Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-04-21

H e g j a 1 a B i k in i ii (I <• ii v ÍI i t't r ii ii Szerkesztőség és kiadóhivatal GolilluTif Gyula papbámreakedéee, la I.'IT*: ik MI Hirdetéseket egyezség szemit felvess a kiadéhlvs Közegészségügyünk. Kokal fáradozik városunk vezei sége azon, hogj a polgárság anva érdekei! előmozdítja. Kok történi a \ rns külső csiitjátiak uü vetésére, szál lyozására is a közeltnnll néhány alatt. H ha idegenből hazavetődik hoí szabb távoliéi után \ alaki, lépten-nyotn találkozik oly újításokkal, melyek k lemesen lepik meg, s amelyek ai mutatnak, hogy a város fejlődése w akadt meg. Ks mégis van egy nagyon font dolog, amire -• ugy látszik — a leim dek másoldalu elfoglaltság mellett, m fektetünk oly súlyt, mini az fontos; gáuál fogva megkövetelné tőlünk. ! a város közegészségügye. Igaz. ismerjük nagyrészt az aka< lyokal is. melyek sok üdvös intézmén hinsito,ttak meg e iér< u, de \ ísz« konstatálnunk kell azt, bogy sok ó dolog kerülte el figyelmünket, melyet csekély, vagy Ián éppen semmi auyi ak] .'•lei!,. fohatctl föltia léptet Mi tehát kötelesség* i \élünk tel siteui akkor, mikor azokról az intézn nyékről akarunk szólni, melyek a vár TÁRCA. jje/enézfern . . . Belenéztem egy szép leány szemébe, Fekete volt az. műit az éjszaka; De u lelke, mit láttam a szemében, Fenét volt, tiszta, a jósak magát Azóta, mintha inas lenne az élet S megváltozott vén a világ egészen • • • Pedig csak annyi, csakis annyi történt. Hogy egy szé/I lány széniébe néztem. KALONA IVAN A becsület jegye. — A ..]' :\ |. • i |. ;i j, ,, k ' •• r < .1 t i I I i 6 ii j n. It'.i Baroili Goza. 1. Tulajdonképpen eil belel !

cn volt, ItOjty S/iioi "ii. fi.IMII a kis BMaövároahaa, nomk K ••! I > kelyőreég? Valoázinft, bogy • hadvezetőség .-irat L:UIÍ góepootmtk ismeltc tol, habar uciu feküdt SflNMlg határán, <cn\ elvan !.• 1\"-n, bogy kimagy rázui Ti'ln.—i n. műit \..lt s/uk.-cc, helyőrségre uláaa lins/aiokia. [Ja Imi a badi tudományba l'•iitiirliiiiljiiiik belé. Akar volt sziikhéf, rea', ak iem, bisoayos aaak aa, bogy meg vmt. A/ minimal kis fi «I ikl.cn. bizooi lien igi Kliminkiitái s BAHODl CEZA. •

m

ä%-~**~ ** •wnwMtéiiéri ft'U'li'i-, taptulajdoQiM A OOLDBKRG CVÜLA [közegészségügyénél ja\ itására alkalmasak. Mindenekelőtt természetesen itl vulna i a csatornázás. Kvek óta vajúdik ez a - kérdés. Évről-évre többen látják be azt. - hogy ez már oly szükséglet, melyei sokáig elodázni m-m lehet. íme például - egyre több a panasz n (Tinea miatt, i Kivált forró, nyári időben valóságos veszedelme ez a városnak. Sőt rothadó, 11bűzös pocsolyák a Cineáti kívül is vani nak bőven városunkban. Ks mégis évről-évre halasztódik a i csatornázás. Pedig főleg ennek hiánya - növeli a városunkban az arán,) lag túl nagy i halálozási arány szánml. mely a mull. I'.IMÍ. évben már az iisszes lakosokhoz '. viszonyítva %-ot, a születésekhez viszonyítva pedig Jay-oi lett ki. Megtlöb- betitők bizony e izáinok. I V.lig az t egész esatornázá* f

1

H H HI koronánál t uem kerülne többe, ft'iévie törieüztéses kamatja ezen lök éhek kiienne vagy t 25000 koron ii. teliál lejenként mintegy ijt'/i koronát óvenkint Hál i.ein er nu^ .1 nekünk événkini 1'-. koronái az égész• ségüuk. Iiis/. hátiys/.i.r sokkal haszon-1 (alánabb dolgokra adunk ki ennél sok- k 1 j. -Iliiéi laki lak :i tis/lutnk s/<»'il >z:i-ia - ha uté|! > vflgvI tak valamelyes szörtikoxá* Után, vonatra üllek I Viilaiiii'iitivnii, kivéve aa inspekeióstittat • a t rándul tak a 10 kiluméteruvire !• \.

; Frjérdre, aliol szin: báx is volt iii'lin Kiváló tulajdonsága voll íi.v-.'".«lu« k, bogy amikor aa esős időszak I" tövetke • u, a tét meg la via ngy •lleiita »/ pgyatlvn, oaaan nteáját, [liogv ki M' k'lii'iiit moauutni a/ antbemek » káaa 1 lájÁifrdl. l'.liiM'ii noat I- buli i «'i áMasa Wven. Jé* Formán man leliel megalinpitani, bogy mi Leni el |..!.li:m :u iilmit, a s.u-n. VHgy vi/V Van inim! a kettőből IIIHINÍ, bogy el#g volna jii félesatendőra. De ugy lntn/ik, in • <• az a baaaár, aki ott lm] iln latyakban, nem aokal töi dik iem aa ÜKÖnvicael, tum H sárral, Inunin vili/.ii! luki Vág a veaaedsletaaek) arnnj aaak «'l nete t-ri ntjának eáljrfi Nagy úri kaatály ea, BMlynek axáles, \:i— iráeaoa • kapuin. A kaatály a háttérben vau a I.MIIIÍC kél sor s/.«

:

|» jegenyefii közüti vezet ájul Igondoaotl nt, awlyet mág • ketak <iia tartó eső Min tini. megrongálni. A kapuból közel áll <'n_v kis (••.iimn náaikő, amelynek ajtajában nagy nyugalommal fújja a löstül pipájából • kapna <•< nem latnaik ánrevenai a Ikapu i-loii álliiigalö buaaart. Maj«l az«íl. ba beakar ÜUSSzetöaék M aintatéal dijak a km kiaáákivanuanaa knlil.nnlnk. ip ára: i'jr.'Hz r-vic 1- kor., félévre 0 k.. negyedévrs :! k It-ti'i- aanmfcénl i" Büér. — Bgyea szám ara -'ÜI Bttár l>r iifin fektettünk súlyt oly intézmények létesítésére, sem, melyek — kisebb szállásnak lévén— egész könyuyeu kivibetők volnának, tme néhány mutatób i: Nincs Hzeniétkihordó vállalatunk, a lakosok nincsenek kötelezve a hátztartán körül felhalmozódott szendéi mindennapi kihordatására, hanem városunkban még mindig dívik minden ház udvarának egyik sarkában egy szemétdomb, az odadobott különféle anyagok rothadásnak indulván, városszerte megfertőzik a levegőt, szépen terjesztve a tüdő vész s má< járványos betegségek csiráit. Más városokban u apuul a btjjárja a vát*os utcáit a szeinetes-kocsi, beesőngel mimten házba s a lakosok kötelesek a mvpoukéul összegj'ülendő szemetet a szemetes-kocsiba Iransferálni. A reuttörftég pedig szigorúan ügyel arra, hogy a levegőt megfertőztető szemétdomb egyetleu házban se létezzék. Az erre |iir.iit<in '-.'ii. ;

. v'"unióik pvaliii nagyrészl megtérülnek abból, hogy a kihordott szemetet kiválogatják,s kiilüurakva a Irágyát, rongyokat, csontokat sal. alkalmas módon értékesitik. Nem is nézi a /.-iK.ii.segysnritbália bujtatott embert, bogy mi..11 majd megszölitja. rk is aieune, Iis ott nem II ír kél óriási fenéi komondor épiiea a kapu el tt kétfelől. A katonának, loleg a huszárnak Itátoruak kell kinn. veli magában, ik' nem ilyen kát vad* állattal szemben, in> meg, bogy kani >iin'- nála, meri < esab amolyan „kutyamosó'*. Végre elhatározza magát i ráteszi a kezét a kilincsre, de a kaptt be van /.árva Erre inar mégis ofiaszöl aanak az ein 11. rni'k : — - Hallja kelni, bcakai"ok am iiiriim. .\ kapu- féloldalt fordítja a lejét a kapu fele, <le meg nem iiio/.iltll. — i isz.i iiniiek gyünaél be? — Mert levelel In./.lani. — Kinek te? — A kisaaaaoaynak. 1 >e esak sül'ni'is lehel az a le vél, ini^v lveu időben jöttél ide. — init nyomd osea otl jobbfelül a/t a • bér gombot, majd kinyílik a kapu. — De ek.bli kergesse el kend a/t a kél tagy kutyát. Brre a kapus elkezd ngy kacagni, hogyiuégia (imozdul a helyéből. — Nem kutya az egy se, banem oroszlán, íz. is köböl van. A huszár ki se röstelkedik, de véerre mtw<