Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906
1906-04-22
I';i|iai Lapok 1906. áprilia 22. az az élei mestere, melyből leszürődik az a tanulság, hog] küzdenünk kell ugyan ideális célokért, <1«> a nagy és egyetemes érdekekkel szemben el kell némulniok a kisebb érdekeknek, mert a küzdelemnél áldásosabb a béke a nagy nemzeti célokat csak közös erővel ért el minden időkben, minden nép, Gondolkozzunk ezek felett, polgártársak, s liiert midőn a sors ugy akarja, hogy a közelgő képviselőválasztás alkalmával isméi sorompóba álljunk polgári jogaink érdekében: felejtsük a multakat, legyük félte külön érdekeinkel ós sorakozzunk, egyesüljünk a legfőbb érdekéri a béke jegyében és a hazaszeretet eszméjében .' Egy uj. nemzeti erő. A társadalmi életben, ha valami iid\i>s, magasztos, vagv hasznot foglalkozás szabad'időnket lefoglalja: erkölcsi életünk mindenkor megtenni azt a gyümölcsöt, amely nemesak Blinket egyéneket, de az egész társadalmat, a józan, minden i löt nemcsak kellemes. .).• hasznos .hágókra felhasználó társadalmat is. a legteljesebb mértékben kielégíti, Évtizedekkel ezelőtt, amikor nagyjaink az erkölcsi és társadalmi egyesületek, körök, testületek megalakításán fáradoztak, mindenesetre az az eszményi cél vezérelte őket, hogy népünk társadalmi életét erkölcsösebbó éa ebből kifolyólag az egész nemzetié hasznosabbá tegyék.Minden egyesületnek megvolt és ina is megvan H maga célja, amely felé tagjait irányítja. Száz meg száz üdvös és hasznos dolgot tudnék fölemlíteni, amely egy-egy üdvösen munkálkodó körnek köszönhető. Varosunkban közel jtj egyesületei számlálhatunk, a melyeknek 70fé***i tehát több, mint fele, az önképzés terére szorítkozik, a többi jótékonysági és kereskedelmi kör. Városunkban szerintünk mindezek dacára, még mindig — i ea talán különösen hangzik — hiányzik egy tgVCSlilft. Kuiiek aZ egyesületnek nem -sak alsóbb osztályú itjaink. de az előkelőbb családok ifjai is tagjai lehetnek, sot tekintve annak az egásB nemzetre kiható hasznos voltát, kell is, hogy tagjai hgyeuek. mert ez az eg\ esület. ainelv minden városnak díszére válnék, nem más. mint egy ccllovö iskola. Cikkem Ullejdonképe ni tárgya ez. Szemen' Miklósnak, a céllövészet lelkes apostolának és megteremtőjének, hatalmas és követésre méltó ideája valósulna meg a magyar haza javára akkor, ha hazánkban él igv városunkban is. a céllövő iskola felállíttatnék. Olvasóink között bizonyára h-szm-k többen, akik azt kérdezik: mi haszna volna ebből a nemzetnek? Ea én ismét esak Szemete Miklóst idézem, amikor ezt telelem: „Amely államban jól tudnak lelni, ott van a béke." I»e amellett, hogy ezzel az egész magva r nemzetnek, édes hazánknak tennének hasznos szolgálatof> ínég kellemes szórakozást is szereznének. Vagy nem tölti-e el öröm a vadásat, ha egy nemes vadat tud ejteni I a oéllövőt, ha talál? Szemére Miklós buaditó szózatát, hogv a céllövészetben és katonai ügyességekben keD az ifjúságot kiképezni, meghallották nz országban mindenütt I nz eszme kezdi megteremni gyümölcseit. Talán nem lesz érdektelen olvasóink előtt, ha az el-,', magyar oéllövö iskoláról néhány szóval megemlékezünk. Mim a napilapokból í- olvashattuk, Obecse VOlt az első, ahol g , ellövő iskola megalakult. Egész kis zászlóalj alakult az óbeesei legényekből és Szemére Miklós engedelmével a lelkes kis csapatot Snemere-aáaalóalj nah nevestél, el. - A ruhát a tagok. • fegyverzetet az egylet szerzi be. Felemfitéaro méltó, hogy aa Óbeesei legényeknél duhajabb, garázdább ifjúság nem volt az országban, A legfiatalabb is bicskával, revolverrel járt i nem mult el egyetlen Vasár- vagy ünnepnap emberhalál nélkül. És ma becsületesek, tisztességtudók HZ óbeesei legények, si>t már templomba is járnak. S mindezt a céllövészettel értek el, A legények egyenruhás katonák s katonai gyakorlatokat is végeznek, — A legjobb viseletű éa legjobb lövő legényt Szemele katonájává avatják, amit a legnagyobb kitüntetésnek tartanak. \ an Szervezeti szabályzatuk is. amelynek foutosabb és érdekesebb pontjai ezek: .A Beeiiiei.-z.aszhíalj célja az ifjúságot a katonai szolgálat r.i előkészíteni, kiváltképpen pedig a céllövészetben gyakorid ni Nemzet i ünnepek a lkai ma v al mint diszőrség, az ünnep fényét emelni. Van agy parancsnok, egy főhadnagy, egy hadnagy, két őrmester, négy szakaszvezető és n szükséghez képest tizedes és őrvezető. Az altisztek lehetőleg kiszolgált katonák. Minden tag fogadalmat tesz. Szolgalati és vezényleti nyelv a magyar. Ruházat : hosszúszárú magyar csizma, piros magyar nadrág, zöld atilla zsinórral, fekete kiiesma egyujjnyi zsinórral ia tollal. Werudl-fálelo-éaoldaltegy\ er, töltény tarsoly céllövészet hez Maunlicherfegyver)«. Nem öri'.in és gyönyörűség-e egy ilyen kis magyar csapatot látni és még abban benne is lenni? Ennélaaebb, hasanosabbéi QdvÖsebb egyesületétől még képzelni sem lehet s amellett lllég kellemes szórakoztatást is nyújt. Pedig nálunk, ahol annyi egyesület és minden egyesületnek annyi itju tagja van. egy ilyen Ida SztHHTt-Hadsereg minden nehézség nélkül, igen könnyen volna alakitható. (Vsak egy kis jókedv, akarat és lelkesedés kellene hozzá, hogy itjaink mindegyikében egy-egy Teli \'ilniositnk legyen. Kn hiszem, hogy derék huszár-tisztikarunknak nem egy tagja őrömmel vállalkozna a lövés művészetének betanítására, lllelt lőnj ís lehet Ulli V észiesell. Ennek a lövésa-egyeaületnek lehetnek női tagjai is, osztály különbség nélkül, akik. mint Szemére Miklós léllövö-iskolájában, ősapán oaak a eéllövészetben gyakoroljak magukat. S nem többet ér-e. nem s/.orakoatatóbb-e i nem kedvesebb foglalkozás-e a céllövészet, mint a hozzánk becsempészett és niitideii tudományt, művészetet éa ötletei nélkülöző — tenniszezcs? S nem kedves dolog az, ha őseink korából ezt a tradicionális, művészi sportot visszaidézzük és fölelevenítjük, amikor öntudatos büszkeség töltötte el a nőt és tértit egyaránt, ha lőni tudott.-' Próbáljuk meg, talán mi is tudnánktereaatmii egy uj nemzeti erőt. amelyre minden magyar ember esak büszke lehet. —r —It. Választási mozgalmak. Városunk függetlenségi és 48-as pártja t. ho Pi-aii d. ti. ö órakor a városi óvoda udvarában a választók és az érdeklődök nagy részvétével tartotta képv iselöjelölő gyűlését. A gyűlést Hajnóezky Béla pártelnök megnyitván átadta a széit Sült Józsefnek. Sült dózset tartalmas és formailag is nagyon szép beszédben fejtegeti, hogy a politikai állapotok lényegesen megváltoztak, a régi pártkeretek összeomolván, a nemzet minden polgára teljesen uj helyzettel áll szemben, ehhez kell tehát szabnia politikai magatartását. Csak egy pártot ismer hazaiias szempontból elfogadhatónak, azt a pártot, uiely a nemzeti eszméket írja zászlajára. Ismerteti az uj kormány progmnmját, Valamelyik bátor egyet pattan a szobában. Ettől újra felriadok s amint tekintetem a leborított tfikörre esik. az a rögeszmém tárna i. hogy a h-pel alatt valaki áll. Minden tagomat lenyűgöző aggodalom száll íing. majd félni kezdek, mint egy tí éves gyermek. Lassan fölemelkedem i arccal a leborított tükör felé fordulva, folytonos rettegés közt a szekrényemhez megyek, kirántom ajtaját s remegő kézzel ragadom meg kis revolveremet. Kz használ. A telelem elmúl I helyébe HZ 11 golldol.i'"in támad, hogv esak egy kis nyomás és egy emberi életnek vége. Felbátorodom és hatalmasnak émeü magamat. Szilárd léptekkel tártuk a tükörnek s lerántom róla a leplet. Ott látom n kgamat bátran, feszesen, kezemben a revolverrel s egészen megcsendesíti háborgó lelkem idege- képzelgése. Újra hűlök s nézegetem a revolvert. Eszembe jut róla a halál. Milyenje volna meghalni, Iatenem I Mi célja van annak, légy én élek? Egéaa nap vásott, szurtos, pisakos gyerekekkel mérgelődöm i ha elfáradok testileg, lelkileg, még csak az sincsen, aki egy tanv-'i jé.iz.ü levest nyújtson. Magamnak kell tűznöm s a magam főzte ,em izük. Fn fö/. : Im es én is eszem meg. l'gy éi/.ei.i, hogy ha más i- enne belőle, nekem is ízlene.— Csakhogy ki lehetne az a más? Igy van az ember. Tanul, hogy ne kelljen férjhez mennie | aztán lesi valami félreesett faluban óvónő. Pedig mikor igy egyedül tengődöm, mégis csak énem azt. hogy nagy iir van a lelkemben. Mi másként vulna. ha férjhez mennék. - De hát ugyan kihez? Tudnék-e találni olyant, akivel inegértenök egymást, másodsorben, akit szeretnék? ! ! ! Most volna egy kérőm. Közönséges ember és nem rokonszenvezek vele. mégkevésbbá szeretem. Mikor igy egyedül vagyok, mindig azt határozom, hogy hozzá megyek, de mikor meglátom, olyan idegenkedés fog el i minden éneeem fellázad az. ellen, hogy- hozzá menjek. Mégis ugy énem, hogy hozzá fogok menni, inert sokáig nem bírom ki egyedül. Folyton rettegek es képzelődöm, mint valami iskolás tiu, akit rémes mese után sötét szobában magara hagytak. K- ez a rettegés visz rá erre a lépésre. Utóvégre akármilyen rossz sorom lesz. akármilyen köznapi ember lesz is az uram. legalább nem hat rám l csend, a magány olyan idegiagatóan, legalább nem bolondulok bele a folyt uíuis töprengésbe, hogy mi h.-sz belőlem, ha megvénülök s megvetnek az emberek, mint vén leányt. Pedig milyen rohamosan közeledik az az idő! Ma vagyok 28 sves, Istenem! Elbámulok s szemem a lámpa tezgu lángjába mered. Kiint szél fuj s döngeti ajtómat, mintha valaki be akarna jönni. Kz újra belekapaszkodik a fantáziámba • viszi, hurcolja magával mindig rémesebb dolgok felé. Mi lenne, bj valaki Illost ide bejönne és nekem rohanna, aztán fojtogatni kezdene. Tekintetem az ajtón fordítom l hosszan nézem a kilincset, a kulcsút, meg az ütközőt, erősek-e? Ha valaki nyomná befelé, ellent tudnának-e állni? F.gv szerre ugy tetszik, mintha befelé nyomódna az ajtó, de esak egy kicsit. Lvegesedö nemekkel náaem i aa ajtó i-mét belel.- nyomódik, de már jobban, majd pattogni kezdenek l -aikok s a telso rész. égessen behajlik, majdnem egy arasztnvna. Hirtelen az a gondolni támad meg. hogy mit oainálnék, ha a nyilason valaki bedugná a fejét? Szememhez kapom a kezemet, hogy eltakarjam I akkor v eszein észre, hogy a revolvert még markomban szorongatom. Felugróm, egy lépést teszek előre, nekiszögezem az ajtónak s egyszerre nyugodt lesz minden. Fölegyenesedve, bátran körülnézek s meglátom magamat a tükörben: olyan vagyok, mint .-gy öldöklő angyal. Aztán kimerülve a pamlagra rogyom. Fantáziám kifáradt s minden gondolatom nyargalászni kezd. - • Hiába, ez nem tarthat 'sokáig! Vagy férjhez megyek, vagy itt ez a revolver. De alább valószínű, hogy mégis fürjhez megy ek. Annyi BTŐt nem érzek magamban, hogy a fejembe golyé't röpítsek. Azonban annyi erőin talán csak lesz. hugy ho/.zá menjek ahhoz az emberhez . . . Mit szól ehhez a nő védelem?
