Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-12-03
II *• g j .• i c ii j k in indes v H 11 r II H p. SierkesitoséR : .lúkai-uVu 1«. »z.im. Kiadóhivatal: Goldberg Üyuim paptrJtsreakMlftM, •!.'•» rürdeteaekst egyeuAg uerint felrea« • kiadóhivatal. A párbaj ellen. A társadalmi élei sok félszegsége között a párbaj foglalja el a legfőbb helyet. Úgyszólván reá van erőszakolva a társadalomra, amely hiúba küzd ellene. Amikor sgy-egy végzetes párviadal után a szemben álló felek közül valamelyik holtan marad a küzdőtéren, akkui- felzúdul az egész társadalom, akkor a hírlapok erős kirohanást intéznek a középkorból reánk maradt barbár szokás ellen és aztán marad minden a régiben. Alii;'akad néhány bátor ember, aki a becsületbeli ügyének elintézését ne a kardra, vagy pisztolyra hízza, hanem a törvényre támaszkodva keresse az elégtételt. Az ilyeneket aztán rendszerint éppen a társadalom itéli el és megvetésével sújtja, sut nem egyszer kiközösíti egészen a társaságból. Az ilyen embert gyávának, semmirevalónak tartják, rosszabbnak a tolvajnál, a zsebmetszőnél, bármily tisztességes, l>ees,iiletcs és munkás tagja legyen egyébként a társadalomnak. Minden rípők, minden léhütőj a társadalomnak minden benyéje, aki soha Bemmiben sem voll hasznára annak, 'le a párbajozásban rekkordokal éri el. jogosítva van a tisztességes, becsületes embert szembe köpni, meggyalázni, esak azért, mert nem állott a fegyver elé. hogy azzal reperálja meg a beosUletét, melyet különben se érhetett folt azért, hogy néhány lézengő fráter azt bepiszkolni akarta. Nem mondjuk, hogy nincsenek koFelelős «/Itrkesstő: KÖRMENDY BELA A moly, igen komoly esetek, amidőn csak fegyverrel a kézben lehet leszámolni, le ez sem tehet mindig igazságos, mert éppen az eshetik el, aki vérig, lelke mélyéig meg van bántva, tehát itt sem tarthatjuk a párbajt jogosnak. Mit mondjunk hitt akkor, oidőu minden aprócseprő ügyek, tyukszemtiprások és más i'féle neVetséges kérdések szólítják az embert a fegyver elé, hogy az életével feleljen — semmiért. Pedig ez igy van. 8 tudunk rá esetet, hogy amiért valaki egy krakélernek a nevét kissé hangosabban merté kiejteni egy másik kérdezősködésére, u krakéler provokálta a különben semmit sem vétő férfit. Megverekedtek és a szegény embernek belelőtt a krakéler a jobb karjába, mt lyet le kellett vágni. Azt a jobbját, melylyelcsaládját fenntartotta, kenyéréi kereste. Ilyen igazságokat szolgáltai a párbaj. Nem tudjuk tehát eléggé dicsérni és magasztalni az „Országos Párbajellenes Szövetség" megalakulását, mely szövetség gátal akar vetni ennek az őrült, elfajult ós igazságtalan társadalmi előítéletes szokásnak es kiakarja kttszöbölni azt egészen a józan társadalomból. A nemes intencióju szövetség megküldte lapunknak is a közönséghezSZÓló felhívását, melyei itt közlünk egész terjedelmében s megjegyezzük, hogy a szövetség igazgató tanácsában az ország legnagyobb férftai foglalnak helyet, nevük fényével adván súlyt a szövetség intencióinak. SSSsetéSSk .'•» liinl.'téMi dijuk ii lap ki.nl.'.liiv.-it.'ilülioz .. iii.i.'inir.k. p ára: .•^.'•<z Ort, 13 kor. i.'-iévre 'I k . negyedem :;«*J E£g3 >'s szám ára 80 tilléf. Az igazgató tanácsban a többek közt Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, gróf 'sáky Albin, Ivánka Oszkár, dr. Kenedi iéza, Rákosi Jenő, Vámbéry Armin. Eloitsy Pál stb. nevével találkozunk. A izövetség irodája Budapesten V.. Dorottya-utca • ». szám alatt van. A felhívás, melyet olvasóinknak nély figyelmébe ajánlunk, igy szól: -Magyarország művelt társadalmához! A párviadalok előítéletének fokozatos leküzléte végett szólítjuk sorompók k>'</.-- Msgyaror<zág müveit társadalmát! A harc Európa-szerte csaknem mindenütt olyik már konoknak eme legnagyobb előítélete •lleu. Magyarország • küzdők torából legkeréflbbé maradhal el, mivel éppen basánk áldott földje az. ahol legtöbb könynyel öntözött vérrírágot termeit a letüni századok eme vésaes lagyománya, Szövetséget alkotunk tehát, hogy ellene mi Is fölvegyük s küzdelmet. Jól tudjuk, hogv a párviadalok nagy előítélete egyszerre nem fog rohamunknak tágítani; de tudjuk azt is. hogy i müveit és emberséges lelkek kitartó együttes küzdelmének s,,káig ellene állani nem lesz képes. Meghívunk tehát szövetségünkbe mindenkit] iki ezt a hazatia- és nemes küzdelmet föl akarja vállalni. Meghívjuk Magyarország müveit, lovagias férfiéit, akiknek vállán a felelősség sólya nyugszik. Meghívjak Magyarország művelt hölgyeit is, hogy gyöngéd ke/ükkel a multak véres hagyóíiánvait a nemzet homlokáról letörölni segítsék. Meghívjuk az ifjúságot is. hogy hazánk övsndöje szamára küzdelmünkből terméken] litet merítsen. Sz,, vet légünket e végből nemzeti alapokra eletettük s más országok példáját nem utánozuk. (.ehetetlent nem akarunk s a lelkiismereteién e?6t venni nem szándékunk. Tagjainkat csak