Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-09

Papai Lapok éa felszó tálasaikban igyekezzenek meggyőzni a helytelen ellenvéleményen levőket IIa in-in sikerül Okel a jobb állásponl számára megnyerni, többségükkel szavazzák le őket és meg lesz óvva a képviselőtestület tekintélye. l>e ba a köztudatban az a meggyőződés szűrődik le. hogy a képviselők nem a városi érdekeket, baneni klikk- ós magán érdekekel szolgálnak, megrendül a képviselőtestület erkölcsi tisztaságába veteti hii és bizalom. Több ügybuzgalmat. odaadást, l'áradságol éa altruizmust kérünk tehát, képviselő urak; X A tulipán a társaséletben. Geőese Sarolta ..A tulipán ét munka" uimeii egv kis tü/.ctct a.lott ki. melyben fejtegeti a tulipánnak a csalaili körlirn. társaséh-l hcu, a munka te ipsr fejlesztés te réti való jelentőségét. A fösel fenti című részét okolásul leközöljük. Még jobban befészkelte magát a/, .idegen szellem trfrsasélelBnkbe, claonyita, hogy méltán kérdezhetjük : van-e nég tősgyökeres magyar lársaselet ".' IIova lelt a régi magvar SZÍVee vetni.-ghitás'.' Hol vaunak a vidém diazndtőrok, aéveeték, amiken aaaal láttak a veudégei szívesen, ami a háztól kiteli ; .le Volt liozzá igazi BSÍVeshítáS és jókedv. Hol vannak a legi, kedves esala.li ünnepek ".' Hol van a sok András-napi, lai>angi Hefa s a hn-\eti vidám öutőaködés'.' Ma zsúrra janink és liineliot s/ei vil'ozunk : lakodalmat és házi l.alt pedig vendéglőben larMak. Ks prágai sonkát, t.-ciieiii teavajat, gréfli uiized pieklet, francia pesagől adunk föl s még a dis/iiotoion is stiriai kappant eszünk; s.,t egl egy mágnás hazunknál ui-g az ivóvizet s a hu-t i< Bénából hozatják. S tes/.sziik mindezt oly órüit fényűzésééi, egymáiiaal versenyezve, hogy az eleve kiöl t rsas egy ii 11 lét MIIK1...| minden kedelyeeeéget, minden ártatlan pajkos tréfát, ami apáink, anyáink mulatozásét oly vidáman fűszerezte Kégi kedves magyar társasjátékainkat elhanyagoltuk s tenni-t. golfot meg fontba lt játszunk. Baép nemzeti táncunk kiszorult a korcsmába : szalonjainkban boaion járja, meg a csárdásra is • a !selypé gigerli aa orfeumok oake-wa!k-jávai kedveskedik a fiatal leánytarsasagiiak s a KazinezvKoi estéjén előkelő nri lányok bonlevard-asínkái orfeumi eainvonalu bohózatát adjáa elő. KI keli küszöbölnünk az idegen szellemet társaseletiinkhől : vis-izn kell térnünk magyaros egvs/el BségOakhÖB, régi, kedves nelnz-ti s/okásainkhoz: fel kell elevenítetniük a regi, vidám i la'rsaseletei ; jogaikba visszaaihlani nemzeti zenénket, láncunkat, játékainkat, viseletünket, még eledeleinkéi is Nem kell e cel érdekében eeinmíféle eszközt lenéznünk. [siésüuk megrontói főleg divatlapjaink 'voltak; a naiv falusi leanv ma is szenlirá-nak : tartja, am I kedves divat lapjai .ól kiolvas. Sajnos, igen sok esalad ma is idegen nyelvű divatlapot (járat. 1 >e a magvarok is űzeti érdekből változatlanul Ül tették al hozzánk az idegen formákat I ruh'ibau. házi berendezésben, társadalmi szokásban i Nos hai. meg kell magyarosítanunk divmlapjain, kai meg kell őket tölteni,nk magvar szelleinine! lés magyar Ízléssel. A magyar viselet büszke szépségét, a magvat dis/iiii stíl nemes motívumait ámulva eeodálja a küllőid s a szemes n-in-t ipar kezdi utánozni is es mi e/i n/ istenadta kinc-ünl.el ne tudnók gvünió|c-o/t i-t ni V A migy Ivusk>n tanítása mar megfogant nálunk: művészeink mar nem tártján lealáznunk mííipari rajzok ké-zitésél. Es mi ne ttldliaiin vállvetett et ,vei az öltözködési, a butOTZati ipar telén ujat, eredetit, célszerűt alkotni, amit az eredetiséget mohón szoinazii küllőid szivesen átvenne tőlünk? Nem diadala volna ez a magyar -z.ellemnek ? Idegenforgalmat akarunk csinálni. Elérjük-e , azt a külföldi szórakozások idegen kaptára készült 'gyatra utánzataival 1 A művelt utas ma er<detiséget keres; ha tudja, hogy nt valami inast talál, mint egyebütt, valami eredetit, tősgyökeresét, az emberi léleknek, az emberi kedélynek egy uj Imegnyilatkozási módját: szívesen fog idejönni s j lelkében gazdagodva fog távozni. Bostont nézni n-m jón el ide, de csárdást látni igen ; nem : VeUVe t'liipiot-t akar in inni, hanem valódi tüzes 1

906; di rnber 9 tokaji asszut : nein francia szabásu ruhát keres itt, hanem a festői nemzeti és népviseletet; nem az angol gardenpariyt, hanem a magyaros arntóünnepet, avagv szűrei i mulatságot. 'lehat lel kell tűzni bátran a tulipánt. Az idd kedveső Pel kell használni. Kövessünk el, ki-ki a saját körébea, mindent, hogy a magvar lársasélet HiiltdoS izében magvar legyen. Városi ügyek. Városi közgyűlés — (<tei einlier 11.1 — t Csekély érdeklődés mellett tárgyalta te a képviselőtestület hétfőn a !» pontból álló tárgysorozatot. Nagy vita kerekedett a gyámpónztári kölcsönök kamatainak leszállítása körül A többség a tanács javaslatát fogadta el. amely szerint a kamatuk 5#-ra leszúllittatnak. Ez Ugygyel lapunk vezető helyén foglalkozunk. A lobbi ponl felett nagyobb vita nélkül siklottak át, mindenütt elfogadták az áll. vál. javaslatail. A közgyűlésről részletes tudósításunk a követ kézéi: Méasáros Károly polgármester az ülést ;{ órakor megnyitván, a jkv, hitelesítésére Besenbach Károly, Bülitz Ferenc, Baráth Karoly. N így l-t van és < inal Uvula képviselőket kéri tel. A múlt ülés jegyzökönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesítést nyer. Következik a tárgysorozat : (l'ételár elhelyezések.) A cédulaháa vételárának 1120 koronának hovaforditására az áll. vál. javaslata elteimében a kep

eis.-lötestülct elhatározza, hogy SZ összeg törzs vagy oukéul kezeltessék, kamatai pedig közigazgatási kiadásokra az évi költségvetésbe beállíttassanak. Ugyanez a határozat a Gaál JátlOS által a várostól megvett 29*5 j-öl vételárának, 500 koronának késelésére vonatkozólag. becsületéé, ha te ilyen rossz vagy azokhoz, akik sohasem bántottak! Akkoriban nem sok ügyet vetettem az öreg beszédére, csak most jutott az eszembe, most hogy a napokban három esztendei távollét után újra hazakerültem a pátriámba és láttam újra az öreg Kórost, a kiből azóta mástéle csősz lett, mint a minő volt annak előtte. Csak most jutott az eazemhe ez a mondása, mely akkor csúszott ki a száján, mikor perbe szállt a teremtővel : — Minek legyen az ember jó, ha még az égiek se jók ? Csodálatos változáson ment át az öreg ! Ugy neki volt ruházkodva, hogy síig ismertem rá. Vászon ing helyett kek ináudli volt rajta nagy pitykékkel és a régi bocskor helyett csizma; mintha csak nem is atféle zsellérsorban levő ember lenne, hanem legalább is fertály telkes gazda. Nem is igen kellett kérdezősködni a felöl, hogy változott ilyen jóra a sorsa, hamarosan előállt vele. — A szőlőket mikor kirágta a féreg, akkor azt hittem, hogy az én életein gyökerét is elrágta. Kohliisabhuak érez- in magam a koldusnál. Ebben az állapotban ért utol a szerencse. Mintha c-ak a megváltóm lelt volna az a kis kölyök, akit a létttom hozott ha/a a váro-ból. Hej, pedig első liarag-mliaii kis hijja, hogy meg nem fojtottam mind a kettőt 1 Kár len volna! A gyerek szerencsét hozott nekem! Mert a porontytyal együtt dajkaaágba kaptunk egy másikat is. Valami gazdag asszonyságé lehetett. Tetszik tudni, olyan gyerek, akiről nem volt szabiul sokat beszélni. A kis gyerekért sokat fizettek. Mindnyájan megélhettünk belőle. Mikor aztán két esztendős lett, elvitték. l)e a leányom kapott ám más gyerekeket is. Nem mind volt ilyen drága gyerek. Cselédlányok, meg varrókisnsszonyok is kerültek bajba és a leány (HM, Isten tudja, hogy, hogy nem, mindjárt kiszimato ta a bajukat. Annyi gyerekünk lett egyszerre, mint a raj! Volt olyan is, akit az anyja már kéthetes korában elválasztott és hozzánk adott. Ugy táplálta a leányom cuclival Mégis felpenderedett az istenadta ! — Ks nem habiak a gyerekek ? — Hát kiriil az isten elvégezte, az bizony elpatkol, de annak nem oka senkisem. Beszélgetés közben a házához értünk. Behívott : — Instálom, tessék beljebb kerülni, hagy mulatom elő gyerekeimet Mint eső után a békák, agy nyüzsöglek mindenfelé a kis jószágok. Voltak vagy lizeu. Valamennyi egyformán piszkos és egyformán sápadt. Mintha csak apró halottakat láttam volna. Végtelen szomorú kep volt. Egy csomó halálra való élet. Egy halom bimbó, mely sohse fog nyílni ! — Betegek ezek a gyerekek, Kórós ? — Ezek. instálom? Ugy esznek, mint a kis malacok. Egy-egy nagy karéj kenyeret majszol el mindegyikük minden evéskor. — Hát ezeknek kenyeret adnak? — Tejbe eláztatva! A puszta tejen már tul vaunak. Mind elmúlt ez egy esztendős. - El ám, - vágott közbe az öreg leánya aki ezalatt bejött a szobába. A nagy, tagbaszakadt leány, sovány, korán elhervadt arcáról csupa gonosz indulat rítt le. Apró, villogó szemei mintha vércse karmok lettek volna, ugy tapadtak rá a földön fetrengő kis gyerekek arcaira. Csöndesség lett egyszerre. Mert az imént még nyöszörögtek és pityeregtek a kis szerencsétlenek, de amint az az asszony bejött és reájuk nézett, Sirolin EmeB Mz ttrigyat és s testsúlyt, ncfttOSs h-t, i kabaetst, »iuaekot. «Dell tudást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen uUnzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „HMChf rrrUrii emomaf/oUUt, F. Hnffitinan-La |t «die ék < e. Basel (Jvtjel „Roehe" Kapható orrot! rendeletre s nrntysierUrafc» bau. — AM uve*.-i.k M i-kniou