Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-04-15

Veszprém varmegye selyemtenyésztése 1905. évben. Már emiitettük lapunkban, hogy i szekszárdi selyemtenyésztési magy. kir felügyelőség Veszprémmegye selyem tenyésztési állapotáról szóló jelentésé beterjesztette a minisztériumhoz. E jelentésből közöljük a berniünket érdeklő alábbi részleteket. Vessprém vármegyében 1905. évben > I községben i mokásos csonkítás után kösterület.'k.'ii éi kösutak mellett 8,472 darab lomb medénre alkalma* asederts állt rendelkesésére i selyemteuyésstőknek. Eseti egy setyemtenyésstőre átlag ti darab. A msgántnlajdonben \ < szederfákon kivül a fenti tzederfákuak kössön* liftjük, bog)' 527 selyemtenj eseté 7,838 kilogramm gubó! termelt és 14.070 koronái keresett. Átlagos keresete egj tenyésztőnek Jli korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésatőnek Ilii koronára rúgott. A selyemteuyésstés megkezdése óte 88,706 koronái fisettünk ki a vármegv ében. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint s vármegye községeinek és a községekben lakó magánfeleknek, részint állami és törvényhatósági utak be fásítására 1905-ben ií,SS8drb kiültetettre alkalmas szederfät; 196,581 drb 2 .'» éves izederfacsemet.ó. Mük<">ilése óta pedig kiosztott s vármegyében 9,430 darab kiültetésre alkalmas tzederfát; 647.488 darab 2—8 é\vs szeilerlile selnetét. Kz évben a községi faiskolákból kiültettek .'!.

v

.'!7 drb szedertat. Kiültettek ezenkívül közterekre éi közutak mellé 8;»li drb másnemű lát. dacára annak, hogy fentebb kimutattuk, milyen nagy mértékben veszi hasánál a szegény ember éppen a ssederfánek. Ez évben tönkrement 659 drl) szederm. A pápai járásról a következőket mondja a jelentés: \ pápai járásban 1905* évben 12 községben a tzokásos csonkítás mán közterületeken és közutak mellett 619 darab lombssedéare alkalmas tzederm állt rendelkeaésére a selyemtenyészlöknek. Esett egy selyemtenyésstőre átlag 7'Inal'. A magántulajdonban levő szederfákon kívül i lenti tzederfáknek köszönhetjük, hogy 78 selyemtenyésztő 1016 kilogramm gnbót termel) és 1,794 koronát keresett, Átlagos keresete egy tény és s— Edei anyám méh Pestre! \ arjasiie asszonyom abba se hagyta a rántáskevcréal meri hat odaégett volna) és minden esodálkosáa nélkül mondta i — Méai a'ni . . majd megmondtam hova! De lii/niiv iin'k! alakra

DOoakodotl Man' Ha in in ereasl el jószerivel, hat titokban isököni el! — Hai es miléle bolondság mar megint? Mit csinál sál te Pesten T — Beállok szobalánynak. — Szolgálni akar.-/'.' Nem Vágj te arra nevelve, édes lányom Sen is vsgv rászorulva. Ami kévésünk van, ugy i- a tied less. Majd gyün v als mi derék legény, akinek megakad rajtad • BSeSM . . . elve-/ feleségül . . . De mai fin- elbődült a kis Maii. Ledobta magái a tengcrimorssoio* ssámolyra és olyaa nótát sin. mintha valami kedves halottját vinnék a temeti il .f. Kinn 1. már a fele N tréfa. Varjasáé a tüs* hely száléra tolta a lábast, a láay mellé kuporodott, szőke fejét a keblére hajtotta égessen átázott a réklije a táporkést potyogd kényektől) és faggatni, gyóntatni kesdte: — Ml lelt szivein'.' KII éde- gyeruifkeiil 1 Bántott valaki.' Hat nem szeretünk mi tégedV \ agy hogy te nem sseretsa már minket'.' Man a kese fejével letörölte s köoyett, a köténye osüoskébe liijta BS orrát és az igaz báuatUSi reszkető haagoa telelte: — Nem bántott engem, édei anyácskám senki. Tudom, bogy s/ereinek Sageinet ii;i«yun . . . maga is. im»g az én eile» jó apáoakám i> . . . és bogy te. magukat nagyon, de nagyon Meretem — ha lupgbántottain, hat bocsássák meg, - azt ugy is jól tudjak. He nekem el kell mennem, el kell mennem! Erre ismét eltörött s náesai, megeredte sápor. tőnek 89 korona volt: legmageaabb keresett pedig egy tenyésztőnek !»7 koronára rágott, i seiveintellvesztés megkezdés.- Ót* 12.08') kol"ll.l' tizet t ülik ki a járásban. Az uraságin lelyeeatenyésztési felügyelőséf kiosztott részint a járás községeinek, részint t kőszegekben laké magánfeleknek 1905-ben 16,501 ilrb 2 .'! éves isedeHaoaemetét. Működése ón pedig kiosztott a járásban .'!7ii drb kittit etésn alkalmas ssedertat; 72,420drb 2 8éves weder fecsemetét Kz évben i köaségd faiskolákból kiültette! s'{;j drb isederfát. Kiültettek ezenkívül közterekre és kösntak mellé ltm darab másnemű tát la. ára annak, hogy fentebb kimutattuk, milyei nagy mértékben vessi hasznát a szegény embei •ppeii a tsederreuak. Kz évben tönkre ment ;14 darab saederfa Pápa város seryemtenyésztésére vonatkozóiig esek ben számol be a jelentés: A telyemtenyésstők ssáma 21-röl 19-r* ipadt. Az átlagos kereset .*, koronáról 18 koroiára emelkedett, .Melegen kérjük a városi ható•ágot. hogy szíveskedjék a város szederre állónányál lehetőleg szaporítani, a városi faiskolába! ninél tiil'li tsederfát nevelni, hogy azokkal i .áros alkalmas helyek minél előbb be lehessen ásítani. A városnak főutcáiról és tereiről a díszek kiszorítják a ssederfát, azért nagyon kérjük i várnai hatóságot, bogy • szegényebb nép által akotl külvárosok utcáit izederfakkal tziveakedjetek befáaitani, bogy a/, ott lakok közelről iseresheasék be lorabssükségleteiket. Hiszen as ii-zug több nagy városaiban nagyban űzik a lelyemtenyésstést. Nagy városokban a szederfaliáuyt akként pótolják, bogy a \ui"- küzeléiien evő terekel Illtetik be ssederfával. Szíveskedjék i hatóság ilyen ssedreskertel létesíteni és ha ehetséges, kösel a városhoz, Ily helyeken B enyésstők rövid Idő alatt sok lomból tzedbetiek, legkönnyebb a iák goudosása és a lomb* izedés ellenőrzése. Hálás éa meleg köszönettel ah/.link Mészáros Károly polgármesternek s elyeiu- és ssederfatenyésstéa télkarolásáért. Kérük. hogy jövőre is szíveskedjék hathatós pártogas.iban részesít piti a selyemteuyésstés áldásos igyét. Továbbá kössőnjfik Mátrács dános mis* tolakeaelőnek s faiskoht rendben tartását. Voltak még a vármegyében olyan kössétek, ahol részben ssabálytalan tenyésstés folytán, észben pedig közterületen levő kellő mennyiégü saederfa hiányában osak csekély eredményt •rh.--t.-k eL Iperkodotl szándékáról lebestélni az anyja is, i. spjs i». a vége iin-giM ss vult, bogy a Man karám szerint törtem. Egy ssép napon esek ott iiii Man a Budaest tele dobogd Vonatna és mSgS le tudta, aiiuoik-e vagy ehren van. Kgy hét előtt még a szeme H/e nevetett volna annak, aki SS1 jósolta volna aki, bogy „Mari te. mához egy hétre Pesten iposod as aszfotol !•• Min hál Mari mindennek nevetett Kern ellett annak tréfásnak lenni, ami i't kaoagásfa sil.landi'Zla Kél dologra Btusdig nyitva nlli a iája: a nevetésre, meg s pajkos feleselésre. Ezért Keretté Marit égést Toroeké ifja és véne, mert hova Mari betelte a lábát, ult kisütött a napugar es elfutott az unalom. Itii-ult is mindenki, amikor Isten bossádot londotl ss ismerősöknek. Némelyek sírtak is — igjohban az édesanyja. Varjas Marton uram tiiristette magát, mert hát egy tekintélyes pék* Maternek esak ngy nem szabad ellágyulni, mint ropogósra sült kiflinek.) Mari nem sin. Neki esak egy gondolsts volt: lajnr t ívnrkáv.-il találkozni. De nein ám, hogy a vak a ha boruljon és HerelmeaSa a/t súgja neki : Elgyüttem utánad, mert nélküled nem tudok Ini!" A \ihmért se . . . Még e-ak az kéne' A /eme közé l'og nézni fagyosan, megvetéssel ! A/tán iva'hb megy. Ha pedig I iyin ka iiiana mer menni a magtalálad asölitaai, azt mondaná neki: ..Ne eadolja inert nem lógja ám tegezni! bogy magi tan gvittein. Sürgős h'.gi.m akadt Pl -len, kát i ragyok . . . talán itt is maradok. Elég aagy I a Várna, hogy ne kelljen találkoznunk. Most edigi l'o! is ut, le is ut." Azzal nagy bü-zkén ivahh megy a ning.t utján. Mindenféle máal la gondolt Mari, mialatt • öfékelő masina vitte, ragadta BMga'val stáeióról Hisszük, hogy • gyengeno tenyesstos ssjat karukon okulva, jövőre gondosabban bánnak el a hernyóval: a kösségek slőljárói pedig belátva i isederfaállomáuy saaporitásának égetően ssükség.-s voltát, mindent el fognak követni, hogy a vezetésükre bizott községekben a szedelfatéiivesztés télkarolásával és a szederfák szaporításával meghonosítsák és biatoe alapra fekteeeék a lelyemtenyésstést, annyival is inkább, mert ezzel éppen a legszegényebb néposztály anyagi gyarapodásai mosditják elő. Hiszen minden kösségtiekvannak szegényei, kik nagyon is reáaaorulnának azon szép karé* getre, amelyre a telyemtenyésstésnek nagy arányú fejlettsége mellett minden bizonnyal számítani lehetne I ami közvetve a község közgazdasági viszonyain is kétségkívül nagyot lendítene. Engedjék meg tehát a kösségek vezeti, tényezői remélnünk, hogy lelkes, hazafiúi buzgalommal ingjak leikarolni a aelyemtenyésstéi ügyét és a léghal liati'isabhaii fognak intézkedni aziránt, hogy a sikeres eelyemtenyésstóa loalaptéltételét, a megfelelő ssederfaaállományl előteremtsék. Itt említjük még meg, hogj ;•/• egész országban 1880 I905*ig n selyem gnbók után kifizettek I4,ti38.880 K 17 f-t, éa a selyem-iparral foglalkozó munkások ugyanez idő alatt 8Ő.945.Ü06 K IÍII i-t kerestek. Városi ügyek. A tökeitek ágyé. 1 >.\ utóink még emlékezni fognak arra, hogy a vásártér elhelyezése tárgyában a gt"ti uradalomhoz fordult a város a tókerteknek e célra való átengedése iránt. Az uradalom most válaszolt a beadott kérvényre értesítette a város polgármesterét, hogy a tókerteket nem adhatja oda a vásártér céljaira, [gj hat ez a terv is dugába dűlt. .Most ismét gondot tog adni a városnak a vásártér elhelyezése ami a tokiéle érdekeltségnél Ingva bizony nem kis dolog. Költségvetés jóváhagyása. A vármegye törvényhatósági bizottsága, amint említettük, mull héten küldte le jóváhagyási záradékkal a városnak 1906 évi költségvetési előirányzatát, a szükségletnek 294.760 K 88 tik. i fedeaatnek 181.699 K :l-s til.. a hiánynak 113.151 K-bau vidi, megállapításával, K szerint a város közöntégére nehezedő pótadó ezidőszerint 5541 % *ot lesz ki. atáciőra a zakatoló vonatot A/t. ja elgondolta vagy talán álmodta, meri a vaskoesik mar belessaladtab • s.>tét éjssakába) IIOL'V találkozik egy helyre legény nyel, aki megssőlitjs az. uteau: ...Nem l'nioékiira vaio. galambom V- — ^dehogy is nem feleli maid ii - épen onnan gyiivök |* — „Azén mondom — szól sesgínt a legény -- mert epén olyan a j.írasa. meg a tartása, meg . . . hogv most megszólalt ... a beszédje." — „Hál azt honnan tudja — Irtatja eantáa Mari begy milyen a torockéi lányok járása, tartása.*' Köabea majd saépea agyutásmellett tovább mennek amikor i legény így fele! • kéidésérei „Asárt mert én is iihivalo.-i vagyok." n

Toroekői?

u — ^Ahhiít!- Nem ff rá hamuim Mari. mell a kgéay akkor iitnvahíbolja mind a kél karjával éa sulii SSŐksápoT kÖSt kiállja: _llal in in i-in• rs/ iám Mari'.' Ku Vagyok Verse Pali, az özvegy Veres l'álné tia. Négy •szleiul.. elöli gyflttem el hiizullöl és most hiviilaiizolga vagyok a városházáé, Az am ni! Veres Paliról sgéasea megfeledtesett. Igasáa rá sem ismert volna, ha aatge nem noiidjn, ki lia. Nem is esoda. Négy es/.tendö előtt Bég nsupsss volt az area, most meg knekia's hajusz iondi.ri.ihk :i/. ajka l'.il.itt. No hun! Hogy eszi aajd • méreg Qynrkát, ka mee^átja, bogy Pali •IsZfletle tŐk . . . • kém nem köll! Mondja nuíjdiiem leagosaa Man. Ha a Gyurkáá nem lehetek, inkább leinem is mék férjbes! Erre a gosdobrtra megeredtek a kteyaj és a ialal hiny SSeadsMS sirdogálal kezdett a vasúti 01-sí egyik sarkába liu/ndv a. Mig egv-zerre esak •szébe jutott, hogy: ...Nun, kibeszél arról, hogv a Veres Pali felesége fegVek '.' Hiszen a színét" -e all am '" Majd telelem fogta el. Bokát hallóit arről a •udar tuan városról. Edei ania niaáemt otvamá