Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-02-11

érdekében. A fölterjesztésben — mely • föjegy TOLLÁT dioséri — kiterjeszkedik • tanács mii AZOKRA a tényekre, melyek UGY közegészaégüg mini közrendészeti szempontból • vároa baszni éa JAVÁRA VÁLNÁNAK. Dr ALAPOS in.loko,ássál T T ÉGETI A fölterjesztés ama ANYAGI előnyök melyek A VÁROSRA LIÁRULNÁNAK éa A közvagyoi •odáara VEZETNÉNEK. A hűtő jégkamarikkal el TOTT közvágóhíd amellett, bogy a KÖZOGÉSZSI ÜGYNEK tonn.- jelentékeny szolgálatot, az állatva: forgalmat is nagyban növelné, Végül kéri fölterjesztés, hogy A rabvenciól az .hadi) ah bó] adjak meg a varosnak. Kívánatos voli HOGY a taná.-s fölterjesztéséi kellő figyelen méltassak és megadják a lehetőségél ' anm BOGY a vároa a közvágó hidal felállíttassa. Első próba. — SZABÓ S. ZSIGMOND VERSEI. A fővárosban gyakran találkoztam egy 5i noéáaaael, kí még Reményivel együtt játszott Nemzeti Színházban akkor, mikor egy tsinpad eltért a dráma SS az opera kultusza. Azörcgsol sem UIEJIT ssinházha a mikor a jő pesti kösönséi a „Bob herceg" annyira hfzba ejtette, a/t moss nekem: ..Tudja fiatal barátom, miért MIN megy én színházba'.' Hat azért, mert ezekéi az uj sei darabokat mar régóta ismerem; jéi ideje már,bo uj zene a un énekes szinpadjainkra nem ker Kntiek a .. Bob hei eee--neu valamennyi melódia Ilii tlldoni, bo] S/.Ületetl llli"^ e|o.-/.ür " Ha a verseskönvvott, pláne az első vera< könyvek uagy ÖZÖne elöl a legtöbb ember fut menekül,még nemssabad irtaialomísaonyről beszéli meri sokkai korosabb tünetet láthatunk éppen verses könyvek ősönében, mint a tőlük való isi nyodásban. Hanv olyan versel szándékosan IM baazaálom a költemény ssől olvashatunk, melyn olvasásánál Mentül meg vágynak győződve, boj mar olvastuk valahol régen, talán ragyogónk l'« mában, mert akkor tetssett, de tnosl asi mondji erről, bogy olyan sablonos, olyan közönséges, olyi asörayű módra középszerű, S/abé) verskötetéi nein sorolom az ilyén zaj takaró források közé, de rózsát sem hintek az utjai pedig szeretnék, meri igen jó fin. (Cár, hogy anaj nyilvánosság előtt mar helyszűke miatt is esak á Islánnssérhsn lehet saólanom, négyszemközt mii den egyes verséről elmondanám a mondanivalóoia mert szigora szeretettel többször elolvastam vált mennyit. A KÖTET, első réssébea szerelmi DALOKAT ta lünk, mit is találhatnánk egyebet? Ezek a fial költők azl hiszik, bogy mivel a gyermek ELSŐ ni gyögése olyan kedve-, hat a költő első asárnypn bálgatásának is kedvesnek kell lennie a mivel gügyögő gyermektől ;s azt kérdési mindenki: „OFT retSZ?" NEKI is szerelmi DALOKAT KELL ZENGENI kezdet KEZDETÉN Ez a Szabó is : nnyi aiindenl össsebordói •ZEN A EIMEN, INIUTNA esak AZ önképzőkör TAPSAI % nagy közönség tetszésnyILvánitásának HITTE volm Es A/, okos fiatalember nem birta átlátni, bogy am NAS SOKKAL tökéletesebb TORMÁBAN megirt, AZT ML LEM KELL OKVEILENÜL nyomdafesték ALÁ ADNIA. SOK izor AZ OLVASÁSNÁL ELTAKARTAM EGYES SOROKAT S AZÉT uégis ELTUDTAM OLVASNI A VERSET. ÍGY JÁRHAT báli I SZÍVES OLVASÓK KÖZÖL, HA KISSÉ" ISMERŐS A VERS •SINÁLÁS műhelyében, HA KÜLÖNBEN NEM IS JÁRATÚ L VERSESINALASHAN. De BESZELJEN MINDENNÉL SZEBBE Igy PÉLDA. KSTI HZELLÖ SZÁLLJ EL SÍRVA, ARRA AZ UJ LIANL.ILT SÍRRA. — VADRÓZSÁIN A fejfája, SZ.IINIORÜ füa LIIUIIL RÁJA. SZOMORÚ FŰZ, HERVADT ROZSA LEVELÉT A SÍRRA SZÓRJA; KÜZFALEVÉL, MZSALE

VI, HE aagjr bánakziirs LEVÉL. KSTI SZELLŐ, ÁLLJ INOG »TTAN, ALIUL az. UJ LIAIITULT SIR VAN . . . IRD KEDVESEIN FEJFÁJÁRA: TALÁLKOZUNK NEMSOKÁRA I De ez A vers nem all egymagában. Lehetni .t egy eléggé súlyos ellenvetést tenni. Hugvai zabád A költőket azért gáncsolni, mert régen NIEGzo énekelt érzéseket újból meg újból megénekelnél d" mikor a költők érséSvilágábsz annyi az egvf'oni ' elem? Hát letegve a költ. lantját essk azért, mei .ra "* J • erről, vagy arról az érzésről más poéta is énekelt iu. Nem. ha nem akarja letenni, ne tegye le, hanei o- énekeljen otthon, pengesse a lantot szerelmese al a

" lakánál, de ne külön bolépti-dij mellett, ne vonjo V* el senkit az. ilyesmivel egy pillanatra SOM a MII » dennapi munkájától, ne /avarja ilyesmivel -óul |i- nyugalmának idea, amúgy ig gyorsan tovaröppeo ia. perééit. Szabó nem tartozik a hivatásos oliképzőkoi lantosok kéizé, kik ott születnek s ..tt pusztulna el, benne igazán költői ver kering, annál hántőb tehát, ha arra a tinóm, drága papiméra odavis ilyen egészen kÖSÖnséges alkotásokat. Tahin mi olyan sablonos, mint a legeslegtöbb, de h..t ige sok esetben sablonos Magának art esak, mei eltemeti igazan értékes költeményeit, melvck« cg ' ha egymagukban ad ki, értékes költőnek i-m. el minden elfogulatlan ítélő |*v oeak terme keny költő a-1 ,., Vannak szerelmi dalai között is okaiiok t;l melyek díszére válnának bármely verskötetnek e

j. Ilyenek: Kenésétől Bévffilöpig, Csendes est: igei én jök, bar a hangjuk IMIM egészen uj. a következeik ™ Hogyha . . , Tagadom . . . Nagy az én bánatom ,1 Elmegyek én . . ., Bába menti . . ., Künn ., pusztán x A körmendi várkertben. Ezekben tetszik az egy szerűség s hogy mindegyikben van gondola) Epei H

. gondolatot kerestem többi verseiben is, meri Szabó tiil sza ad gondolatot várni. Sz.inle jó] esel n látnom, hogy nem kóborol a felbök között, d< ;1 hosz.ant.itI, hogy ez. a fiatal poéta annyiszor a tüi _ sago-an letarolt tájakra tévedt, mj A kötet másik részét a vegyes költeményei •k alkotják. Ezeken is esaknnm mindig keresztül ry csillámuk a szerelem. Meglátszik rajtuk egyez kivan r- példaképek hatása, sőt egyen a listás nagyon ii ik nyilvánvaló. Az „Idegenben messze . .*' eimü ez in mely túlságos mártékl>en Szaboleskárs emlékeztei de meg sein köseliti Szaboii'-ka ..A Grand Café t ban" e. költeményének szépségeit. !1

> A szülök iránti szeretetnek akárhány aagyoi y csinos megnyílnikozásárs akadnak e versek közt b Nagyon szép költemények: Basajöttem, Komárom • " ban. Névnapi emlékfii; ÍL"'ii sz.p az .. Edos aiivaint, unk" eiinü, de ez inkább esak verses levél, mint i költői levét. A .. Verseim hatása- eimü naivon emlékestel "arra a Vasmegyébea elterjedi s Horváth Boldizsár" nii szóld anekdotára, akinek alvpi természetesnek " tala'ta lia sikereit, „liiszen — úgymond azért '" tannal tani." :l Akkor, akkor születtem én, Látomás, Hull a laknak s/áraz lombja. Karácsonyi ének. Emié11 keim közt. Újévre, Ha vége rossz, üres, gondolatnélküli, amolyan igazi ..versezetek." A Két betű 1 e. költemény igen érzékeny história a Sturm es 1 Drang kor-zakbüi. A Lidi néni e. eléggé Ügyetlen, még esak min is kedélyes „semmi." A Szomorú ' történet a. versben a nép egyszerű leányéi az ' erkölcsi züllöttség olyan fokán mutatja he, ahova az sohasem fog sülyedni. Kiemelkedik társai közül a Töredék eiinü s/.atiia, mely részleteiben természetes ugyan, de egészben nein. Egv fővárosi lap szerkesztője valami * töredéket kél a költőtől; hát ez mar magában ' véve is nagvon valószínűtlen, de ha ezt nein tekintjük s ugy fogjuk lel a dolgot, hogy Szabii azokat az úgynevezett költőket akarja pellengére állítani, akik nagyképűsködve töredékeket közülnek, hát akkol mindvégig fején találja a szöget. Egészséges humor, vonul végig az egészen. Verselése is itt a legsimább s nincs meg benne az a esiszolatlanság, mely több költeményében a rimhajszolás közben akárhányszor megnyilatkozik. Ha összegezni akarom nézetemet, art kell mondanom, hogy ez az „Első próba" egészben véve nem nagyon sikerült, de egyes költeményeiben megtalálhatja az olvasó azt a Verselöktől annyira keresett s esak nagy ritkán megtalált valamit, ami nem a poétikák szürke lapjaiban, hanem csuk igazán költői lelkekben terem, a poéSÍSt. Es ez. kiemeli Szabó S Zsigmondot a tömegből. Ha majd az Ízlése fejlődni fog s nagyobb lesz benne az önbírálat, a ny 11 v á nosság elé esak sikerült alkotásait vis/i s a nemes fémet nem temeti sem a salak közé, sem a salak alá. Sdwr Erna. A TÁRSASÁGBÓL Az izr. nőegylet müvészestélyei. A farsangnak igazi eseménye volt városunkban az izr. nőegylet által rendezeti nágyzaabása kél müvcszestély. melyek f. hó ;{-án éa 4-én folytak le színházunkban, Mimiket est.'u zsttlőlt ház nézte éa hallgatta végig a pro grammot, mely a művészi és zenei élvezeteknek egész goarmandériájál adta. Az első. szombati estély Kőrös Endre dr.nak, kollegánknak oaengö-bongó rímekben, ékes nyelvezettel megír! prologjával kezdődött, melyet Lázár Vilma adott elő átszellemüli arcai, remekül s/avalván a szép strófákat. Utána Róaea Miklós dr. tündéries színjátéka következett: A csábit.is A poétikus kis s/iiimü nemcsak írójának váj hátik büszkeségére, hanem Bosenthal Franciskának is. aki ahhoz méltó tcenirozással hozta sainre a hangulatos és tanulságos darabot. A szereplök valamennyien jelesül feleltek meg feladataiknak. Kedvesek voltak a tündérek, Weisz Franciska. Böhm Jozefa, Wallenstein ll.léna. Koréin Flóra, Klein Gizi éa Lövy Margit: igen jok a kis giioiuok. akik ugyancsak bátran forgolódtak a színpadon. A tündérek királynéjának szerepét Hirsch Margit töltötte be méltóságosan, a gnóm ok királyának pedig méltán beilleti Kende Vidor. Feltűnt Klein Gizike, aki mint hírnök, olyan pompás hangsúlyozással s/av alt. amilyent ilyen kis leánykától alig is remélhettünk. Az eprésző bájos leánycsoportot Goldberg Irma. Nuszbaum Szabin. Mayersberg Margit. Kohn olga é-s Koréin Adél alakították. Két ici-pici baba is volt a tündérkirályné kíséretében, akik óriási komolysággal működtek közre. A két baba neve: Illan Erzsike es Kohn Mancika. M"g megemlítjük, hogy a darabhoz Kis Józaef irt igen sikerüli zenét. A programmnah egvik Legkimagaslóbb része volt Eerenozi Frigyesnek, a győri színtársulat kitűnő komikusának szereplése, akinek két pont jutott a műsorból, de olyan hatást ért el. hogy megkellet! toldania kétszer is az előadását többféle monológokkal. L gy láttuk, hogy igen jeles színész, aki nem groteszk fogásokkal el. hanem előadásának közvetlenségével cs a komikum ertjével tud hatni. Bitka sikere volt. — Az E-dur triónak, melyet legedün Bács Dezső, zongorán Kis József és rordonkán Losonczy Gyula adtak elő, valamint i pajkos asszonyok, (alakították: Abelesz Sári, h'is.hl Oaakárné, KeUner Móricné, Singer Miksáné is Baas Jenő] es paraszt lakodalom, alakították: 3őhm Elza, Kende Piroska, Koritschoner Ilonka, \ollin Juliska. Lázár Ibuiska. Weich Jolán, Weiler Etelka, Weiss Renée, Weltner Lujza. la lassít Isi van. Erdős Illés, (ielley Frigy es, itith Emil. Hirsch Jen... Hirsch Sándor, Klein lela. Kovács Károly, SchőnfeW Gyula; cigánygyerekek: Halassá DeSSŐ, Bruder Kleiner éa itern Józseti élőképeknek is rendkívüli nagy uitásiik volt. Az első est sikerét betetőzte még ierczik Árpád 1 felvonásos vígjátéka: A szellemlús hölgy, melyet Koritschoner Margit. Nobel lozefit és Képessy Béla játsztak. Nem akarunk ablonos kifejeaéaekkel élni. mert különösen a .e-t hölgy szereplőre nézve nem mondanánk iga* at, ha csak a műkedvelői szinvonalat vennők uértékül. Játékuk több volt. mint amennyit uég a legroutinosabb műkedvelő is nyújthat és lágyon, de nagyon megközelítette a hivatásos ziuesz művészetét. Partnerük Képessy Béla ia gen ügyesen mozgott « színpadon. — Ez az Isö este története, melyről általában a h-g-