Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907
1907-06-29
2. l'á|iai Lapok vek a minisztériumban készülnek, legalább az építkezésééi helyi vállalkozó bízassuk meg és hogy a mi munkásaink kereshessenek ott 8 ami anyai;- kell az építkezéshez, azt iti szerezzék 1»»; és a mi asztalosaink, Üvegeseink, lakatosaink és más iparosaink kapják meg ;iz ott szükséges munkákat. B igy legyen ez a városi építkezéseknél is, amit itthon kaphatónk meg, itt szerezzük be. Mimién munkálatnál előnyben részesüljenek városunk iparosai és kereskedői. Aztán vonjuk magunkhoz a vidékei is. Igaz, hogy erre legalkalmasabb a megközelithetés könnyűsége és e tekintetben fontos szerepel játszanak a vicinális vasutak. De ezek a vasutak, ha a csomóponl nem városunkban egyesül, jó Bzolgálatokal nem nagyon lesznek, mert elvonhatnak olyan községeket is tőlünk, amelyek eddi"; reánk voltak utalva, A vicinális vasutaknál tehát mindenesetre körültekintően kell eljárni. A forgalom növekedésére minden bizonynyal nagy jelentőségük van a vasutaknak, de városunk más nagy érdekei mellett, ezt a kérdési életbevágónak éppen nem lehel mondani. A fők érdes tehát az. hogy a város nyerjen a vasutakkal és pedig különösen abban az irányban, hogy könnyen megközelíthető legyen mindenfelől s hogy igy a vidék itt szerezhesse be leghamarább szükségletét Ilyen értelemben már közérdeke vámsunknak a vasúthálózat kiterjesztése. Igen fontos e tekintetben a törvényhatósági utak Jókaiban tartása is. melyre a városnak rendkiviili li<r.veleniiiiel kellene lennie, mert tény az, hogy vidékünk lakossága nagj részt saját közlekedési eszközeinek fölhasználása val látogal el városunkba B Így lia jé) utak! vannak, gyakrabban keresi az alkalmat la bejövetelre és szivesebben is jön. Szóval minden irányban, minden [kérdésben nyilvánuljon meg a lokálpatriotizmus, meri ez az egyedüli mód arra. hogy a modern fejlődés követelményeinek megfelelhessünk B hogy lerre a oélra a szükséges alapot és 'eszközökéi megszerezhessük a saját erőnkből. » Nemzetköziség. A nemset-fogalomuak szerep., az emberiség életében a reneszánsszal kezdődik. A nemzeti jellegek azelőtt is meg voltak ugyan — azok még a történelomelőtti időkben alakultak ki — de oem volt meg e nemsotí sajátságoknak az az érzete, az a törekvés esek kifejezésre juitatására, az egyel, nemzetektől velő különbözéének az a tudata, mely a lö. s/ázadlól korunkig folytonosan erősödött. Hogy ma milyen magas tokán áll fejlődésének, megitélhetjab reakciójának, a nemzetköziség követelésének erősségéből. A nemzetköziségnek legméltóbb képviselője ma sforradalmi izooiáusmus, — azért hangsúlyosom: ma. mert volt idö. mikor, ugyanezt a szerepet a keresztyénség, az egyház töltötte be. Miért vallja magát a szocializmus nemzetközinek, miért s menny .ben játszik ez oly fontos szerepel a szocializmus kérdései közt. mikor , a lényegesekhez, a gazdaságiakhoz majdnem semmi k'ize sincs f Nagyon fontos kérdés ez. Nálunk. Magyarországon, ahol a iiemz.t iségi kérdések nem az ' utópisztikus elmélkedésnek, hanem a napi poli• tikénak problémái, a többé kovésbbé szociális*a érzelmű eitc lm iségi középosztályt leginkább* a a szocializmus nemzetközi jelleg.- tartja VÍSSSa i annak radikális követésétől. Másreszt, ez a ISO* 'ciá.izmusnak legkönnyebben támadható pontja. Mikor gazdasági törekvéseiket ítélik el, könnyen védekeshetnek azzal, hogy ezek csak a polgári társadalom morálja szemében lehetnek bűnök, de nem azok az eljövendő munkás-társádalom eljövendő morálja elolt. Mondhatják, hogy természetes, ha nem őrülnek ásóknak a jelenlegi 1ÍH17. júniu s -2'X állapotok szerencsés kitart ottjai, akik nem helyeselhetnek olyan mozgalmakat, melyek az ö kicsinyes anyagi érdekeikkel homlokegyenest ellenkeznek. A nemzetköziség kérdésénél ásottban az elfogultság vádja nélkül támadhatják a szocializmust s könnyen kelthetik azt u meggyőződést, hogy itt nem osztály .Miieket, hanem az egész társadalom érdekét képviselik, mert szerintük: minél alttuisztikusabbak. hazaliasabbak valamely állam társadalmi egyedei, annál virágzóbb lesz az a társadalom, tehát le a hazátlan bitangokkal ! Meg kell vizsgálni, hogy ezt a szót : nemzetköziség, milyen értelemben használjak a szocialisták, s milyen értelemben ellenfeleik. Így majd kiderül az igazság. Törekvések, melyek az emberiség uj alapon szervezését célozzák, természetüknél togvs nem lehetnek, csak nemzetköziek. Modern felfogás szerint azok a választó tálak, melyeket nyelv, faji és nemzetiségi jttllog emelnek az emberiség rétegei közé, eltörpülnek ama szomorú és rideg tahikhoz képest, melyekkel a gazdasági különbségek választják el SS egyik embert a másiktól, S amikor ezek lerombolásáról van szó. akkor egyéb elkülönítő momentumok agysserüeu elhsiivagolhatók. — amint elhauyagt Iható a csillsgászalbau a Föld sugara, mikor egy csillag ehhez képest végtelen távolságáról vau ssó. Pedig magában • Fedd sugara is óriási. F.z annyit jelent, hogy a szocializmus nem szorítkozik egyetlen nemzetre, hanem gazdasági •Íjai megvalósításában semmitéle faji, nemzeti. ! vallási korlatok nem akadályozzak, azokat meg| valósítja Angliában ugy. mint Magyarországon s kereestyénekuél nem kevésbbé, mint ssidóknál. Annyit jelent, mintáz ŐS-keresztyénség nemzetközisége —a különbség csak az. hogy ez nein inateiialisztikus. hanem ideologikus alapon akatta az emberiséget újjásaervesni, Eszméit kiterjesstette ss egész amberiségra • székkel az eszmékkel egyesitette az összes nemzetekéi • lUeglnalad; nak-e un-gis az elkülöuitő nemzeti sajátságok, I azzal nem törődött. A történelem azt bizonyítja, hogy megmaradtak, -..i remi kívül megerősödtek* A sz.., lalizinus azonban nem Oeeh iiveil ét t.•leniben neinzetközi. Hogy szorosan egvütt tartsa különböaő nemsetiségil híveit, arra olyan oki van, mely az öakeresstyénségaél nem szerepelt. Korunk munkásiiiozgalina minden eddigitől | lényege„-n különbözik öntudato,ságánál i szerahogy otl mondjak, annyi a fertály, tél es egész mágnás SS c/.ok amivilele ÜSSSS VissaSS bonyolult rokonságban vaunak egy ma'skiizt, hogy bátran ráfoghatja bárki magára, vagy • Mamájára, a ItárŐsájgot, L ki- kitérés után vimsstérek Mi*nyns úrhoz, jobban mondva az ö házasságának té.rtéiietéhi'Z. K/. a ha/.aa-ág kölöebou nem is volt házasság. Hogy pedig ezt SS ellciileies nioii.latot megérteni lehessen, keiiv telen-kelletleii végig muszáj olvasai uzt a történetet. Meiivus urnák kükéiben a teljes neve igv hangzott: Kiakörkereki Menybén Gáspár Mária Hogy miért viselt hs'roiii utónevet, azt tudni nem lehelet), de 5 a/t állította, BOgy S mágnásoknál ez ig% szokás. Tehát Menyhért Gáspár Máris, akit rövidség okáért eaoetul I- csak Meny US urnák fogok neve/ni, nagy clös/crctettel viseltetett a eilinderkalapok, macskák e- hölgyek iránt, vagy ha ugv ^eiasik, megfordított sorrendben is. A cilinder kalapjai otthon egy szekrény tételen \ iltak elhelyezve, egymásba rakva s mind valanniiiivi k..pott és ócska volt ugyan, de Meny US Ut mégis bizonyos büszkeséggel tette tol nem épp. n diishajii fejére, naponként fölváltva. Beadáson a feje búbjára helyezte a cilindert, t.ltclte a monoklit, föltörte alul a nadrágját, rettenete- vastagságú botot vett a kezébe, melyet ugy húzott maga után a/, utcán, minta gyerekek szokták a spárgára kötött skatulyát s igy indult bőditó útjára. A macskákból volt ueki vagy két tucat. S ezekre ia roppant büszke volt He fajdalom ezek miatt kellett, hogy minden hónapban valto/ta-sa a I Mcnyus ur ugyanis egy BSSp napon - in. mllegénv laká-ái. Mert olya* rettenetes ayávogést vit-ljnk egy szép tavaszi napon — sétára iadeit A tek végbe/, hogy azi emberi fúl nem tudta elviselni. J monoklija alul büszke tekinteteket vetett jobbraIgv történt azután, hogy Meny na urnák mm,len | balra, arra is ráérvén ,•gy-zer-imiskor, hogy a kahőii-pbaii felnioiidlak » ö nem tudla megérteni,|bál /sebében pompás, iulito szunyókál.ísba merült hogy SS emberek miért nem tudtak els/iveh.i a m i -k - kölyköt HM-gsinnignSM l kerevet, 1»< ti».*t aianalaajrárltgást. holott neki Meayns nmak a kg- jut eszembe, elfelejtenem Megmondani, ks-gj Mekedvesebb zene volt es aat áliitotla, hogy azeabe-1 ayua ur tálén, syároa felöltői viscit, mely egéssea tek sokszor kiállhatatlanabb lármát esapnak éa még i a tóidig ert és hatalmaa zsehjei voltak, bizonyára sem ni Íjak nekik föl a lakást. 8 ebben volt i B macskákra VSld teKiiitettel Ea a letol tó ucyauvalaini igaza. ISSt a szolgalatot teljesitette nyáron, mint telén, Igv bölcselkedett M-nviis ur sokszor, de a j ez utóbbi időszakban azzal a különbséggel, hogy bölcselkedésének rögtön vége szakadt, mihelyt nem ilyenkor mrkeebőri-ől való prémesgallér került ieá. inaaekákróT, vagv oiliaáWekrel volt szó. Hogy Menyes m leanft -.oált éa élvezte • nap padig a bölassstge ayoaabaa eaerbaa hagyta, ha meleget. He egyszer a szeméi tl.'.tt egy karoeu, hölgyek kerüllek azóba, szt csöppet sem csodalom.imbolygó derek, melynek tlilajdoiiosn éppen Mcnyus hisz a lobbi férfiak is elvesztik a tejüket, ha a | ur előtt ment. ,szép női szemek sugárkörébe kerülnek. De re! MeayUS úrban felébredt a s/.euvedelve. Ah! | elvesztési nem kell, a szó szoros értelmében venni, j vfíy Megkell, hogv né/ziik Sl arc.H-kat.il. mintha valaki a zsebéla.l veszítené el a fejéi, vagy ,g Meny.'.s ur mint valami aszfaltbet vár ele: c keszőrakozottságbol ott felejtené valahol, mint az | ( ,,l t -a hölgynek és szemtelenül szembenézte. Bár esernyőjét, meg a botját. „hogy,,, tudom megérteii,, hogy nézhet valaki No lám, még mindig nem mondtam el a szembe, ha szeni-te len. Menyus nr házaaáganak történetét és ugy teszek,. Ke sajnos, a nő arca síírün le volt fátyomiiitha a vörös kakas meséjét ntoadsaátn el. Remá-1 lozvs, ám sséri Meayns ur Észrevette, man n lem tudja mindenki a vörös kakas meséjét. He s/cmciböl valóságos tűzsugár lóvéit feléje. Mett/ttS térjünk vissza Menyus úrhoz. I ur legalább megesküdött voksa erre. Azt mar mondtam, hogy szerette a macaka- ! Menyes ur ebb.,1 a 111 Magáiból bátorságot kat, de annyira, hogy mikor sétára ment, akkor is ^ merített i* hozzája ssegődőtt, msgSinalváSI e'-tle a zsebében hordott egyet közölök. Persze azapiób-,.., oilinderjét. bakból. Macska nélkül nem is ment sehová. _ Szabad hazakísérném kédvés ImbjP ' S éppen ez a iiskáai vált tIgMtaaai Menyus Valami regtelea linóm hang nurődőtl át a ur háiBseágára |fátyeloo.
