Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-08-12

amily lelkesedéssel tudunk érette min deni feláldozni. Elmerjük mondani, hogy polgársá gunk értelmisége oly nívón, hogy megtudja érteni éa Riltudja fogni szón magún szempontokat, amelyek parancsolják az állami étet tevékenységének hathatós előmozditásál minden téren éfl időben. Ftíltudják fogni, bogy az adófizetés nem egy szükséges rossz, hanem &llam>K)lgári kötelesség ős e kötelesség teljesítése állampolgári erény. KMi.'ii bízuttk és reméljük, hogy nemcsak a polgárok fogják amagasabb »zempontokal tekinteni, hanem az államhatalom tényezői is. (gj aztán a kötelességteljesítés nem lesz teher és Bulyos n\ Ug egyik oldalon sem. rh Uj elvek a h. é. vasutaknál. I: ' i C ipOS Arp.id. I. Xa.Mag) ii.—zugnak egyetlen vár: i - _: \• • • i • • sei», melynek Lakosai ne tartanák kivé* i • :!. aj vasutak létesítését, A változott \ i•/••!.\ 1. kii vétkez télien nemcsak á paloták urai, ie a falvak földmiyelöi is telismerték már n ras ..i...k i közvagyonosodásra való áldásos . • •* és .1 modern tilt..gá- ezen u téren is i" I.'. Az óhajtással é> a tervezgetésekkel egy150 209 v :\--ti.-tl létesítése áll előmunkálat i irányuló mozgalom eredménytelensége, \ elnomályba, hol embertejnagyságu gombák \ irs'orognak, uisj.l embernagyságu in I.e. bol szizego kígyók kellemetlenkednek harapásukká! a ii : íznek aki ••Kei háborgatni merte. Végre tisztásra értek. A tisztás kiesi v

..|t w*ku, mint egy zöld pázsittenger öble, uejyet lak árnyékolnak lm, védőleg nyújtva ki lombjaikat. Ennek a közepén valaki feküdi '* •' '• A zöld esalanli.il ./,,;: durva ing " fedte a testet i ebből, meg szokatan hossza, hnllámső hajiról leltetett kővetkeaAz őalénj egyszerre elvesztette szem elöl mébet s megállt, mint a . övek. Mohón nézte gyönyörű jelenséget, majd lábujjhegyen, baj* ított derékkal közeledett Feléje * közvetlen llellette Iliegnllt. A lány oldalt feküdt s egyik karját leje lá tielyezte. ngj pihegett csendesen, lehányt zsznekkel. Piros ajka tel;- nyitva voP, mintha loaotygott volna, A tin esak nézte, nézte. — Bizonyosan valami tündér — gondolta - \ alami jótevő tüii lér. A lanv mellett hataluiHs lapu levél v<>lr. •le eperrel. Emiitettem mar. hogv a látesitésnek !"g agyobb akadályát képezi as épitásl töke Í szze ozhatatlansága, Ehjtek következtében a terve iik nagy része a keskeny VAgá Iij meK'ü fogla la állást. A szabványos nyomtávú vasutak kilome •reiikéuti létesítési költsége síkvidéken 42 15001 orónára tehet... mivel izemben egy foem.sin ívolságn vonal ngyaaolysn viszonyok mellet s

— 22 ezer koronából megépíthető. A tftpaezta i' szerint 90 ez.er korona Uil-.métereiikinti hoz íjanilási költségnél többet az érdekeltektől öes tehoani nem lehet. A biányző 22 eaer korona mbvánvos vonalnál az engedményesek kölöutéh énaosoportoknál folyósíthatják, agy azonban agy az üzleti feleslegből ••> bankoknak járó ma as '-,-..! Utalják ki előbb é» esak u maradv án \ it a részvényeseknek. Ennek az a következménye, hogy áz. érdé dteknek a befektetésük anyagi hasznot h-gIbbnyire nem hoz, Máskéni alakul a számítás i aa érdekeltek aa állma támogatása mellett i íját pénzükből építik meg a vonalat, melynél szia hasznában a résavt > • — k egyenlően re: Illek. Az olcsón megépítheti, késként uyomtávi >sittak teljesítő képessége miben sem marad i il des ny.iinta\ mik mögi ''. Egyedül az államvasutak csatlakosiú voan in merül tel átrakási költség .inén külön kia i-. amely aaouOan métermázsánként 1 — 1

1 .. r. 1 rnél magánabb nem azokott lenni. Kz a költséz iák törtréaaéi teszi ki n rendes nyomtávn váíw litési többletének kamatja címén megállapított A rendes nyomtávú síneken rendszerint sol •csiból álló vonatok jár .1.. melyeket a gépel inéi nagyobb terhelése és n hatástok jóságai, d. fokozása miatt .-sak ritkán indítanak. A sí'k. a gépek, valamint a személvzel munkáld isa nincs ezek szerint kihasználva, amit sz il ftt) hogj h. ájátíittet'-kiti tízszer ai.ny .na! it is lehetné járatni mint amennyit ma in lanak r.ijtuk. Kz arra engedte következtetni, hogj meni tündér, mert akkor nem Szedne epret meni esak kivániiá és eléje teremne. tehát >-ak halandó, olyan mint i --• - gondolta. — Mégis milyen különös, milyet yőnyorfl. r.z.i v.dt az első eset, hogy ezt i tót »gyöuyörtt

M emberre alkalmaztn. Addig nézte, mig letérdelt melléje i t.'d. íjolt. aztán ne/ie a kebel hullámzását, és ba ulta a nyitott, pir..s ajkat. Olyan üde \..it int egj b írn.aii.s. leslő rózsa. Kedvet kapót latapasztani az ajkát és megszívni azt a rózsái íjjon van-e méstartalma V Es odatapasztotta az ajka' és szívta, szívta De i.em tudia megítélni az izét. Ulyai jis roham fogta el, hagy kényteleti voil egi iUanatíg rádőlni a lány keblére » az a lntllánizi •bel még jubban lázba hozta. Csak akkor ocsúdott t.-i. mikor szembei lt • lánynyal s az ijedten nézett rá kekszemé •I. Egy darabig szótlanul nézték egymást, aztát tin megszólamlott, — Hogy hínak — .1.danák. — Hát téged r — Zudárnak. Aztán a tiu közelebb huzeli.it • hinvln z — KéUz t. dein — Nein. — Miért nem 'i — Mert olyan szelíd barna Mamád van. — Ki moadt i neked, hogy a barna sasa megvan a megkívánt terhelése, A gyakori közlekedés természetesen aa utasuk számát kedve* •öen befolyásolja, melyet fokos az olcsó viteldíj 1». amely >z építési tőke kicsinységéből önként ki'.\ étkezik. Érdekes példát ln.z..k tél ennek a biz..nyitására. Zemplén megyének Sárospatak környékén elterülő részén laki'.k. ina a Nyíregyház..!vidéki kisvasutak dombrádi vonalán jönnek Kyiregyházára. Lünen azntáti a MAv. voaalaia utaznak el Debrecen vágj más város felé. Érdemes nekik még fogadott fuvarra] is megtenni ezt az. .*, io kilométeres utat a Tiszáig, melyen a naszabi saroknál ladikon jönnek át és onnan motoroson utaznak Nyíregyházáig. Sárospatakról N\iiegyházáig a Máv. vonalain utazva. ! kor. ."i0 fii. a III. "-/.'. \Í!eidij. ezzel szemben a motoros csaknem olyan távolságról 40 fillérért hozza el az utas!. I K.l vt.ítj uki Iskolai értesítők. v. ÁLLAMI TANTTÓKÉPZŐ'INUZET. A tanítóképző-intézet értesítője egyszerre két évről s/ám.'i be az idén, meri uz 1904/5, tanévben értesítőt nem adott ki az intézet, Az. idei értesítő eltér az eddigiektől terjedelemre nézve, amit bizonyára I.ang Mihály igazgatónak hosszú ideig tartott betegsége okozhatott. Azonban igy is telje- képe láthat., a tanítás eredményének és a tanintézet müköA ke: ev történetének mozzanatából kiemeljük a következőket. A tanárok közül Jankó Lászlót Lévára, Kardbordó Lászlót Sepsi-SzentUyörgyre helyezte át a vallás és közoktatásügyi miniszter, viszont Pápára Németh Sándoi tanárt. A tanév végén Láng Mihály igazgató Aradra és Péthes János lévai igazgató Pápára helyeztetett át. Arnberg Józseí az 1904/5. tanévben ti heti szabadságidői kapott kült Idi taunlmáuj dtra. Az intézetet a két tanév ben többen meglátogatták. Elsősorban említjük meg dr, Mornvesik Béla, a zeneakadéuiia titkárának látogatását, akit a válla— e- köaoktatásüirvi niinisztei kül• uyetuek megfigyelésére. A miniszteri megbizi 't i.ágy elismeréssel -z...!; a setietmiárok uiükr lésérői. Meglátogatta még az intézetet a - Senki. Megtanultain az őztől, aunak is barna a szeme, es az Őzeoske olyan szelíd. I jia elhallgattak, lnajd a lány s/.'|a'it meg. — Miért szívtad az ajkamat't \ — Hat i sak a/t gondoltam, b"g.v méz lehel benne, mert ..Ivan pir.*. mint a r.'.z.-a. A lány niegnvalta az ajkät s <».,',. Iva — Nini - i.••ni.e méz. Ugy-e nincsf elbódultam, — Miéit bódultál el? — falán aaért, mer; szokatlan volt, meg lobasem próbáltam, •— Kát nézd meg mégegysser, van-e benne. Szeretném, ha lenne. Odatartotta az ajakát | a tiu s/ivni kezdte. Eközben önkéntelenül átkarolták egymást, Mikor szétváltak, i lány megkérdeate; — Volt benne f A hu egy darabig goiidolkoz'jtt, aztán komolyan mondta, — Rem voll benne, hanem azért niintlia let; volna. Azzal (elállt. — Hova mésnf kérdezte a lám. — A mézért, — Micsoda mézért I A tut elbeszélte neki. hogy mint jött idáig a méh után.