Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-23

pedig lenéztük, ócsároltuk • kivettük i kenyeret a szájukból s ezért kellett, hogj a vándorbotol a kezükbe vegyék, Ks mi mégis még mindig idegen bői származót! holmikat vásároltunk eddig mindenütt. Egy-egy év karácso nyán a statisztikai adatok szerint 30—-41 millió koronával ajándékozzuk meg ; külföldi munkásokat, honfitársainktól pedig a Falai kenyerei ia elvonjuk. Meg kellene gondolnunk, hogy aki közülünk idegenből származott karácsonyi ajáudékol vesz felserdüld gyermekeinek, az, utijegyel vált már is nekik a kivándorláshoz. Tegyük Bzivünkre k< •z Un kel s gondoljunk már egyszer a mi véreinkre, a magyar MUNKÁSOKRA IS. Tudjuk, hogy nem rosszakaratból törtéül eddig, amit cselekedtünk, hisz liim-s tán kÖZtüllk senki, aki ne szeretné a hazát, szép Magyarországol és honfitársait! Nincs tahin senki, aki m- örülne azok boldogulásának! Mar pedig az ö boldogulásukban benne van a haza sorsának jobbrafordulása is. Elmélkedvén n karácsony szent ünnepéről, a szeretel és bókének jegyében fogadjuk meg, hogy mindnyájan szívvel-lélekkel támogatni fogjuk mindazt a mi a miénk, Adjunk kenyerei a magyar munkásokuak iparosoknak, honfitársainknak, hogy ragaszkodjanak e földhöz, a haza szent földjéhez s bizony mondjuk, hogj' befog következni, az az idő. amikor a karácsony szent ünnepén békében és szeretetben egyesülve, áldás fog áradni a hazára, .1 nemzetre Betlehemi kisded ! Szeretet apostola, ezeket oltsihl l>e sziveinkli" ' Baakovdc Alfréd, teremtette* -számára minden alkalommal :i módot SZillök. Ba :I kát Maian mind olyan helyiéiben volt lm;;)' MAREK-ZAINL'H SZÓRHATTA :I PÉNZT; dfj SZÓRTA M ogy, hogy még (ol ><• birta ttedai a MIEINK közül llert )I;it ai ;I Km értéktelenség, :UNI tgy-egi ilyen aliud iaj EGÉSZ KIS vagyont elnyelt, MÉ^ MIN IS magyar ember fáradoaáaail jutalmazta. A magyar kétművesben att mondják: ninei AZ u, Pgyestég, találékonyság, latét, aa meg aa A merai hogy iilél'- oetohaségaak olyan hornláHa ár nalijon, mint A külföldi játékgyárot, Kalotayékou voll aa Idán A S..R M..ST ai I KANI-»ON\TÁJUKAT f• >j.il-i megbámulni. Ók MM 111.1 radkatnak haltra. I; líd...11 aate tervezgettek, mikor a kát ki eeeawtéjAk mrtr nyngodal téri Vaesora után. hány Uík-vetettek meg, bogy mit vásároljanak • báron esateodős Sárika éa nyolcadik életévái tanon 1 istike réasérc. terveagi te- d; közepette nagy diaaonaaeia voi pgy ESTE ia A MOffiorU történet, AMIT VACSORAZÁ; közben olvastán a lapból Kalotay Akna, a férj Nemzeti kultúra. lili Dr. Wlassics Gyula. A kultúra • IIeltérni laabadaág tetfitete, A uhura a veraenyképaantg lerfllete Itt védvámokati n'in lejtel t'cliíllitani. Itt a Mellem ereje megy óditd útjára. Hatalommá itt esak a műveltéén, íjaulya, ereje, mátyaáge éa terjedelme lehet. \ ugy iir egy nem/ét kultúrája oly erővel, bogy beltaraltuaval hódit, vagy aem bír ezzel 11 mélységgel • növel: akkor a kényszeresxközök, mint korhad I illérek dőlnek ki mellőle. Mini történeti nemzet, lelkünk melegével rittük alkotmánynnkal és roin'en avatatlan kéa eavatkonaea elől, ha szükséges életünk feláldozáíval védjük annak kir.toftitékáit,' Ragaszkodunk "•rti-iM-t i jogainkboa, mely minket magyarokat • aza földjéhez liu. é« ai állam magyar jellegét vja. Beeeüléabeu tertjnk, aől föltétlenül niegkivánlk 11 törvényhozási éa kormányzati Mzközöknek lkaliuaz.is.it la, melyek .1 magyar knltnra feltételinek megalk.rtáaában éa tökéletesítésben Mgitenek. )i- óva intek mindenkit, bogy Mmmiféle törvényozási vagy kormányaati intézkedést, kényaserrabályl a kultúra tcrii'etén egy oldal n és kizáróigos mentőeszköznek na tekintsen. .NC nyugodjunk meg abban, bogy - bármily tlvösnek látszó gondolatol iktatunk ia be törvény-1 önyvünkbe — a törvény acava majd éíeterőteé.j atalmaaaá teheti a magyar közművelődést. A/ legmntathatja éa rendelkezésűnkre Itoesájthatja a ihlet, almi dolgoznunk kell, dr dua termést cenk / egész nemael odaadó, köaöa ideáloktól álltatott, íaaletea hanirvaszorirslniii, a/, egész szellemi és nyagi művelődé*! átható munkája teremthet. IMI re kell szednünk magunkat, hogy mfivéaaetbeo, | iida'ninliiiii, tudományban, kereskedelenilieii, iparaii, földmiveléalien ii kultúra magaslatára eineledjlink én ezt a magnalatol a magvai- fajnak vijtékes munkájával kell elérnflnk. A jogi is történeti hegemónt .1 esak akkor iatoa alap, ka a magvnr néplélek műveltsége a ingvar földön élő minden t'aj köaóll hinteti a laayar műveltség felsőiilm • u.>t. Kz nyelvünk ter-ztésének is a legellenádkatatlanahb eazköse. Kz. bevehetetlen erősség, Kz. fegyverez le mi:.

den 1111:11 hi-t. íz ábránd ii ki minden ellenfelet, I'

1 •t föltétel is. pékünk erényeinkkel, tehetségünkkel a murai aén gondolái és érzés világának emelkedettégével, verejtékünk diadalmas eredményeivel kell ni erőnket nap-nap mellett liebiconyítani. ^.gy szegény asszonviól számolt lie a iinpihii. ak Dunáiul (die magát bárom gyermekével, m< r( tál nem birta el a nyomort. Kalotayaé előtt t'-|>p«>n ott feküdt a Jegyzék, melyet akkor kéazitetl a játékszerekről, nyalánkágokrdl, amit a következő aapokoa fog bevásá ' nini a Sárika éa a Pista réaaére, — Kiég lesz. iii'gvsza'z. korona? kérdette a érje, letéve az. újságot. - Azt hiszem elég. Kivette a nyole darab ötven koronáat az irósztal Rókját>ól és átadta a feleségének, A tatai aaatonyka eltett - gondoMn. Hainau naid megkesdi kőrútját. Sokáig nem almit el. Zakatolt a fejélten a nk terv: mi mindent kell öeszevásárolnia. Jóval éjiéi titán jiitt csak alom a sznuére. te ahelyett, hogy ugyanaa a kedves, keltemea eninnsé'g töltötte VHIIUI baj almát is, valóaáffoa i'iiila'iiiiiinsai voltak, j'udjii isten, Ininv alakliau elent meg uekl az a szei-eneaétIca aaaaonv, akiről férj* olvasott. Látott tíz. sza'z. egész e«:i|iat Uvea Nolllesse ol.lige. A politikai vezetés, • |uiliikai hegemónia nemessége erre kötelet, A mairaiaág telsőlil.ségét kiváltságokra, politikai eszkö[ikre, történeti jogokra valií liivatkoz.ászal meg ein őrizheti. Kire a felsőbbtégrt (-pák eg\ nt ezet : .1 mindennapi ernyedetlen niniika az. állam 1 társadalom minden Srállomáaán: n lör vény nzáabau, a koiiiiiínyz-itlián. eunak inimleii Mérvéén, a tantereinlien, a műhelyben, a tudós szoliiiiiiau és laboratóriutnában, a mezei munkában, ai 1 iri én kereskedelmi foglalkozás ban. A -in^v <•. •ikhan pedig az. egyetértés, aa önfegyelem, kitartás 1 mértek tártát szelleme vezethet esak tikerre. Nekünk magyaroknak miudeuekelőtt önerőnkre ell tainus/kodnüak. Arr.i, lmgy els.i sorlian saiat rönkre támaszkodjunk, megtaníthatott bennünket léggé a történelem és az. ország minden nagyja* uk intelme. K politiKai nemzet magyar jellegeket léltóan a vetető magyar Iáinak Mjál erejébííl tili a kidiiira területén mindig kiválónak marail1:1 ét a politikai teisőliliséget minden körülménvek ./ott kultúrai telaöbbségével icrll megalapoznia I leiitartaiiia. Etlbibázotl állami politika volna, inrlv emuk iviváaábot 1 szükséges eszközöket rendelkeeéaére .in boesájtaná, de annál is nagyobb baj volna, a :i magyar társadalom itt ét mindenütt öaatetett etekkel, a pttlitikai intézményektől, a kénvszernd>/a 1.óvóktól várna mindéül éa nem l.atn.-í ál magyar lársadalotu minden tagját ez. a gondolt, az a tett vagy. az a kötelességérzet, UOgV ui.is Ilten aem, esak a magyar taj miuden napi, /ajtain, mluadó iiiunkaja jelébea lehet gvőantink - élnünk ! Veszprém vármegye népoktatási állapota. Vármegyénk kir. tanfelügyelője a közigazttáti bizottságunk t.iivo ev 1 november havi létén a megye ti'iKli köztégében «'-s a ptitatákon leglátogatotl iskolákról egyenként beasámolváii, •lentésél előterjesztette, melyből a következőéi közöljük : Voltam H küztégben, 4 pusztán: ••/..•k il tkolájábau, Is osztály bau és 88 taui'olyamoii: 'oksaabadibnfi résstvettem a r. kath. iakotasaék lésén istnétlő iskolai tuiiitáson is. A tanítók é> iskolába járók kimntatásáoak eldolgoaásál már majdnem betejeatem; az. áiimi é*1 köaaégi iskolák uámadásai és költségildhöz ragadt teremtett, akik a nalallian kerestek ii-iiekvést az. elet nyonioriisiiga elől. Vtáanap uehét jajgatáaaal ébredt éa ennek apósán emiitette: miféle n<-|i«z. ábsta volt. Az. ura rábólogatott. Bizony sok aromornaág vau ezen a viláon : tok emlieriiek iiiiu-s még he tevő lálatiii sem. Hogy e|tiiuo,ioii ezen az a jiílelkii, okos aszzon\ka: eliiiiiödiitt rajta napokig. Egy aate valamit mondótl as avattak; előbb tölve-hatolva ejtegette a teóknt, de látva az ma liudjobban ragyogó ábrázatát, egéaa bátran öntötte • i tt.-. a ini a lelkét nvoinia. < »n te drága, drága jó kis aaazoaykám, lelte végre szivi're az ura. l'éliita'n az. „olesiisagok toirasa" előtt találozolt két barátnőjével, Mind a kél keze tele volt somagiükal és ugy sietett, bog« esak futtában idvÖBÖlte őket. — Holnap latunk benneteket, kiáltott oda, mint elsuhant mellettük — Mindeneset te. Megcsodáljuk a karáoaooyalokat.