Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-09-08

tanuló nejig a nyári lélév kezdetién I csíkszeredai földmiveeiskolától helyeztetett át hoaánk ; igy a jeleidégj létszám ,'!!) ós pedig Jti alsó ét ],'» másodéves rendes tanuló. A rendes tanulók oktatásán kivül f év január bó 5-tól február hó 2S-ig S létig tartó 'e|i mezőgazdasági iskola rendeztetett akörnyékheli kisgazdák fiai részére. A tanfolyamon résztvevők a gyakorlati éa elméleti oktatáson kivül a seprű, ketek'ités és kosártonásra is megtanítI utak Tanultak a kisgazdáknak szüksége* »serszámták, lies, kiset'a. kapa, ásó-nyél. sarogly a. gareblye itb. házilag való elkészítését. A téli hónapok alatt ugyanezen háziipari ttktataahan résaeaültek aa iakola rendee tanolói is. A papai ev. ref. theologiai akadémia Ill-ad és IV-ed éves hallgatói ez évben is heti 2 órábaii : a tanitóképsöintéset 1. II, III éá IV éves tanulói heti 7 órában hallgatták a részben gyakorlati, részben elméleti gazdasági és kertészeti előadásokat. Iskolánkat a tanévben vendégkönyvünk •aerinl 107 érdeklődő karaeta fel i papok, tanítók es kisgazdák látogatások alkalmával 11 es.ibeu fordultak taaáosért; Írásbeli tanáoa pedig nak* tanácsi kőnyvüuk szerint H íibaa adatott. A tanulók egészségi állapota általában kedvezó volt. ilaeára, hogy az abnormis időjárás, a kedvezőtlen tél következtében 50 inban fordult elo jelentéktelenebb megbetegedés. A tanulók az iskola orvosa által havonta kétaaer megvizsgálTATTAK. Mult tanévben végzett 17 tanuló közül, mennyiben a velük való levelezésből megtudhattuk szülei gaadaaágában vau 2; állásban 'J: katona .'!: ismeretlen helyen 1; a sárvári tejkeselöí taufolyamon tovább tanul 2- A tanul' inkát alkalmazó birtokosok liiegké de/.tet V éli: 4 megelégedését tudatta a tanulók szaképzettsége. szorgalma, ügyessége és megbízhatósága felől: 2 kevésbé volt megelégedve velük: 8 levelünkre nem válaszolt. A helybeli és vidéki kisgazdák vetötnagvaik nemesítése céljából az iskolától vásároltak, illetve kiesereitek: -17.ÍI4 <| buzat. .'I4ÖI) '| rozsot és 1 q répamagot. Az iskola gépjei közül dijmeutesen használták a vetögépet 2\. a lo kapát I. a konkolyoxót 7. tengerimorasolól 1 ízben. Vásároltak faiskolánkb • ! .'iöít drb. gyümölcsfa-oltványt mérsékelt áron. Kisgazdáknak adatott el 2 drb. növendék üsző és 7 drb. növendék bika. 1 drb. igas kancaló, 114 drb. yorkahirei sertés és végül az iskola t.-iiv eszbikájat kisgazdák 11 drb. tehénnél vették igénybe. Szarvasmarha állományunk hony hád-szimmenthali, melyre tisatavérű saimmenthali bikát használunk, számuk .V.t drb. I.óallomanyunk Noniua-Furioaóval keverve es muraközi. Célunk nagyobb testű kocsi és igáslovak nevelése, számuk ls drb. Sertéstenyésztésünk yorkahirei fajta. Célunk a környékbeli gazdákat jó bussertéaeel ellátni, szamuk ,'{4 drb. Jgásökör állományunk l»i drb. magyar fajta és ö drb. nyugoti. Hazinyultenyészfésütik célja az olosó hus előállítása. Óriás belga httsuyulakat tenyésztünk es a tenyésztelesleget a tanulok es kisgazdák között osztjuk ki. Termesztett kultúrnövényeink idén közepes 'eimést adtak. Termett k. holdanként: buza 1U70 kgr. rozs 989 kgr, árpa Illó kgr. zab "Jll kgr. magbükköny ÖUÍl kgr. Takarmány növényeink szintén közepes termést adtak, és közepes termést igéinek a kapás növények is. Kísérletezés céljából idén 8 k. holdon kendert és 1UHJ [_ ölön lent. termelünk. Különféle vetésforgóinkba lel nem vett növények termesztésének bemutatása céljából kulturkartet létesítettünk. Kertészetünk is közepes eredményt mutatott tel. Kedvezményes áron eladatott, illetve kiosztatott faiskolánkból 1274 drb. különtéle fajtáju gyümölcsfa, 400 drb. szőlővessző, a díszkertből .'{(JU4U7 drb. díszfa és cserje. A szolöböl 7.70 q- csemegeszőlőt adtunk el és szüreteltünk k. holdanként 10.18 bl. mustot. Egy és más utamról. Régi tapasztalat, hogy a dolgok érteke azok nélkülözésével, folyton nő. Meg szembeötlolib e körülmény Ott, hol az érzelmek is közbejatszauak. Mily jól esik a távolban a hazáról, otthoni körülményekről hallani, hát meg akkor, mikor a magyar dicsőségéről, jó híréről van IB0. Vv'artbiugvárabun kétszer hallottuk megemlíteni Magyarországot. Klsö izben, midőn a vezető bemutatta Szt. Erzsébet lakosztályait, magyarásván, hogy e remek termekben élt a magyar király leány, II. Kndre és Gertrud leánya; kinek jótékonyaágáról számos rege szól. A kor szokása szerint már gyermekkorában jegyezték e| férjével Lajossal, a midőn is fényes kísérettel jött nj hazájába Egy kép örökítette meg a jelenetet és kitűnik R sok fényes vendégsereg közül a daliás magyar csapat. Jótékonysága, kegyessége' revén a pápa szentté avatta. Ismeretes aa a jelenet, midőn egy alkalommal kenyeret vivén a szeg.'nyéknek, midőn térje megkérdezte mit visz kosárkájában: a kenyér rózsákká változott. Férje halála után Marburgba ment a kolostorba és itt balt meg 1284-ben. Ugyancsak e várban tartották 1L!07. július 7.-én a hirea dalnok versenyt, melyben resztvettek a kor leghíresebb dalnokai: Wolfram von Eschenbach, Heinrich von Ofterdingeu aNiebelung ének írója;, Wahl.er von der Vogelweide stb. Mint versenybírót meghívták a híres magyar daltckot Klingsoi-t. A vesztes Heinrich VÖD Oferdingen lett éa már-már átadták öt a hóhérnak, midőn Klingaornak sikerült a háborgó kedélyeket lecsendesíteni és a feleket kibékíteni, iilv jól esik idegenben hazánkról, annak fiairól, kedv eset és jót hallani' Ugyancsak Weimarbau is gyönyörködhetik magyar ember, egy magyar ember dicsőségének emlékeiben. Itt van Liszt Ferenc háza. a hírnek, a dicsőségnek valóságon múzeuma. Liszt íhazánkfia. Doborjáu, Sopron megyében született es itt telepedet! la Wt-unaiban. Ezreket- és ezreket érő műkincs v.m itt felhalmozva, mindmegannyi emléktárgy, mindmegannyi hódolat • „hangszerelés terén utolérhetetlen mester" művészetének. Weimar virágzása korál Károly Ágost alatt élte. K kis varosban élt Schiller. Goethe. Herder, Wieland. K varos is. akár csak Velence, mondhatni a mult dicsőségéből él. A város temetőjében alussza örök álmát a két köitótejedelem. pártfogójuk mellett. Megnéztük Schiller és Goethe házát. Mennyi emlék I E lakásokból kelt szárnyra a hir örök időkre: e lakások egy kori lakén szereztek dicsőséget a nagy német nemzetnek. Mondja a vezető Goethe szobájában: E karosszékben halt meg a költő 1882, március 22.-én, ez volt az o zongorája, ezen játszott, mint \2 éves gyermek „Mendelssohn Bartholdy. Magyaráz, magyaráz cs az. ember nem győzi bámulni a remek festményeket, rajzokat es emléktárgyakat. Mennyivel egyszerűbb Schiller lakása ! Szinte szegényes. Goethe volt az arisztokrata Hofrath), Schiller a demokrata, egy ideig jenai tanár. Minden ugy van most is, az ö szobájában, mint volt az ö életében Ott áll agysaerü t á ágy a (bizony nagyon egyszerű-, ebben hunyta le szemét örök alomra ISU'i. május 9.-én. A koszorúk tömege takarja egykori nyugvóhelyét Ezek között volt egy magyar nemzeti szinü, de felírást nem találtam a szalagon. Különben nemzeti szinü szalaggal volt díszítve az a koszorú is, melyet két ott elhunyt magyar fin sírjára tettünk Jenában. „Ide jöttetek — monda Verner Gyula polg. isk. igazgató szép betétedében sírjuknál — hogy tudományt, ismeretet szerezve hazátoknak, minél nagyobb hasznára legyetek, és sirt, kora sírt találtatok. De a haza bálás, itt, áll sírotoknál. Itt áll a Kárpát vidéke, a szőke Tisza melléke, Erdély bérce, a Halaton vidéke, az Alföld rónája! Itt van a haza minden vidékének gyermeke és leeszi sirotokra a kegyelet koszorúját. Aludjatok sendesell !" Ük meg el vannak temetve, de Jena. mint öbb német város, már nem temeti el halottait, túliéin elégeti. Egyszerűbb is. rövidebb i-. keésbhé undorító az elpusztulás menete, mint a égi temetkezési mód. Volt alkaliiiatii polgárHestert engedéllyel egy halott hamvasztást végig lézuí a Krematoriumban. Két kicsi épület egynás tőszomszédságában, egyik a kápolna, tulajlonképeii csak bes/.eiitelö hely (minden felekezetiek egyformán szolgál éa mögötte a hamvasztó iclviseg A halottat a kápolnában beSZeiltelik, najd átviszik a hamvasztó helyiségbe. Ez egj iáit kaaáneserü építmény, melybe kőkocain letolják a halottat, és ltye—2 óra alatt megvan .z egész procedura. A meleg óriási a kályha •elsejében, mondják 1200* Az emberi test puha észe összeaszik, vetődik a test. mint a nedves leszka-lap, mehet nagv melegnek leszünk ki. zzanak a csontok, a koponyán meglátszanak a ráíratok, míg végül az egész összeesik. „Ilaiilll por) valál —• hamuvá (porrá leszesa!" Egy lalott megégetéaének ára 4(1 M. (circa 45 48 tor. . a sírhely ahova a hamvakat tartalmazó urna elhelyeztetik s—í)M. Hogy azonban legyen tikalom uz emberi hiúságot is kielégíteni, ott an az urna. az azt tartó oszlop és a kőlap, • tt be lehet mutatni díszben és fényben mit es ueniiyit hagyott rendelkezésre a „hamu". Heteit az idő és otthagytuk Jenát. Tanulunk: nem falrengető tudományt szedtünk marunkba, de tágult látókörünk, egyaránt láttunk ót, rosszat, ki-ki felhasználhatja azt. amit jónak át. Hiszen negative is tanulhatunk! Hogy •gyebet ne említsek, miliő ritka alkalom az, izemlélni embereket, kik egy téren műkőinek, •gy oly nagy tömegben. Imi ls féle nemzet van •gvütt! 328 német, 4'.t oroaa, llö magyar, 22 ,véd. 21 osztrák. 17 angol, lő norvég. 7 dán, " francia. 6 hollandus. .", amerikai. 2 görög, csilei. 1 japán, 2 avájoi, 1 bolgár. II olaaa, török. A búcsúnál a japán kolléga meghívott lentiünket Tokióba, hol li! év múlva v dágkiálliás lesz. Jól van. Tehát viszontlátás Tokióban! Folytatjuk utunkat Nürnbergbe. Visz. a rssnt tovább, végig a aaép Thttringián, többteveaebb szokásos késessel. A késés a nemet, vasutaknál s/.okasos. Variál - 3M ~>0 perc kötött. Volt benne résaam. Megtér ez a nemet einperainentutuinal, lassúbbak, még a tanításnál • észrevehető ez! Hezzcg csak a mi vonataink (essenek kicsit, késs a méltatlankodás, ott tél sem tűnik, van kifogás : a sok touriata! A helyi (üslekedéa azonban nagyobb forgalmú, mint tálunk. Peraae a bicikli a tán nem fizetnek adót, »tiiietit az már a közhasználatba, mint forgalmi •szköz. a munkás is azon indul munkájára, tem tekintik luxus tárgynak. Az automobilt <em bámulja már se.iki. ott alj mint „fiakker" •s potom áron. ;{ M. •_' órai útra visz körútra i városban. A villamoson nem kínoz, jámbor ttas téged, sem kalauz, sem első- és másodfokú ellenőr, hanem beszállsz, bedobod a aaakrénykébe a 20 pténiget és utazol az egyik végállomástól, ha tetszik, a másikig. I Ne hidd azonban, hogy itt mindenkit becsületesnek tartanak — ne hidd! A szekrényke fala üvegből való és a l esető bármikor megszámlálhatja az „obulusokat", összehasonlítva azok számát a bennülök szamával. Minden fordulónál pedig kiszedi o a pénzt a szekrényből. Hisz a német is csak ember ! Nihil htimani . . . etc.. Azonban nem mindenütt ilyen a berendezkedés, a városok egy része htí maradt a régi tradícióból és ellenőriz more patrio. A jo koszt, egy kis jó bor, no meg egy pipa dohány — ez is csak kell a magyarnak a külföldön is. „Trafik"' nincs, a dohány és a szivar készítése, téldolgozása olyan szabad ipar itt, akár a kefegyártás. Megdöbbentem, mikur hallottam, hogy itt lehet alkudni — akár a piacon a szilván — a szivaron. De olyan is azután. Ahány bolt. annyifelé szivar. A szivar külseje szép. elegáns, a tbeoria helyes, de a praxis —