Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-09-08

ja utasítást, vagy pedig egyéb szervezetéb jjult mag. Egy szegyedül a polgári iskolák m adtak régi elnyűtt köntösükben s ami sunél ISOmorabb, szinte vezet o eszme nélkül élnek, aines 'dyan vezérelvük, mely igazán általán aépmivelő természetükből folynék. A hétosztályu polgári iskola eszméje írszágos közoktatási tanács koncepciója szeri izakiskolzi irányn, de még az országos egyes let terve sem a polgári iskola népmivelö term (ZetébÖl tolyik s ez az oka. hogy a városi m gssabb népmivelés igazi eszközét, a polgi iskola alsó négy osztályát, ez a retorm ngyszt wtn nem is érinti. Mindez, ideig a polgári isk< reform kérdése esak arra volt jó. hogy ént, ÍZ iskolafajtának kormányzatára tartozó mind beunivalót azzal lehetett elodázni, b"g_\ majd nagy reform alkalmával ezt is, az- is megesel« >zik. A kilátásba helyezett reform ránehezedj i polgári iskola dolgára annyira, bogy az utol iz évi kormányzati intézkedés mindössze a pi gári iskolai iskolaszékek részleges refonnjábi •s az iskolálátogaté'j intézmény szervezéséb merült ki. A kormányzati jelentések egész sor mik gondos áttekin'oN.'vel sem találunk "iili •öbbet, ha esak a nöi kézimunka- és a sslöj kurzusok szervezési t vagy a tanárok vakáci curzusát nem tekintjük olyau iutézkedésekue ímelyek legalább közvetve érintik a [>o|gi iskolák ddo.it. Azt hisszük, hogy jó helyen keressük polgári iskolák baját abban, hogy ez az iskol fajta, melynek létezése is egyenesen decentra sált községi auyagj erőforrásokra bízatott., eg Utal szellemi tőkéjét is csak o^centrali* •: Itórráaokból merítheti. Szemünk előtt ieb< i külföldi polgári iskola, vagy az ezzel egye •iiiigit egyéb uevü népoktatási intézet. Ahái iromány és ahány vélek van az egyes OtSZ fokban, annyiféle itt a polgári iskola. S mi te-.feié a tanárok helyi egyesületi munkásság i felügyelet egysége s az iskolák belső élet 'in lyi kormányzása és helyi szervezése tz iskol ;'isok szerint jegecedík ki. Ilyen kormánya nellett minden polgári iskola a magi ssjátkg iszonyai szerint fejlődhetik es minden 'an. •lőtt szabadon all az ut nemcsak az igazgat UJ . z. bau.-in a szakfelügyelet ben és u vi.lek. zerint műk.".io szaktnnáesokban való érvény iléshez. A központi tanügyi kormány felad* •snpán a legfelsőbb felügyeletre és a fölterjes ett szervezetek 1 I I' gl

' i fii III SÓ tt I és j.'.ValiagVi ára, esetleg a személyügyek elintézésére ssori ; .zliHtik. Hazánkban ebből as egész rendszerből ess z egyesület vidéki köreinek szervezete all lem liiielleit már nincs meg a vidékenként alku in. ömilb.an és kizárólagosait működő szál ügyelet és nincs meg • vidékenként szakén erekből alakitandi! polgárt iskolai szaktanáé Hely esetleg a szakfelügyelő elnöklésével, vag laakfelttgyelök előadói működésével tanáéi óznának nz odatartozó polgári iskolák bek létének é

s helyi jellegű formaiknak sz.-rvi es.'-rol. Így lehet ne nemzetiségi vidéken "kosa irmálni a polgári iskolát nemzeti feladataiból gy lehetne az Alt..!.

bin a polgári iskola a mező azdasági pályák alaposabb előkéssitője; • t. --I>:t11 •'•-. SS ország egyéb ip.iniz.o és ki le. edő helyein pedig ezeknek • páJyákna*. oél '.erül.b előiskolája. Igy kultiválhatná a polgái k'da a maga vidékének mélyrehatóbb tárgya isat. segítené a vidéki nagyobb oentrumo 'fésülését és sz.irgalmazhatnák, bogy ne legyei •igári iskola, amelynek továbbképző ssskisko JS vagy szakkurzusa ne volna, v idékenkin lyan, amilyet az illető helyen a gyakorlati ék •jlodése megkiván. A polgári iskola .sak d< . .utralizált kot ativ zattal fejlődhetik már azért is. mert i ilgari iskola nem országos szerepre, hauen a»k a maga vidékének Szolgálatára neveli i íivelt városi polgárságot. Tanárainak atnhicióji m lerjeilhet ki annyira, li"gy ország tudósaivá, vagy a főiskolák Veeető embereivé n.ijje nek meg, de minthogy arra mindenesetre szük sége van a tanárnak, hogy az amid. ióna valamely nemo emelje iskolai munkáját, ezért komolyan decentralizált egyesületi élet és Bankfelügyeletnek és szaktanácsoknak vidéken k.'-nti szervezése, általában az egész iskola-szei vezésiiek és kormányzásnak decentralizálása Sas ézefügg a tanitómiiuka értékének smelkedé sével is. Nem utópia mindas, amit elmondottunk Szerény kezilete megvan immár a fővárosban ahol állandónak Ígérkező szakfelügyelet és hely szaktanács foglalkozik az iskolák helyes irá I nyitásával. Ki tudja, ha évtizedekkel ezelőtt rájőttüul volna ezekre ss igaaságokra s nem kísérletes tünk volna a laikus elemekből álló polgári i-ko i lai iskolaszékekkel és a munkával elhahnozot I tanfelttgyelőkkel s nem vártunk volna minden aa ál hun kezdésétől: akk I ezek a sorok, melyei |II polgári iskolák mai iBapotáról akartak beszá •iii.'liii. bizonnyal tartalmasabbak lahettek volni és talán meg leUnének iz alapjai a p.igai liskoki Irodalomnak is. sjtelyröl ma még alig i ; ™° Sziklás Adolf. Városi ügyek. Kőasjyfttés. A városi képviselőtestűie folyó évi szeptember hó lö-'-u délelőtt Ki | folytai lag lélatán :i órakor a városháza nagy termében közgyűlést tart. melynek tárgysorozeii La következő: 1. Halász Mihály városi képvisel javaslata, a községi közmunka kivetés.- tárgya ben. 2. Koch György ipariskolai szolga kérvénye állásában való meghagyása ránt 8. A pápai .-\ r.-f. egyházközség kérvéáye ., Széchenyi-térei létesített sétahely egy részének az uj ev. ref teuip] >m céljaira a hirkősséguek átengedése iráni I. Sz.o.s Alberti,.'- -x.ii'. 1,' z Lujza pápai lakói i szüb szuői oklevelének kihirdetése, ö. A tuberkuló Isis ellen védekező dunántúli szövetség kérelme Berkövits Leizer Lázár papai lak..- kérelme Pápa varos kötelékébe való felvétele iránt. 7 • 1904. evi gyámpénztári sauunodá-sokra érkezeti j miniszteri leirat, 8. Korítsohouer Vilmos pápa j lakos kérelme. ., f..|s.i hu*»*u-ntcsi korcsmánál (1 évre leendő bérbea láza iránt©. Rechnitz Bébi pápai lakosnak kérvénye, a pápa devecser-nkk ló-ív ,é-.iekíi vasút érdekében 200.000kor. értékí törzsrészvény megszavazása iránt 10. Palk< | lg: a • kérvénye, a pápa-ukki vasút tárgyalásának elltalasstása iránt 11. Az 'tu 17. évi költségvetés 1 12. Illetőségi Ogyek. A péutgyl bizottság - . dk •/•••• is ev. íet. sgyháznak kérvényével, mely a sainbáz* temek templomépítés céljaira való átengedését tárgy azza, A bisottság beható tanácskozás után kimondta, hogy az ügyet a tanácsnak adja ki tárgyalás végett azzal, h"gy az egyházzal lépjen érintkezés! 1 amennyiben PÉNZÜGYI szempont* boi egy uj színház építésére teljes biztosítékot nyiijt az egyház, valamint a minden tekintetben megfelelő éa a színház helyezésére alkalmas hely kérdése megoldható lesz, a mostani sainháa térnek átengedését a legmelegebben javasolja. Az ügy tehát af. hó lö-iki közgyűlés napirend* jeiöl. a fentiekről való tekintettel, lekerül. Nésetüuket mai vez.e»o cikkünkben mondjuk .-I az úgy felöl, A papa ;:kki ta-ut \ 15-éi turtaudó közgyűlés napirendjére ki van tűzve »» vasul kérdése is. amennyiben 200.000 K törzs* részvénynek jegyzéséi kéri a varos részéről SZ engedélyes. Mi a vasút kiepitcse mellet* mar álláspontot foglaltunk .dvilejr és kívántuk annak kiépítését Mindenesetre komoly megfontolást igéuye! a dolog a város anyagi helyzetét tekintve, éa a tanácsnak tOOuOOO K. értékű résavényjegyBásre vonatkozói határozata

1 es java-.lat.it ,1 ui.u viszonyok között, a város részéroi a legssélső határig elmenő áldozatkészségnek Ítéljük és azt elfogadhatónak tartjuk. Iskolaépítés. A tanács iparos- és kar kedőtaUOnC iskola építését vette tervbe és e: nézve Bévéaa Arnold v. mérnők már be is ai a tervrajzot. A tanács ezen iskolának építé azért tartja célszerűnek, mert ugy lehet, ho a jövőben a mostani bérelt helyiség, az ó-k légi um más célokra lesz szükséges és pénzű/, szempontból is sokkal elönyösebb lesz a vámuj iskolahelyiségnek építése. De mielőtt a tani az Ügye! a képviselőtestület, elé terjesztené. adta a tervrajzot az össz.-s iratokkal együtt, iparos- és kereskedő tanonciskola felügyelő 1 zottsagauak annak elbírálása végett, hogy nie leb-lnek-e azok a tanügyi kívánalmaknak. Kamatláb les/allitus. \ városi tani szeptember 5-én tartott ülésén, a város kezel.' alatt levő alapítványok es gyámpénzek gv BÖlcsöztető elhelyezésének kérdését tárgyal egy Esimerült indítvány kapcsában, A v. tani tekintette] a kedvezőbb pénsvissonyokrs, jav; latba hozza, nehogy az alapok kart szenvedjen a nia^iis kamatláb mellett, h"gv az eddigi ö

1 « kamatláb őA-ra tzállittassék le. Est a javaakti azt hisszük, a képviselőtestület minden skrit| loziis nélkül elfogadhatja. Hirdet szén* i' , mestere közzéteszi, hogy a m. kir. földmiv iskolánál megüresedett egyik városi alapítván helyre pályázati kérvények 1906. sseptemb hó 20-ig a polgármesteri hivatalba beadhati A pályázati fe tételek a töldmives iskola iga gatósaganál megtudhat •!». Pápán, l'.Mí. é szept bemer hó f-.-n. Mészáros Károly polgári I OLLHEGYGYEL. Kuplék. Ki I ui-.o 1 :. sz. •! a kupléuk AMI ITT-OTT TLOGESEL-. Iliik, hogy a nyárutóra! 1-, -ZOII..11 .- versezet. Heg;, mily rossz volt, bőgj hideg vo Bőgj mind esett az • II igj uiind-II VOLT, csak cpp' az nei Mi keltett vén' — rekken... 1 IE ha paar a n\ ár ilyen volt Milyen khet majd az Ösz? .\..s. ilyenre nem emlékszik Ama ember, aki o-z. Aki OI'.-G. ki legrégibb s mindenre jól emlékszik — Csakhogy nyáron ősz lett volna Őszkor ui'-g, BOGY nyár pedig. Kutya mekg van tehát most. Igazi kánikula. s mégis megkezdődött egyre A kis- nagv. iskok; Vakáció immár almait s bevon alt gyerek-sereg, Van köztük, ki örül néki Van ki gyáván pityereg. No, .le sebaj elfelejti A nyérí örömöket lia professzor jó kksaarsl ad s v-gzi a saemesstert Hu igy válhat nagy "fmmé Nyárra igy jön meg az osz, lgv válhat a nel.ulóluil Ki tttdja még — egy nagy b"S. .f. azonban, szeptemberben, Hogy • reábfc tart még a nyári Looeolni az utcákat mind Kpp saérl nem volna kar. L"cs..iui k«'-k nemcsak akkor Hogyha vagyon tüntetés, Hanem akkor, hogyha por van — Ks bizony épp' nem kérés..