Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-06-02

Megjelenik in i n i.l e n r a • a r ti • p Szerkesztótég és kiadóhivatal QeMborg 3j nln papirkoreafcedőSu, F8-t*r J'.-ik szán Hirdetésekéi egyezség izerinl felvesz a kiaüóhivata A csatornázás kérdéséhez. Lapunk inult heti szamában az <• kei lésbe elfoglalt áilftepontaiiket nem helyeslő nkUri sikkel kaptuk. As sstdiatur el alters ps>ri elvi nel. fogva, és a közérdekű ügynek minél bővel ismertetése, megbeszélése éa előkészitése.érdek< ben készséggel sduuk helyet az irányadó hely r. a városouk egyik illusztris polgárától júti uikl nck. negjegyewén még azt i«. hogy az üg mind szelesebb mederben va!ó megvitatásána lapunk hasábjait a legnagyobb tsivességgi uján Íjuk fül. Magúra as alábbi cikkre ásottal 'eauué két megjegyzésünk vaui -Az egyik az. hogy részleges csatornázás alatt mi azt értettük, bog az csak -ott rolns megvalósítva, ahol a talujv: jelentkezik, tehát, magának a belvárosnak is csg egy

»-s részeiben, amit. tonnéssetesen tserenesé lenségnok tartanánk a városra. A másik pedi az. hogy a f&ldmivelési miniszter leiratát a ciki iró ur rosszul értelmezte, meri SS ueui a; mondja, hogy egyedül a város részleges csato, názasa segíthet a bajon, hanem azt. hogy i illető melyebben jekvó városrészekben a talajV okozta bajokon csak A csatornázással '.«-In segíteni, «I« a miniszter részleges "rogy tetyi csatornázásról nem sZ"l. Egyébként különben fenntartjuk magunl nak a kérdéshez való további hossászólásunk s most itt adjuk •' •''kket. * TARCÄE Gi cigány. TA'.URÉGI SZALMAVISKO A RCSSX FÖDELET G?ENGO stíl IS '.ERÁZXA, Hó is CEC SZAKAI RAJTA KERESZTÜL, TTAKCLALA NÉHA-NÉHA BE IS DÜLŰX UDVARÁN GYEREKSEREG RILJOLTOZ. — (2 RUHÁINK NINCSEN SZÓKRA A FELTHEX — ŰX ASSXCNV az eresz ALATT PIPÁXIK, S FÜSTÖT FUJ A LENVERÉBE. H« F«I*IK3gv A CSALÁD, Ű GAZDA MEG AZALATT VAL^CACT »ET AX A'.RÉGI KERT ALATT. TÉRDIG TAPOS A PCLRVDBA, A SÁRBA, MELY NEM EGVSXER BELEFOCSCSCN ARCÁBA. WEG. SE MOSSA, 1« SEM TÖRLI S ESTÉRE Ugv MEGVEN «1 A LEGÉNYEK «LEBE! S mlg VENÖFA A HEGEIUN SIR, SXALAD: CSCSÖKOLJÁK AX ARCÁRÓL A SARAT. Ballá Miklós. I '"munkatárs: BARÓDI GEZA. A ixerketztéaert WsIOa la..tulajdonos: A GOLDBERG GYULA N A „Pápai Lapok" muh lu'ti számi egy hosszabb hír ktfretében foglalkozi

1 a földmivelésügyi miniszternek a várót csatornázásit ügyében küldött leiratává i azon álláspontot foglalja el, bogy i nagyobb bajoknak: a későbbi sok költségnek és a váfns utcái feldulásá nak elejét veendő — vagy teljes csulor uázás legyen, vagy setnini. Tisztelettel ezen állástbghüás-dÍTÍHjrl iiiielyiifk. — mint a lap minden egyes sikkének — iránytűje a város és i polgárság érdeke, g kérdésben külöi véleményt vagyok bátor bejelenteni, t ízi alább részletesen kívánom üteg indokolni. A higiénikus szempontból leletu fontos csatornázás ujabban a belváros Imii. különösen a Chicu patak mentéi elterülő házak pincéibtm jelentkező talaj vi/, megszüntetése oéíjából vált akttiá lissá és sürgőssé. A veszélyeztetel hazak tulajdonosai gyors orvoslási kér tiek. mert épületeikéi lukhatatlauság sut rombadölós feirvetreti. tizen a baioi radikálisan keli segíteni. > valamin az orvos a betegnek csak ama test részét veszi kezelt— és gyógj iias alá Szegény emberek szerelme. — \ m

V a j á . I, a p o k" •• r r tl t t i t á r 0 á j a. — 11 ta : Vértesv Gyula. i. Kurofii. iko« areti. nagyest lufi leány volt Valamelyik isiniképesdébe járt 0 ia, de ea aea ; modorán, teaa az arcán aeai látszott meg. Ea ; ruhájáa sem Egyssarüen minden feltűnés nélkü jllöaködött; aa olcsó szövetekből asaga varrta me| it ruháit, minden cicoma nélkiil, de isléseses Óriási tollbokrétás vöröa kalapokat nem hordott »em B mellere nem tü/ött ki egész virágos kertet r> sáros időben a ruháját nem emelte ugy. hogy ,1 harisnyakötője is kilássek Szóval szolid és tisztességes leány volt, akit még a sziiiiiskoláknal biiiiüa mia/mákkal teli levegője eem todotl elrontani. Annvira ártatlan volt, hogy még sbboo seír talált semmit, hogy éJsiakánOa idején a tsinhásbd agyadul menjen haza, valahová a 'i'avasziuező-utei vegére. Aa édea anyja nem kísérhette el és u akara toskodott, hogy azért el akar menui. — A Lilit tanulom én is, meg kell nécnen Kürvt ebben a aaerepbao! — Megnézheted máskor. Cnfisetések éa hirásMai dijak a lap kiailúliivataláhoa kiiltlendűk. ap ára: egésa tSTS U kur., félévre 6 k, nejTvcilóvre .1 le ilt-u'r toroakinl tu fillér. — %ySS »zum árn .'!U lill é amelynek arra szüksége van. azonképen városunknak is elsősorban a belváros veszélyeztetetl térületének meg\ édese ,ill elmaradhatlan kötelességében. A iii;i>ik nem kevésbbé fontos szempont! a vátt)s linamiális helyzete. Ma. amikor az állami es póutdók terhei amúgy is sulyosau nehezednek az adózó közönségre, Hein II.elletünk bele egj nlvaii aköltséges vállalkozásba, mini aminő az egész város csatornahálózatának megépítése lenne. A szükséges és hasznos reformok megvalósításának határ* vonalát és idejét is mindig az auyagí erőviszonyok alakulásának kell képeznie. amely ma épen nem mondható annyira kedvezőnek, hogy a múlhatatlanul szükséges és mielőbb megépítendő belvárosi csatornázáson kívül egyidejűleg a teljes csatornahálózat elkészítésének óriási költségeivel terhelje meg a város közönségét. Azok a kifogások, amelyek miiszaki Bzempoutból bangzanak el, hogy t. i. ha inii^t részleges csatornázást készíttetünk a esak a jjejváros lulozala i'iiiilne meg, akkor később az egész város csatornázása sukkal nagyobb költségbe i>>g — Mamuskáni engedj el I II : el. bátrai elerssstbetaa. A lerfiak t.'lakcdok. szemtelenek, tniuttnk nem lehet éjjel agyadfii járni egy minek. — Dehogy nem! Ha megszólítanak, telelek én nekik, de ugy. hogy nem köszönik meg! ('rak biad reám a dolgot anyácskám, elhánok én vetuk. S aztán a/, történt, bogy Ilonka kiaosssooy bisony nem tudott velük elbánni es nagyn K'llemetlen helyzetbe került. Zinmnkoo, hideg téli este volt, mikor kijött a szinhazliól. Alig ért az utcára, agj latol enihei csatlakozott, bossá. Ks sehogysem akart melulo tá» gitani. 8öt annyira meut, hogy mar ölelgetni is kezdette a szegény leányt, amint a kointról befordultak egy aotétehb utcába. A leány negitségért kialiált, de a néptelen utcában, a szél mvitása közhen bizouy nem hallotta u kiáltásait senki. A férfit arculütöttc, de az csak annál BSeaatelenelih lett. — Pofonért eeók jár ! S ajkai már a kimerült leány arcára tapadtak. mik..r egyszerre esak a kapu alél kiugrik valaki és a lei ín hátulról megragadva, hetaszitja az ut szélén garmadában álló hóba s azután odatordulva a leányhoz, bemutatja magát: Siimtor ti.'/:, vm.v.tlí liirl...,.,>Á .,.,..a.ll,.