Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-03-04

Megjelenik ni 1 n <1 e n vasalna p, Szerkesztőség és kiadóhivatal : • ioldl.l'l-lf (iyillíl |.M|.ilk.M.sl<,.,|,..,.. 1-,-,-t.M- '.'ll-ik szálll IIn.1. I.-S. k. t .•jv.-/»..i f sz.iin! í,.|y.-./ ;l kiadóhivatal Eta is szociális kérdés, S hogy mosl foglalkozunk vele. aktuálissá az teszi, hogy iiiiiint már lapunk mull számában megírtuk, Farosunkban lómészárszékei akar egy vállalkozó felállítani s erre a tanács az engedélyi meg is adta. A szegény nép megélhetésének biz­tosítása olyan társadalmi probléma, mely­lyel már régen foglalkozik a társadalom­tudomány és keres, kutat módszerek után. hogy a nyomort enyhítse, hogy kenyerei adjon a szegények kezébe e a l>iint<">l megóvja a sok veszendőbe menő lelket. Természetesen a jótékonyságnak jut a legnagyobb feladat ebben a/ istennek tetsző dologban és a jótékonyságnak ezer forrása van, melyei kiaknázni le­hei és amelye! ki is aknáznak. Ámde a jótékonyság sem teliét min­dent, az emberi sziv nemes érzelmei előtt sem lehel minden feltárva és az anyagias létnek sok ezer apró-cseprő kr niese inara-i tne^olöallaiiiil. a jóté­konyság legtisztább, legönzetlenebb mun­kája melleit is. A társadalmi kérdések kőzött, me­lyek az emberiség létérdekéi uralják, talán legégetőbb ma — bocsánat e szó­éri — a gyomor kérdése. A gyomor a legnagyobb zsarnoka az embernek. Igazi nagy hatalom, urés TÁRCA. j/7 vihar. J(: tudja, hegy hogyan támad? Sehet, hogy egy nehéz bánat felszakadó bus hatása: jj teremtés sóhajtása. Rettenetes, hogyha szárnya Végig söpÖ! száz tjatárba! Üvölt, tombol, pusztít vakon. Jtflnt valami bősz fájdalom. jrfegrázza a bércet, völgyet. Sziklát dönt le, szaggat tölgyet, J{ervad, pusztul uija mentén, Xomb az erdőn, fú a mesgyén. J)e ha könye már utat lel, Jtfegsze/idü/, mint az ember: J{a valami nagy bánatra jfagát szívből kisírhatja . . • BALLÁ MIKLO». A L.I|.SZERKESZI- it |, |,.|R,G : GOLDBERG GYULA. KŐIN UN' ITÍRS: A BÁRÓD. ' GÉZA parancs.,|,'., mely Ir-i-áz. lenyűgöz. Ili talmasabb az embeV szelleménél. Neu ismer korlátokat, jnnes tekintette] ér zelmekre, érzésekre. Kivetkőzteti a> emberi emberi mii iltából, állattá ala esonyty'a le a tereit)tés koronájál — hi Üres. Hiszen aem aiokról a gyomrokró beszélünk, amelyek ;i tengeri csigák osztrigák, pástétomi któl örökösen húrul ban szenvednek, bohém igenis az éhező szegény nép gyomráról, mely csak nagj ritkán jut hozzá , húshoz, ebhez aa emberi szervezetre -ly nagy fontossági táplálékhoz s külöt iisen manapság, ami • lön a marhahúsnak ieh.it az ugyszólvát legszükségesebb és legmindennaposubb élelmiszernek ira f>lyton, napról-napra emelkedik. S ezl az árenu Ike.iést. ugy látszik nincs halálom, hogy meggátolja. Leg alább eddig hiábavalónak bizonyul! aj ellene való szervezkeüés. hiábavalóknál bizonyultak a hatósági intézkedések, Ä 'társadalom teljesen védtelenül áll. A hi frtínhisoknak pepiig meg S'an bénitvíi . kezük és seiniiii ut sem kínálkozik hogy kibontakozásra vezessen. így tehál mindenki belenyugszik a változhatlanbu és megveszi a marhahusi drágábban is mert nélkülözni nem lehel. Igen ám, csakhogy a szegény nép­nek nehezen szerzett j>ár fillérjéből erre nem telik és nagy ünnepi nap kell, hogy A zene néhány hatása, i — A ,.P Á |i a I I. a p a K" E I I <1 B t I T á r • .I J a. le.. Szekeres Bunis. A FARSANG L'VNRSAN in illó NAPJAINAK AKTUALN program mja: a TÁNC-, vidássseg • mulatság, éa m ARRÓL ÓHAJTOK öaökaeb igen ü«stelt hölgyeim < ; , uraim egyft-mást felolvsalri, AMI • TAN.mos feltétlei SZÜKSÉGE*, ANNAK OKOZÓJA, A VIDÁMSÁGNAK >•- MULAT­lágusk pedig szülője, étess tője • tentartőja — : zenéről es annak Behány hatásáról. Kmlier. állat, sőt a monda s/.< RINT ma' A. élettelen dolgok i* agyarán! fogékonyak • BSSM iram Ünnepélyt, farsangol MM nélkül slkapsels lehetetlen Bissen még s nagy el.I-il.-k slfegyssstáss vagy végigkóstolgatáss is könnyebbes megy, aa ; ..tnfelmnsik" adja kossá S taktust. Ha a tané •alataagea fülünket befogjak, agy bogy sssam hangol SSni hallunk. SSt keli hinnünk, hogy vitus­taii'-han sseavédőkkel vagy Kröltekkel vsgyunl körülvéve. KNI'k. zene Bjélkfil, nyilvánulj"!! AZ a legegy Maribb löttyben, vagy fülsiketítő seaebimábaa eg] népei sem találunk Az inasgyerek, amint aea LÁTJA gazdáját, füttyre CSUOBOCITJS ajkait ; BGY Sióba láuv mar min is tudna nóta nélkül takiintai.. trag] plane táseolva parkettát leayesiteni! 8 miért Csak azért, mert a zenei hangok hallása könayiti I K'-idivasta «ZCRZFI A papai Lssjajregylst setétyéi legyen az. mikor marhahús kerül az asztalára, ha ngyan akkor is kerülhet. Ilyen körülmények közölt a lóhus­nak. mint emberi élvezetre szánt táp­láléknak fölhasználása, társadalmi és szociális szempontból megbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni, i llcsóságánál fogva napi táplálékává ÍOÍX válni a Bzegény népnek, amely nehéz testi munkájánál fogva, testi szervezetének megerősíté­sére, föltétlenül reá van utalva a lm-; élvezetére, Tudjuk ugyan, hogy bizonyos ide­genkedéssel f< in* találkozni a szegény nép között itj a lóhus fogyasztása, mint minden olyan dolog, amely még isme­retlen, de csakhamar meg fognak győ­ződni, hogy azaz idegenkedés helytelen, inert a lóbusnak lájiláhi ereje föl ér B marhahúséval ésjőizü élelmiszer, mely rövid iöő alatt kedveltté fog lenni. Es annyi bizonyos, hogy a drága pénzen BZerzetl és emellett silány marhahúst teljesen pótolni fogja. Amidőn tehát tanácsunk a szegény néji ('•r!eké , H'H a eúni ''s/ár^zeknek vá­rosunkban való fölállítását engedélyezte, nemcsak modern gondolkodásáról tett tanúságot, de a szegény ügy kérdésének megoldásához is hatalmas lépéssel kö­zeledett, ll.it csak állítsák föl a Lómészar­székei mielőbb! BA.) gyorsttja a munkát. Csak arra vagyok bátor az t. hölgyeket figyelmest* tai, bogy szobalányaiknak esak a friss adtát engedjék meg. követve saon szabómester példáját, aki mikor észrevette, hogy legényei lassú aöták hallására lassabban varrogat* nak, meghagyta a naponkint megjelenő vak hege­dősnek, hogy e-ak friss nótát hasson, mira az öltések és füsések is feltűnően meggyorsultak. Mm.h-n művészet kőzött kétségtelenül a leg­régibb a seae, melynek tárgya a baag, eéljz pedig a fül gyönyörködtetése. Ha visssaakurnánk szállni a zene legelső kezdetéig, akkor az. őskori tnythos homályos labirintjában kellene tévelyegnünk. Hihe­tőleg a madarak voltak az ember slső eiiektanit.i. Azután a fiivólunigazerek, a sipok éa thvohtk jöttek asakhaasar divatba • Fen tartották magukat még a klasszikus mfiveltaégfi görögöknél s romaiaknál is, sut többel mondok még ma ÍS nagyim kedvelt hangsserek. Vájjon eltudnak-e képatlai páSStOrt furulya nélkül. A varos niiiéii.i kWhsséga saivébea Kap, mik..r a pásztor ajka hozzátapad édes fuvolájához, mely azután megérti amit tőle kivannak, felel, amit bóles felelni nem tud, vigasztal, amint vigasz­talni apa. anya nem képes. A színpad hiavurariai, a mesterek alkotásai zsegénysk b-s/nek előttünk. A lélek sir, a sziv amlékezik, a művessel ibleteégrs aynl, az almii ellörpöl a fuvola k.ul.-zeie előtt. Nem ez jut c eszünkhe. amikor a béreek kiizt esti M-taink e hu társa megszólal '.'

Next

/
Thumbnails
Contents