Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-07-15

hozzánk és ezzel varosunicai Kérészedelmi 6a ipari forgalom tekintetében központtá fogja emelni éa uem kétlem, hogy virágzóvá fogja tenni kereskedelmünkéi ós iparunkat, egyéb más haszooktól is eltekintve. Az áldozattól tehát visszariadni aem szabad, meri bizonyos, hogy gyümölcsözővé fog M válni. RpUljüa ki tehát ei a vasút. Minél előbb, annál jobb ! -/-. '/.. II. Megpendült a kasza • Magyarország áldott földjének termése kévékbe gyiil. hogy tápláljon éa fentartson bennünket egv eMtendeig, Mert <••'. a föld táplál berniünket terményeiéi i a nép, II kaszával, dolgozó nép munkájával. A számok, a statisztika a maga rideg éa ellentmondást nem tür«. adataival as agráriusok pártjára áll és elmondja mindenkinek, bogy Magyarország gazdasági életének alapja és legnagyobb ereje a föld. De es as igazság nem jelenti ast, b más gaa lasági osztályokat lekicsinyeljünk mert ipar ••- forgalom nélkül a föld hiába teremne, .1 munkás kéz tétlenül heverhetne. Ast a Werves összefüggést, amely a gazda oá;: i ágak Ii / •' \ iu, fel kell ismerni és istápolni, inert máskülönben megbénitjnk a saját erőinkét, Magyarország még mindig egy hosazu időre visssa gazdasági válság Idejét éli és nein képes lépést tartani a nyugat államainak fejlődésével. Anyagi erőink alig gyarapodnak - minden áldozat, amelyet a haladás érdekében hozunk, megerőltetésbe kerül, mig szomszédaiuk tökéket halmoznak t.-l. amelyek mint a szivattyú, oda szívják erőink, jövedelmünk javát, ahol a Ks aa ipar, a kereskedelem és földmüvelés egyszerre jutottak válságba; a felszabadulást legyik rendesen egj jó aratástól várta. \z aratások — jók. rosszak —• következtek egyre-másra, de a helyzet maradi a régi. A megélhetést, • kenyeret biztosította a t«'• 1 >i. de a tőkénk nem szaporodott. Kekünk a jó aratás is legfeljebb csak az adósság < sökkenését j tette, de nem az általános jóiéi emelkedését. Ennek az oka pedig aa volt, minden ország képes volt többé-kevesbbé védekezni 11 külső - •-- —el, Utálattal t • • 11 i el lelküket* lenéiként vonszolják magukal as életen át. II11.em én hareolaí akartam t kétkedés, es életuntság lidéree ellen. Keményem egy gvöage sugarát láttam nsegvillaaní előttem, mely oly bi ztatólag intett: további . . . Újra vándorútra keltem, haj-/...I

tu fautonómomat, boldogságomat, melyeteaynyiszor reméltem föltalálni s mely mindaanyissor kodként foszlott szél előttem . . . Messze, a kéklő hegyek, as örök-zöld fenyvesek hónába vágwam, hogj beteg lelkemnek, egj fanatikusan ősasskevert khuosz-r sanak. gyógyirt találjak ... Ida kerül tem. iu reméltem nj erőt 1 nagyvilági élet foltelme- /aa. nagyvároson poshadt levegője után. Megtalál tau v Találkoztunk. Taláa sorsunk irőnútja volt, bogy leije vitt el otthonába. Kimentem. liagöemertem. s lalálkozásuak, mely eleinte aablaasis barátsággal indult, későbbregénynyé aőtts ki szagát. Emlékszem Ott a maga ki- szalonjában, egv alkony bűvösen -zép bomályában bontogattuk életre Bsivunk festő bimbóját. Nem beatéi ettünk, mail telje többnyire ..it volt. kanem maga zongorázott. II I vad tu//., i. hol méla Ismondástal jáltsoltasd tannal. El en néma elragadtatással hallgattam a toagera faataastlkns reagálót, tomboló akkordjait, melyek szilaj fesstelenséggel röpködtek -/et a szülőében, tolmácsolni egy tátraimat lélek vergődését. Megértettem s t ek intet ü uk akaratlanul is találkosott. Kgy szó. egy -óhaj nem szállt el ajkunkró., .'-aK -/.emunk I.•-/••.: e- ez lelkntatta szívunk, lelkünk titkait, bevitte képzeletünket az érzések nyomás ellen, eaak Magyarország nein, mert Magyarország gazdaságilag esak gyarmat: mert az ólét ugv alakult, bogy U öeí gazdálkodási módot nem tudta fönntartani, H befektetéshea isakságea milliókat pedig más országokbői kellett kölcsön venni. Sok ido fog eltelni addig, tmig ez az ország gaadaságilag is önállósítani tudja magit, mert az önállóságból nem elég a vám sorompó. A töke, ani-dy j.'.vedelniet keres, a vám sorompót megkerüli, töt magunk lessünk kénytelenek nagv ba-zonért — nagy kamatért beédesgetni. Aki tartozik, az függő helyzetben vau, annakel kell késs&lnie arra. kogy jövedelmének egy részét elviszi áz. aki kölcsönt adott. N'.ni csak a nemzet nagy gazda-ága. hinein 1 gazdák nagy része is tul van terhelve s minleiiki arai.is után akar fizetni. Aratás után moziul meg minden követelő, az eredménytől liigg. logv az iparos, a kereakedö, a bank kap-e pénzt .agy nem. Ezért ni'z már mtndeuki fettült várakozás•al az aratás elé, amelynek eredményeit előre atolgatják. bírálgatják, találgatják. Mert e».ik aiaigatás •• téren minden jelentés, minden kiuutatás. Az eltérés milliókra rúghat 1 a legsöétebb képből jobb valóra, H legjobb remén} bi • 1 legnagyobb csalódásra ébredhetünk, De a bi,-ataloa statisztika mégis csak valami - 1 uag itlagot sokszor tnegköael iti. A hivatalos jelenések saeriul az idei termés felül lesz a közetesen. Nem haladunk sokat s,.m mennyiségben, •em minőségben és ki tudja még, milyenek lesztek as arak. mekkora tesz a forgalom} Vármegyénkben — az állagot tekintve — 1 lenn.'-- kielégítő, bár sok helyen nem varnak iem mennyiség, sem minőség tekintetében aktoia eredményt, mint tavaly. .Sok helyen ast esőiét karoka: tett. de azért ^••ui ínségtől nein kell ártanunk, sem bőségre nem szabad számítanunk, •'.lünk. Ennyi az egész eredmény, A remény a legnagyobb adománya az lsannek - Magyarorazágou -ok ember táplálkozik •előle, dé különösen a kisgazda. Az egész orsság iedig minden aratás után joggal -.'.hajthat tel : neddig viszi még el a nemzet jövedelmének járat a bitezó külföld s mikor arathatunk már marunknak r Erre a kérdésre nálunk, ahol mindenki -züetetl politikus, minden ember a maga szájaize ./.••rit.t válaszol, Pedig a gyarmatsaerfl belyzeekböl való kibontakozásnak csak azok lehetnek uéiy misztériumaiba, össsefoata gondolatainkat — 1 ölelt kai unk helyett, oaőkoli ajkúak belyett: iirt, nevetett,saőval adott, matatott mindent s be* zélt mindenről, mi a boldogság, a gyönyör . . . •a etek az .'.rak voltak azok, a ,nk t>e ragyogták elkeni kolnol világát. Asszonyom, a maga lej telin» taereims nyitotta meg feltámadásra elhalt reiieuyem már-már bemoboaodotl -uját. Voltak ritka Streek, mikor bőszéibe ttunk is. mikor feltárta előlem vagyait, gondolatait 1 ekkor ösmerttm HU g •^ész valóját . . . A-szonv. a szépek s/.épjebol, csahos és eSSCS, •gv az.n kiváltságok kozill. kik meeSSfl kiemoikcdtek a prózai lelkek táborából s hivatva volnának •Ini, ragyogni, oaillogiii. Egy rózsa itt a rét vad dfágai kÖSÖtt, igen egy réSSa, mely eletem s/nuloluina lehet, lelkem lápja, éltetője . . . -lói tini a. logyan lettem árnyékáv a, hogyan zuhantam a vészbe, 1 kárhozatbaJ uh mert szerettem szertelen Imádás al, rajongással, izz.i s/.envedélylvcl. Most, hogy ráleltek kell. szerelmein ujnlt er,.vel lép (öl SZIemlieii és sirva laioiu ki karjaimat — jöjjön! lagyja itt I pró/ai helyet, I környezetet, amely •sak eltáMtója lesz lelkének. Zokogva könyörgök — .h jöjjön, nyújtson kezet közös boldogulásunkloz * én elviszem ab!.a a világba, mely mindkétóiikui'k uj. esodás les/. Úrnőmmé teszem. Lábához a kom a hu. dicsőség babérjai t 1 ntegltaitom élni 7. ötök iidvo.-M.g. a vagbetetlea hnlilnpág számára. Kihallgatott. I'ejel ráhajtotta tenyerére s i.iiv.-. aadeklő tekintette! nézett tol az nsszoiivraAz asszony las-au fölaüt. A leáldozd nap az e-zk'zen amelyekkel a külföld bennünket gyarmattá tett: gyár, ipsr, váilaükoaás, tőkeszerzés. Sokan tlégoek tartják a vainsoroinpót. a nielvnek hatásait előre kiszátnitani nem lehet. A külön vámterület azonban még nem jelent, többet, mitif annak a reményét, bogy kifejlesztené B vallalkoza-i kedv- s Magyar, .szagot iparűzésre alkalmi- talajjá tenné. Meg-zabadulnánk Ausztria nyomásától, bogy unnál jobban érezzük a világverseny hatalmát. A nemzet közvéleménye, • fiitébredi öntudat követeli a különválást - a közvélemény feltétlenül győzni tog é- majd az élet megmutatja, bevalósul-e mindaz a remény, amit kütönálkVlunkhot tüzünk: dúsabb le-z-e akkor M aratás, jutalmazó!.!, l.-z-e 1 munka? Városi ügyek. I j assbáljreiiiblel. A városi ta - Iké-zitette a kávéházak. Vendéglők. SÖrödék, |>áIinkamérések stb.-re vonatkozó szabályrendeletet, mely fölött a jövő hó folyamán tartandó kö/.M;V ülés t. g határozni, A szabályrendeletei köaelebbről ismertetni fogjuk, Váro-i közgyftlés. 1. In L6-áu, holnap I, u. ,'! órakor Papa \a:.s képviselőtestülete „•"•zg\ ülést tart, melynek tárgysorozata a következő; I. Böröcsky Lajos-féle ház vétele. -. I'apa Val. - 1615 s/.tjkvi luizbilti kal.ak él a Lázár ki z . . 6 négyszögölnek Böhm Kamu • •-/..'•:.• eladása. 3. Pápa város ugyanezen ingata:..i. ik (.»aal liyula éi neje részére eladása a Lázár közle északi részéből l;! négyszögölnek •;. .serélése. 4. A Lázár köziéből fenni ara ll :(tí .égy szőgöl területnek Galamb Józs t éa ueje éltére eladása. •">. Papa vár. - közönségének Adamovich Lázárné, mint kiskorú fia Bépásay íyula gyámjától ingatlan vétel utcanyitási «-óokra. ii. Mtravek-féle ház vétele Papa város tiszti, segéd, kezeió é» itolgaszemélyzete nyugdíj dapja javara. 7. Frauendieuat \'ikr• -r ajánlata az Úgynevezett cédulahál ügyében. 8. A városi tanács javaslata a várót tulajdonát képezi úgynevezett céduleháznak dr. Fehér Dezső részére eladására, tk A Csatorna-utcában levő városi háatelekből .'51 [j-ölnek Gaál János részére eladása. Iu. A pápai legényegylet a városnak a <'-at. maiit cábau levő íires telkét Átengedni kéri. 11. Martonfalvay Elek a női kórház számára megvett telkei tulajdonába visszabocsátani k.'-ri 12. arany-koszorui font a feje körül t ugv tetszet;, m al egy szép. nagyon izép madonnakép, glóriával övezve. Válaszolni akart, de érezte, hogy bitte len képtelen. Küzdött a felelettel, bál rég várta azt a vallomást, melytől ngy léit, ressketett Atgondolta szerelmüket, mely olyan naivan • olyan önkénytelenül nőtt ki magától, bogy izinte természetesnek találta. <» nem goadolt tóba i húiio- szííreiemre, mely a vétkesség tudatából eredj >!i nem. 0 csak az ideális, önzetlen szerelmet érezte, mely SIŐSSÖT életében hajtott bimbót -/.ivében. Imádta e férfiben a költőt, ki megérteni, meg* -merni tudta ót. De unt tegyen?! A józun ész, I sziv érzelmei ellen szegili - rombol, zii... tor •iádén magasztos, nemes érzelmet. Maga elotl lattá térjél, egv kői) nv,.. érdekaaza-sag hősét; ki igaz, nem a hír, a die-öség embere, de jó »-s bei'siiletes ! Aztán lattá a jövőt, i közvélemény ítéletét, az őnzirigy eu.Leiek fágalmazó neade-mondáit ; hogv ő. ki bat évet áársaaága ideje alatt eltemetett miadea ábrándot, (lmot, s nmit beesiiletes asszouv élt. s nio«t . . . — Nem, lehetetlen! Sajátságos! A morál, az esz, a komoly megfoiidolás. győzték a sziv törvényei letett. Az előbbi •zerelme- as-zimy, ki álmodozó szivével egv örökké larló Golgotán járó szerencsétlen kin.-zenvedé-eit élte át e válás fájdalmában — már mm Volt 1 Az átgondolt lehetetlen, újra az energikus, büszke, a bili asszonyt teremte; ki szeuved de hallgat ; eltitkolja fájdalmait, s nem az, ki porba hull a szerelmesek oltáránál . . .