Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-09-30

A postahivatalok decentralizációjáról. Ajánlva a kcivsknlelcNHiir.v i etlnissteriwn Bgyelzséfa liii Siposs Árpád. 11. A posta működését részre lehet iisztai ki pedig n küldemények felvételére, szállításai •s késbeeitésére. A vezérigazgatóság lépten-nyc 111,11 hangoztatja a magyar posta modernségé imil azzal bizonyít, hogy a OÍmzettek után tüldeményeket felviteti még a negyedik emeleti s Kz. nép dolog, de mit ér, In a postai kezeh násik két ága el van hanyagolva. — Postát oaa liaooyoa napközökben indítanak az. egyes hivi al"k. pedig a közönség érdeke a küldeményei iek a feladás u'au legközelebb menő vonattt •ah'i elszállítási kivánja. Ezzel nem azt mondón nigv mozgópostái áUitaauak be minden vonatho: le erre szükség nincs, mert a oimzett állom áso izarint kötegeli levelek leadását, osekély dijazi illenébeu a vasúti alkalmazottakra is rá lehető uz.ni. A eaomagok természetesen csakis mozge lostával szállitatuának eh A postahivatalok elhelyezése és s könyve iüldemények felvétele azonban tarthatatlan, . árosok központjaiban magas házbéreket kémei nelyeket a postakincstár megadni vouakodik •' • ••«"-1"i ll-ii'l \agy III-,cl rangú helylyel, Nyiregj lázán pl. a főpostát a város északkeleti szélé legvégső házsoron helyezték >•! és a bérlel lözöuség tiltakozása dacára, a napokban 10 évi uegujitották. Van ezenkívül Nyíregyházán asuti állomás.ni is egy f.nvevő hivatal, de •••/. áros débtyngoti részén ;< széiso házsorban va igy egyedül a közelben fekvő laktanya igénye zolgálja. A város központjában lakók, az eltnoi lőttekből kitetszöleg kénytelenek küldeményeki külvárosba vitetni. A nyíregyházi állapoto zonban aa országban nem egyedül állatiak. V poatakiuestár a 30 85000 lelket számlál ároakban csak kivételesen állit tej egy postah utalnál többet. A város kiterjedtségéből azotá annészetsaerüleg következik, bogy a hivata iaihov.1 helyezzék el, az az Összes városrésze ivánságait ki nem elégítheti. Maga a vesérigaa ;atóság is érzi a helyzet hibássá gát és gyűjtőd • elállításával igyekszik azon segíteni. Kn az>u Kin ezen eljárást csak ideiglenes orvoslási mód ik tartom és szerintem elkerülhetetlenül szűk éges, hogy a jelenlegi bérletek lejártáua orrendjében a postahivatalok deceutráiisációj aegA alósittassék. Máról-holnapra rendszert változtatni nei. -het. Az. érvényben tévő bérleti szerződéseke postakincstár tel nem bonthatja. Szüksége zonban. hogy a gyüjtődék számát haladéktata itl emelje és azok működési körét lehetőié] iterjessze. A minisztérium nem helyezkedhe lyan merev álláspontra, mint legutóbb i Nyi agyháatára kérelmezett gyüjiődénél tett.', amiko z l $ filléres kezelési jutalek megtarthatási zem pontjából a közöuaéget a két postahivatal OZ iitasitotla. Kzt nem vájta á 80,000 lelke támláié város közönsége, különösen akkor nem mikor 2—8000 lelhet számláló falvakban i'Ijes működési körrel felruházott postamester igek vannak. A viszonyuk a rendezett tauáesu városokba) legroazabbak, A fővárosiak megtudják veden rdekeiket: a falvak pedig a postamesterségm 'Miét nem igényelhetnek. A köaépnagyság árusokban a posta átlag 50személyt foglalkoi i'. Kzekllek az. elhelyezésére sok szobából álb ivatal szükségei. IIa a kinestár a város külön Bad részeiben egyez udvari szobákat bérelni • rülbelül annyi összeget fizetne a helységekért menynyit az öáespontositott hivatal bérleti -z. ki." Egy ^5—80)000 lelkei számláló városban K • Ken elhelyez..-tt és szem -lyIvei biró hivad eijeseu kielégiteué a kösőneég érdekét. Ideis állapot szerintem azonban az. volna, ha a •-I minden olyan helyen felállítana egy Imali un..le,I./..\ rv embernek elég inunkat ad. A decentralizált hivatalok osakil felvételre szorítkoznának és a gyüjtöjárlatok álta beszállított, valamint az idegen helyről érkezett anyagot a központi hivatal dolgozná fel. Beismerem, hogy IU hivatalnak az. ellenőrzése nehezebb, de az e cimeu felmerülő netán k

; Itségek bőségesen vissza terülnek a kincstárnál a feladás növekedéséből. A posta regálé ogyanii elméletben megakadályozhat valakit abban, hogv küldeményéi az állami intézméuy megkerülésével továbbíthaaaa, de senkit sem képes arra kényszeríteni, hogy a postát tényleg igénybe vegye, A vidéki városokban gyakran lehet hall an hogy valaki ismerősének csomagol gyümölcsöt Stb.i szeretne küldeni, de I 1 ikas i és á postn között lévő 1 kilométernyi utat azért megtenn nem tartja érdemesnek. Különben is igazságtalannak tartom, hogy naponta 500ember csnpát azért gyalogoljon 1—1 kilométert, hogy a . \ íjtökocsíva] .'! 4 kuitr. utat megtakaríthassanak A küldemények nagy részének feladását a. alkalom szüli. K tekiiit,-:b.-n utalok a képes lap ikra, amelyeknek l(('V/-a se in tartalmaz értéket közleményt. A zárt leveleknek is nagy százaléki szolgál CSUpán a mag

emlékezés bizonyítására Ezek átgondolása után beláthatjuk, hogv a postai értékcikkeknek s ,k helyen való árusítása él a postahivataloknak könnyen való megközetitheté*e által tetemesen hhet fokozni a feladat mennyiségét és ezen kívánalmak megvalósítást által nemcsak ;tz ipar és kereskedelemnek, de I nagyközönségnek méltányos és sokszor hangoztátott jog is igényei nyernének kielégítést. Stthon vásárciíjjnk! * szivem keserűségé v ei idézem a statisst.ikt megdöbbentő számait, hogy az idei • \ első felében 80 millióval több külföldi iparcikk jött be mint az. előző évben s e reugeteg számból tít millió Ausztria javára esik. Ilai kárbaveszett Volna as a lelkes agitáció amelyet a sajtó, -< Magyar Védő Egyesület és i Tnlipáitszövetség indított a hazai ipar védelmére! Avagy luit.is «,k >k játszottak közre, amelyek • rengeteg számát igazolják? Kél elfogadható okot mi i- olvastunk illetve hallottunk. Egyik szerint a mároiusbai •h-t'oe lépett kereskedelmi szerződések előtt iparkodtak kefeskedöiuk magukat egy-két évre ii íruval ellátni; a ni isi,, szerint a hossz.u politika ial-ag alatt szertelen üzleti pangás volt • ennek megszűntével "ly lendület keletkezett, hogy sem i magyar, sem az osztrák gyárak nem győztél i megrendeli árut szállítani s amit azelőtt kei létre sza htoitak. m>si arra .'{ - 1 hónapi haladétot kérnek. Kz.ek volnának természetes okai az aruk lagy beözönlesenek. Ezek á/. okok azonban legföljebb enyhítik i bajt. de te|j.-,en nem igazolják Mert végső íredméuyképpeti mégis fsák a nemzeti erőnek loesékolas.i az a pénz. amelyet külföldi ártn-ik(éfí adtunk ki. Az erő eme poosékolásának pedig megkell izünnie. Különben nyakunkba akaszthatjuk :i toldustarisznyát s mehetünk jobb haza felé, Azért u.jra és újra 1-lkünk telj-s erejével lang-iztatjuk : itthon vásároljunk! F.z aa itthon pedig kétféle. Első a haza, Mert a nagy világon e kivül limesen számodra lielv ! Hazai iparcikkel kell tehát vennünk, Inkább tűrjünk. íiékiilöz.zünk. de a külföldit meb oz.zük. Kz. a nemzetnek egyetemes nagy érdeke. Snélkül nem lesz magyar ipar. ha az. áliani ereje ikaihogyan melléje áll is iparunknak. Hanem esz szegénység, pusztulás, a nemzet nagy anyagi, zelenii és erkölcsi javainak sorvadasa. A másik itthon I mi fészkünk: Pápa. lokális érdekeink aal követelik, hogy papai .ereskedotiél vásároljunk pápai iparossal doh [oztassunk. Ok városunk kÖUáerheibö] nevezetes lányadol viselnek !»•• hat hogyan viseljék, ha amúgy sem eleven forgalmunkból nagy részt elvonunk avval, hogy pénzünket más városok üzlet ein herei uek adjuk. A magunk jól felfogott étdeka is ezr parancsolja. Menyivel könnyebb a vásár itthon, közvetelli-nül. mikor saját széniünkkel győződünk meg az áru minőségéről, mint mikor zsákban veszünk macskát. Ha azonban a két itthon egymással összeütközik, akkor hazafias kötelességünk azt parancsolja, hogy lokális érdekeinkel habozás nélkül alárendeljük az. egyetemes nemzeti érdeknek. : Azt akarjuk mondani, hogyha a kereskedésben I hazai cikket nein kaphatunk, habozás nélkül hagy[juh utt az üzletet s szerezzük meg akárhonnan, csak magyar fdd teremtette, magyar kéz késai' tette cikk legyn az. Ks ha akad kereskedő, aki elzárkózik a magyar áruk elöl, a közönség bojkottálja azt s kerülje, mint a bélpoklos-. A minap hivatalosan belépett az ö<z. 8 a kalendn .un cs,nalok kioirkalmázta három hónap le se.II lelik, már nyakunkon lesz a tél is. Itt van tehát az őszi. a téli beszerzések ideje. Soksok pénz kell ezekre a beszerzésekre. Milliók és milliók. Mikor ezek a milliók megindulnak, miniden magyar ember hazafiúi éa emberi kötelessegéllek tartsa, hogy .-/.-k a milliók a iiiagv.tr , ipari táplálják, segítsék, támogassák. Mert ezerszer ismételi igazság, hog\ az ország jólétének és gazdagságának, politikai ás I gazdasági függetlenségének legtöbb alapja az Ennek megteremtése a magyar társadalom | legszentebb kötelessége. Erre pétiig egyetlen [mód van: hazai cikkei vésároljnuk. Ha lehet FOLLHEGYGYEL. Szüret. A szüret is manapság csak araolyan emlékezet a regi időkre, hogy éppen eine (elejtsük. Itt-ott még fel-felosillftu egy kis szüreti Imulatság, bogy ne menjen egészen ki a divatból, de ez is esik t íruképe a r-'gi diuoui-dánotnoknak, amelyek sok helyütt hetekig is eltartottak és bél vármegyére szólottak. Persze most már másképp van. Az. emberek ugyan ms is szeletnek mulatni s ma is épp' I oly jó szívvel ismék .1 begy levét, mint régében, de hát a EUoxera 1- elrontotta 1 kedvüket, meg annyi minden sm\ ,s bajok nehezednek az emberek fejére, bogy nem csoda, ha a szüreti ,lariiiokat a régi mód IZerinl nem tartják nn-g. Hajdan a szüret valóságos ttnnepszámba ment s mikor eljön az ideje. az. emberek ugv invitálták egymást, mintha legalább is lakodalomra készülnének. Nein is Inába mondtak a jó bort termő vidékek szüreteire, hogy hegyenv ö Igy ,'U lakodalom. Abban az időben volt is valami értelme, inert m-m egy szüreten lődözte ösane Amor a -ziveket. aztán, bogy a kilót' nyilaival okozott •ebeket begyógyítsa, összekötözte azokat s ezért rendszerint a szüretek több kézfogéval is végződlek, mely természetesen csak ujabb mulatságra adott kedves okot. s esak ez magyarázhatja meg, hogy miért tartottak sokszor három bet ig is a szüreti mulatságok. Mert hingen • szőlőt rég lesaedték, sőt beistapostiik.de még a mustjából is ittak ugyanazok a vendégek, akik a szüret kezdetén is ott voltak. Ilan.ni per—< a kézfogéra csak ott kellett maradni s aki mégis hazakívánkozott, annak kivették a szekeréből a kerekeket. Sajnos, most mar csak azért sein lehelne ezl a szíves vendéglátást gyakorolni, meri először a vendégek is ritkák, másodszol pedig alig sgy-ksrttőnak van szekere, A vasúti vonat kerekeit pedig 110111 igen lehet kisZedegetllí. Voltak egyez híres bortermő vidékek, ahol a szüretelek egy lilás szüreteire Voltak hivatalosak s igy megtörténhetett, hogy _' ;í hónapig