Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-03-18

tapsot aratott. Mulatságn éa derűvel teljes alakítás volt Somogyi Kan,Ívnak Sosiássa." Ilalá-z Ekle komorsága Dem rontotta le énekben való tudását. Deák Gyula Merkur nerepében is Kukorica Jónál VOÍt. A kar jól működött. (Kukoricza Jónás is (Jül Baba.) Vasárnap majdnem telt hasai mulattatott Jónás ur. akinek mókáin, no meg a többiekén is sokat nevetett a vasárnap délutáni hálás publikum. — Este (Jül Mal.a hatmadszor került sorra zsntidt ház elötl és uj uereposatással, amennyiben Gábor diákot Bajos Elza és Leilát Kávésa Helen játssták, mindketten sok jé. igyekezettel, és meglehet .'is sikerrel, ámde' Margó Zelma (iábor diákját es Ké.vi Juliska Lédáját niegközeliteni nem tudták. A közönség zúgolódott is erősen, különösen, hogy Msrgó fölléptét jelezte a színlap és a változást még esak nem is tartották érdemesnek közölni a közönséggel. (»Ivan hangok is ha.látszottak, hogy ez tisztán a publikum felültetése \,.|t. amely a Margó kedvéért töltötte meg teljesen a színházat. Klgvelmébe ajánljuk as igazgatónak, hogy a közönség jóhiszeműségét ilyen fogásokkal ne használja ki, annál inkább, mert még jobban megcsappantja, az amúgy sem valami fényes pártolást. Egyébként az előadás kitflnö volt és Deák Gyula páratlanul jó alakítása Mnjkó cigány szerepellen, a lenyes kiálliiás éa pompás összjáték most is megtették hatásukat. Szerdán negyedszer adtak Gül Hal,at Margó Zelmával, akit nem győztek eleget tapsolni, A színház csaknem egészen megtelt. (FEHÉR Anna.) Gárdonyi darab, tehát természetesen érdeklődést keltett, ahol esak adtak. Nem agy azoiilian nálunk, inert kevesen v ultik a színházban. Lehet, hogy a zivataros, ro-sz idő verte .1 a közönséget, mert talán mégis esak telt ház lett volna. A mi színpadunkon hétfőn került szinre Fehér Anna. Mi snk várakozással voltunk, de fajdalom, csalódtunk, mert nem azt kaptuk, amit Gárdonyi Gézától méltán várhattunk. Ugyszólván alig történik valami. Fehér Lásxló, aki miatt ,1 kell, hogy bukjék a húga. jóformán nincs is a sziiipa.Ion. A többiek folyton jönnek-mennek, eljegyzést tartanak, szidnak egyet-kettőt, aztán megüti kifutnak a kulisszák közé. Ilyenformán indul meg a cselekmény, mely nagyon barnai be is fejeződik. Fehér Anna föláldozza magái ;I bátyáért, akit halálra Ítélnek, bogy megmentse ot. Odaadja magái Horváth Miklósnak, a szolgabirónsk, aki — mellesleg mondva—-jobban megérdemelte volna a kötelet, s az áldozat hiába Való volt, mert Fehér Lászlót mégis leiakasztják és Fehér Anna leszúrja a szolgabírót. Látunk egv a ínilit századot jellemző vallatást a cigányokkal és ez a leghosszabb JELENETE a darabnak s ha ez a jelenete nem volna, talán léi 9 i'iiakor haza is mehettünk volna a szinházboh Annát Jávor Aranka kreálta színpadunkon. A legszebb és legtökéletesebb volt az a jelenete, amikor a szolgabíró fülébe súgja az. árt. amelyIvei megszabadíthatja a bátyját. Megborzad, kezéből lassan kihull a tálcákon hozott ésassolgabiró megvesztegetésére szánt pénz és utána a tálcák, azután megfordul és borzongva, csöndes léptekkel halad kifelé s mintha folyton önmagával küaködne, a fejével nemet int többsaör. Játéka egyáltalában mindenütt a legátgondoltabb és kedves hangja e játékának nicltó kísérője. Fájdalom ez hang a kitöréseknél megtagadja a szolgalatot. A szolgabírót Bátosy Kndrc jellemzően jats/ia. Fehér László szerepében Margittaynak kevés alkalma volt drámai erejét bemutatni. Tordaí Etel, Gergely Lajos éa Tímár Béla kevés szavat szerepüknek is tudtak érvényt szerezni. A cigányokat Deák (ívnia. Somogyi Károly és még két más tagja a társulatnak Igen élethűen alakították. (A legvitézebb huszár.) Sitnoiivi óbesterről szól a daljáték. BogJ Joliban is szóljon, azt igazán megérdemelte volna. A Jakóbi Viktor zenéje valami ujat, valami különöset nem produkál, de még az sincs benne, amit legalább a tölihi magyar operettekben föllelünk, a magyar motívum földolgozása. A szöveg sem vall Martos Kei euere, bár elég halas volt a théniá. Kedden volt nálunk a darab premierje nagyon csekély számú közönséggel. Természetesen első sóiban Margó Zeitnél említjük, .a marquisnél aki ezúttal gyönyörű toiletteível is föltűnést keltett, nem is szidván az o művészetéről. Simonyi óbester Bátosy volt. Hat ott ahol nem kcilctt énekelni, igen jól játszott. Igen jó szerep jutott Hajos Elzának (ssobaláuy . Deák tiy ulámik polgármester és Somogyi Károlynak (Gyuri), akik mindhárman meg is álltak helyüket Cs'iin.s és kedves vikmnte volt Tóth Lenke és fényesen csillogtatta hangját Székely Anna kis szerepében is. (János vitéz.) Csütörtökön d. cureprizül ment János vitéz, le már nem vonzott nagy közönséget. A óimiserepet Hajós Elsa játvszta, a többi szereplők s égiek voltak. A múlt szezonban mar elmond* nk véleményünket és most ujabbat nem mondtatunk. Az előadás kezdete elötl Margittay Gyula izavalta el a „Talpra magyart" és a társulat tagjai dénekelték a llyiniitist, melyet állva együtténetelt a közönség a színészekkel. (Boszorkány.) Sardmt dráma Pápán! Es már maga is sokat nond. de még többet az. hogv nagy számú kötöttség jelent meg a pénteki drámai előadásra, Általában teljes eliameréssel adósunkéi előadókiak a szép játékért. A főszerepei Jávor Aranka Zoraya vitte és vitte diadalmasan. Még soha lem láttuk igy játszani, vagy legalább is néni roll alkalmunk láthatni Jelenetről-jelenetre mind több- és többet mutatott be jellemző erejéből iLikit.'J képemigéről. Nagy hatássaljátsaotta a/ inkvizíció előtti jelenetei éa gyönyörűség vok látni a lelki küsködését. amikor szabadsággal ílettel kínálják meg. bs kimondja azt, a azól amely kedvesét a vérpadra vinne. A legteljesebl elismerésünket fejezzük ki éa csak annyit jegy. zünk meg meg, hogy ha hangja győzné a kitört indulatoknál, jellemző erejének magas fokát, műveszető el.'.tt meg kellene, hogy uyiijon az ország első színpada is. Természetesen minden felvonái után kihívták és s.,k tan- n kapott Partnert Margittay Gyula Don K rikvejvolt, akit méltat számithatunk a vidéki színészei legjobb dráma erői közé. Intelligenciája nagy, játéka természetes és kifejező. Igen jovolt B.Polgár Fánui vél banya, aki egv rövid jelenetél is bravúrosai játszotta meg. A drámai .-loadas. nálunk ritki sikeréhez, kiválóan hozzájárultak ('sende- Alice Tonbii Etel, Bátosy, Káld r Dezső, SŐI még . kis Nagy (uzi is. aki a mór liu szerepében igei ügyesen h^zett. Tímár Béla azonban határozol tan roasa volt a neki különben sem i!h> szerep ben. A többi aaereplöknek úgyszólván éppei Semmi tér nein nyílott a játékra, tehát külöl meg nem emlékezhetünk róluk. (b.g.) Az utolsó het. Ma, vasárnap d. a Gűl-Baba, ESTE; Leányka; hétfon: Gttl-Babi (sónaelöadásban : kedden: Leányka (MargóZelm< bucsufellépte)szerda d. u. Csöppség; EST, Káda Elék nagysikerű bépszinműve: Belyre asszony Micseyné Ha,-kai Julcsa felléptével csütörtökönt utolsó, bncsuelöadásul : Belyre asszony. A TÁRSASÁGBÓL. ; A Leáayegyesülel jelzses-estétye. Ki lóan sikerült a a rendes egyleti estélyeket raessi felülmúló előadásról kell számot adnunk, amelj, aek programmja ;I rendezőség igazi műialéséi vallott. Az egyesület legrégibb tagjai sem etnlé kéznek olyan pompás hangulatra, mint amim ez estén uralkodott. A műkedvelői előadásol referádáiban immár megasokottá vak mindet sablonosságot mellőzve, ez alkalommal egysze rüeii es tárgyilagosan óhajtunk hu képet testen .•tini az igazán leiednél lenül aaép farsangi viga lomról, mely a Leányegyesület lenyes lapokká teleírt krónikájában is mindenkor egyiket legsaebb helyeknek lógja elfoglalni. A aike legbiztosabb fokmérője volt az a kezdettől végi| tartó jókedv, vidámság, az a fesztelen cs kittim hangulat, tueíy magával ragadta nemcsak a ifjúságot, <le még a gardedámokal is. A nép szerűsége tetőpontján álló Leányegyestilel luiszk lehet c ritka ikerre. 11 ajuali 3 óráig majdneü teljes számmá! maradt együtt a társaság, leg ékesebben sz...|o büionyságánl annak, hogy min denki j"l érezte magát és felségesen mulatott A műsor első pontjául Gutstein Saara lépett i csínos székely ssobává alakított pódiumra, i székely paraszt asszonyok lesiöi jelmesében é elmondta, hogy: „Mit tápasztalt a Ha lakodéi mán." Már maga a feliepés is színpadi rutin bizonyított. Az a találó komikum, az a kifejezi arcjáték, mulattató gesztusai es minden resalet ben egyaránt kitűnő Után só képessége egyszeri, felderítette a közönséget és hosszan tartó, hála tapsra ragadták. Azu'an zongorához ült Kova, Mariska es szabatosan, biztos késsel játSSOt* c néhány gyönyörű szép kuruc nótát, Touettj< aktuálisan pompás magyar leány jelmez volt ékes, szép pártával bájos fejecskéjén. A követ keaő jelenetben a műkedvelői előadások ki rokonszenves alakja : Koritschoner Irén éa 1 lrecl J, lanka, valainint partnereik: Révész Marton é Trainier István excelláltak. Persze, ilyen előadó kellettek hozzá, hogy a .Szerelem tudománya*nah sikere frappant legyen. Előadásuk égésiben is kitűnő volt, és mind a négyen jogos büszkeséggel fogadhattak az elismerés zajos. Illeg-meg njuló tapsait. Illach Jolai.ka gyönyört, szolid vonásaihoz Jol illett az apáca fátyol, inig Koritschoner Irén ennivaló magyar ruhás baba volt. Trauuer Pista az előkelő angol képében ét Bevéss Marci a fess. annjdig hussártissti uniformisában nem egy kis leány szivet hoztak gyorsabb rezgésbe. Sok kuraz.sis asszony ismerhetett magám abban a monológban, mit Heck Etelka mesélt cl rendkívül tetssőa előadásban, mindvégig lebilincselve a hallgatóság figyelmét. Kgv kedves, úmterÖS alak jelent meg ezután a lenyes szalonná változott pódiumon. Karkas Gizike, lapunk bájos tárcaírója és az alakító művessel helyi dilletánaaiuak legtöbb erősség... A torockói parasztlányok pazar pompájú, selyem kosstümjében, énekelve lépett a színpadra, ahol aztán megsúgta nekünk, hogy a „Naoeságája ma fogja megmutatni a harkányiaknak, hogy milyen a nem ideges, talpig gavallér asszony!" Minden szava éa mozdulata biztosságot árult el. játéka a t.stet öltött természetesség volt éa igy nem csoda, ha mindenki cl volt tőle ragadtatva. Szép csengésű szopránját a közönség ez estén hallotta először s a tetszés nyilvánításnak tomboló elismerésével jutalmazta, A tapsvihari I'.-ss Margitka megjelenése szüntette meg. ki halvány rózsaszínt! pongyolájában az érdekes, sz.ep asszonyok lm képét mutatta In-, miközben beperdüli a színpadra Pozagay [rtnuska, mint kackiás, eleven, paras/t menyecske, ssemkápráztato. alföldi népviseletben. Ját.-kuk egészben v.'-ve bájos, gyönyörködtető voll s a publikum hangos kacaj közben többször megtapsolta őket a nyílt azinen, és nem mindennapi élvezettel gyönyörködött szösske és gesztenvebarna fejecskéjükben és játékuk potnpas összhangjában. A darab végeztével méltóan részesültek zajos ovációban, melyből Farkas (őzikének, mint a jelenet hójának külön rész jutott, mert háromszor is lámpa elé hívtak a már-már pituló Nina szobaleányt. Az utolsó szám Losonczy I Gyulának gordonka <-s Rács Jenőnek zongora) bravúros játéka volt. A pompás zeneszámmal még nem voll vég.- az est örömeinek, mert asztalhoz Ülvén kedves csoportokban mulatozott a társaság, sőt később zongora mellett táncra perdüllek itjáink s a kedves emlékű estély — Imi a vendegek közül is sokan voltak jelmezben — |C, párból álló francia négyessel végződött. (r/s.) í A Jékal-kör raiélje ismét *zép közön: seget vonzott a kör helyiségébe. Az estélyi Német Sándor képzöintézeti tanár felolvasási IOlaszországról, vezette be, szép vetített képekkel, Az igen érdekes felolvasási sűrű tapssal honorálták. Rács Dezső briliáns hegedfljátéka következett ezután Kis Vilma remek zongora|kísérete mellett. Alig hangzott e| a taps. csakhamar félrehúzták a függönyt éa két bajos, iijti leány, Galamb Latna éa Geiger Edith csevegtek lel egy dialógot, mely élénk derültségben tartotta mindvégig a hallgatóságot. Természetesen a rendkivüli hatáshoz hozzájárult a kitüuő játék, éa a csevegő ajkakról szépen folyó BSÓ. Halal! inas taps volt a jutalmuk. Rutinos es minden izében pompás volt Adorján (.villa dr. előadása. A statisztikai-,;, vagyis a statisztika áldozatáról monológieált, hangos derültségre éa néhol hahótára fakaastva a közönséget. Zajos éa megszűnni nem akaró tapsban részesült. Végül FroreiohSzabó Brno ifjú zongoraművész saját saerseményü zongoradarabját adta elő zongorán, bravúros technikájának és szerzői tehetségének adván kiváló jelét, A tapsból, elismerésbői neki is bőven kijutott. Márciusi ünnepélyek. Városunk Sssses tanintézetei megünnepelték március idusát nagy lelkesedéssel és az ünnephez méltó programmok keretében. Az első ünnepélyt «z ág, bitv. ev, gyttlekezet tartotta I, hó U-én este, a gvülckezeti tanácsteremben. Az ünnepi szónoklatot Görög Brno theologus mondotta. Az ág. hitv. cv. ttetltí népiskola t. lm 15-én d. e. ünnepelte meg a nagy nap emlékezetet, Imelyről Nagy Pál bessélt hatásosan. A r. k. bencis gimnáziumban ssiatén 15-én d. e. folyt le az ünnep. ly. A nagy napról Béty Zsigmond tanár emlékeseti meg lelkes és baaatias beszédben. Az cv. ref. főiskola ifjúsága március ló-én d. e. a ItOnVédsSObornál kezdte Illeg iiz litlliepséget. almi Szinay Sándor III. é. papnövendék magas szárnyalású szónoklata és a programul többi pontjai is nagyon lelkesítő hatással voltak a rendkívül nagy saámbaa megjelent köaönségrs •