Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-09-23

;it méltányos béréri a városnak, a hl néni. Bzemeljeu ki a polgármester mái alkalmas helyiséget. A határozatokat elküldték. A tan felUgyelé azt a minisztériumhoz felter jesztette. Reméltük, bogy hamarosan meglesz. Azonban sajnos, közbejött ;i parlamenti harc, alkotmányválság, dara* bánt minisztérium sat. s a dologból a/úia többszöri Bürge tós dacára sein tett st'inini. Pápa városa pedig hála taten a fejlődésben nem ;i 111 ám meg! Népessége egyre szaporodik. A városi óvodába járók száma ma már meghaladja a 400-at, Az óvodakötelesek száma pedig, kik azonban a vázolt i'ns>z viszonyok folytán nem látogatják az óvodát, mar talán az lOOO-et is! IIa tehát 1904-ben már „kiválóan indokolt" voll egy harmadik óvoda felállítása, ma „fokozottan kiválóan indokolt." Alkotmányos élei van már. Ugy látszik, pénz is \an az állampénztárban, ln'sz a darabontok által törvénytelenül felveti csekély 60 millió kifizetéséi a \\ ekerle kormány épp a mult héten határozta »•! gaA allérosan! Nekünk pedig oem kellenek milliók! Oh nem, mi megelégszUnk majd az ezredrészével is. I lárma.ük óvoda! Állami óvoda ! Jöjjön el a te országod ! Baakovdc Alfred. A postahivatalok decentralizációjáról. Ajánlva • kereskedelemügyi BÚnUzteríujo tigw Unébe. 11

1 . Sipuss Árpád. _ \z idő pénz" hangoztatják nz [Hetemberek. A megváltozott viszonyok is a megélhetés nehézsége szükségessé teszik a helyes munkautast és ÍI céltalan időfeesérlésuek a minimra való szállítását, Hogy mennyire igy ven •/.. kitűnik .i városbeli telefonállomások ásatnának folytonos emelkedéséből, melyet megbízható fokmérőjének lebet tekinteni azon lázas sietség.n*k. amely ma a világot uralja. Tapasz tabuk, tudta, hogt 11.lm érzéki szerelmeknek is megátol.odott rabja ás egy ilyea éjjeli orgia kősben elvesztette egyik tudományos munkájának kés iratát Innen osőrgedezik a Hodda Gabler Eitert Lé. v..•rgje. a zseniális, erkölcstelenség alakja. Brandes meséli; hogy a kővetkeaő két esel ia adhatott im pulsusl annak idején Ibsennek; agy lorvég zeneszerző felesége féltékenységi rohamában DÍg férjél egy este sokáig hiába várta haza, elégette bűje szimfolilájának kézirniát ; egv másik torvég nő, kinek férje alig ápolt tél Isiákoseásá lói, leljenek egy liveg e.ignacnt ajándékozott, elveiül hagyva ..t a esábajándákkal, Mire visszatart, i búj verejtékes részegségben eltérőivé hentergett i padlón. Aki ismeri Hedda Gabiért, • kéteseiéi habar inas formában is — megtalálja benne. • Kftabea-kösben Brandes némely kedves adouát közöl Ibsen vadsrfgárol. mily nehezen | i: poéta a társadalmi zsjokáaokboz alkalmazkodni vi illat ságosan uja le azon éhedet, melyet .., Braille«. 11.«.n tiszteletére adott A iiieghivambik sz.ánit Ibsen B-n szabta é.« — némelyek a feleséeiket is elhozták — talált --' személyt. Ezen inlas lehangolta a költőt. Az ebed kezdete és .lytatása halott csendben történt. Brandes már n álnál pengői bontott ás felállott, hogy tréfás hogy a modern üzletember a szomszédos helyilégbe is telefonon mondja el a közölni valóját és a technika minden vívmányát hasznosítja az elintézendő teendők végzési idejének a megrövidítésére. Az elnioii hutákból is kitetszik, hogy • vasat és posta esak akkor lelelhet meg hivatásának, ha minden tekintetben simul a megváltozott kívánalmakhoz. Az ..lesé. és gy.us közlekedési eszközök képesik alapját az ipar- és kereskedelemnek, de viszont aa scek fejlettségével kapcsolatos tömeges feladás biztosit hat ta az említett vállalatok jövedelmezőségét. A saját érd. kében cselekszik tehát U állam, ha nz érdekeltek felmerülő kívánságai! jóakarattal fogadja és azokat lehetőleg teljesiti is. -- A mai korban ugyanis esetenként mérlegeli a feladó, hogy a beszerzési ár. a viteldij és a szintén pénzt képviseh. feladási időveszteség hogyan aránylik nz elérhető haszonhoz. Ha a viszony kedvezőtlen, akkor kísérletet sem tess az üzh I létrehozására. Sajnosán tapasztaluk, hogy az állani képviseli.i nem tudnak szabadulni a hivatalos telfogástéd és hogy intézkedéseiknél nem az üzleti szellem vezeti őket. E< nagy hiba. mert a vasút é« posta az állam közönséges vállalkozásának tekintendő, amelyeknek élén nem ti szt viselőknek, hanem sz üzleti szokásokkal ismerős azakférnaknak kellene állania. A vezetőség azt tusai, hogy a közönség kénytelen igényeit a szolgálati tttasitásokhoz szabni, pedig senkit sem lebet kényszeríteni említett intézmények igénybevételére. Különben is mind a ké' vállalat a nagyközönség támogatásából tartja fenn magát, tehát a közönlég érdekeit kellene SZ' dgálnh 'k. A magyar álláBIVasutaktól sokat elvon • tengelyen való szállítás. A szegény ebb embereket pedig I magas viteldij arra kényszeríti, hogj útjukat gyalog tegyék meg. Legújabban a magánvasutak cérnáinak nagy kunkurreuoiál az állami vonalaknak. A Nyíregyháza vidéki kisvasutakat ismerteti an már és kimutattam, hogy nz államvasút ;! filléres kilométerenkénti egységárával szemben az, a 111-ik osztálv Lali egy lillérért szállítja az utasokat. A közönség pedig azon vállalatot veszi igénybe, amely olcsóbb. Alkalomadtán kifogom mutatni, hogyan lehetne a viteldijakat a vezetésnek modern alapokra Való fektetése által lejebb szállil.ilii. Most i esak annyit közlök, hogyha a minisztérium vas1 kalapoakodik, egyszerre arra ébred, hogy a vasúti csomópontokat olcsó tarifájú kisvasutak kötik össze és nz állami vonalakat a nagyközönség csakis ott fogja használni, ahol nem lesznek magán vasutak. szónoklatával elevenítse a hangulatot. Azt mondta, nehéz a skandinávoknak csak dicsérni Ibsent, miután már <gész. Europa diesüi tette. De megmaradt a skandiaávoknak aaoa elégtétel, hogv ők Voltak az. elsők, kik felismertek ás kikiáltották Ibsen értekét. Bár a biblia azt állítja, hogy a 11-ik érában érkezettek értésé egyéni*! nz. előbb érkezeitekével, ezt azonban azon értelemben is msgyarázzák, hogy as előbb elkésetteknek mégis valamivel több az iriéd,ük. — S/ő sincs róla, vág koz.be Ibsen. Ea mire Brandl - végzi bészádét rosszkedvűen folytatja 1 — Erié a szónoklatra megjegyzésekét tehetnék, de inkább hallgatok. — De esak halljuk, ki vele. kéri Brandes. Es íl.sen keményen: — He inkább hallgatok. Egy hírlapíró, ki a hires líruun i líiveszn t kisérte a diszehedre, felállott hölgye nevében és kifejezte köszönetet Ibsennek, elmondva müy hálásak a krisztiáiiini színház m ü vé«znői, ineiiiivi örömmel jut szák Ibsen darabjait, mily benső megelégedés hatja őket át, mikor ll.-en drámáinak -zeiepeit játszák. mire Ibsen: - Meg kell jegyeznem in soha sem Írok ..szélepekel,- hanem személyiket szerepeltetek. melyeknek megalkotásánál nem törődöm «. A posta vezetésénél még rosszabb a hely •et Bt az intézők a posta regálé által teljesei biztonságban érzik magukat. Igyekeznek is i felesleg ",,-át Iliinél magasai ibrt Srófolni. I legutóbbi statisztikai adatokat nem isméiéin mert azok még hivatalos titokként kezeltetnek le a kezem közönt lévő és több év átlaga feltöntető hiteles adatok szerint Magyarországot i~i-2''o a felesleg, A szomszéd OS államok kormányai máskén gondolkoznak. Ausztria 9*1, Németország 7\, Románia K. Olaaaorezág iv2«,

t hasznot hua i rostája után. Az északamerikai Egyestüt-Albuno] icdig .".(I.IKMI.IHHI koronát tizeinek rá évente •. loslárn. amely azonban közvetve bőségesei , is-zatérül. Igaz. hogy Angliában 26 % -a, Francia .[•szagban pedig Jl'Vy-a • bevételeknek felesleg, le nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogj .tt sokkal nagyobb a torgalom és ii híis/.oi nagas volta a nagy 'tömegű feladásból ered Angliában évente min.h-n lélekre esik iii - "ram iaoiszagbaii pedig öli postai küldemény \Iagvai országon SS B szám Jl-ct tesz ki. Tévét olna unnak a hiedelme hogy a magántelel diai lizetett dijaknak :l 7"í'v,,-át emészti fe| a; illáink bdadott kühleillény ek kezelése, mert a; dliini a magánfelektöl beszedett dijakból tizet i postai alkalmazottakat, akik állami érdekekbe iorté'1.leütésen átállítandó küldeményeket is taroanak kezelni. Ha nz állam a tényleges igénybe* ételéit bizonyos évi átalányt utalna ki u postl ezetőségének, akkor az üzleti felesleg ínegl.aidlr.i II bevétel 50$-át. Megemlítem azt is logy Spanyolországban 51,Törökországban pedif io'v

y-it lesz ki n maradvány. — He az ottan dlapotok annyira ziláltak, hogy azok a magyai 'iszonyokkal >' ssze sem hasonlíthatók. Napjainkban sok azó esik a honi ipar h?j> esetéséről. A helyesen megállapított vasúti ét tostai díjszabással a felvevő hivataloknak a ki'.löuség által könnyen való megközeUtbetésével, ovábl.'á a gv U's szállítás és B pontos kézbesít esel nagyon sokat lehet ezen a téren is lenni, )yárosaink panaszkodnak, hogy a vissotiteláruítók nem hazai cikkeket tartanak. Iiés/.b.u \uii gazuk, de az nem a kereskedők hazatiathr.;s.'.gáü iiti 1 iU, hanem azon. hogy a termelők és togyassé.k még lei ! találtak egy másra. Ennek az elő* nozditása képezi a magyar postának a legszebb dval ását. Aa érdekeltek ii díjszabással nincsenek liege éged Ve. A IcVele/.o- és Ut ii I Vill.V illpoh illalak. viiiamint nz ajánlási díjnak tt felemelésébe . közönség kénytelenségből uvugodott nn-g. A ővárosi csőpostát a minisztérium nem építette m-g .« a békétlenkedőket a villamos szállítás lehozatalával kecsegteti. Értesülésem szerint ZII|e«/-/e]. se szilios/llővcl. Ezek Utal. ..Iliig \'• 'll i v enden •• mikor bemutatták neki az „igazán :ed ns •• művésznőt. A retteeetes ember a/ebed végeztével meg5asönte Brandesoak sz oly jól sikerült ftnaanálit * * Aziiláu altér a So|m-s epileszre. Hildáiéi Stt sz... Megvan a feltételezett mOdeU esalad éS .Tcs/.tiicve: Bardael Emília kisasszony Becsből, •ivei lo-en 1-8'.'. nyarán Tir.lhai, QiMsrsiaaaa ősségbea kötött lamaretssjgu. \ kiaasszoay akkor 8 éves Voll; IbsCfl 1.1, I „ lethe története Willeincr dal lan-lial, e-ak tuie (joetne leuioinhilag távozott, ddig Ibsen sokkal komolyabban ll levélbeli üs-zeöttcl.sl i- megszakítót tu. Brandes - nem erre olialkozőlag — egy eies megjegyzést közöl; azt pogány-annrkikus viselete dacara, volt Ibsasj .lövészetének keresztény alapja; az. érzékiség nála •ggyaklabl.au \ i-s/ata-ziló alakban van képviselve. Ibsen elvégre küzdőit | kes.ii vn'gygyal. '.raiidcs némely érdekes adatot közöl a p..éta /eredni eletének ezen plaloiiikiis Szent Márton yiirnioi. Mik.-r Baldiich Emília elntazik, Ibsen igassiabunű marad Gosaeasaasbaa. Oreaegy kise* VW pad. egv bizonyos ItttXSSJ cl vesztet ,c minden onzetejei Vln-zalei Münchenbe és írja, liogy nem ir éolgosad, a fantáziája oda azal.ul. hova nem