Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-01-07

Vissza is tér a kivándorlók 7<i—ÍHIV éa csak mintegy 10—90%-RA lehel teni azokat, akik végleg künn maradnak. A kivándorlás oka az, hogy nálun a földművelő nép, a népesség szapon dása, a terhek emelkedése mellett, a kell tisztességes megélhetési módol nem t; láljameg. Akármily szorgalommal dolgos zék is. vagyoni szerezni, miből jövőjét családját biztosítsa, nom képes, mert földműves munkás 4<HI koronánál éven kint többel keresni a legnagyobb BZOI galommal sc 111< i s ebből nemosak i jövőre nem takaríthat meg semmit, ha nem ezen kereset a megfelelő megélhe t»''si viszonyokat sem biztosítja részére Külőnbeu is nálunk a földműves munkái \\7. óv legnagyobb részében munkához keresethez nein juthat. A kivándorlás célja tehát egyedit ós kizárólag a pénz és vagyonszerzés vágy. Hogy ezért mennek ki és bogj «•('•Ijtikat a legnagyobb részben elérik Fényesen igazoljak azon tekintélyes ősz szegek, melyeket a kivándorlók hazu küldenek. így például 1908. «Alien Vesz prém vármegye területére IÖ311 pénzét küldemény )!».•_':; 1 kor. 48ftL összeg ben érkezett Amerikából a postákon és ezen Ősszegből a pápai járás területére 1.394,468 kor. 08 fillér esett. Ez pedig csak a] K>8táu érkezett pénz küldemény kitüntetése s núies benne, t mit az Amerikából hazatérők magukkal h> íznak. Ennyit nálunk a földműves munkás bármi munkával és bárminő szorgalom­mal dolgozzék is. nem képes keresni. A kivándorlottak legnagyobb része 3—5 évi künnléiel után, midőn már annyit keresett, hogy itthon levő tartozásait kifizeti és egy kis forgó tőkéje i- marad, haza Jim. Igen sok esetben azonbanpái évi itthonlétel után ugyancsak vagyon­szerzés céljából visszamegy. A kiván­dorlás ezen a vidéken egyébként is mái oly általánossá vált, hogy az Amerikába való menést csak Ugy tekintik, mint Nő; (gyilkos szempillantással mérve a tér­tit:) 11.- lelkem, miért . . . miért mondod ezt: Ferike; Mert látod édes mamnska, trénki mamája sohasem utazott cl. Aztán ugy Méreti a/.i n osnnya Ii'-ukct . . . Mimiig mindig csokobs . . . Olyan nép kis ingecskét varrt neki . . . ügy-* te is osmálw nekem f . « . I gy-e megígér.-d "r : . . i Szünet i. Férfi: Nekem mennem kell, én ezt nem állom ki M'kú . . . l'á. édes Ferikém, p4l Apa mindjárt jö, boa neked szép kis lovacska! . . . Pa ..." Ferike : Apuska, tputka ! Férfi: Mit akarsz gyermekem? Ferike! Gyere ide édes apnskat... Irénke papája, na elmegy, mindig megcsókolja [renkt mamáját . . . Csókold incg la is! (öasaecsapji ke/.eeskeit . Férti: I>e én nem megyek cl é.lcs gyer­nekem. Hii mindjén jí>\<">k. csak lovaoskát bonok . . . Ferike : Az mindegy apuska. csak csókold mag. Irénke papája sem akkor csókolja meg i Mik ka elmegy. Ha hozzájuk megyek, niiiidig megcsókolja . . . Férti : Ferike most nem moml igazat . . . Ferike: I>e igen. Ha cl negyek, azt kér­•cv.i. hol az én mániám. Kn nninlig azt mondom, korábban a szomszéd városba való be­rándulást. Sziilű gyermekét, feleség férjét, ha ez szükségesnek mutatkozik. !>uz­ditja a kimenésre. Oda künn aztán ;i legnehezebb, lesiet és lelket öléi mun­kával foglalkoznak, kucorognak és taka­r^ D rékosan élnek, hogy haza minél többet kttldhessenek. Azok maradnak végkép kinin leginkább, kik szerezni ott sem tudnak. így tehát a nemzeti vagyon gyara­pítása céljából a kivándorlás károsnak nem mondható, sőt az határozottan előnyösnek mutatkozik, mit kétségtelenül igazol az ia hogy az Amerikából bejövő pénz folytán az ingatlan ara rohamosan emelkedik B amíg azelőtt I magyarhold szántóföld értéke 40—100 l'n volt, most annak érté-ke 300—700 koronára emel­kedett tél és a (akóházak is igen drágák lettek. lo-az ugyan, hogy a kivándorlás által a rendelkezésre állott napszám munka kevesbedik a ez kár különösen a kisebb gazdákra, közép birtokosokra nézve, meri ezek jövedelmükkel arány-1 hau nem :íll>> nagyobb napszámot kény­telenek űzetni és így ;i gazdálkodás többe kerül, kevesebb tiszta hasznot huz. de az itthon maradt mezei mun­kásokra nézve meg előuy az. hogy ke­resettebbekké válván, napszámok s igy jö\eiieiinük emelkedik. Legnagyobb veszteség a kivándor­lással a véderő! éri, mert a kivándor­lottak 7<»—:sii'v-a hadköteles sorban állj s bár visszatérnek később, de ezek közül sok. testi törődöttségénél fogva, hadi szol­gálatra már alkalmatlanná válik. líilúk Lajos. | Városi ügyek. Képi ixluiciiili ti tagok rálaaztáaa. Ez< n érdekesnek igérkeaŐ választást, melyre már betek i'it.i készülnek az emberek a városban, megfelelő kapuéit^ ás és kort e>kei lés mellett, vali )sai Ilii leg e no Ji'-eii tartják meg. Ugyanis a várnai tanács a héten olyan értelemben tett előtérj esetést a] vármegye alispánjának, hogy s választás határ-1 idejét január hó 22-ik napiára tűzze ki. elutazott, és ó mindig megc sókolja [renket mamáját. Férfi: No gyermekem, te sem mégy tiib­bet Irénkéhen! ••!). Nő; imagához öleli). Drága gyermekem, édes kis angyalom! Mocsáss meg nekem! Ferike: Ne sirj édes mainuska. mert én is •farok ! . . . II. Férfi: Kérni jöttem asszonyom, egyszer­smind élni kiváltok a \ iszoiitszolgálatIal. Nö: Tessék. Férfi: Hol a gyermekem 1 Nö : Frre tessék ! Férti: Köszönöm, (belépnek). Ferike: Apu-ka. édes apu-ka! Férti: < iy érmekéin ! i ölébe veszi. Ferike: Tudtam, ho gy eljösa apuska. hogy nem lógsz sokáig maradni, mégis oly soká jöttél ! Férti: I>c itt vagyok, agy-eí Ferike: (hirtelen). Engedj cl aptiska. en­gedj a]! Férfi: megütődve leteszi. Ili bajod gyer­mekem y Ferike : Vesd le • kabát od apuska. (• kabátját húzza . VifOtl kiiztrj ülés. Folyó hé 15-én »I. u. ;l Órakor városi közgyűlés lesz. A tárgysorozat a következő: Szabályrendelet a hirdetmények kifüggesztéséről. A világítási bizottság javaslata, hogy a fűtőanyagot a valós a s;iját fogatával szállítsa a villamtelepre. Bporg Elek városi rendőrnek nyugdíjazási kilelnie. A városi tiszt­viselők egyrészéiiek. a napidijasoknak és B rend­Őrségnek kérelme drága sági pótlék iránt. Az iar. nőegylet s városi satuháanak dúmentes a:engedését keri a február hó ;j-ik és 4-ik Halt­jain tartandó műkedvelői előadásokra. A \ill.iintclijirid. Városi villam< - müvünk harmadik uj gépcsoportjának összes alkatrészei már megjöttek. A Lang-íéle gépgyárnak szere­lnie e beten érkezik meg. mikor is a gőzgépnek lélállitáaát munkába veszik. — Cliutcl Vilmos, a tóvárosi villamosművek művezető-mérnöke, miut felkéri egyik szakértő, a héten tudatta polgár­mesterünkkel, hogy t. hó l'd-eti akadályozva lesz. hogy közreműködjék • városi vülsmosmű* iik végleges átvételénél. Ennek követkeatében i polgármester az átvétel idejét lebruár bo első tápjára halasztotta el, miről az érdekelt építő­légeket és a szakértőket értesítette. Elhalasztott helyszíni tárgyalás, A \ár­oegye alispánja értesítette a héten a várost, logv B bai akkaszarny a építési ügyében I. bo l5-re kitűzött vegyes bizottsági tárgyalást, a •árosnak indokolt előterjesztésére, elhalasztottal A rágéMd berendezésének tervel. Kegy­•zerü es nagyszabású terveket és költségvetéseket iüidött a beten a városhoz a Nicholson gépgyár észvénytársaság Budapestről, • Pápán feláUi­iiii'in vágóhíd építéséi és berendezését illetőleg. V cég koronában irányozza elő a költsé­geket, melyekből 12 ezer koronát enged le HZ isetre, ba az építéssel is megbízat ik. Kzeii ösz­zegben beiit'oglaltatik a vágóhídnak felépítési, izembchelyezési és átadá.si költsége is. a \ ágó­lidhoz vezető ut készítése költségének kivétő* ével. Sőt a tervezésért sem számit tél költséget i cég, amennyiben • kivitellel a város öt bízza lieg, ellenkező esetben CZell <• i111.• 11 ;tz apin.ati tsszeg 2"tíJÍ-ának megtérítését kéri. Bitekintve ittol. hogy a költségvetési összeg bizony tekint­élyes summát képvisel cs nagyon is megfonto­andó, hogy a város ilyen költséges vállalatba nőst belefoghat-e: jelen alkalommal riiaV is a ervezési költségek eilen saólalnnk fel, amennyi­tea a múlt ev tavaszán, e kérdésben tartott lokészito bizottsági értekezleten, a jelenvolt, ainisztori kiküldött kijelentette, hogy • terveket • gyár dijmeiiieseu készíti el a városnak. Mint miijük, polgármesterünk ez irányban szintén A á>t emel es megteszi kifogását a gyárnál. Férfi: (nevetve). Udvarias vagy kis Öcsém, z apádra Ütöttél. Szabad ? No; Tessék. Férfi: No naost jól van 'f Ferike: Most gyere ide apuska. ide űlj le, i mainuska is . . . Nő: Már itt is vagyok 1 Ferike : Ks most nem megy el az apuska, ig\-e Dem? ... Itt maradsz apuska. ugy-e? Nö; Apuska itt marad lelkem! ... Estélig tt kell maradnia, nem engedem átmenni a gyér­nek kedvéért. Férfi: No persze . . . természetesen . . . tt maradok fal i alá jár), Kj. ej Farikém, te nár nem is szereted apát. Ferike; |>e szeretem, ihozzálát). Nézd, egy •Barátiak . . . Férfi : Azért hoztam én is Ferikének lovat, zép fehér lovait Ferike: Nem kell! Férfi: Nem-e 1 . . . Bi tőg ülni a Ferike, negveii az ostorral, igy ni! | Nyelvével csattog i. Fenke; lirva Na menj al apuska. ne menj .1! isin. Férfi: Te kis csaosi, U! Ferike : Tovább sir. Férfi: ingerülten F.zt nálam sohasem tette, vérem asszonyom hivassa a dadát.

Next

/
Thumbnails
Contents