Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906
1906-07-29
kében, amelynek a mai élelmipiae igen távol t-sik és amely így i-s ri nehezen és v..k fáradsággal fér csak Imzzá. hogy a mindennapi életszükségletei! beszerezbesse. Nekünk az volnaajavaslatunk. Iu»<r,v rendeztessen be a város az Anna-téren egy uj élelmipiacot) természetesen a régi fenntartásával. Az Anna-tér felelne meg 'Inak Legjobban. Mert mindenfelől megközelíthető 1 és mert az alsóváros kő* zönsége részben a Jókai-utcán és Ki^ntcán át, részben a Batthyányutea felől, itt közelebb érhetné az élelmipiaeoi Hogy az uj élelmipiac berendezése, talán éppen semmi, vagy igen csekély anyagi áldozató! követelne, azt mondanunk sem kell, de annyi bizonyos, hog\ megnövelné a helypénzszedéssel a város Jövedelmét, < roudolkozzanak a dolog fölött azok, akiknek a közönség érdeke mindig fontos kérdés, bármily csekélynek is lát<•/. issék az és bármily szerény helj'ről Is \t'!'"i'('lv 11 * 1. r * 1 A varosok jövedelmének emelése .. j '• ••• i>-.i'iu. - k kia Az állampolgárokon elég nagy a/ egyenes adóteher, van rajuk kin«*ui sztvhad. Ezért uegyoii i» égető kerdés.liogy \ i ni.: uj jövedelmi forrásra tegyenek »zert, mert vitatásra. lz egyik arról szól, li gy a törvényhozás ket. tehát valamely kedvező ki-njunktura pl. :. gyohoszabas,u közmuuka létesítése, atcauvitá* »tl>. által egy Ingatlan értéke emelkedik, ebből ldz..tiy..s i-éaalék a várost ill,-».-. Kz.-n illetekEg) 'Inal ,il .iiu.l .•s.'iill.'ivn ÖSSZC is ven/.tunk. Végre is <n lüstern hadvezéri győzelemmel a t inv.-ia rogtön/ött fn/uránua. Azzal iiiI-L: kezd. időt i az előadás, Nagysserii mutatványok következtek, Aa »l.-t« — egyébként ti került — kecake-bugrt után fájdalmasan jajdultunk lel mindketten (•> éktéten ti ras-ri vassal csődítettük be a boltra ijedi cselédünket. A fejünkből eaepegetl a vér. Alig bírták ki húzogatni a sok belcgürbült hajtűt. I.» nekem még a tőr ia kellett! Egy hétig fájl a fejünk. Ráadásul még ntei l.untettek bennünket. •fás. taCCllC. ht.. Benda Jenu. — Most mar elég volt, mert igazán mégharagszám — atoadta a leány. > már i» haragudott IIa,tant. tln.un metszésű arca kigtuia.lt.« szikra/, szemekkel nézett az urakra. Az uruk az.ml. an nem vettek k.inolyau ezl a BSneZtelest. Meg gúny..-..:, ati kacagtak s a szemükkel hunyorgattak. A budai kis koressas hegynek emelkedő udvarán, melyre lépcsőn kslistt ffilmeaai, Baerl egy szilien toll a ház STesZéVsi, mulutolt n a társaság, Ilaiom kőiéjpkeruelőaelű teitiu typusai ásóknak, a kik hivatásba! nem báaaaodaak aat ••« agyra fbkoaédé jövedelmüket az élet lehet, legtökéletesebb kieiv.ze».! I e.k.Uik. Kubára, jtí vacsorára, szép sieieníkie A leányon .» az elokelé kel találkozunk Angliában • kétségtelen atnia számos előnye is van. A másik indítvány a tőks jövedelmek megadóztatását javasolja. A váw ugyanis pótadói vet. ki mindenféle állami ad ntén osak éppen a tsimrékpénatarban elkelyeael tokén adója Után nem, HOLOTT ezek leginkább el 1.irnák a magasabb adót. mert ez a toké va' legkevesebb veszélynek kitéve, Kz az adó tény leg igazságos lenne, mert nem méltányos éppei a tökének mentessége a városi a.b. siói, íntk.az ingatlan és rongálható vagyon után kivetik városi adót. továbbá a tőke » vagyonosok keze ben van. tehát el inkább elbírja a leihet. Kr deklődéssel várjak n java-latok eldöntését, mei kémégtelennek tartjuk, bogt a tőrvényboaas i meg fogja izivlebii a polgánueaterefc határozatát A magyar ipar megteremtésénei hatása a mezőgazdaságra. Az iparfejlesztési mozgalom vezetői töb neben hallhatták már a mezőgazdák részéről tel hanga* aggodalmakat aziránt, hogy a fejlőd ipar nem fogja-e hátrány'-..: befolyásolni mez, gazdaságunkat. Főleg aszal érvelnek az aggályot kodók, h"gt ha mi mosi iti tüzzel-vassal hoi ipart tei'eintüiik és a szomszéd Ausztriából val behozatal ellen agitálunk, ott megtudni a real , ió, s ok viszont n mi nyerstermékeink elle lógják kimondani a boykottot, ami viszoi mezőgazdáinknak i..g nein jelentéktelen károki okozni. Mas.,.lik érvül p< dig azt i- emlegeti! bogt hiszen úgyis neliéz. Itileg aratás ideié renden munkásokat kapu . s esek is ilyenkor a> »ein tudjak mennyi béért kérjenek a luimkua |. tói,bál még hu a munkásokat elvonjuk az ipa' foglalkozások terére, mi lc-z akkor'f Nein Lesz t.dán érdektelen, ha felhozzak a iparvédelmi mozgalom érveit ezen állításuk utef Mi: is hozunk mi b,e töleg Ausztriából t a külföldről? SzőveteEet, textilipari termékeke ktsz ruhákat, pipere- es divatcikkeket, bőrári kat. kész cipőket, bőrtáskáknt, pénztárcákat, szú, arukat. »tb. Továbbá: Finomított cukrot, ssai pánt. gyertya: it gyulát. L'Vég- és poroelhu aliikat. \'as- es fémárukból l gazdasági gépek* varrógépeket, kerékpárokat, szerszámokat, ni gyobb gépeket es háztartási cikkeket. - lieh, zunkazian papírárukat, irodai cikkekéi és szám. más apróbb dolgot, ami a mindennapi életbe utakon kit ul meg egy itju ember idt az aszt mellett. A tacskó, amint itt nevezték. Első évi jogász Teatvér-öesoee annak az úriembernek aki leányt ebije a társaságba vezette. K le. felé járt az idő. Bájtok kivid nem Volt mai vendég a virágzó akácok uiatt. Az as talon egy sereg üreséé félig üres véirös*boros fivi sorakozott. Nagyon magas fokig emelkedett a hat gátat. A leány liiuszinu könnyű binzhaa, bordó k lapban üli az asztalion. Finom fehér ujjai kö gesea tördelte aa asztalon s/et isón száraz k nyel héját. Szolid, bájos megjelenésű hölgy Vo égessen fiatal, felületes sassilfléiu lisitcssét asszonynak tarthatta tolna akárki, t Vak gyakorin szem le.hz.tt föl uz ajkúin egy kevéske pifus Is téket, a szemöldökeinél pedig nemi k..i m../.. szent \ iselkedeséiieu azonban nem tolt semmi kivet való. Most is egy szaloiiilaina előkelőségével Utl sitotta rendié az urakat : -- Maga kin,.n,,-en szégyclhetiié msgátl fordult a jobbján Ülő gavallérhoz. — Az iJOBOSB eló szégyelje magát! Ilyen beszed, -k | S fejével az asztaivége tele int. ti. 1 »tt ult tacskó. Az ajkait keményen összeszorítva, »APA, aieal meredt maga elé. Mintha erőszakkal tojtai •Majába egy uagv belső felin.lula»l. A leány szomszédja kacagott : — Hja a tsesköl Ne haulrd szívelni Az IUo; járja az i-k.iláit ! Neked sein árt ha okulsz ep kicsit! Mfjállj mond ok egy Uásik históriái az no jobb. mint az első ! Llőfordul 8 ennek ellenében kivissttnk: gabomv' „emiieket. .;,'- es levágott állatokat, nyer* állati bőröket as *gyó° ". VH " !,lla,i •* n **'* o y i |keket, Zöldséget, gyümölcsöt, bort és egyéb élvezeti es élelmezési cikkeket : szóval l.yers' termékeket általában. Már most SS iparfejlesztés elleni aggályoskodók azt mondják, Ausztria boy koitálni togja a mi kivitelünket, Hát ha nem vess tőlünk élelmiszerek.-t, akkor miből fog megélni ? Honnan kapja a lisztet és kenyeret adó búzát? Amerikából? Hi»z ha az amerikai búzaárak velünk versenyezni tudnának, akkor ma is sz olcsóbbal keresné, s nem venné meg tőlünk a drágábbat! Vagy nett vess tőlünk húst. vagy egyel, élelmezési cikkeiket':" lli-z akkor éh. ii bal,mert ha Becsbe esak 1 ."> napig li.-ni hoznak Magyarországból .delini»/.. ívket. hát éhség áll be! Vagy nem veszi meg .egyéb nyersterményeiuket ? Akkor meg nem 'tudja az azokat feldolgoz.', gyárait löglalk z1 tat ni. s a munkások ezteiiiek kezéből veszi ki 1 a kenyeret! De nézzük as érem másik oldalát, Hazánkban a népesség száma egyre szaporodik. A lakosság legnagyobb részének föfogial, koz.isa eddig a ine/ogazdasag. De n lako-ok j arányt.daliul nagyobb mérvű szaporodása melllett, az összes munkaerőt nem tudjak már állandóan a mezőgazdaság körül foglalkoztatni; ugy, hogy annak egy része kénytelen kivándorolni, másik része pedig csak az évnek bizonyos szakaiban, adag tán li. legfeljebb 7 hónapig van log.á kozta'ta. Ks ezen időben is igen örül egy. g\ munkás, ha legjobb dolog időben '1—9 koronát kereshet naponta, Hozzájárul ehhez ínég az i». hogy a gazdasági gépeket is egyre tökéletesitik, s ugyanazon munka elvégzéséhez egyre kevesebb munkásra van szükség. Igv aztán egyre több és több a munkanélküliek száma. A munkanélküliek emellett latjuk egyesek kezében a nagy birtokokat és vagyont, s Önkéntelenül, a dolog természetéből kifolyólag indítanak karcot a töke és nagybirtok ellen, s igy terjed a szocializmus. Kz a mozgalom, bár hazánkban ma még mondhatni .sak csirájában vau, napról-napra tért hódit. Mi történik mar most oly vidéken, hol egy-egy gyár alakul í Az n gyár mintegy gócpontja le-/, a vidék munkásságának. A munkamegosztás elvénél fogva a gyárban egy-egy munkásra a teljes munkának csak igen ki- réssé KI ne mondja mert itt hagyom magukat! 1,itala! tatami Nevetni fogaz! Tehát ide figyelj! Volt egyazer egy öreg pap • annak v.dt ••gy fiatal gazdaaszoeys • • . ,; A ieaiiv iiar.igosun fölugrott: I — Jöjjön fútta! Menjünk! Az urak harsogó kaeagáaaal kisérték őket, A tacskó meg a leány azonban egéss komolyaari* mentek. Az. udvar túlsó oldalas eg) rozzant kuglizd volt. Ennek a félszere alá húzódtak. Egymás Mellé telepedtek le. Hallgattak. A leány -/.intő • elveszett egy sarok árnyékos tóitjában, Kényelmesen . elhelyezkedett. Kéjei érzéssel élveste s beállott - Beendet es leihomaitt. Amikor felnézett szeme S . mankó izzó pillantásával találkozott, Kz. a m .ho, • ssonajss tekintet zavarta egt kissé. | — No Pista! miért ül ilyen essnJeasat lieSséljSS va.an.it ! A taeskóból kitört a visszafojtott indulat, — Parasztok! iHirvs paiaaatok 1 — Haragszik rájukt — Harsgsiinn. — M,.rt? — Mert báiiiottak mag.tt. MondjaI miéit tun'r Miéit nem hagyja itt ,,aet egeszén'.' A leány naügatott. Erre i.aj.s volna lelelui. M, udliatia tolna, in-iu liozzajuk. hanem a tiu.ini rúnámhoz, a ragyogó gyűrűimhez, a sz.ep lakasomhoz ragaszkodom, Baj sm nem wund te, < sak s,íluijt.'tt s maga e, e nézett a semmibe. — Kii nem tudóin ezt Sésail — Inlylatta a tili fokosodé izgulominal. - Ilyen ieáuy mint maga...
