Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-09-01

II • gj • I • 11 í k in i II d e Ii v ii I á f Ii »l p. Síeikesílos»K és kiadóhivatal Qoldberg (iMila | a|,irkeieske.lé*.., Kfl-lér J:i-ik Man Hinl.ti's. k<t egyeaaég szerint MvaN A kiadóhiratal A város költségvetése. r round Perenc városi főszámvevő teterjeaztette a város lítits. évi kiilt-"". retési előirányzatát, amely a oslitö

1 cözgyülés tárgysorozatában már 'elein- is voll liizve s letái'jryallal. Hogy az előirányzat, a főszán -Olldos és [»Hiiliis összeállításában, egreálisabb ós sem a szükségleti, sem ledig a fedezeti részben egyetleu rovata, inif sinrs olyan, amely meg ne felelne közszükséglettiek és atnely a város i»\ edehni f< irrásaiuak legszigorúbb számbavételéi ur venné a leggondosabb Igyelmébe, igazolja a pénzügyi bizoltjelentése, amely utry általánossá*?un. mini részleteiben elfogadásra ajánita képviselőtestületnek a költségvetést. A pénzügyi bizottság csupán a zUkségteti rovat két tételénél liozotl ivaslatba változtál,

ist. Az utcakövezés delénél 1000 K törléséi javasolta a énzügyj bizottság, mert az aszfalt-járda imén fölveti 2220 K-ban a szükséglel idézetei találhat; továbbá a kataszteri ét emeletes bérház helyett, földszintes áznak építését javasolja, ugy hogy a 4<I.<HKI K törlesztési kölcsön helyett, a ildszintes épület felépítésére 30.000 K-I / uszoda-utca uivellirozására 7<HMI K-t jánlt beállítani a költségvetésbe, miáltal községi pofádéval fedezendő liiány az •aaaaaaBaaBaaBaaaaa-a* ^^»»uttm^m^^tammmtamAmtmaammw^at^m^mmmmtmmmmmawt^mmtmm^tma^t^mmamttu T

ÁRCA

. Rajzok. Dalok. (Könyvismertetés | A Jf á p a i l. a |I o k" a red a 11 t ár eá ja. li'.i Sarudy György A F ev iiju ilis iiavalian 111Nl• • T• • 11 I teák I I"V/.a, iakoláak volt rajatanára ETÖMTETÉEL toll rajaokra, ilokiii'k largyaj táját aaavai aaeriat, „EGY-EGY let, gondolat, mely a magyar tal-a-éiet egy-egy enetet ótokin meg • kurue körtén napjainkig. i-.»tt egy-két VEIEILLMWTRÁEID ILLENATVE A raj/ok re; ISATIRIAÁLVA ALTUL IAHET; komolyan, almi kell." Ea a munka, MELYHEZ ITAAONLD még nem igen ei.t meg a MAGYAR IRODALOMBWI, A nyár elején HAGYTA a -ajtót - VÁRJA A KOAOAAÁG (RAEKLMJÉAIL. FLIOHATLAWAÁGÁL HETOIIDAATEA araija AI, azzal, •T ver» f/óvegi ILTNSETRÁLJA a RAJTOT, LIOIOTT ILPIIAJGTAEA a AAÖVeget -/..utak rnjr.ral MVMLILA „..I.I.Z .a K.'iiiniiikatái D A ItODI GEZA. A eterkeaztéaért felelői la('tulajdonos: / GOLDBERG GYULA 1907. évinél 5.6**-kai lenne töli!>. d« . városi tanács javaslatánál DM n-kal lennt k<-\ esebb, Mi a magunk részéről mar kifej "ük az okokat, hogj iniórl volna szük : emeletes borházra 8 bár , „yi bizottság Javaslata szeriül i ségi pótadó 0.9*#-knl kevesebb volna 'lys a közönség érdekében valóuak találtuk, hogy i kél emeletes bérhál építésével a város u _M is segítsen i Lakáshiányon. Ezek után inegu nertetjük olvasó' inkát a költségvetés általános adataival Az Unis évben a - >.iikséglel 320.101 K 22 l-t tesz ki. amely tz 1907 évi szükséglethez arányit \.t 17.1 !•'! K ül unelkedésl mutat. A fedezel 190S évben 191.704 K sr, r. az l!»"7 évihez képesl Í.2Ö9 K 22 f az ei&flkedés. A községi tótadóval fedezendő hiány 1908 évben 134.401 K 30 !'. emelkedés tehál az 1907 ivihez viszonyítva 14.s">4 K 42 f. Az előirányzat szeriül az összes idő volna 117.185 K. ÜL' i. a földadó i.'lL' K 2<i r. a többi adó l'i.7l_' K 27 , vagyis együtl 134.530 K lő i. igy diát az összes adónál a pótadó 0.3 % -kai, . többi adónál pedig a földadó ki vét frevel 0.7%i-kal emelkedett. Volna eszelni az átlagos 1908 évre 59.7**, ami az 907 évihez képesl Ö.5** emelkedési ad. A beillesztett vernek, miodomaa ráeaiat redetiek, ráaiint esak laottoh, köaiamert taöveekhöl. A rfatea vagy rímen idomértékea vernek ililiára .-/.eivlini dalok, a legegyeaoröbb magyar •rokhau 1 4, vagy 4 —ÍI taotagoa ütemben éa lakaacokbaa, A komolyak tényleg egy-egy jeleneit umgvnráaaatk a magyar nápáletbol, mint a la, Aaok a j.í nagyurának". iA legény paaani tesz szolgabírónál, hogy ueretóje negeaalti: tegye alodáha); a -A/, éa bahám", Templomba legy a kia leány - az egéaa fala ntáaai hánulf. Haiiauo a i'.Vik. „Gyertya mellett''. A mit liiha e- .ókorán uui; IUMI magyarázott, megérteti a in lány eaoaja , mely tájákoaáaul ia aaolgált a unka irányára aa el iflaatáW íelhivaaoa. BtegiktM L'7. „Betelje Alt . . •" A laarelmeaek együtl irják aa erdőt, Ital Iga tják a kakuk aaát, de nlniok kell . PiMapáa ntet lieune a kakuk BBd < a gerliee eniiloudaro« \ ine/liaugja. Ábrándos a/. , „Kommendáláa". A laatoa dalol a táboroatt uriieoknak, limit dse hajdan . Megkapá a 8. aEgy mai urleány*. (Feleeégfll ánljau a diplomáé ktaaaeaoayi s a kieeeneli atal einher ur.r.u\ szal.adkor.ik, kogy ö — nem I;i.'ii!/.ai'w.a> és htráetéaf 'lija!. a lap kiadóhivatalából küldendők. an ara! actan évre I- kar^ télevrc n K., aecyedeVra ;T i ILT-tér HOROAKÉNT l'l lillér. Ktf.ves szám ára :','L tili. A pénzügyi bizottság javaslata szerit) lenne a potadő otío**. emelkedési mutat az előirányzat i szükségleti részben, a közigazgatási, i kölosöiitörteaatés es kamatfizetés, a tan ügyi és közművelődési, a közegészség is köztisztaságügyi, Tapolcameder ót hidak, épületek lefinUirtása, N^SáLiifjg' és tűzoltás ügy i kiadásoknál. .loler>*éL»*ri az emelkedés a kölosöntörlesztés es ka matfizetés ós tanügyi kiudásokuál. Ele n\észő csökkenést esak az ntcarendezós uttestek és terek feuutartása és l'.isiiá: eimii i'ovai mulat. A fedezeti részben az emelkedőt ugyszólváu alig Bzámbuvehető és e> mutatja leginkább a költségvetésűé* nagyon is reális alapon való nyugvását mert bizonyos, hogy a jövedelmi l"i fásoknak a lehető legkisebb mértékbei való előirányzása, sokkal helyesebb mintha a számokkal esak ugy dobálóz náiiak. meri amíg az első esetben ren deseu ugy fejlődnek a körülméuyek hogy a bevétel mindig nagyobb, min az előirányzóit összeg, addig az utóbbi esetben rendszeriül nagy csalódások érhetik a város adózó polgárságát. Hogy a költségvetéssel szemben tnilyeu álláspontra helyezkedett a képviselőtestület, arról beszámol a közgyűlésről szólói tudósításunk. (H ml to/.ni . Humoros a S. „Kuoemj Baláaa", mely. iek jeligéje aa iamart kttruedal: „Te vagy a l.jféiiy, T\ ukmli nnjlás ! Niui olyan, tumt más. unni Kueaug Baláaa". Egv tiiglias/akadt kurue vetődik lie egy un esaáiluoz, bekötött lejjel, hogy i hazaliiii lelkeacdéa óvására j<ít lakmaroihaeson . A kar mikori lakáslerendez.-s. visrl.-t taiiiilimiuyaiii keszailt taue iiiinoros lajz, melynek feltbgáaa egáaaaa origiaálta Kuerug Baláaa mint lai-tatl felfogva, —egyike legjobbaknak. I cyauesak hiiiuoros az. 5. „Szeretlek éa gyetleaegy virágom" [mosdja a aemm ur a dolánvoeomöaak , mely agy eaoportoi kápea a 4. Magyar nentea" kisétál az urti agaraival, a ajdu VISZI utána pipáit; tiaatewttel aüreanrli a aras/.ti. A 'i. „Hajdan- a nemes ur kutyái zoritják a vea aakMt) • elleatáte, a 7. „MosiU uj toldrsiii kitúrja léjri gaz.dajat az ósi uriáliól . Mereaz paródia még a 32. ^Tivornya után", sz.é.zat egy torának felhaatmáláaával. „Klliullanak iegjolinjaink"l. Joiilira-lialra lioi Kolnak, nviiiOZK dnak a fiatalaág mai, lioitéd meggyóziiti