Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-07-22

az illetékei törvényszékek nagy távo sága miatt. Bszterg mai való egyöntetű eljárá mellett célszerűnek tartanám Kiaoel Téth és Jánosháza nagyközségek vezt tőivel e tárgybau vaiő érintkezés meg k».'/C'lt''st''t. a közös érdekli célért val< agitálási. Sziikst''0(*s volna tehát a járá sok országos képviselőinek t-s a kor mánynál befolyással biró férfiaknak i cél nagy közgazdasági és igazságügy előnyeiről való meggyőzése és vezeté sük melletl esetleg az érdekelt járások bél szervezett monstre deputáeiónak a> igazságügyin iniszterbez való kiküldése Di. Seluiber Jenő. Gazdasági kérdés, nem politika! Irta Dr. Brudy Ernő gni, ké] l'iséifi, abban a mozgalomban, mely ai orsságbai megindult, a magyar ipar felvirágoztatására, D magyal társadalomra és a magyar ipar • kereskedelemre nagy jeleni iaegfi szerep va'r. Évtizedek óta bekelleti tűrűdní abba a lénybe, . ig) a magyar állam politizál akkor, mikor a magyal ipar ea kereskedelem érdekeiről van »zó. A közjogi kapcsolat, mely Magyarország ét Ausztria között fenuátl, s gazdasági kérJésI politika, kénléssé játszotta át és fejlődött aa a természetellenes helyzet, llOgy a magyar állani mm a/.l nézte, unt kell tennie a magtár ipar inegerö.-iiese érdekében, hanem azt kérdezte; mit szol ebhez Ausztriai A vámterület közű—gének fenntartása Isti as a bálvány, s melyet s magyar állam életének intézői körülimádtak. Mondhatnám ast is, hogy mestersége-••Ii . !:i untak minden törekvést, nsely s autgyaripai felvirágoztatását eélosta : de ha e/t nem is moadom, annyi bizonyíts, hogy megátalkodott, merev passziv n ziszteneiával nézték az batrák" ipar elbisakoii tt g. gi i térfoglalását, a hazai kézmű — és házi iparnak végelgyeagűleelien váló haldoklását, ai iparosok és kereskedők tönkre tételét, elszegénye-•d.-i.'t, bukását. Miért politikai kérdés sz, hogy Magyarországon eserezzea a timár. gyaluljon a/, asztalos fonjanak a szövőszékeken t Miért politikai kéidés az, bogy füstölögjenek a gyárkéniéayek 1 Mi köze a politikának ahhos, bog] Az. öreg ur elnevette magát. — Ezt a dolgot a Puli is elvégzi] leik,, halasán nézett a kutt.íia. — Elvégzi, méltóságos uram, mer' hát an az Utolsó kutya az én kutsain. Az én neveléséin A grófnak tetszett a szép szál legény, módbi akarta vinni. — Hallod-e, Perkel* Mondok éa neked vale mit ! Gyere el hozzám inaai izolgálatra. A latsak < üt pi.i.iuatra tüzet fogott a BSSSBC de hirtelen nagt komolyság lepte meg, ugi mondotta : — Nem jöhetek, méltóságos ursat' — Nem-e" Astás mért min " Jő dolgot lesz nálam I l'erkó egyet hólinlott: — Éppen ezer

1 nem ssőhetök. — Ilulond Vagy te. gyerek! Az ördög ét tej,!. Más örül a jó életnek, le meg azt mondod hogy éppen azért nem jöhetsz hozzam. Szóra.

Ii Eerkó végignézett a messzi rónusá g.n, szemei.en felragyogott a szakad élet után val. rsjoegás, setáa megsimogatta a bássásskodá l'uliji bozontos hatat én aláz. ittál, de szilárdan válaszolt — Mögkövetöm, BkéltáságOS uram, nem müht tok más szolgálatra, mei ig.-n rászoktam mán . nehéz munkára. II A lA.IMAl.VAl; I>..lg..m akadt a vidéken. Kjszaka idején érkezt, in meg a falu tasiit a magvar iparos milyen Üiysggsl, szerszámmal, dolgozik ás milyen portékát ad I togyaszló kezébe l kereskedő" \'i-zoiit lni.lt dolgoz/ek a SSÖrSSaho, atakaes. a esizu.a.lia. mikor vevőjéhez hetoppan a niézszáju osztrák vigáe, • sz ideges aa fiatot olesőbban kínálja. A gazdasági önállóság t.rniészeszerü feltétele az állami létnek. Tizcdrangu ..peietle-államok is öaálktaa rendezkednek he és maguk alkotják mi'g vámtarifájukat. Még Szerbia is önálló! Magtai.nszág pe.lig az. osztrákok rabszolgája. A törvényhozási szervezetnek kellett összeroppannia és az. alkotmánynak kellett romba dőlnie, hogy felismerhetővé legyen az Őrök igazság: Állítsuk fel a váinsoioinpőkat a magyar iparért 1 \ in.h- a magyar államtól ninea reasélei valónk, öjjon heitere I társad.ilon. felbuzdításS és lógalalma. A magvat társadalom alkossa BSeg az önálló la'interületet. Törvény nélkül es vám Beikül a slkekbea állítsak fel a vámsorómpókat, Ennek a alltaknak esak egy tétele van : magyar ipan-ikket idiink el és magyar árut vásárolunk. A forgalomba •sak honi gvaitiuáiiy kerüljön, S kereskedő ne ártson külföldi portékát, i fogyasztó ae vegyen degt ii ringy-rongyol s az iparos ne dolgozzék külföldi nyers anyaggal. A naagyai társadalom most kim Ila : idaii; Km törődtünk azzal, hogy magyar árut veszünk-e. le ezen tul esek honi termékeket vasáriunk. A enézett magyar árut fogjak ezentúl keresni _ a tereskedők és iparosokon múlik, hegy meg is találják. I la S kereskedők és iparosok rétegének minden eves tagja .tud:.tara jő annak, hogy boldogulásának tulesát önmaga tartja a kesében, ha as egyéni érelmekel alárendeli az egyetemes kés érdekének - egy nagy impozáns munka-képe* teatület vissztangózza őrömmel a társadalom ssözstát: s foldM"1 fognak kinőni a va'ins. 1 i.mp.'.k és az. égből leujtani s villámok, nmeié.!, agyoncsapják a közös a'iuterüietet és talpra átlitjáK a insgyar ipart. Városi,ügyek. Városi közgyűlés. Pápa, 1906, julius lu-án. — Rendkívüli nagy számban vettek •észt ezen a közgyűlésen a képviselőestül el tagjai, ugy hogy a terem ugyan•vak szűknek bizonyult. A nagy érdekődésre különöset! a Kossuth Lajosilca megnyitásának javaslata adott okot. ílh.mására. A ko.l.i- sötétségen küzködve pislogott it a lámpa gyér világa. A vonat prüszkölve, ZUgVS rohant t..va a .ak éjszakába. Az állnmáai tiszt pedig sietve voinlt vissza meleg Bzol.a'jáha es én egyedül, gyámotalanul állottam az. ismeretlen heiven. Nem volt •enki, akitől kérdezősködtem volna, de meg tulajloiiképen nem is V

olt kérdezni valóm. Egyszer esak inelléin allitott «'gv s/ép s/ai. Óképfl slihas legénv. — Tisztes jé. estét kívánok. Az urasághoz tetszik menni, ugv-e? — <

'da mennék, de nem tudom, hogv váriiak-e. igy éjszaka iilejénl — \ árják, hogyne várnak, jó urain, hiszen Mlgem küldtek az áll..inasra. Azér' nem jöhettem parádés hintóval, mer a fiatal ur kórságba esett, IStSS: hetitték Mi-kolera a lőoi to-le,z. letszett nekem I helyrevaló, báránybőr sattakes atyafi az ő nyilt, magyaros l.-kintetével. Felültem a kosaira, bele bújtam a hatalmas husikéba A legény raegpeesiatetai ostorával a rudast és koeogtusk a falu felé. Körüli.ttein nagy kássesOség terült el. A hatalmas csendbe olykor belekárogotl sgy-egy megna.lt varjú.--apát. Olyan volt ez a kép, mint mikor a bánatos özvegy gyászát idő előtt leveti é* fehér tubában egyedül áll. 1»..b-i égtem, de azért a lelkemen jóleső meleg, •ég futott át Hogyne, én istenem! Kijutottam a Legjobban bizonyltjáéit az. hogy mihelyt az utcanyitással végezték, egyszerre megcsappant a városatyák érdeklődése a többi tárgy iránt —A Kossuth Lajos utca megnyitását tehát a közgyűlés megszavazta nagy szótöbbséggel. A magunk részéről egyáltalán csodálkozásunkat kell, hogy kifejezzük afölött, hogy akadtak képviselőtestületi tagok, akik e szép terv ellen szavazlak, amely nemcsak a Bzépészet és a modern fejlődésnek szempontjából vult igen fontos a városra, de közegészségügyi tekintetben is valóban nagy érdekű kérdést oldott meg. A közgyűlés elején bárom interpelláció hangzott «•!. mely után került tárgyalás alá a napirend. Részletes tudósításunk a közgyűlésről a következő: Megnyitás). Mészáros Károlt elnöklő polgármester a kőagyttlést megnyitván, melegen üdvözli a nagyszámban megjelentekel és a mai jegyzőkönyv hitelesítésére leikéri Faragé János, Kőrös Endre dr.. Bottka .l.ii". Mattá* György és Bülitz Ferenc képviselőket. Ennek megtörténte után a mult ülés jegyzőkönyve került felolvasás alá, melyet minden módosítás nélkül elfogadtak. (Parentálás. Polgármester szép és részvéttel teljes ssavakbau emlékesik mega képviselőtestület egyik buzgó tagjának Csajtay Dánielnek eihalálosásáró] é-s indítványára kimondja a közgyűlés, hogy a gyászoló családnak a legnagyobb részvétet nyilvánítja ki. Interpellációk.) Az első interpellációt Marton Antal intézte a polgármesterhez. Kérdi, hogy aa adókivetési tárgyalásokon hajlandó-e a polgármester az ipató-ok és különösen a csizmadiák érdekeit megvédeni, annál inkább, mert a aatrájkmosgalmak anélkül is nagy karos.,

.last okoznak az iparosoknok .s igy nagyobb terhel elviselni nem tudnak. A második interpellál.' dr. llirs.-h Vilm OS volt. aki as építkezési anomáliákra mutat rá és sf .... kérdi s polgármestert, hogy az építkezési ügyek.t a szabály len.l.-letileg megállapított hatóság intézi-.-, vagy a városi mérnökök hajlandósága nagyváros keserves zűrzavarából és a szűzi csöndesség közepett.- ábrándozhattam arról a gyönyörűséges időről, mikor még a falun én is — odahaza voltam. Nem tudtam sokáig hallgatni. Gondoltam, megkérdezek egyet-mást az éa fuvaros atyaftmtól, Igy beszélgettünk : — Jókor jött maguknál a hé ! Nem az első esés volt ez uram. Két héttel ezelőtt már egysset betakarta a bildet. — Vájjon? — Ugy a '. Pedig nagy haj ez a korai hó. A jószág legelhetett tolna még a réteken, igy pedig be.-z.oiult az istállóba. A kevés takarmány tllég keve«ebb leszen. — Haj . . . Baj, — mosdottam, — hát aztán érzik mar az Ínséget? A legény csöndes neveléssel felelt! — Érzik, érzik ám — a szegények. Megkínáltam ezért egy szivarral. A legény fölvidult és örvendve mondta: — Köszönöm alássan. De ritkán jut el hozzánk aa ilyen borfajta füstölő szerssáss. — Bitkán? Aztán mit szívnak máskor" — Ilit? Hát hu egyebünk niues, jó nekünk a sziiz dohány is. — Ejnye eba.lta -Zemente, nevettem a váktSSTS, SZé

Ii • kényszerűségért igazán nem sajnálom magukat Itt egy darabig hallgattam. Örültem, hogy ilyen fajinagyar, helyre legényt küldöttek elém,