy és más utamról. Mintha M emberek régebben szívesebben laktak volna közel agymáahoz, mintha jobban vonzódtak volna egymáshoz. A régibb varotok ii' ai szűkebb, mint az ujabb kor varosainak Utcái. A tortéliész hamar kesz a telelette| ; kevés Voll a hely a varfalakon belül, sürüll kellett ; il iezni. -Mi azonnali a lenti vélemény melletl maradunk. Az emberek tokkal közelebb alltak egymáshoz, több voll az összekötő kapoea, nem • Iták annyira széthúzok az erdekek. BisonyOS kedélyes vonzó hangulatot kelt. egy-egy regi város az emberben, igy Hamberg is. Szamos szak utcája in elleti vau elég nagy tere is és mindegyiken mdvéaziea kivitelű kut. Kgvaltalu''.iii miudeuütl Németországban sok az ilyeu nyilvános tut. de legszebbeké- Münchenben . . Nagyon kedves város Nürnberg az 0 ó-némw 6s góth-etylbeu épflll házaival. Temérdek benne a történelmi emlék. Kz na/úja a hites uorinbergi tölcsérnek. A XVII. txáaadbau ÍM ..-.kezett irodalmi társaságok SpiiKhgeeeil-ebaiten'- egyik feladata volt a költészet ápolása. Ks akaill v alaikozó széliéin, ki aitnuviu ej{\ könyvel booaátotí köara ..Nürnberger Trichter', inieii. utasitasi-kat ai), hogy lehet legrövidebb idő alatt IS ember költővé, Akárcsak most, midőn akárhányszor lehet hirdetést olvasni, mely szeriut e könyv vagy módszer hasznalatával 24 óra alatt lakd tánitó nélkül egy nyelvet legten tűni 1 Seiuuii uj a uap alatt! Norinhergi töloséfTS azonban most is sok esetben volna szükség. Itt elt llans Sachs, a poétikus suszter Hill 1576-íg. Szülőházat emléktábla jelüli meg, in is vau eltemetve. Mi gnéatük sirját. Érdekes az egész temető. Sehol lirdomb, hanem egy-egy kőlap fedi I porié hantokat. Akátvsak Velen,eben laposak • sírok ás keskenyek. Hiába, nagy az élők szama i uem jm mar mindenütt a holtaknak kényelmes hely ; Itt. született és éli Martin liehuim, az első glóbus kéasitő; itt éli Albrecht Dürer, • bírea festő is 1471—1518-ig. Kedves hely a n

Bratvnrstglöeklein

w

>hes címzett kis vendéglő, össae van építve a Moritz kápolnával és as ott gyülekező közönség közvetlenül a vendéglőből lépeti be az Isten házába. JlKI éves mnltjs vau e kis helyiségnek és tömve vau érdekesnél érdekesebb történeti emlékekkel, festményekkel, a falun azok névaláírásával, kik itt találkoztak és közreműködtek az emberiség haladásán. i meglát gátja Nürnberget, nem mulasztja el e bolyét !• k-resni és különös hangulat lepi meg az embert, midőn szét néa s helyen, hol Albrecht Dürer, Hans Sachs és inasok épp oly jo izüeu ették meg s vendéglő hites különlegességét, a pici kolbászt, mini mi. Felfrissülve elhagyjuk a kis vendéglőt é.s sorra látogatjuk a sok szép templomot. Ilyen a Frauen kirche. <»Iy sz.'p és régi Etetett ablakai vannak s templomnak hogy szebbek aligha vaunak. Belépünk egy másik templomba. Protestáns isteni)iszteiei van. de t iiiijt-níüstöt érzünk és kttlöubeu is etat a templom egész belseje a protestáns t. tnplumok saokott egyszerűségétől. Felelet: ez sinailiaii iiiiipniii. Kgyik érában kath., a másik órában protestáns istentisztelet van. Kgy .i ház. ahol az egy Isteni imádja a különböző felekezethez tartocé hivő lél.-k. A lelkipásztor az emlékezelro. b.-szél. Egyszerű keresetlen szavakban méltatja s fontos lelkitek etségiiiike-, idézve lsau I'.ml ama hires mondásat, hogj : .Az emlékezet, a visszaemlékezés, az egyetlen paradicsom, melyből senkit sem lehet, kiűzni". Nagyon élvezetes formában előadva e lélektani anyag, mindenesetre nagyon tanulságos volt a nagy számit ügyelő közönségre, melynek nagyobb kontingensét nők alkották. Megnéztük a német muzeumot Összehordva óriási termekbe mindaz, mit Németország iparmüváaaeti terén teremtett. Igen tanulságosak a különböző vidékek házait é.s azok lakosztályait, berendezését bemutató termek, milyeneket nekünk is volt alkalmunk láthatni nz ezredévi kiállítás alkalmával a magyar faluban. Csakhogy több, sokkal több a látni valu, im-rt hiszen a nagy birodalomnak minden vidéke van itt. képviselve egy-egy s/.oliával. Elégi ismerőssel is találkoztunk a osiltagászati szerek kiállításában; ott vannak Begtomontaiiiis Királyhegyi a Mátyás korabeli hires csillagász zstrolobiaí csillagászaii műszerei. Nálunk is tartózkodott ö. Mátyás, a humanista király j udvarában. Láthatni az órák egéjZ özönét, közöttük egy-egy jókora „nirinliergi tojás.- Hogy, hugvnem ide került XII. Karoly svéd király ágya. Ébenfából készült és gyöngyházzal van kirakva I remekmű, milyet ma már in-in készítenek sehol Tárháza ez a múzeum a nagy történeti mnltn emlékeknek és az ember telke teljes.:, belefárad a sok nésésbe. Pedig sok vár még reánk Münchenben. Itiztatnak bennünket, hogv ott lesz Btég csak sok néznivaló és az idő, melyet neki szántunk, bizony alig lesz elegendő. Ks ugy is volt. Hogy Münchent az ember megismerj", eltelten? vagy két bét és még mindig volna néznivaló elég. München nz Isar folyó kél partján mar modernebb város. Utcái forgalma élénken emlékeztei a Keiepesi-ul tol'galmára. Kellemes kétoldali sétányai az A udrássy-ut végső szakaszára. Hozza vagyunk már szokva s sürgés-forgáshoz, de itt ez lelühnulja az eddig tapasztaltakat. Sétálunk a városban és feltűnnek a müncheni asszonyok. Bátran megilleti őket a ..less" jel/.ö, ellentétben a többi város nőnemű lakóival. Alialal'.in több itt a melegség, a közvetlenség, mint amennyi) eddig tapasztaltunk Jól eaifc a kedélyes hangulat, nem oly rideg, s/.áraz minden, nem oly „nüchtern" az ember és környezete egyaránt, Megnéztük a Theatiener templomot Miksa császár girondékével, Az előtte ovo nam tér .-, nap is vau nap! Azt gondoltam, ugy eimerii.tel, Ii igy nein is vessed észre a/, ára mutatója uteuyi.\ ie elöreaieteii mar . . — De igei, . . . igen . . . menj esak aludni . . . iiiin.lj.il l jövök . . . De menj hát mar . . . — A iin-gieszitett munka izgatottá lesz . . . — Külöuöseti, ha /.avarnak. — Oiy sápadt vagy, pihenned kellene. — Hagyj magamra, na mondom. Sopánkodni, hogy mily soka euren vagyok, es mégis tartóztatsz . .. A n6 lii'-ge-ió alta a lejét es V Isszal- 'idillt, .1 gv a n.uóii.i térjen. Ekkor aa egyik ssáken férjeitek kis utazótáskáját vetle es/.re. Néhány irat e- léin-rneinu volt beledobva. — Mi SS? ie utazni akarsz'.' — Dehogy is akarok 1 Hiszen akkor esak szóltam volna! Mo.-t meg mar gvaausitaaaí — GyanúsítalakV Ok dehogy.' Cazk kérdezlek, 111**11 a laska a kamrában szokott lenni. De ím, az. üti bundád is ut van! Otlöu! — mii tákolsz eloteiu V — Bolond beszedi Bemmit! feleié ingerükén a lelj. — De igen! Et a rendellenség, zavarod, ezek ;-, késsülődések .. < Te siakartál utazni! De igen! K- pedig lopva, Utókban, éjjel! Ödön, aa isten -zent szerelmére! ... lagyos hidegség borzongat, a szivemet vasmarokkal szorítja vaiaini . . . líeszé.j kérlek, beszelj. S átfáz odarohant az Íróasztalhoz, s mielőtt leije megakadályozhatta volna, lelkapla a levelei, amely ott feküdi — Nekem szol! — sikottá a nő kétségbeesve. — tehát iga*! igaz! Aztán zokogva buTatll férje valiara. — Kdcs, édes 1 kdön ! mert nem tarod fel előliem szivedet V Valami haj lényeget, hogy ki akarsz téríti előle? Milyen vesz. ólálkodik körülöttünk? Honnan tor reánk*.' Ember, tteaeaaszótlanul, le-nian, hamui beszélj! Odött! ea vagyok Itt! feleséged, jiitcstarsad, jogom van tőled követelni, kegy 101 in le 111 megmondj ! Nézd már nem -unk! Baaste in szárazok, erős vagyok, beszélhetsz, A féri tétova tekintettel nézte a vergődő ssasi mvt. — Mit gyötrőd magad? Nos igen, holnap reggel hivatalos i'igvbeu el akartam utazin. Koran reggel kell indulnom, nem lett volna klóm IMIC.-UZIII. Hogy tehát ie- nyugtalankodjál, levélben, igen leveliién akartain tudtodra adni. No igen. Kz. az Sgéae. PeraM), hogy ennyi. — Nem histein ! - kialtá s/.euvedelye.-eii a nö. — Et Sem, hogy nem a valót mondtad Megragadta a l<ei Ii kezei. — Nézz a Stemsmbel Ismételd, hogy gvotreiiueiiu hiáhavalok . . . A n-rli kirauiotta kezet es Staate durván rivallt az asszonyra. — Ne laggasi.! Hagyj magánná! Hangja tompa volt, nehezen és sz.akgalotlan, hörögve setééit, bnmhnte'rn kiült a meggyötöti ssiv konya: • verejték. De a Mezig uem engedett. — Nem megyek. Ha kiversz bottal, visszajövök. Ha kizar.-z, betörőin az ajtót. Ha esak egy tapodtat teszesz, ninvékodnak szegődöm. Tudni akarom a valót. — Igen? Tudni akarod'.' A valói '.' Hát jó! Tudd Steg! e- a l'.-rli vonagló ajkain szárazon kúszott elo égj kilio« nevetés. Nos igen. s/onni akartam, meri - tikkasztottam. — .b-Zllsolll ! — Hozz.auv uliaiu a hank pánaéhes. Eddig tudtam titkolni, takargatni a hiányt, Itotnap mai minden kiderülhet. Ki akartam menekülni valahová idegenbe, hol nem Ismernek, hol dolgozhattam volna tovább éried - érettetek ... A nagy világnak ! meghaltam volna. Meglettek volna riiliaiiuat vnlni melyik viz pariján . . . Béget szolgalom a bankot, az. összeg nem oly irigy, reálok e- reám való lejkiutettel, a te esdeklő szavaidra talán hallgattak ! volna . . . — Sikkasztottál . . . — Kellelt ! Te Is beteg Voltál . . . néha játsroltam is. — Te 7 - Persze, nem tudtad,•< Bissen esak ritkán történt. De üld..z.olt a balsora, mindig vesztettem. A/ iizsoiaiMili-soii loppaui szaporodik és hízik, itti

Iit a ; ..;iii.. kigvií . . . Igen . . . igv v. n , • • vesztettem is és az uzsora ... Bnöknöm kell! Da zekéd .nindig küldök ennyit, hogv élhess. . . — Velem ne törűdj! De te... börtön ba kérőinél . . . Nem. nem! MeneküljI Uyocae*, gyorsan! \ idd az. irományokat! Meg van minden7 Hainai. hamar! le eltűnsz, meghalsz.. én nn-g-