Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-01-14

19011. jatntár 14. PAPAI LAPOK. 8. Városi ügyek. — A városi t'irt's/sétfiiíí.vi bizottsái; folyó hó IO-I'-H tartott ülésében a szórványosan fel­merült kanyaró megbetegedésekkel foglalkozván, a beérkezett jelentésekhez képest megáilapitot t a, bogy a kanyaró •sandfalben van • hogy esse­rint különös óvóintézkedések megtételére szükség nem forog fenn. Az óvodák, melyek • közbeeső karéosonyi és újévi ünnepekre való tekintettel különben is zárva tartattak, folyó hó 8-ánismét megnyíltak, mit bizonyára különöaan a izegé­nyebb sorsú szülök örömmel veszm-k tudomásul kik napszámban lévén elfoglalva, nincsenek azon helyzetben, bogy ovodaköteles gyermekeik fölött otthon keilölcg őrködhessenek. Tanácsülésből. A városi tanács mull öleséből kifolyólag utasította a városi gazdát, bogy a földmives iskola mellett elvonuló törvény­hatósági útszakaszt, az alispáni leiratban foglal­taknak megfelelően, tavaszra helyezze jókarba, — A vármegye alispánja értesítette a várost, hogy a pénzügyminiszter italmérési adóból való részesedés oimen, • városnak 5992 kor. 02 fillér! utalt ki • mnlt évre A tanács ezen összegnek felvételével a polgármestert hízta meg, A táros állandó válasstsaAnya a polgár­mester elnöklete alatt i. hó 11 -.'n <L n. :| órakor tartott Ütésében foglalkozott • í. bó lö-iki köz­gyűlés tárgyaival. A válaaatmány s Dapirendbe felvett összes ügyekben a pénzügyi bizottságnak javaslatát fogadta el, kivételével a hirdetmények kifüggesztéséről szóló szabályrendelet kérdésé­nek, melynek napirendről való levételét ós • jogügyi bizottsághoz leendő utasítását javasolja. A pénzügyi bizottság határozati javaslatairól legutóbb beszámoltunk mar és itt csak • városi tisztviselők, napidíjatok és rendőrség drágasági pótlékának az állandó választmányban történt tárgyalásáról emlékezünk meg. Hosszabb vitát keltett ezen fontos kérdés. A felszólalók közül HaJ/IÓCZky Béla bis, tag csak egyes tisztviselők­nek és H rendőrlegénységnek szavazza meg • drágasági pótlékot : dr. Lövy László a városnál alkalmazásban levő munkaerőt sokalja: azok száma volna leszállítandó és a megmaradt alkal­mazottak közt volna felosztandó az elbocsátot­tak javadalmazása. Qyurátz Ferenc, Hcrnuillcr Alajos és dr. Huffnvr Sándor indokolt felszóla­lásai után, akik a pénzügyi bizottság javaslatá­nak keltek védelmére, kimondta a választmány, hogy az összes városi alkalmazottakat drágasági pótlékban részesiti, melyei 1200 korona fizetésen alul 15 £ és azon télül lO'fc-hati állapított meg. Eszel az ülés ."> órakor végei ért, — Városi küxiryülc*. Holnap, hétion dél­után ;l órakor a város képviselőtestülete köz­gyűlést tart. = Uj gépek. A városi villamos mii har­madik, uj gépcsoportja felállításai éa berendezé­séi a héten megkezdték. A munkálatokai a szállító Lang és tíanz oégek szerelőinek vezetése mellett teljesitik. A TÁRSASÁGBÓL. lök közül még Dénes Ferenc, Ssalay Lajos, Her­OSeg .Józsid'. Balogh Károly és Csapó Antal érclem,-Inek dicséretet. — Klóadás után a műked­velők az egyesület helyiségéhen sikerült, tánc­mulatságot rendeztek, ahol lelkes hangulat bau járták a táncot reggelig, a kis birónéval az éiükün. 8 A Katit, kiír folyó évi január bó L4-én tútleral egybeköt ritt tea-estélyt rendez. Az estélv kezdet,, s órakor, Belépti dij izeméryenkint 50 fii., három személyre 1 kor. 20 hl. * Kaszinói táncestély. A Kaszinó f. |yó hó 27-én házias táueestélyt tart helyiségeiben a kaszinó tagjai és azok CSsiádai > vendégei sza­mára. Ze lij szemétyenktnl I K 20fii. * Színházi előadás. \ pápai fodrász és borbélysegédek február hó ll-én a városi szín­házban színi előadást rendeznek, mely alkalom­mal Bntkay László „Felhő Klári- citnü népszin­müvét fogják előadni a műkedvelők. A színielőadás tiszta jövedelmének felél a papai szegénvek ja­kára szánták, a másik feléből pedig balt rendes­tek. amelynek- tiszta jövedelmét a póttartalékosok •salad ja inak felsegélyesésére, esetleg más jótékony élra fordítják, A darab betanítása körül, amint •rtesülünk. I'ollatsek Frigyes kollegánk buzgólko­hk. Az előadásra fölhívjuk közönségünk tig\ elmét. * A KSetÓgyár bálja. A farsangi naptár alán nem is volna teljes a szövőgyár bálja nél­cül Ulyan ez, mint a kalendárium négyévszaka — elmaradhatatlan. !),• bogy ez a bál nemcsak irró] nevez.et.s, hogy a farsangi naptárbólelma­•adhatatlan, hanem UTÓI is. hogy a sikere ki­narailhatlan. azt tudja minden rendű és rángd fCibíl , katona es mas egyenruhás, egyenetlen és tgyetlen ruhás ember. Éppen azért, hogy senki d ne maradjon erről a bálról, kihirdetjük ezennel ünnepélyesen, hogj a szövőgyár háljál január ÍO-án fogják megtartani a jó, öreg „Griff" nagy­érmébeu. A meghívókat már szétküldtek, aki lem kapott tévedésből és igényt tart rá, tör­üljön a rendesőséghez, amely készségesen szol­álatára áll mindenkinek. * A papai r. k. felsővárosi alvásékor folyó éi 21-én a keresztény munkásegyesület helyisé­ében zártkörű táncmulatságot rendez. Személy­•gy .|() kr., család jegy I.'t személyre 1 t'rt. Kez­ete fél ,s é.rakur. Az estély jövedelme a könyvtár ivára fordittatik, A papai kath. legényegylet i. évi ibraár hó 1-én tombolával egybeköti táno­lulatságot rendez, melyre a meghívók legköze­bb leesnek ssétküldve. S Házi-estély. A Jókai-köz ma vasámaj este hat órakor saját helyiségében estélvt tar a következő műsorra] : 1. Figaro lakodalmánál nyitánya Mozarttól, zongorán előadja: Popovici <kása, 2. N*<">k művészi ábrázolásukban. Irta (elolvassa Losoncsj Jenő. •'{. Dal a kis herceg' nőről. A kis kadet. Farkas Imrétől; szavalja dal am b Laura, 4» A holló legendája Bob herceg' béil. Magyar népdalok, énekli: Weiss Hermanne Kis József Bongorakisérete mellett, S Az Izraelita nőegylet nagyban készülődi! a f. évi február héj ,*J. és 4-én tartandó nagysza' básix müvéss-estélyére, melynek műsora rendkivü érdekes pontokból fog állani. Az estély rendező­ségének már eddig i> sikerült töUi kiváló mű­vészt közreműködésre megnyerni. A többi közöti előadnak egy kedves kis vígjátékot ós egy tün­dórregét, amelyekben műkedvelőink színe-java t'og részt venni. A művéssestélyt a szinházban fogják megtartani A közönség körében mái eddig is tapasztalható nagy érdeklődésből, az estélynek nagy siker! jósolhatunk, amit termé­szetesnek is találunk közönségünknél, amikor jó­tékony cél támogatásáról vau szó. § A keresztén] munkásegyesület,mini mái előző számunkban is jeleztük, szombaton, folyó hó ti-áu a városi színházban telt ház előtt meg­ismételte a „Piros bugyelláris" előadását, mely­nek első előadásáról, színházi referensünk távol­léte folytán bővebben meg nem emlékeshettünk. Most kipótoljuk. A lelkes műkedvelői gárda azonban ezúttal valóban a hétköznapin felül álló előadást produkált. A darab sikerét természete­sen a főszereplő birémé (Tóth Gizella játéka mozdította elő leginkább. Annyi természetesség­gel és színpadra termettséggel alakította szere­pét, hogy hivatásos szinózznőtöl sem várhattunk volna jobbat. Nagyban hozzájárult az alakítás sikeréhez kitűnő hangja is es énekszámaival a kö­zönséget teljesen elragadta, amely szűnni nem akaró tapsban fejezte ki a kis művésznő iránti elismerését. Különösen meleg érzéssel énekelte el a „Daru madár útra készül" Című népdalt, melynek hallat tára a nézők közül nem egynek tolult köny a szentébe. —• De nagyon sikerült ala­kítást mutatott, be a bíró (Wohlmutb Lajos is, nemkülönben Csillag őrmester szerepében Szőke Lajos . A mellékszereplők közül meg kell emlé­keznünk első sorban a kis Misi postásról Leb* hardt Gizuska), ki rövid szerepét igen kétívesen adta elő. Tót Julis, mint, cigányasszony, szintén ügyesen mozgott a színpadon. —• A tértiszerep­ami tudvalevőleg annyit jelent magyarul: Cicero művei. Az illető hölgy nagy csodálkozással mondja: „Meg kell vallanom, hogy én, aki annyit, de azt kérdezte tőle: „Asszonyom, ki neveli az ön gyermekeit?" — Egy politizáló hölgynek még nagyobb nyíltsággal mondta: „Nem szeretem. annyit olvastam, sohasem tudtam, hogy a kitűnő I ha az asszonyok annyira beleártják magukat a a maga zengze­Cicero operalibrettó kai is irt tes prózai nyelvén." A tudós komoron, mikor úrnője egy könyv­vel a könyvkötőhöz küldte, a legkomolyabban kérdezte: „Hogyan parancsolja a kötést asszo­nyom, fölio, quart, octav vagy duodez alakban köttessem he ?" Egy nő, aki avval tetszelgett, hogy elméje megérett az úgynevezett atheista tanokra, lel­kesülten kiáltott fel: „Istenemre mondom, nem ismerek Istent !" Nagyon elcsépelt, már az az anekdota,! mely szerint egy tudós hölgy De capot tartotta a legkiválóbb zeneszerzőnek mert a hangver­seny termekben csaknem minden szám után „Da capo" kiáltások hangzottak tel. Még tábornok korában Napoleon is beszélt egyszer korának egyik hires Írónőjével, akinek bire azonban összehasonlithatlanul nagyobb volt, mint munkáinak értéke. Az irónö annyit beszólt a francia állani szervezetéről, hogy Napoleon szóhoz sem juthatott. Végre, mikor egy pillana­tig mégis beszélhetett, nem minden célzás nélkül politikába!" A hölgy sértődötten válaszolta : „De tábornok, olyan államban élünk, Ind irgalmat­lanul levágják tejünket s mikor tejünk aláhull, azt sem kérdezhetjük, miért hull alá?* — így a feminista küzdelem előtt nő tábornokkal nem beszélt s a feminista küzdelem csiráit ott kell keresnünk, ahol ilyen, vagy ehhez hasonló be­szédeket hallunk. A jó öreg Demokritos igen sok ilyen igaz anekdotát mond el; a tanulságot, melyet meg­állapít belőlük, túlságba viszi, akárhányszor izet­ílen és Ízléstelen, de hogy ezekkel az anekdo­tákkal igazán kóros állapotra mutat reá, azt legjobban azok a mik tudják, akik hivatásukat teljesen ismerve és betöltve érdeklődnek az iránt, hogy azok a bizonyos tudós nők, mennyire tel­jesitik hivatásukat. Voltak és vannak a nők közt tudósok, akik eredményekkel gazdagították és gazdagítják a tudományt, de ezeknek lelkében a nőiesség egyensúlyát, segit fenntartani az a sze­rénység s az a bölcs belátás, mely a tudományra való komoly törekvésnél kifejlődik a lelkekben, (Kelylatjuk.) TÜLLHEGYGYEL. FARSANG. Ez is elkerülhetetlen, mint a himlő ellen vah) beohás. Mikor az ideje itt van, akkm­félre tesznek az emberek minden bút. és bánatot és mulatnak, vagy legalább is ugy mutatják, mintha mulatnának. Hát bizony a mai drága világban kissé kesernyés vidámsággal megyünk elébe a far­sangnak, de hát, mindenki azt tartja, hogy csak egyszer élünk s ennek az életnek ki kell hasz­nálni az örömeit is. Aztán meg az is igaz, hogy ha már viga­dunk, táncolunk, nemcsak a magunk örömeinek élünk, hanem több, mint bizonyos, hogy vala­mely jótékony cél érdekében ütjük össze a bokánkat es rúgunk ki a hámból. A régi. jó világban, melyet pedig annyit szeretnek idézgetni, persze minden másképpen volt. Akkor misképpen is mulattak. Akkor hét vármegyére szólt a heje-huja és ha ez végezte, kezdte a másik hét. De akkor a bor is olcsóbb volt, no meg a kenyér is. Es telt ám a pince-

Next

/
Thumbnails
Contents