Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-23

pedig lenéztük, ócsároltuk • kivettük i kenyeret a szájukból s ezért kellett, hogj a vándorbotol a kezükbe vegyék, Ks mi mégis még mindig idegen bői származót! holmikat vásároltunk eddig mindenütt. Egy-egy év karácso nyán a statisztikai adatok szerint 30—-41 millió koronával ajándékozzuk meg ; külföldi munkásokat, honfitársainktól pedig a Falai kenyerei ia elvonjuk. Meg kellene gondolnunk, hogy aki közülünk idegenből származott kará­csonyi ajáudékol vesz felserdüld gyer­mekeinek, az, utijegyel vált már is nekik a kivándorláshoz. Tegyük Bzivünkre k< •­z Un kel s gondoljunk már egyszer a mi véreinkre, a magyar MUNKÁSOKRA IS. Tudjuk, hogy nem rosszakaratból törtéül eddig, amit cselekedtünk, hisz liim-s tán kÖZtüllk senki, aki ne szeretné a hazát, szép Magyarországol és honfi­társait! Nincs tahin senki, aki m- örülne azok boldogulásának! Mar pedig az ö boldogulásukban benne van a haza sor­sának jobbrafordulása is. Elmélkedvén n karácsony szent ünnepéről, a szeretel és bókének jegyé­ben fogadjuk meg, hogy mindnyájan szívvel-lélekkel támogatni fogjuk mind­azt a mi a miénk, Adjunk kenyerei a magyar munkásokuak iparosoknak, honfitársainknak, hogy ragaszkodjanak e földhöz, a haza szent földjéhez s bizony mondjuk, hogj' befog következni, az az idő. amikor a karácsony szent ünnepén békében és szeretetben egyesülve, áldás fog áradni a hazára, .1 nemzetre Betlehemi kisded ! Szeretet apostola, ezeket oltsihl l>e sziveinkli" ' Baakovdc Alfréd, teremtette* -számára minden alkalommal :i módot SZillök. Ba :I kát Maian mind olyan helyiéiben volt lm;;)' MAREK-ZAINL'H SZÓRHATTA :I PÉNZT; dfj SZÓRTA M ogy, hogy még (ol ><• birta ttedai a MIEINK közül llert )I;it ai ;I Km értéktelenség, :UNI tgy-egi ilyen aliud iaj EGÉSZ KIS vagyont elnyelt, MÉ^ MIN IS magyar ember fáradoaáaail jutalmazta. A magyar kétművesben att mondják: ninei AZ u, Pgyestég, találékonyság, latét, aa meg aa A merai hogy iilél'- oetohaségaak olyan hornláHa ár nalijon, mint A külföldi játékgyárot, Kalotayékou voll aa Idán A S..R M..ST ai I KANI-»ON\TÁJUKAT f• >j.il-i megbámulni. Ók MM 111.1 radkatnak haltra. I; líd...11 aate tervezgettek, mikor a kát ki eeeawtéjAk mrtr nyngodal téri Vaesora után. hány Uík-vetettek meg, bogy mit vásároljanak • báron esateodős Sárika éa nyolcadik életévái tanon 1 istike réasérc. terveagi te- d; közepette nagy diaaonaaeia voi pgy ESTE ia A MOffiorU történet, AMIT VACSORAZÁ; közben olvastán a lapból Kalotay Akna, a férj Nemzeti kultúra. lili Dr. Wlassics Gyula. A kultúra • IIeltérni laabadaág tetfitete, A uhura a veraenyképaantg lerfllete Itt védvámokati n'in lejtel t'cliíllitani. Itt a Mellem ereje megy óditd útjára. Hatalommá itt esak a műveltéén, íjaulya, ereje, mátyaáge éa terjedelme lehet. \ ugy iir egy nem/ét kultúrája oly erővel, bogy beltar­altuaval hódit, vagy aem bír ezzel 11 mélységgel • növel: akkor a kényszeresxközök, mint korhad I illérek dőlnek ki mellőle. Mini történeti nemzet, lelkünk melegével rittük alkotmánynnkal és roin'en avatatlan kéa eavatkonaea elől, ha szükséges életünk feláldozá­íval védjük annak kir.toftitékáit,' Ragaszkodunk "•rti-iM-t i jogainkboa, mely minket magyarokat • aza földjéhez liu. é« ai állam magyar jellegét vja. Beeeüléabeu tertjnk, aől föltétlenül niegkiván­lk 11 törvényhozási éa kormányzati Mzközöknek lkaliuaz.is.it la, melyek .1 magyar knltnra feltéte­linek megalk.rtáaában éa tökéletesítésben Mgitenek. )i- óva intek mindenkit, bogy Mmmiféle törvény­ozási vagy kormányaati intézkedést, kényaser­rabályl a kultúra tcrii'etén egy oldal n és kizáró­igos mentőeszköznek na tekintsen. .NC nyugodjunk meg abban, bogy - bármily tlvösnek látszó gondolatol iktatunk ia be törvény-1 önyvünkbe — a törvény acava majd éíeterőteé.j atalmaaaá teheti a magyar közművelődést. A/ legmntathatja éa rendelkezésűnkre Itoesájthatja a ihlet, almi dolgoznunk kell, dr dua termést cenk / egész nemael odaadó, köaöa ideáloktól álltatott, íaaletea hanirvaszorirslniii, a/, egész szellemi és nyagi művelődé*! átható munkája teremthet. IMI re kell szednünk magunkat, hogy mfivéaaetbeo, | iida'ninliiiii, tudományban, kereskedelenilieii, ipar­aii, földmiveléalien ii kultúra magaslatára einel­edjlink én ezt a magnalatol a magvai- fajnak vi­jtékes munkájával kell elérnflnk. A jogi is történeti hegemónt .1 esak akkor iatoa alap, ka a magvnr néplélek műveltsége a ingvar földön élő minden t'aj köaóll hinteti a laayar műveltség felsőiilm • u.>t. Kz nyelvünk ter­-ztésének is a legellenádkatatlanahb eazköse. Kz. bevehetetlen erősség, Kz. fegyverez le mi:. den 1111:11 hi-t. íz ábránd ii ki minden ellenfelet, I' 1 •t föltétel is. pékünk erényeinkkel, tehetségünkkel a mu­rai aén gondolái és érzés világának emelkedett­égével, verejtékünk diadalmas eredményeivel kell ni erőnket nap-nap mellett liebiconyítani. ^.gy szegény asszonviól számolt lie a iinpihii. ak Dunáiul (die magát bárom gyermekével, m< r( tál nem birta el a nyomort. Kalotayaé előtt t'-|>p«>n ott feküdt a Jegyzék, melyet akkor kéazitetl a játékszerekről, nyalánk­ágokrdl, amit a következő aapokoa fog bevásá ' nini a Sárika éa a Pista réaaére, — Kiég lesz. iii'gvsza'z. korona? kérdette a érje, letéve az. újságot. - Azt hiszem elég. Kivette a nyole darab ötven koronáat az iró­sztal Rókját>ól és átadta a feleségének, A tatai aaatonyka eltett - gondoMn. Hainau naid megkesdi kőrútját. Sokáig nem almit el. Zakatolt a fejélten a nk terv: mi mindent kell öeszevásárolnia. Jóval éjiéi titán jiitt csak alom a sznuére. te ahelyett, hogy ugyanaa a kedves, keltemea eninnsé'g töltötte VHIIUI baj almát is, valóaáffoa i'iiila'iiiiiinsai voltak, j'udjii isten, Ininv alakliau elent meg uekl az a szei-eneaétIca aaaaonv, akiről férj* olvasott. Látott tíz. sza'z. egész e«:i|iat Uvea Nolllesse ol.lige. A politikai vezetés, • |uili­ikai hegemónia nemessége erre kötelet, A ma­iraiaág telsőlil.ségét kiváltságokra, politikai eszkö­[ikre, történeti jogokra valií liivatkoz.ászal meg ein őrizheti. Kire a felsőbbtégrt (-pák eg\ nt ezet : .1 mindennapi ernyedetlen niniika az. állam 1 társadalom minden Srállomáaán: n lör vény ­nzáabau, a koiiiiiínyz-itlián. eunak inimleii Mérvé­én, a tantereinlien, a műhelyben, a tudós szoliii­iiiau és laboratóriutnában, a mezei munkában, ai 1 iri én kereskedelmi foglalkozás ban. A -in^v <•. •­ikhan pedig az. egyetértés, aa önfegyelem, kitartás 1 mértek tártát szelleme vezethet esak tikerre. Nekünk magyaroknak miudeuekelőtt önerőnkre ell tainus/kodnüak. Arr.i, lmgy els.i sorlian saiat rönkre támaszkodjunk, megtaníthatott bennünket léggé a történelem és az. ország minden nagyja* uk intelme. K politiKai nemzet magyar jellegeket léltóan a vetető magyar Iáinak Mjál erejébííl tili a kidiiira területén mindig kiválónak marail­1:1 ét a politikai teisőliliséget minden körülménvek ./ott kultúrai telaöbbségével icrll megalapoznia I leiitartaiiia. Etlbibázotl állami politika volna, inrlv emuk iviváaábot 1 szükséges eszközöket rendelkeeéaére .in boesájtaná, de annál is nagyobb baj volna, a :i magyar társadalom itt ét mindenütt öaatetett etekkel, a pttlitikai intézményektől, a kénvszer­nd>/a 1.óvóktól várna mindéül éa nem l.atn.-í ál magyar lársadalotu minden tagját ez. a gondo­lt, az a tett vagy. az a kötelességérzet, UOgV ui.is Ilten aem, esak a magyar taj miuden napi, /ajta­in, mluadó iiiunkaja jelébea lehet gvőantink - élnünk ! Veszprém vármegye népoktatási állapota. Vármegyénk kir. tanfelügyelője a közigaz­ttáti bizottságunk t.iivo ev 1 november havi létén a megye ti'iKli köztégében «'-s a ptitatákon leglátogatotl iskolákról egyenként beasámolváii, •lentésél előterjesztette, melyből a következő­éi közöljük : Voltam H küztégben, 4 pusztán: ••/..•k il tkolájábau, Is osztály bau és 88 taui'olyamoii: 'oksaabadibnfi résstvettem a r. kath. iakotasaék lésén istnétlő iskolai tuiiitáson is. A tanítók é> iskolába járók kimntatásáoak eldolgoaásál már majdnem betejeatem; az. ái­imi é*­1 köaaégi iskolák uámadásai és költség­ildhöz ragadt teremtett, akik a nalallian kerestek ii-iiekvést az. elet nyonioriisiiga elől. Vtáanap uehét jajgatáaaal ébredt éa ennek apósán emiitette: miféle n<-|i«z. ábsta volt. Az. ura rábólogatott. Bizony sok aromornaág vau ezen a vilá­on : tok emlieriiek iiiiu-s még he tevő lálatiii sem. Hogy e|tiiuo,ioii ezen az a jiílelkii, okos asz­zon\ka: eliiiiiödiitt rajta napokig. Egy aate valamit mondótl as avattak; előbb tölve-hatolva ejtegette a teóknt, de látva az ma liudjobban ragyogó ábrázatát, egéaa bátran öntötte • i tt.-. a ini a lelkét nvoinia. < »n te drága, drága jó kis aaazoaykám, lelte végre szivi're az ura. l'éliita'n az. „olesiisagok toirasa" előtt talál­ozolt két barátnőjével, Mind a kél keze tele volt somagiükal és ugy sietett, bog« esak futtában idvÖBÖlte őket. — Holnap latunk benneteket, kiáltott oda, mint elsuhant mellettük — Mindeneset te. Megcsodáljuk a karáoaooy­alokat.

Next

/
Thumbnails
Contents