Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-04-07

sunk lakbér viszonyai ma olyanok, amelyek tényleg sukkal nagyobb lakosságú városok lakbérvissonyaival állanak arányban és hogy Pápán LÍKHI koronáért \- s/nl»ás lakást ma már kapni nem lehet, amikor egy 2 szobás lakásnak is a bére legkevesebb 4st) korona. Gazdasági házi ipar. Lapunkban már több izbeu agitáltunk a gazdasági házi iparunk városunkban él vidéken való megteremtése mellett. Szükségesnek tartjuk tehát még tovább is foglalkozni ezzel az igen fontos agygyek Nézzük csak, mely házi ipari munkák alkalmasak arra, hogy a föld mi való munkásuép azokból jövedelmet lassún teli időben, B külső mezőgazdasági munkák -zünetelese alatt. Ilyenek a fafaragás, vesssőfonás,- sás gyékény fonás,- gyékény és nád szövés.- szalmafonás,a aeprü ós kefekötés,- kender, lennek félgyárt-' mányá való feldolgozása, végül a kerti termékek, zöldség és gyümölcsfélék csomagolása, aszalása, i konzerválasa, gyiiimdcs-izek. gyümölcs-sajtok, tarhonya atb. kösfogyssatás tárgyát képező élelmi cikkek késsitése. Kzet. munkák ű/éséhez csekély tekuikai ismeret szükséges s a munkások kézi ügyességüknél fogva gyorsan elsajátítják. Kzen házi ipari ágak üzéso különben legtöbb helyen tel is található és sok helyütt a tökélj ee-g magas tokán all. A ta-tarago iparral 88 vármegyében, v esszöí unassa! 4b vármegyében, s seprűkötéssel 30 varmegyében, sas és gyékénlonassal 25 varmegyében, szalmaluiiassal %

2'2 varmegyében a gazdasági házi ipar J-o ágát. mig J.'l vármegyében a házi iparnak valamennyi ágát megtaláljuk. A kosárkötést fűz- és más fanemüekből az

1 ország legtöbb részén űzik; különösen a csemege: szolo g\ ümédestermelés és baromfitenyésztés fel-, lendülésével rendkívül nagy szükséglet mutatkozik csomagoló kosarakban. K/.enkivül gazdaságban és a háztartásban szűkség.-s kosaraknak, kosárbútoroknak biztos piaca van. Kosár-éitikból még mindez ideig rendkívül | nagy behozatalunk van különösen Ausztriából: a behozott, kosárkötő munkák értéke több mint 1 millió korona évetrkéut. De nemcsak a behozatal meggátlása, hanem kivitelre való termelés is eredménnyel biztat. Hogy kosárszükségletünk nagy mértékben tog még fokozódni, ennek bizonyítására elég, ha Kecskein.'-t és Nagykörös piacait ismertetjük röviden. Kecskemétnek 1Í1000 magyar hold szöilöje és gyümölcse van, melyekről egy évben mintegy 4000 vaggon friss gvümölcsöt szállit el kosarakban csomagolva. N.-Körösnek zöldség termelésre ÓOUO m, hohlat foglal el s zöldséget es baromfit éveukinl több mint 41XX) vagguiit szállit el szintén kosarakban csomagolva. Mindkét város kosárszüksegletét mindez ideig nagyobbrészt Morvaországból fedezte. Kecskemétnek kosai szükséglete évenkint 1.2-1.5 millió darab, Nagykörösé körülbelül 1 millió drb. A faragó munka, szekér alkatrészek félgyártmány-alakban : tengely, ágas, rud. küllő, keréktalp, locs, szán, korcsolya; gazdasági eszközök közül: járom, villa, gereblye, lapát, ásó, kapa, villa-nyél. talic.ska, teknő, dongafia, továbbá háztartási eszközök. A szerszám faipari készítmények kösszükségletet képeznek. Tömegesen termelve meghatározott minták szerint előállítva e sikkekből biztos kivitélre számithatunk, min) ahogy már e/ideig is kivitelünkben jelentékeny szerepet játszanak. Nyers anyag aulai lik heil bőségesen all rendelkezésünkre. A gyékény- és sás fonással a gazdaságokban nagyobb tömegben igenyelt szőnyeg és takaró gyékények, továbbá különböző kosarak, szatyrok, bútor, k es díszesebbJfonásu tárgyak készíttetnek. A kereslet e tárgyakban meglehetős nagy, szállítunk külföldi piacokra is: különösen gyékény-ponyvát, de ez még nagymértékben fokozható, minthogy e téren is vau behozatalunk, pedig készítményeink nemcsak hogy kiállják a külföldi cikkel a versenyt, hanem azt tolul is múljak. K/.-n tárgyból Tapé, N-Bajom, Udvari és Nádudvar községek, csak a nagyobb termelő helyeket említeni, több százezer korona árut állítanak elö; a nagymérvű lecsapoiások folytén az.

.üb tu a szükséges nyers anyaghoz igen nehezen jutnak a munkások, jgy, hogy ennek folytán ezen jól jövedelmező házi iparág is hany*atlani kezd. A szalmából kalapokon kivid, mely mindenesetre a legt ön legeset di szükségletet képez, háztartási kosarak, gazdaságban szükséges takarok állíttatnak elö. Kz ideig csak egyes vidékeken ismert aaép, ízléses és gyakoriati értékkel biró szalmatoiiasi munkák a löldunvelésügvi miniszter által rendezett tanfolyamok utján az egész országban kezdenek elterjedni Különösen | nép által viselt szalmakalapok és háztartási kosarak azon cikkek, melyeknek, ha gyártásukat helyes irénybn tereljük, nemcsak a külföldi behozatal értékét foglalhatják le, hanem kelet felé nagy kivitelre is számíthatunk. A seprű és ketekütés, különösen a hol a cirokseprőhöz a nyersanyag megterem egy szerű gépek hasznalatával nagy eredményűvel honosítható meg. A iia/.i iparilag készült seprők, nagy tömegben slöállitvs, nemcsak a helyi piacokat, hanem tekintettel a magvar cirok kitűnő minőségére a külföldi piacot is meghódította. Tömeges termelés mellett jövedelmező kivitelre bizton lehet számítani. Kz egyike a legjövedelmezőbb házi ipari foglalkozásnak az Alföld déli részén. Terméuyeiuk kitűnő minősege s a hazánkban diVO ízléses elkészítési Illőd mindenesetre felette áll a külföldről bello/.ott. nagyobbrészt, gyári módon előállított zöldség- es gyümölcskonzerveknek, » e téren a helyes útmutatás s a megkívánt osom tgohtsj mód alkalmazásával, mindenesetlo ki is fogja azokat szorítani. Az országos központi statisztikai hivatal adatai szerint l'.Mjl-hen kosárárukból, szállna es gyékéuyfonásu tárgyakból, durva faárukból éa gyümölcs és zöldségkonzervekből összesen köze] tiz millió korona értékű árut kostánk be, ín.g ugyanezen tárgyakból kivitelünk a három millió koronát sem haladja meg. Szóval a gazdasági házi iparral a jelenlegi fogyasztás mellett 80-100 ezer mezőgazdasági munkáscsaládot tudnánk teli időben 80*100 kor. keresettel foglalkoztatni, es a mellett a hazai fogyasztás is nagyobb mérvet öltene, ha a szükségelt házi ipari tárgyakkos olcsón jutna a kivitelünket is meg lehetne tizszerezni, ha kellő menny iségü készáru állanna rendelkezésre. Itt még a versenytől sem kell .'.'-Inunk s még a mostanában sokat hangoztatott s minden baj kuftorrásénak megjelölt közös vámterület sem akadályozhatja meg a gazda-ági házi ipar fejlődését, ha azt helyes alapokon szervezzük. A versenyképes termelésnek téltételei ugyanis az olcsó munkaerő s az olcsó nyersanyag. Min pedig olyan olcsó munkaerő.t miül minálunk, egyetlen kultur-államban sem találunk, biazeu mezőgazdasági munkásaink legnagyobb része, tuiut azt lentebb kimutattam, munka .-s ló-leset nélkül kénytelen évenként 7Ö-S1) napot tölteni. Kzen időben tehát ha csak annyi keresethez is jut munkájával, amennyivel legalább a napi szüks-gesebb kiadásait fedezheti, már meglehet elég.-,Ke. Nyers anyag bőven áll rendelkezésére, me— A „i" a |. a i l. » p k" eredeti t á r •• á J a. — IrtS Dyn-Dyn. ISOf, május 10. . . . bajusz. Igen egy puha, szőke kis bajusz, mely az ö knrmonikas ssépeégének koroaájál képezne. Azt hiszem, hogy ilyen ajkról a esők iéilesebb s hogy SSsrcbiiéS, igazi, foiró csóknak csak s egy édes, lágyan simuló, szőke bajusz alél eredhet örök friss forrása . . . Kezdek komolyan foglalkozni ezzel a dologgal. Sot tán többet is mint kellene . . . l'.MM). május 1U. Alig ismerek magamra. A konyhában összeégetek mindent es ma a csokoládé puddiugba vereshsgymát metéltein. De m-m is csoda. Nincs ott semminél az. eszem. Szimleleniil (ié/.ára gondolok, s arra a szép bajuszra, amit még csak képzeletből ismerek. Kz. valami varázs erővel hut rám. Tegnap is c»ak neked aaeren bevallani kis naplom mikor a ház körül elcsendesült minden, szobáéi káiiib.m a lámpa rőfssssia lényénél homályos, ssép alak közelgett felein. < Ily au, amilyent ..Anci és ]'szyhe"-beii olvastain ; „Teste gyöngéd, mint sövő ifimMeg,- délceg, mitlt HZ lljll le-tc , (iyermeké sem bajosabb, puhább te-t. Mégis izmos, mint a férfiszépség Nii.c- halandó ily gyönyörűséges. Párja nincs, szak fönn as istenek kost." K- ez a szép alak illúzióm ködfátyolán keresstfil közi leim köselebb jött lelem, egészen mellém. Pótéra hajolt a kareau derek a a képzelt ajkak leheletszerű csíkban tapadtak szemeimre, homlokomra, ajkimra. Az. édes, sokszor megálmodott szőke ham-/ puha finomsággal simult sroomhes • amit ez a lati éreztem, aa felségen volt. Isteni . . . Mikor ám a'iidozásómból inagaiiihoz. tértein, .aboruliam a -aj.it kezemre s csókjaimmal árasztottam el a helyet, hova (iézám édes ajsa forrd Csókban tapadt. S mintha éreztem volna ismét ajkamon, a báraonj piihnsagu, szőke kis bajuszt . . . 1HS május M, Tegnap ests ssinhásbns voltnak, Kz is a kotial járó előnyök közé tartozik. Oesksy brigádémst altak . .Oh Isieiieui! miiit fájt a laivem, mikor Oeskayssk harcba kelleit nientű . . K< milyen inegliato Tisza Ilona szelepe akkor, midoii sajátkezűiig adja il f< rjcnek • kardot. \zt IIISZL-III, egyedfll éa áréul . lt BS elhagyott asszony keservét. . . . Egy** i i magyarázat. Hona férjének . éti tenne'. szelni kekszemé | mikor S feleség lém emlékeztet. Meg a bajusz ia ii tj ilt, sötét len-ssőks s én el is riga' neveztem magamban (iézat az. én t )esk déio-omnak . . . IS07, iiiánius 17. 'Hogv csalódás a szegény halandók szólnom törvénye, azt sokszor hallottam, de hogy ez alap igazság alól nincs kivétel, azt meg csak ma kelleti megtudnom. 1».- Iiadil Írjam le, hogy mi történt velem tegnap . . . Kora reggel mosolygó arccal lép be hozzám a BMasa Kezében levél, melyben Géza, élve a kapott engedelemmel, bejelenti érkerssét pontban deli ti/eiiket érára. Aki egy kicsit is jártas a mi kisvárosunk szokásaiban, tudja, hogy a levélileg jelzett ÍJ érni vizit a szó teljes értelmében véve 'eánykérésl jeleni. Tudtam ezt én is, de még inkább leolvasúm a mama ünnepélyes arcáról N bánatos -/••• liléiből. — Kiviszik egyetlen gyermekemet — sóhajtotta, mir* en is annyira Megindultam, hogy sírva botultaui puha keblére - magamban gonoszsággal vádoltam minden néven nevezendő házassági intés* , ni.-nvi, mely a szegény, védtelen leányokat egy | idegen férfiú karjaiba dobja . . . He mennyire felesleges volt minden vergődésem, fájdalmam, no, de mit is részletezzem én, beszeljen maga a teuy, röviden, határozottan s