Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-01-14

19011. jatntár 14. PAPAI LAPOK. 8. Városi ügyek. — A városi t'irt's/sétfiiíí.vi bizottsái; folyó hó IO-I'-H tartott ülésében a szórványosan felmerült kanyaró megbetegedésekkel foglalkozván, a beérkezett jelentésekhez képest megáilapitot t a, bogy a kanyaró •sandfalben van • hogy esserint különös óvóintézkedések megtételére szükség nem forog fenn. Az óvodák, melyek • közbeeső karéosonyi és újévi ünnepekre való tekintettel különben is zárva tartattak, folyó hó 8-ánismét megnyíltak, mit bizonyára különöaan a izegényebb sorsú szülök örömmel veszm-k tudomásul kik napszámban lévén elfoglalva, nincsenek azon helyzetben, bogy ovodaköteles gyermekeik fölött otthon keilölcg őrködhessenek. Tanácsülésből. A városi tanács mull öleséből kifolyólag utasította a városi gazdát, bogy a földmives iskola mellett elvonuló törvényhatósági útszakaszt, az alispáni leiratban foglaltaknak megfelelően, tavaszra helyezze jókarba, — A vármegye alispánja értesítette a várost, hogy a pénzügyminiszter italmérési adóból való részesedés oimen, • városnak 5992 kor. 02 fillér! utalt ki • mnlt évre A tanács ezen összegnek felvételével a polgármestert hízta meg, A táros állandó válasstsaAnya a polgármester elnöklete alatt i. hó 11 -.'n <L n. :| órakor tartott Ütésében foglalkozott • í. bó lö-iki közgyűlés tárgyaival. A válaaatmány s Dapirendbe felvett összes ügyekben a pénzügyi bizottságnak javaslatát fogadta el, kivételével a hirdetmények kifüggesztéséről szóló szabályrendelet kérdésének, melynek napirendről való levételét ós • jogügyi bizottsághoz leendő utasítását javasolja. A pénzügyi bizottság határozati javaslatairól legutóbb beszámoltunk mar és itt csak • városi tisztviselők, napidíjatok és rendőrség drágasági pótlékának az állandó választmányban történt tárgyalásáról emlékezünk meg. Hosszabb vitát keltett ezen fontos kérdés. A felszólalók közül HaJ/IÓCZky Béla bis, tag csak egyes tisztviselőknek és H rendőrlegénységnek szavazza meg • drágasági pótlékot : dr. Lövy László a városnál alkalmazásban levő munkaerőt sokalja: azok száma volna leszállítandó és a megmaradt alkalmazottak közt volna felosztandó az elbocsátottak javadalmazása. Qyurátz Ferenc, Hcrnuillcr Alajos és dr. Huffnvr Sándor indokolt felszólalásai után, akik a pénzügyi bizottság javaslatának keltek védelmére, kimondta a választmány, hogy az összes városi alkalmazottakat drágasági pótlékban részesiti, melyei 1200 korona fizetésen alul 15 £ és azon télül lO'fc-hati állapított meg. Eszel az ülés ."> órakor végei ért, — Városi küxiryülc*. Holnap, hétion délután ;l órakor a város képviselőtestülete közgyűlést tart. = Uj gépek. A városi villamos mii harmadik, uj gépcsoportja felállításai éa berendezéséi a héten megkezdték. A munkálatokai a szállító Lang és tíanz oégek szerelőinek vezetése mellett teljesitik. A TÁRSASÁGBÓL. lök közül még Dénes Ferenc, Ssalay Lajos, HerOSeg .Józsid'. Balogh Károly és Csapó Antal érclem,-Inek dicséretet. — Klóadás után a műkedvelők az egyesület helyiségéhen sikerült, táncmulatságot rendeztek, ahol lelkes hangulat bau járták a táncot reggelig, a kis birónéval az éiükün. 8 A Katit, kiír folyó évi január bó L4-én tútleral egybeköt ritt tea-estélyt rendez. Az estélv kezdet,, s órakor, Belépti dij izeméryenkint 50 fii., három személyre 1 kor. 20 hl. * Kaszinói táncestély. A Kaszinó f. |yó hó 27-én házias táueestélyt tart helyiségeiben a kaszinó tagjai és azok CSsiádai > vendégei szamára. Ze lij szemétyenktnl I K 20fii. * Színházi előadás. \ pápai fodrász és borbélysegédek február hó ll-én a városi színházban színi előadást rendeznek, mely alkalommal Bntkay László „Felhő Klári- citnü népszinmüvét fogják előadni a műkedvelők. A színielőadás tiszta jövedelmének felél a papai szegénvek jakára szánták, a másik feléből pedig balt rendestek. amelynek- tiszta jövedelmét a póttartalékosok •salad ja inak felsegélyesésére, esetleg más jótékony élra fordítják, A darab betanítása körül, amint •rtesülünk. I'ollatsek Frigyes kollegánk buzgólkohk. Az előadásra fölhívjuk közönségünk tig\ elmét. * A KSetÓgyár bálja. A farsangi naptár alán nem is volna teljes a szövőgyár bálja nélcül Ulyan ez, mint a kalendárium négyévszaka — elmaradhatatlan. !),• bogy ez a bál nemcsak irró] nevez.et.s, hogy a farsangi naptárbólelma•adhatatlan, hanem UTÓI is. hogy a sikere kinarailhatlan. azt tudja minden rendű és rángd fCibíl , katona es mas egyenruhás, egyenetlen és tgyetlen ruhás ember. Éppen azért, hogy senki d ne maradjon erről a bálról, kihirdetjük ezennel ünnepélyesen, hogj a szövőgyár háljál január ÍO-án fogják megtartani a jó, öreg „Griff" nagyérmébeu. A meghívókat már szétküldtek, aki lem kapott tévedésből és igényt tart rá, törüljön a rendesőséghez, amely készségesen szolálatára áll mindenkinek. * A papai r. k. felsővárosi alvásékor folyó éi 21-én a keresztény munkásegyesület helyiséében zártkörű táncmulatságot rendez. Személy•gy .|() kr., család jegy I.'t személyre 1 t'rt. Kezete fél ,s é.rakur. Az estély jövedelme a könyvtár ivára fordittatik, A papai kath. legényegylet i. évi ibraár hó 1-én tombolával egybeköti tánolulatságot rendez, melyre a meghívók legközebb leesnek ssétküldve. S Házi-estély. A Jókai-köz ma vasámaj este hat órakor saját helyiségében estélvt tar a következő műsorra] : 1. Figaro lakodalmánál nyitánya Mozarttól, zongorán előadja: Popovici <kása, 2. N*<">k művészi ábrázolásukban. Irta (elolvassa Losoncsj Jenő. •'{. Dal a kis herceg' nőről. A kis kadet. Farkas Imrétől; szavalja dal am b Laura, 4» A holló legendája Bob herceg' béil. Magyar népdalok, énekli: Weiss Hermanne Kis József Bongorakisérete mellett, S Az Izraelita nőegylet nagyban készülődi! a f. évi február héj ,*J. és 4-én tartandó nagysza' básix müvéss-estélyére, melynek műsora rendkivü érdekes pontokból fog állani. Az estély rendezőségének már eddig i> sikerült töUi kiváló művészt közreműködésre megnyerni. A többi közöti előadnak egy kedves kis vígjátékot ós egy tündórregét, amelyekben műkedvelőink színe-java t'og részt venni. A művéssestélyt a szinházban fogják megtartani A közönség körében mái eddig is tapasztalható nagy érdeklődésből, az estélynek nagy siker! jósolhatunk, amit természetesnek is találunk közönségünknél, amikor jótékony cél támogatásáról vau szó. § A keresztén] munkásegyesület,mini mái előző számunkban is jeleztük, szombaton, folyó hó ti-áu a városi színházban telt ház előtt megismételte a „Piros bugyelláris" előadását, melynek első előadásáról, színházi referensünk távolléte folytán bővebben meg nem emlékeshettünk. Most kipótoljuk. A lelkes műkedvelői gárda azonban ezúttal valóban a hétköznapin felül álló előadást produkált. A darab sikerét természetesen a főszereplő birémé (Tóth Gizella játéka mozdította elő leginkább. Annyi természetességgel és színpadra termettséggel alakította szerepét, hogy hivatásos szinózznőtöl sem várhattunk volna jobbat. Nagyban hozzájárult az alakítás sikeréhez kitűnő hangja is es énekszámaival a közönséget teljesen elragadta, amely szűnni nem akaró tapsban fejezte ki a kis művésznő iránti elismerését. Különösen meleg érzéssel énekelte el a „Daru madár útra készül" Című népdalt, melynek hallat tára a nézők közül nem egynek tolult köny a szentébe. —• De nagyon sikerült alakítást mutatott, be a bíró (Wohlmutb Lajos is, nemkülönben Csillag őrmester szerepében Szőke Lajos . A mellékszereplők közül meg kell emlékeznünk első sorban a kis Misi postásról Leb* hardt Gizuska), ki rövid szerepét igen kétívesen adta elő. Tót Julis, mint, cigányasszony, szintén ügyesen mozgott a színpadon. —• A tértiszerepami tudvalevőleg annyit jelent magyarul: Cicero művei. Az illető hölgy nagy csodálkozással mondja: „Meg kell vallanom, hogy én, aki annyit, de azt kérdezte tőle: „Asszonyom, ki neveli az ön gyermekeit?" — Egy politizáló hölgynek még nagyobb nyíltsággal mondta: „Nem szeretem. annyit olvastam, sohasem tudtam, hogy a kitűnő I ha az asszonyok annyira beleártják magukat a a maga zengzeCicero operalibrettó kai is irt tes prózai nyelvén." A tudós komoron, mikor úrnője egy könyvvel a könyvkötőhöz küldte, a legkomolyabban kérdezte: „Hogyan parancsolja a kötést asszonyom, fölio, quart, octav vagy duodez alakban köttessem he ?" Egy nő, aki avval tetszelgett, hogy elméje megérett az úgynevezett atheista tanokra, lelkesülten kiáltott fel: „Istenemre mondom, nem ismerek Istent !" Nagyon elcsépelt, már az az anekdota,! mely szerint egy tudós hölgy De capot tartotta a legkiválóbb zeneszerzőnek mert a hangverseny termekben csaknem minden szám után „Da capo" kiáltások hangzottak tel. Még tábornok korában Napoleon is beszélt egyszer korának egyik hires Írónőjével, akinek bire azonban összehasonlithatlanul nagyobb volt, mint munkáinak értéke. Az irónö annyit beszólt a francia állani szervezetéről, hogy Napoleon szóhoz sem juthatott. Végre, mikor egy pillanatig mégis beszélhetett, nem minden célzás nélkül politikába!" A hölgy sértődötten válaszolta : „De tábornok, olyan államban élünk, Ind irgalmatlanul levágják tejünket s mikor tejünk aláhull, azt sem kérdezhetjük, miért hull alá?* — így a feminista küzdelem előtt nő tábornokkal nem beszélt s a feminista küzdelem csiráit ott kell keresnünk, ahol ilyen, vagy ehhez hasonló beszédeket hallunk. A jó öreg Demokritos igen sok ilyen igaz anekdotát mond el; a tanulságot, melyet megállapít belőlük, túlságba viszi, akárhányszor izetílen és Ízléstelen, de hogy ezekkel az anekdotákkal igazán kóros állapotra mutat reá, azt legjobban azok a mik tudják, akik hivatásukat teljesen ismerve és betöltve érdeklődnek az iránt, hogy azok a bizonyos tudós nők, mennyire teljesitik hivatásukat. Voltak és vannak a nők közt tudósok, akik eredményekkel gazdagították és gazdagítják a tudományt, de ezeknek lelkében a nőiesség egyensúlyát, segit fenntartani az a szerénység s az a bölcs belátás, mely a tudományra való komoly törekvésnél kifejlődik a lelkekben, (Kelylatjuk.) TÜLLHEGYGYEL. FARSANG. Ez is elkerülhetetlen, mint a himlő ellen vah) beohás. Mikor az ideje itt van, akkmfélre tesznek az emberek minden bút. és bánatot és mulatnak, vagy legalább is ugy mutatják, mintha mulatnának. Hát bizony a mai drága világban kissé kesernyés vidámsággal megyünk elébe a farsangnak, de hát, mindenki azt tartja, hogy csak egyszer élünk s ennek az életnek ki kell használni az örömeit is. Aztán meg az is igaz, hogy ha már vigadunk, táncolunk, nemcsak a magunk örömeinek élünk, hanem több, mint bizonyos, hogy valamely jótékony cél érdekében ütjük össze a bokánkat es rúgunk ki a hámból. A régi. jó világban, melyet pedig annyit szeretnek idézgetni, persze minden másképpen volt. Akkor misképpen is mulattak. Akkor hét vármegyére szólt a heje-huja és ha ez végezte, kezdte a másik hét. De akkor a bor is olcsóbb volt, no meg a kenyér is. Es telt ám a pince-