Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-02-05

• • g j • 1 • Ii í k in Inden v a I á r n a | SzerkeszUség .lökai-utrs ««». salán. Kiadóhivatal: GMékeig iivtila papi-kereskedése, K."-t Telefon-szám : 41. Legyen béke. A választása harc utójátékaként,ugj látszik, városunk társadalmi élete is élén van állítva. Mi abban reménykedtünk hogy elmúlván a választás, városunl közélete ismét a rendes kerékvágásb; zökken és békés együttérzéssel dolgo ziink tovább városunk jólétén ós előre haladásán. Mi azt reméltük, bogy a választás küzdelem, bármily eredménynyel is vég ződjék az. nem [oix bontó hatással lenn társadalmi életünkre s hogyha a poli kai harcban városunk polgárai ellenfelek ként is állottak szemben egymással. d< ellenségekké nem váltak. Hiszen, (bitesszük, hogy mindké részről a meggyőződés volt a vezóreh az állásfoglalásra nézve és ezt a meg győződésl mindkét fél.respektálni tar tozik és tartozott. Ebből pedig az kő vetkezik, hogy amilyen mértékben t legyőzött léi köteles belenyugodni aj eredménybe, épp' oly kötelessége a győ zőnek békejobbot nyújtani éskezet fogvi egymás támogatásával a közérdek javán közremunkálni. Azt hisszük, városunk egész polgár ságának óhaját és akaratát tolmácsoljuk T1HCÄ» Ugy elváltam kedves rózsám... Ugy elváltam kedves rózsám fő/ed /(irt serrj hallok sohasem felőled, éjjel-nappal téged siraíga.'lak S azt sem tudom, kit csókol az ajkad. Vándor madár bús hivt hozoii nékem, Jizt mondta, hogy elfeledtél régen. Jvfert arrjig érj itthon siraigat/a^, jYekcd addig mást csókot az ajkad. Jíe játsz kis lány a szivemmel többé JYem tarthat ez nálunk igy örökké Jíem tehetsz te soha az én párom, €n a világ rögös útját járom. Molnár Kálmán. Az utolsó baba. — A ..flip ni L»pok* eredeti tár. áj a. |it

;

, Almássy Gyula. Annuska aa ektő bál után vett i nagyon komoly arccal ült • nyitott abnáríom előtt Előtt* veit i nagy atüáda, amelyikben a robogó vonat Felelős szerkesztő: KÖRMENDY BÉLA. ' amidőn kívánjuk, Rogy béke legyei minden vonalon. A torzsalkodásoknak ellenségeskedéseknek immár nem lehe helye egyik oldalon sem. A bevégzet tények előtt mindenkinek meg kell ha jolni és még a látszatát sem szabad kel teni egyik részről sem. mintha hárinil; csekély keserűség is volna a lelkekben Nem szabad és nem lehet, mer akinek városunk erdeke a szivén fek szik. annak nn'-e,- a netalán szenvedet személyes sérelmekéi is el kell felejtenie annak el kell fojtania a lelkében min den boszut, vagy megtorlást, de méj azoknak a gondolatát is. Sajnos azonban ugy halljuk, hogj olyan irányú agitáció folyik városunk Kan. amelynek célja a volt politikai el lenfelek boykottálása. Bármelyik pár részérő] is cselekszik ezt. bizonyára ne nies érzésre nem vall. Helytelenítjükó< elítéljük bármelyik oldalról is történtel légyen ilyen irányú.jtfiűZgalmak. Hallottuk, hogy körökből, egyletek hö| való kilépéseket emlegetnek, iparú soknak és kereskedőknek boykottálásári agitálnak, sőt már mint megtörtén tényt is hoztak tudomásunkra, bőgj néhány kereskedői és iparost, régi i uók-mókját viszi el holnap a fehérfalt zárdába. Az öregalmáriomból abba kellett volm rakosgatni a caipkés fehérneműit, az egyszeri zárdai ruhákat s belelopni az api kSnyveaanek' fényéből elcseni francia regényeket. De Annus, kának oem ment a munka. A tegnapi mámoroi ij szak ára gondol! méi;-. a fényes báltermekre Fehér karjait kitárts göndör fejecskéje köré, álmosan kinyújtózkodott, Ajka remegett az elsőmánor emlékeitől » amint a nagy leányság legelat Urnával belebámult a délutáni szürkeségbe: gonlolataí mesaze kalandoztak. A szürkeségben a fehérfaln kolostort látta, a jókedvű lányokat i i komoly aárdafőnöknőt A jóságos fejedelemizazony, mintha szeliil haraggal nézett vohis rá. Annuska lehunyta szemeit. Hohó szivecskéjében igy érezte, hogy "ein tudja többé a régi szeidséggel hallgatni a fejedelemaaszony komoly méseit. nem tud a ivei könnyelműséggel déajkodni a lányokkal • a diákokat nein nézi öbbé szembe kisleányos bátoraággal. Az ózdi ahnáriomob bolyán, mintha óriási mgyogó tükrök lennének. Lehunyt szem.-in keisztül Dgy látta, hogy a f.'-nyes báltereinben rakkos fiatalemberek rajongják körül és szé.lülen esik a táncosa karjaiba. A tánensának na;v.m tüzes v..lt a szeme s Annuska lenézte a Klőli/.etések és hirdetési .lijak u lap kia.b'iliivatalálioz küldendők. lap ára: agéSS SVTS ÍJ kor., félévív ti k.. asgyeáév-s '•'> k. Bsjyes szám ára 30 lillér. megszokott vevők és megrendelők hagytak ott. estik azért, mert más pártállásuk Volt, mint nekik. Hová fog ez vezetni és mi lesz ennek eredménye? A bomlás, városunk békés fejlődésének teljes megrontása, az együttérzés, egyUttmunkálkodásnak végleges rneglazulása, amelyet csak a közérdek és városunk fog megsinyleni. Mi. akik a leghevesebb harcot folytattuk a küzdelem közepette, annak befejeztével kijelentettük, hogy most már békét akarunk városunk jól felfogott érdekében. Kijelentettük, hogy nem harcolunk tovább, hanem közre akarunk működni és segélyére, támoeatására akarunk lenni mindazoknak, akik városunk békés fejlődésének munkájában egyesülve, a közeélt szolgálni akarják. Knie kijelentésünket fenntartjuk most is és hirdetjük ezentúl i- igaz lelkünkből. Kérve-kéijük p<tlgártársaínkat, 1 'ármelyik párton voltak is. bogy kövessenek bennünket eine, városunk javára vezető utunkban. Ne vigyék bele a politikaivillongást és harcit a társadalmi életbe i^. Vessék ki lelkűkből a bo>zuf.il mellett bámészkodó diákgyerekeket, amiül a | fekete bsjUSSOS száj BAOSJOgBÍ kezdett éa ZZt mondta), bogy Annuska a legszebb [ány .< bálteremben. Az asztal közepén rózsák virítottak! a táncosa tűzte bnCSttzáskOT a hajába. Ilullottalv ni.ir B levelei, de Annuska r.'i/.saszinii fátyolos izemét! keresztül nem látta a hervadó leveleket Diadalmas pompájukban mosolyogni látta a rózsákat Fejecskéje álmokkal voll tele s útig a nagy atiláda komoran ásitott felé kitárt födelével, bohó lelketlen a szét hányt zárdai ruhák között mosolygó szomorúsággal bncsnzott .1 kisleányos emlékektől. • Kinézett aa ablakon. Az akácfák ahnt hangosodni kezdett az utca. A tftrü lombok nevetgélő párokat takartak el. Annuska nagyon szomorúan gondolt a holnapi utazásra. A vonat messzire robog el véle az aká.tás tttaktéil s tiz hónapon keresztül a komoly aárdafálak között .sak gondolnia lehet a táncosára, akinek jóformán még a nevét se tudja. De azért hitte rendűiét lenül, hogy a fek'te bajUSZOS fiatal ember beatül majd fekete ruhában a papához s megkéri i kezét A papa nagyon komolyan