Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-03-18

M p g j e leni Ii in i n il • n v a s a r n • p. Szerkesztőség és kiadóhivatal OeMbetg (ívnia papirkereskedéae, M tri i'.'i-ik szám Iliid, i.'s.k. 1 egj etaég Kenui t. 1 v.•,/ a kiadóhivatal Ekéhez, magyar! lila Dr. Nagy Emil rolt MWzággyttlási képriselS. Két cikk. I. Ősrégi magyar 82okás szerint hajdat véres kardot hordtak küriil a hazában lia nemzetünkéi nagy veszély fénye gette s a faji erők hirtelen tömörülésén vult szükség. Mikor »•/ a rémes áni,\ végigvonul! falun éa városon, sietve gyij lekezeli fegyverbe a nemzeti hadsereg hogy a poklok minden ördögével szembei is megvédelmezze sjaj voltannak a kor szaknak, amelyiket még a véres kai' látása se emelt ki a megszokott közöny ból. A Bajómen ti nagy katasztrófát meg elűző Műi is ilyennek jegyzi fül a tör léllelem. Azóta a világ kereke nagyot fordul H ma már eu,\ néhány háborútól eltekin tv* nem fegyverrel, hanem a kultúra natr eszközeivel vívják meg a nem/etek . Létért való küzdelmet. Ha a közegész Bégügyi szabályok helyesek s a nép jel leméhez alkalmazkodva okosan hajtatna véüfe, ha a jogi törvények a becsülete törekvést kellő védelemben részesiti s megfelelően utasítják vissza a fondoi latus meggazdagodási vágyat, ha az á! lami terhek viselése arányosan van el TÁ CÄ. Alkonyodik a pusztán. — A „l* á p i i 1.11 p " k- eredeti t á r 1 á j a. Irta Mate László. Árva. elhagyatott nz egén t*j,nforró nyál délután. Nem zavarja az egyhangú képet semc más. oaak uaotl a láthatáron belül, jó távol í» 1 kiemelkedő magányos torony, egy oaoport febé házikóval; .<«• azoknak korvonalai is alig látási nak: uly kiszárad*', isflrke a levegő, l'gv néz ki az egyhangú rónán es a kénye meaen elterülő fala, mint egy véletlenül "tt t< lejtett tárgy, amint messze helatszik a siksagbi Lanyhán, sej telemsserfien valami moraj U ballatszik B falu fel.'d. talán az aatí harangsz az. amit. néha-néha BITB kap a gyenge BZellő.Később az is alvását a távolsággal, osupán a ni maaég marad mag u egyhangú tájon. N'iigv a hőaég mindenfelé! Fonnyadtán zsi goroilik OBBUB A gyenge pázsit. Nincs sahol «'g oaopp árnyék. Még a fátyolfelhök ía fersaivódta AZ ég óriási kupolájáról: szétfoszlottak, eltűnte • szürke levegőégben. A lapsasrkessteaért felslfls 1 GOLDBERG GYULA. F6Munkatárs: A 1 BÁROD I GÉZA. sztva, ha a közoktatás nem csak magolii. hanem a reális '-leire nevel, ha a épképviselők képzettséggel mennek a Irvónyt hozó testületbe s nem a saj;it sebüket, hanem a közjót tekintik, ha birák igazságosa^, ha minden közhiaialiiuk szigorúan kötelességének el s nép .(('détét fáradságos munkával előtozditani törekszik, ha az ügyvéd és rvos lelkiismeretesen teljesiti köteleségét s nem kapzsi, ha a kereskedelem eesiiletes s az ipar.jé, munkát szolgáltat, a a pap, tanító, jdgyzű is erkölcsös s fényűzéstől visszatartva komoly cseekvésre vezeti a fali népét, ha a bír i>kos nemcsak a szórakozásban találja irömét, hanem a 11 -'; > 11 • • k morális és gazlaságí vezetője, ha iz anyák nem muatni vágyók, hanem gyermekeik tápláásának s nevelésének szentelik erejüket, kkur az ur<z,io; é| ugy fog virulni ós cazdagodni. initith; hősei véres csaták torostyánját fűznék nemzetük győzelmes tomlokára. A liajna parjján. Cpblenz közelében ,an a híres Niederwald Denkmal, szem>eii a Mosel szőke vizével s nagyarányú mpozáns méreteti el Franciaország földére tekint át A német hadi dicsőségei lirdeti, de ma 33 év Után nein tenne V távoli periférián pedig a kopár buckák eliauilt láncolata tünedezik eló. Megülte a némaság az egész pusztát, melyből i/.i-rt kiérzik a duzzadó életerő, usak most még zunnyad, hallgat a nagy melegben. A zöldelő Dadásban i<. mely már a legkiebb szellőre sóhajtoz, teljes nyugalom honol, uoz'lulai latiul tükrözik ki sása közül .1 szeuy« lyas szürke mocsár, hogy beieverödik az alkonyi tapsugár. Az aláhanyatló n tp sietve vonul n\ ngalomra. fáradt sugarai már nem játaaanak a délibábbal, nint a delelőn, mikor benépesítették tündérvá•akkal. mesebeli alakokkal a rónát. De azért még űzd. sugárzik nagy piros tányérja és csillognak, zikráznak nézése alatl az apró homokszemcsék, miiiit neki fekszik a kopár domboldalnak. Ebben a nagy csendben a lépés is neszteenttl esik a kiszáradt, homokos csapati, melyei 1 gulya jár ki, mikor libasorban ballag hűsölni 1 kis ayárerdő árnyékába, hol egy madár-kólónk il alaktalan fészkekóeii családi tűzhelyén. Megizokták már az SZÜStÖS lombok közi tanyázó .arjak a darvas p r 1111 •' _;é 1. e k e t'. n-iii z i\arja óket (Oselségttk. Most egysaerre, teüesen váratlanul nag) iadalom töri meg .1 fenséges csendet ott a fészek Klőliz.i.tósck és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. •p ára: sgéas évre 1- k»r.. félévre •'» k.. uagyaéévrs I k Kleves s/.áni ára '.0 lilléi'. már reánk különösebb benyomást, ha a véres csaták győzelmes idejét fölváltott kultureszközök impozáns ereje nem hirdetné, hogy a germán szellem a kultúra végtelen háborújában is legyűrte lefelé menő nagy ellenfélét. E nélkül a háttér nélkül, az az óriási nagy szobor — hogy hazai hasonlattal éljek — olyan lenne esak. mintha valaki éisei bosszú sorában gyönyörködik, de az Ősi földet idegen kézre engedi jutni. Ennek a vértelen meiern hadviselésnek is megvannak a megdöbbentő katasztrófái éreztető momentumai. De ezt nem a körül hordott véres kard hirdeti, mert hisz itt nem a kani j.itsza már a főszerepet, hanem ennek a kultűreszközökkel vívott naov mérkőzésnek katasztrófát hirdető véres kardja: a statisztika. Ennek kell ma felráznia szunyliyadÓ lelkekel. A magyar királyi központi statisztikai hivatal az idén riasztotta tél ilyen vészes jellel magyar fajunk és nemzeti államunk minden igaz barátját. Nem kisebb doígoi fett közzé, mint azt, hogy Miigyarorszáiron. Hon átország leszarnifásával, az önálló gazdaságnl üző egyéniek száma 1890-től 1900-ig, vagyis 10 év alatt rb\650-el apadt. Ugyanis 1890-ben tanyában. Mi okozhatta a nyugalomra ült tanya I felindulását, ilyenkor a boldogság jegyében V Fekete alakok éktch-n lármával szárnyalnak ki a 1 sürü lombsátrakból és a közeli bozóthoz tartanak, hoi |.sápnak, iJeeae»vtnsaa kavarognak; egypár, a bátrabb pedig merész Ívben .suhint oda, hol éppen kidugta rávasx tejet a gyűlölt ellenség: a osalávér-róka. Dühösen kap a koma az elsuhanó árnyékhoz. Aztán boszusan húzódik \ issaa B kellemet|eii fogadtatás elő] és sóvár pillantásokat vet a vészjelre figyelmessé lett nyulfiu után, mely amott baktat ép bőrrel mar elérhetleli távoli,.ni. Lehangolhatta az elszal isztott lukiillusi vacsora ezt A rabló-lovagot, mett kedvetleuül kanI .. .... . kod az útjába «so bogárság után, hogy mohó étvágyát valamivel csillapítsa. — Korán indult kalandos útjára. •— Nagy talán éhes fiai zaklatták ki odújából a napvilágra. Most más vadászterület után kutat: ellett" állhatlanul vonna • nádas tuhogása, hol tinóm toj áscsemegét szimatol. Kziilatt megpezsdüli a mocsári élet is. A hüs szellővel ébrednek a nádas lakóL Itt-ott aztán mind tölilit'elol cekkel, fütyöl a nádiveréb, tűire az egész vig társaság falesamél és a hajlékony nádszálakra szőkéivé, kinyújtott nyakkal, disz-