Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-08-04

A gazdi is nyerne, a kereskedő ilyerne és a fogyasztó közönség sem 'olna kényre-kedvre kiszolgáltatva ; isákmányolásnak. Most azonban esak az a kérdés, logy a közraktárakat kinek kellene ölállitani. Erre a kérdésre is igeit önnytl a felelet. Vegyék a kezükbi énzintézeteink a kérdés megoldását, fem terjeszkedhetünk ki annak részleteésére, hogyan kellene kezelni a közaktárakat, de azt hisszük, hogy pénztitézeteinknek is kellé hasznot hozna z .i közhasznú intézmény, mely, ha ulaii a pénzforgalomnak uem oly nagy nervo hasznát eredményezné i^. mint tás pénzügyi müvelet, <le legalább epünk jólétére, fogyasztó közönségünk legélhetési viszonyaira nagy és áldáós hatással volna. Ennek bizonyítékát szolgáltathatják tás városok pénzintézeteinek közraktáii. melyek igen szép hasznot hajtanak no' pénzintézeteknek. De emellett az felemeld tudat is táplálhatja a póuzítézetek vezető férfiainak lelkét, hogy közérdéknek használtak, a közvagyoosodást, az életviszonyok javulását — (leg a mai alig elviselhetetlen drágaág mellett — nagyon hathatósan elöegi tették. Az ilyen polgári érdem pedig, azt isszuk, fölér a polgári haszonnal. ár — A hétről. Most rajai a rud Far.tó I üst ös ivadékuira. lapok in 111 • i.-11 rovatban velők foglalkoznak, jész etimológiai tanulmányok jelennek meg iluk és temérdek javaslat kerül forgalomba legrendszabályosáauk módjáról. Bornirtaágnak its/.ik. de hálálkodnánk kell, bog) végre olyan ínoorts a homlokát, amire a szemöldöke fölszalad teje bulijára, kidüllexzti zsinóros mentével takart lellét s a lensöbseg hangján, büszke önéi /ettél lintiia agv ásóval asétakarná morzsolni a nek őszült aaaaimyt, oda höki: - Hja. a/, állam! K- asakugysa ttfty megáll erre Bedekm yeive-iiialni a, mintha egyaearre leeresztették veim Esilipel Meggörbül a háta, uiegjubáasodik ai iiia/ata et gyorsan kifizeti az 5 pengői Mert saórayQ ia a/ a aatf: a., állam! Mentő lindent rejteget magában, mennyi titokaatoal ét áaneael tollal egy Ingalommá. Megborzong a11• '• kárki hallja. Mert az országot szereljük, a hazái nádjuk, hanem a/ állam! — jaj nekem, ez a m tkete rémünk, amely ringatja bölcsőnket és bellim • íja -iiuiikat s a gallérunknál fogva vezet a/ ni : Iskés iltuli, mely az elsőtől elvezet a má-odlklioz enki sem tiltja meg egyedül esi SS Utat l nvomá an az aílani : senki sem halad rajta árván: veli r. állam. Bedekssj asssosy is agy ireste, mintha agy '.erre torkon ragadta volna az a lelejiheieilen kigv< a fölébe sziszegte volna: hát elfeledtél'.' I >< emesak 0, hanem a bfttoB Kerekes András söt i ittenhetlea Fejes Nagy látván i- megremeget rre a asdfB. Az állam! ssoroagstts mindegyíkntsk : irkát. Legelőbb a Misi.a gyerek rázta le magáré adoii bangót. — Már hogy kiesőm hí voltakén si I Ham? Senki sem saaasaat erre a kérdésre még eaal [erekea Andrea se nyitotta fel a szájat 1'edij Imi nagyol kérdesssh, ott neki keiiett vákusl adzi valami tőrtént, ami felhívta az áliitui es a társadalom figyelmét ette a fajra, amely a maga nomád életevei, íniinkátlauságával és a jelen állapotában a muvstfidéers képtelen voltával! sehogyan se illik liele egy modern európai állam szo.iális rendjébe. He a kültöld szeme is rajtunk vau in ist. és uj alkalmat ailtunk a „müvelt világ" Magyarországról táplált nézeteinek és véleményének öregbítésére. A külföldi lapok ugyanis a cigányokat i- n:.igy aruknak tüntetik tel és borzalmas meséket találnak hüledező olvasóik e|é a nálunk uralkodó az-iai közbiztonsági állapotokról, a jogászok, kanászok es csikósok hazájáról, a villogó gatyál'd és egyeli,, francia és német alapos tanulmányokról. A kél év előtti zavaros politikai viszonyok idején hetenként cikkeztek sllamférfiaink aa idegei, napilapok és revue-k hasábjain, ilyenkor ásottban — sajnos, - senk: se gondol a külföld hely es ilitoimalásáta. A szellemi proletariátus megunta a iáira nyomorúságot, nem álcázza csillogó hazugságokkal a külszíni. Mozgd• • 111 indult meg. hogy, az állami és egvéli hivatalnokok flaetésöket ne havonként, de nun len hét eleién kapjak későkhöz. Első pillantásra nevetségesnek latszik ez a kívánság, hiszen I pénzösszeg ugyanakkoia. akai egyszerre, akar Jiedig I részletben jutnak hozza. A valóságban azonban, ugy áll a dolog, h"gy a forgtilvill luegkét szerezi az erőket. 11a a kishivatalnok a fűszeresnél, mészárosnál, tejesnél, divatáru- itb. kereskedőnél szükségletei kielégítésekor tud fizetni - nem kel] hitegetésekkel a kereskedő bizalmát megrendíteni, akkor olcsóbban jut a portékáhoa a vevő. mert azonnal 'izet és mindig jut pénz az épen felmerülő élelmiszerek, vagy egyéb szükségleti eikkek megvásárlására. E mozgalmat tehát udvözölui és támogat ni kell. mint minden olyan! módot, amely némi könnyítést eredményes a mai nehéz megélhetési viszonyok idején, a Milyen nevetés voli országszerte, amikor hallottuk, hogy nagy becskereken megvalósították a közös háztartás intézni, nvét és számos Család eszi a közös konyha föztet. Most egyik NAPILAPUNKBAN olvasom, hogy a lap egy no Erezte, hogy miadea szem reá tapad. • ez a sok simogatás pirosra nyalta a/, urnát. .No. esak nem a szegyeu pírja! \/>n i- mondania kell valamit, — Hat oeseiii. tudod te, hogy kieaoda ai Istent — N' in egészen. No akkor fogd be a azádat. Ilyen az ' -ii a lain I-. — Olyan as, saőln látván uram, ravasz ÁHRÁzattai tekintvén csudád iktor komájára mim a KIRURGLISJ nem segit, Illeg is kell tizet ni, ile azért MÉGIS ken neki lennie. Fenékig hasogatta l»-rés Kerkév vaséjit SS a mondás — Hanem azért mégis léi tőle kelmed. A j rettettthetlea Feje- Nagy István uramnak nem mo'idliat tak volna nagyold) goroiiiba-ágot, M;ir i, gy |Ő fél: ö aki holdvilágos éjfelén, mikor esak a bagoly btihogott a a omazédoa rengetegben, pipaszó és vidám fütyörészés mellett sétált végig a teme• tőben. <) lel! Jel iia most llgv a keze üdvébe I került volna az az. állam, aligha maradt volna éjien az. oldalból da ja. I»e a/ert ginulatja még 'a. akárhogyan is! Már bogy kloeoda, micsoda tulajdonképpea az ai állam, azt Keni,e- András döntötte el ilyenképpen : Az állam olyan mint a told Fölöttem a leve gőég, az. égboltozat i rajta a oail tagok Felemelem a lábamat, akarván hogy oda jussak. Nvujtom nyújtom, mar messze IS vagyok a földtől, elhagyom de sátán esak megint vtsssstoppsnok a földre, isinél esak ott vagyok. Avagy tud "|-e .Miska, miből áll mg ember V ntiiikatárs.i lenn járt Nagybeeskerekeli és tétjelelines ismertetést közöl a közös háztartás mésményéről. Kitűnik a cikkből, hogy az eszme •gy cseppet sem abszurdum s a kezdet nehézég.inek legyőzése után határozottan megtskaitást eredményez és időt enged a főzesse! •ddig sunyira elfoglalt háziasszonynak gy érmeiéi nevelés, re. önművelésére és szórakozására s. A nevelők lassanként komolyabban fogjak enni B d"|goi ,-s érdeklődi -sei fordulnak BtU« alóságos sz.oeiális relorni felé, amely az e|s.i ingy lépés a uok házi rabszolgaságának ielzabad'tására. —- Temesvár, Szekszárd SS Arad ároaok bizottságot küldöttek Kagybecskerekre közös konyha intézményének tanulmányozásra A kommnnizmus gyönyörű ábrándjaiból legreálisabb ime már a megvalósulás fele özeleg ! R. -r. Iskolai értesítők. Állatni tanítóképző-intézi i Az idei tanévi értesítő Fel lies Jan os igazgató zerkesztéselieii jelent meg, niosi már sokkal evesebb tartalommal, mint az eddigi értesítők, le azért teljes, áttekintést nyújt az intézetnek lefolyt tanévi működéséről. Az értesítő elsősorban M tanári karban örténi személyi változásokról ad számot. Igy ozb. bogy Németh Sándor seged-tanár áthepeztetetl Csurgóra; Kőveskutby Jenő kinevezetett a lévai állami tanitóképső-iutezet igazgatójává, helyébe Jankó László rendes tanait telyezték ál Léváról) Arnberg Jossei a lentestári állami taiiitóképzii-hitézetliez neveztetett ki gazgat'.vá. akinek helyét Gonda Ferenc tavsasaan tanárral töltöttek be. Kz évben vált meg Ir. Steiner Jczsei városi főorvos az iuuezettol, hol aa egészségtant és életmentést tanította, íuzgo fáradozásáért a vallásmiuiszter köszönetéi ejezte ki tooiv osunknak. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, bog] az •rtesiiö Kőveskutby Jenőröl szólváu, megjegyzi, logy egyik ticlyi lapnak lapvesére volt. Nehogy i jövő krónikása majd fennakadjon, megírjuk, logy lapunknak, a ..Pápai l.apok"-unk voll ÍUJ>,eZe|e rÖVÍd ideig. A tanári testület egészségi állapota elég — Aszoiigya a ti-zteiei.dó. hogy lestbő; és élekből. — Igy vaj von. N" hát, a lélek az te Vagy, i te-t az. állani. IIa megölöd a testedet, mi le-zen leled i — Asaougya a tisztelendő pokolba jutok. N" latod, a'éti loeil he a szádat. 11 • i- fogta a Miska gyerek egészhazáig Be Kéjes Nagy István aram asm nyitotta KI egésa lton. lliaba ringott a -/•-ni 11 a t a I., u a kalászi, IK Mfrga tengere, liiiibá hajladozott eleje az. ui mentén a vadrózsa, es játszol I mentéjével a tavaszi isellő, az ő oldalát mindegyre az furdalta: a/ ai.ani, ÍZ állam! Uileküdl ez a lem a melleié g SZÍVS folé, ugy ere/.ie, mintlia fekete sz.az torkával ásítana re.i s koni esavárii.i k14y.i1 estével 1; derekát. Mar 011 halad aa alvégen s még mindig agyaián moioszkaltak a terhes gondolatok III 1 Miska fyerek aagy nagy luttábaa aeki neu asa a I. talaa Igy bandukolt volna ege.sz. Iiazaie, — Mi a sz.osz. bánt, hogy ugy nekem rontái t Haj, fejes ElSgy István urain, nagv baj vau. Itt az. állam I Egész ve'„'IE megborzongott erre lslvan main, hatalmas termete. — Mai hogv ut vsa-e? — Itt az. Viszi is, MUHI elvillet. !>• legjobbat a lelieueuikte fáj a foga. Okos pe|>/.óu.i. tud 1, hngy inkább az ingttkel is levelűik, de azt nem engedjük No, eseteit meg István inamban egv lian-: ' mosl ui'itas'l meg Fejes Nagy l-tvan. hogy kiesod.'l is vagy. Kled toj'pant az. a -zazléjü szörnyeié,; s azt mondja: állj ki hál! S Fejes Nagy I-tvaiinak ki is kell állma, ö nem luitialiiat. Mert bíSOS*