Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-06-24

Megjelenik minden v 11 s á r n a t Sierk«sztos»R és kiadóhivatal Odtdbeig "vuln )'ii| iikei• —:.«--!•—.-. !•"'. -.i j szál Hirdetésekéi egyezség szeriül i. IM-/, S kiaiiúhivaU Elmélkedés az uj vasútról. Mikor az uj vasút építéséről, jobba mondva tervezéséről van szó, valősággi forrongásba jő a közvélemény, minteg a földből bajnak elő a szakértük s ak mindezt biztos távolságból szemléli, osa csodálkozbatik azon, hogy mennyi [aj pangó energiát képes kiváltani külöi ben csendes telkekből az ilyen felm< riil'í kérdés. A lelkiismeretes vidék stijtó azonban ilyenkor meglehetőse uagy zavarban van s zavara értheti Elvégre is scripta maneut . . . ami a i'i'ajta esetekben azl jelenti, hogy nag, különbség viiü a nagyképűsködő szt' beli nyilatkozat sa uagyképüskttdó irá­lifli nyilatkozat között. Altalánosat] elfogadott alapigazság h igy a vasul az ipar és kereskedeleti érdekében való. Sita <•/. igaz,aminthog; kétségtelenül i^'az. vájjon szabad-e sajtónak az ilyen itgygyel „elvben* (d gonosz szó ez!) szembe helyezkednie Még tovább megyünk. A mérsékeltebi *i A na-jA'fontosságú Dgy minden oliIsin megtilt táaa és inegvjiéaitása végett hármely irányu hozzál ­nak helyt sdunk, Szerk, TÁ RCA, Sápad/ leány. jYaponkint Iátok künn az ai:an Sehajictt fővel egy leányt, j-iki a múltban, oly vidám volt S akit ma búnak, férge bánt. Cit jár az errberáradarban. Jímely körű.te zúg, zs.bcng. Jje nenj tekintget jobbra-ba'ra, Csak szótlanul tovább bolyong. Sápadt, miként az éji holdfény. Ott 'önn az égnek, boltivén, €liünt arcának rózsapirja S könyek csillognak szép szervén. Jf/bV/ arcára szenvedése Szivének minden bánara. S e fájdalomról senki senj rud. Csak egy legény és ö maga­Jtl tudja csak. méri sáppad arca, S a köny mért csillog szép szemén, Sziveben egy nagy ravatal van, S fciői:e hervad a re.rjé.ry. Molnár Kaimat. U| V •-!' KÖVESKÜTI JENŐ. I-"•"minit TÁRS A BAKODI (JEZA. "régiókban az általánosan elfogadott alap igazság, hogy etöre .1 legjobb akarattal sem bírjuk megállapítani, hogy egye* speciális esetekben ilyetén módon meny nyíre emeljük az ipart és kereskedel­met) de vajjoii szab d-e a sajtónak ilyen aggságokat, hogy Ose mondjam skrupu­tusokat táplálnia? Mondjuk, hogy .. in szabad s tegj lik meg a kedvét azoki uk, kik azt hiszik, hogy elméletüknek 1 gyakorlatban i­be kell válnia, mert 11 gyakorlat téved­het, de ók nein. An ie mii mondjunk azoknak, kik az elöl biek szerint nein látnak tovább az orrtik 1 iát. akik a majdru nem adnak, akiknek lelkében tnitnljárl gyökerei v*er a kételkedés, mihelyt a siker nein mindjárt szembeszökő. S ezek veszedelmes ellenfelek, meri tényekre hivatkoznak és pedijji abban .1 liiszem­ben. hogy feltétlenül ismerik és kezelik a tények logikáját is. Elvegyülnek a tömegben, az isten­adta nép k'v.é-. ! •!*'>l;ják 1 gyanakvás szellemét (mi könnyebb ennél!') s azok akikben megvan a képesség arra, hogy uagy dolgok megvalósításán munkál­kodjanak, akikben megvan az önzetlen­Házam jó hírneve. — A .1' .'1 p a 1 I. 11 •> kr" •• f •• .1 I 1 t .1 r e á J a. — I:' 1 (JP István. A bankár ur könri palotájában estélyhea iroltak felgyújtva a csillárok, temérdek láng sai« lorkáava tört meg a velencei üveg kristály je» gecein, villámként szórva tiéi fényét a paaar lerendesésfi termekben. A haj poros inasok elfoglalták helyeiket, a télvidéki növényekkel dúsan diszitett lépcső házs "1 ke/.ive tél a terem ajtajáig sorfalat 'állottak •s taemtelenöl vigyorgó arccal várták a vendé­geket. De '•/.'•V a vigyorgé arcok egyenkint vál­oatak a' alázatos szolgai meghunyásskodáesáaa •gvmás után érkező vendégek láttára, Eaalatt a bankár nr kifogástalan estély-61­özetben egy rövid lá*"gatást tett a felesége loudoirjában. A bankámé éppen egy óriási tru­uean eint» állt és komornájs az utolsó simitást ette a gyönyört termethez simuló ruha fodrain, A térj intett a kontóménak, aki Hantelet« etjei meghajlással távozott, — aztán beletemette, ingát egy tsöllyébe, egy pillanatig gyönyörkö­ött a tükörből rámosolygé roatsés arcban, az gyenes erös termelőén, a ragyogó fehér göm­ftlyfl villákban, eztán áttért látogatásának tu­ijil'uiképeni céljára, sóg árra, hogy nagy dolgokkal foglal­kozzanak akiknek jellemén egy parányi szeplöi is hiába keresünk, olyan színben tűnnek fel, mintha csak a sajál basz* mikai tekintenék a közérdek rovására, ílazudnak-e a konkoly hintók? Hazud­nak. XiiH's.e hatása a leghitványabb 1 ­sege s liogy íaian :\ Kőzet*'leknek is az tennie. Elő kell mozdítani az ipari és célja csak az leltet, hogy adóképesekké tegye polgárait s az ipar és kereskede­lem gyarapítására egyik leghathatósabb eszköz ennek .1 nagy célnak elérésére. Nagy érdeklődéssel olvastam dr. Lővy László cikkét a pápa-ukki vasút­ról. Szerény nézetem szerint még a leg­liiggadtabban gondolkodó embernek is Kedvesem — monda Öti jól tudj*, miuő limeves vendégünk less u.a. — U kegyelmessége, 1 minister urtieateli meg hasunkat magas jelen* étével. Nehezen sikerüli ••/.• d kegyet megase* •eznejn. Je végre is sikerült, — Az emberek aal ártják, hogy nekem minden sikerül, pedig ebben .1. » égessen igazuk. — die ha azt mondanák, »ogy nekünk kettőnknek nun len sikerül, ezt már nagam is aláírnám. — II g\ rövid legyek, nem ízért hívtam meg a kegyeimest, hogy csukló érdéiben, gver bajában és utáuoshatlan monokli­áselésében gyönyörködjem, hanem ezért, hogy igy életbevágó fontos < i • •! ^ * > t keresetül vigyek iáin. Mo«* egy ['ár olyan dologgal k>-ll Unt un­Stnom, a mihez nem igen ért, ti" Je a végerej­Sényl meg t"gja t »n érteni. A K'iisz'ur-Szeii' Benedeki vasnti vonal pitését a JÖVŐ tavasszal kezdik meg. est a VO­ala? a kormány építteti igen fontos stratégiai zempontból. A ki est az építést megkapja, nem sak milliókat söpörhet be a zs.Ji.Jie. hanem zontelül a gomblyukába is szerez egy n i-piei enig csecse-becsét. i»n jól tudja édesem minő égteíeii fajdalmát okos aa nekem, hogy ebben gomblyukban még semmitéle csecse-becse nem sillog: ez as én vágyam netovábbja és mond

Next

/
Thumbnails
Contents