Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-09-17

miért kell ily járványon időszakban már inficiált tartományokból jövő ui sokai és podgyászt szemmel tartani szigorúan ellenőrizni. Ha sikerül ; első kolera eseteket konstatálni, akki nem nehéz a baji már keletkezéséi* elnyomni. De ahol a közigazgatás rost és hanyag, ahol elmulasztják a le; szigorúbb óvszabályokal végrehajtan ott a kolera gyorsan fog elterjedni < oly gócpont létesül, ahonnan a betegéé Bugárszertien mindenfelé elterjed. Újból bebizonyítva látjuk ezt I 'orosi országban és Galíciában. Annak dacán hogy a most hazatérő tutajosok a kolert egyidejűleg valami 16 helységbe cipe ték he. a kitűnő poros/ adminisztrácú nak máris sikertilt a betegséget megfi kezni és biztoaru lehet venni, bog néhány nap ninlva a szórványosan le lépő betegséget sikerül elnyomni. (BefejesS kdttenttaj kivetkezik.i Veszprém vármeíiye aepottatasi állapols Pap Sándor vármegyénk kir. tanfelügyelő] elentését a népoktatás állapotáról a/, alaiiliiak an teljesítette elő, atne'.yel égést terjedelmébe tfiué leszünk. Az l'.'o."). .-vi 1 , va^yi» január júniusi félév elentésemel van ssereneeén a vallás -'s kosok tatás igv i in. kir. iini.iszienuin ügykörét ilic i.g i Lövel későkben előadni. A Bépoktatáaügyi közigazgatás elég jó rend "•a l'olvt. l'Vgveiini eljárásnak szükségessége köz egi közeg vagy tanitó vagy esetleg alkotmány Ihmes könyveket és taneeikősöket bonoeítá iekok llcn lein fordult el<í. Egyes kniikiit jelenségek, törvénymossanatoi i. javaslatok tek intetében ez slkalommal a követ' esőket említem fel: Az ntőled két tanév, vegyit z l'.Mi.'l I es az l'.MII .*i. tanévek óta, vngy amiéila népoktatáaögyi statisztikai munkálatok a kir. mfelügyelóeég ügyköréből kivétettek — az orsz. tatis/okai bíva'.ai »ein kőzöl Ii-ti ntiílagosan a/ da tokát, mivel énekkel máig sem készült el, u ir. tanfelügyelőtégnek nincsen módjában a tanéi i'iKt minden iskolájába, a tényleg bejáré tanuik s/ainár.ii általános adatasert] tndomáat isoniiai .la > asolnaiu teliat, bogy nem esak a tanBtelesrk, hasem a tényleg iskolába járó tanulók '.ánilalják a hivatalnokokat,mindeniket vesszővel dl eh alasztani. Tudom! Az arany vesszők egyet keringőztekéa félre ictitek. Helyükbe arany pontok röppentek eli>. — A pontot meg az irat végére tesszük, hol nagyobb IZÜnetei keli tartani és a hallgam felnézni. Ott is [.unt van. Min.len hnSSIshb sz után pontot kell tenni, hogy a titkár mikor vásni fogja, Bég na fulladjon a nyáltól. . . . aslp.l sehol eam kell pont. l'jl>ói előröppennek a treaaaők Ossiekeve* dnek a pontokkal, forognak es Parekladin ;esz tábor pontoavesszöt és kettőspontot lát... Éneket i» ismerem — gondola magában. Ahol •vés agV Vess/o és sok egy pont, oda pontosvessző II... No és a kettős pont' A kettős portol a „bari ztak*. „Ítéltek* szavak után kell tenni. A pontosvesszők és a kettőspontok kialudk. A kérdőjelekre került a sor. Baak slőugrota fellegekből es elkezdek kánként járni . . . Milven nagy dolog: kérdőjel. Legyen belől*' •r. mindegyiknek találok helyet, Vi.kor haszIjuk. mikor kérdési intézünk, vagy tegyük fel irat felől akarnak tájékozódni. Mne leit •ditva ennek es ennek u pénzta'-i "íartóványa? gy: Nem tart ja a raadőri hatótag megfeielok nevezett Jovnuovnét stb. ;i száma is, iskola, korosztály, anyanyelv és vullá j. szerint legkésőbb november lű-éig köziemlő a kit tanfelügvelőséggel. Az iskola mulasztási pénzbüntetések nen ' |járnak a kivánt eredménvnyel, ezek ugyanis a; 1 1868. évi 38. t.-c. 4. §-ában rendelt dij tételek né " kisebb díjtételekben, mint az óvodai mulasztásuk Z aál 2U— 4U — GO— 80 fillér— 1 kormát nem Ii/., t hétnek az iskolamiilasztók szülei, kik jobbára mint j ja szegény iieposztalvhól kerülnek ki. azért, hogv ha a nagy díjtételek liehajtliatlaiiság folytán töröli tatnak, a törvényes ssoritásnak nines meg a tana Ti. ~ tiója; legyen továbbá megengedve a pénzbüntetésnek iskolai munkával tarméssetbea való leszól- gálása is. , j A késségektől távol lévő puszták tanköteleseiI i nek iskoláztatása is mindinkább javul I pusztai j iskoluk felállttásával, uj iskolákat állítottak fel az I £otí-Ágoston, 0-bánya puszták nagybirtokosai. Haraazti-A bő- Bogárdon felállítandó iskola iránt, mar régebben folynak a tárgyalások, ámde hajótörést szenvedtek eddigelé azon körülményen, hogy - a piis/.ta tulajdonosa. Nioiky Pál gróf, különben is nagv Összeggel járul a szilasbalhási r. kath. iskola fentartáaáhos, ha sikerülne megfelelő államsegélylyel kárpétolaj a ssllasbalbáai r. kath. iskolát es Niezky l'ai glóf hozzájárulását csakis HarasztiAlsó- Bogárdon felállítandó iskola szamara felhass nalni. IIL'V krea léi érnénk eélt. inert a barasstil • N B .1 al»ó-liogardi tanulók egyrészt a boBSsn és rossz ut miatt nem igen járhatnak Ssilasbalháera, máaréaal a közelebbi középhogárdi ev. ref. iskolába inni igen járhatnak as ottani rendezetlen viszonyok. főleg a tarlós tai.ili'-hiánv folytánj Fóté pusztán iskola felállítása van tervben; különben e piis/ta r. kath. tankötelesei a utomasédoa tolna-oaoraj köaség r. kath. hitkösségébea beiskobfsnak. Nagyobb baj az, hogy vagy tényleg fennálló I vagy biztosított pusztai i-kolak létezése vált kétessé, igy az antalházai ••» körisgvuri telepi ken Rainpreeht Antal pQspösi kormányáé hajlaadé lett volna iakolál építeni, ha annak ».:• mélyi é»' dologi költségeibe! a kozokt. koiiuanv állandó évi segályiyel, mint amilyen a községi iskoláknak adatik, hozzájárult volna: erre a tégelyre azon an .a iniiii»/.teriiim az 1904 evi ,"i0477 >/. rendelete Iértelmében inni volt hajlandój Péoseakttt ét i (ivcrtvánkiit pilszta'k lakosainak eladván házhelyei | ket az ottani nagybirtokos, az általa kfttségl iskola I céljaira adott házakat felajánlotta a miiiisztcriuiiii nak állami iskolák céljaira : a minisztérium azonban a péiizeskiit.ra vonatkozó ajánlatot az 1908 évi f>MH>7 aa. rendelet értelmében visszautasította; igy a gyeityankiiti ajánlat elfogadására sincs i reménytégem, meg kevéabbá a haraáayi putstán felállítandó iskola állaiiiositasára : utóbbinál miután I A kérdi jelek helyesen integettek farkukkal és hirtelen, mintegy parancssaóra kihúztak maglikat felkiáltójeleknek. Ilin . . . Kz az Írásjel gyakran tofdul eh. a levelekben. „Kegyelmes l'raiu !* vagy „Meltólágoa Uram, atyáin éa jótevőm! Hát a hivatalos iratokban mikor? A felkiáltójelek még jobban kihúztak magukat és várakozó állást foglaltak el. A hivatalos iratokban akkor aaagnáljuk, amikor . . . vagy s . . . hogy van. Ilm . . . Csak- I agyán, mikor hs inalják a hivatalos iratokban? . Várj oaak, maji '.szembe jut. Hm . , . I'.iekladin felnyitotta a s/.emét és | másik I oldalára fordult. Da nem ért rá újból lehunyni a szemét, r ükor fekete alapon ismét megjelentek a felkiáltó jegyek. Az ördög vigye el 1 őket Mikor 1» kell okét használni? -- gondolta ; magiban, ígyekl /.ve kiűzni a képzeletéből a j keretiéi vendég ket. —Talán elteledtem? Vagy I «-'l'< ledl 11 vagy pedig. Sohasem használtam. J " ekladin emlákeaatébe idéate mtndaaon iratok ártalmát, amit 40 évi szolgálata alatt I irt ; .e bármennyire törte a tejet, bárhogy « rún.'olta a homlokát, nem talált a múltjában v Igyetlen felkiáltójelet. No de hát, mikor kell I, vlkaltnaztn az ördögudtát. ^ községi és magánjelleggel nem értein eddig céll az egyházmegyei főhatósághoz is fordultam, mel; a 70 r. kath. mindennapi tanköteles számára fel állítandó iskola iránti tárgyalásokat az egyház kerületek esperes tanfelügyelője utján elrendelte A/, lakolai alap vagyoni földek jövedelmeinél 1 ihuáatoláaál nagyban megnehezíti ujabban az I I körülotéoy, liogy a miniszteri számvevőség a jőve (tetemből a felekezeti iskoláknak adott segély kia dásait tételenkint kivánja elszámoltatni, holott í felekezeti iskolák a nekik juttatott segélyről téte lenként e»akis saját egyháai főhatóságuknak kötelesek elszámolni; különben a tételenkénti cUzámolás ellenkezik az 1883. evi 18.817 ss. minteat. rendeleltél kiadott alapvagjuni utasitás 17. f-ával i». mely a felekezeti iskoláknak a községi iskolai alapvagyonbol való általános segélyeshetését bangsulyosaa, a felekezetek ugyanis egyszerre veszik át hiv. nyugtat vanyra a községtói nyeri segélyt, de kölön kiadásokkal saak sajál felaőbbaégfiknek számolnál, cl részletesen; az eset ugyanaz, mint az 1868 évi 38 t. e 85 |. L'-dik kikesdése szerint a költégek részel. 1 segélyezel t felekezeti iskoláknál. Hátráltatja falukon az iskolák felállítását es bővítéséi az a körülmény is. bogy 1908. év óta csal. a legritkább esetben ad a köz.okt. kormány 400 koronánál több tizeié—kiegészítő segélyt újonnan szervezendő tanítói állásokra : lobbal abban a/ esetbea • arra a/, időre ad csak. hogyha s a meddig az iskolafenntartó hitköaségek tóriesstáscs k<ile»ollt Ves/.liek fe|. Iliitől tennés/.etcsell ílti'izva tartoskodnak. A/ i'.vi'xlák szama egvgvel szajiorodott, I. i 1 kislődivel; kész mir a herendi is. da még eddig nem nyílhatott meg ; felállításuk iLten nehezen halad, inert a kösségi adó ssásalékának. t. i. a 20 és izon felüli százaléknak mennyisége, valamint a (iadedek goadoaotuágáaak elbiráláaa legtöbb esetien meghiusítja az óvoda lélaliittasára es li-niitarására vonatkozó törvényt; több közsi

;

gben hebalián bíráltuk meg a kisdedek óvodán k'vüli gouloaottságát, t. i. kikutattuk egyénenként a szülök oglalkozásait, bogy mely év-/.akban van az egyes «Uli knek ideje a kisdedek testi ajio!á»ara s értelmi éjleastéaére, a mfilők helyett mely családtag vagy negbizható felnőtt képes az ápolásra és nevelésre •s pedig mely évszakban s utóbbi egyén hanv íves. A közaégi hatóságok asonbaa miuden ilyen gyes e.-etben képesek voltak megállapítani a ;oudo/.,t!-ag"t, ugy Imgy lobbi költ legalább 40 i-ded gondosallanaága alapján sem lehetett mar z i'ivoda felállításai követelni. I.asd az óvási örvény Iii. j}-:ít. \ vessprém városi iparos és kereskedelmi isoae-iskolák éllamoeitáaáask terve még eddig cm talált visszhangot a vall. és közokt. magy. kir. A tüzes felkiáltójelek sora megöl feltűnt nnoszul mosolyogva a kritikus tiatal ember olaja. Maguk a felkiáltójelek is mosolyogtak I egy nagy felkiáltójelbe folytak össze. Parekladin megrázta fajéi ésfelnyitá szemét. Az ördög tudja mi az. — gondolta tnagáan. — Holnap kofán kellene a misére felkelni, ekem meg nen megy ki a fejemből ez az ördögásat Pfuj! Da mikor is kell használni? Itt van 1 a maganokáal No hát jól hozzászoktattam a •zeni.;: Negyven év alatt egyetlen felkiáltójel •111! N"»! Perekladin keresztet vetett magára és beitnyta a -zeniét, de rögtön tel js nyitotta: a >tét alapon még ott áliot a nagv jel. Pftrjl Igy aztán egész éjjel nem fogok udni. — Nárta tel — fordult a feleségéhez, ki gyakran dt< sekedetl azzal, Imgy egy nevelő téaetbetl végezte tanulmányait. — Nem tudod ikein, mikor kell a hivatalos iratokban felkit é.j.-leket használni ? — Hogy na tudnám! Nem hiába töltöttem it évet a Develőintéaetben. Könyv nélkül tudom eg.sz. nyelvtant. Kzí a jelet, használjuk, ha • lakibez fordulunk, a felkiáltásoknál és a lel•edéa, méltatlankodáa, öröm, harag éa más /elmek kifejezésénél.