Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-09-10
lalkozásu egyének napi munkájúig be fejesése után, nemes szórakozást találnál abban, ba elmennek gyakorlatra a <lal körbe vagj a zene-társulatba. De aálunl vajmi kevés hajlandóság van erre mert mi szelelünk elmenni i különféle kaszinókba üres politizálásra vagy oda ülni a kártya-asztal mellé Látszik tehát, hogy ez vérünkben vai és ezért nem büszkélkedhetsz Dunántu „Athéné je" ! [) r . /.érv László. A hus drágasága ellen. A „Pécsi Napló*-ból vesszük át a; alábbi cikket, mely a mi viszonyainkn is teljesen ráillik, ha nem is mindéi vonatkozásában. Azi hisszük, hogy ; közérdeknek leszünk vele szolgálatot ha a kitűnő cikkel leközöljük, abban ; véleményben lévén, hogy talán hatósá gaink Bgyelembe veszik, vagy mai:; a közönség fogja méltányolni a ciki érveit és cselekedni fog a sajá érdekében. Nálunk. Magyarorsságon untért, kenyérért húsért, zsírért sunyit vesznek, amennyi eselárn sitóknsk tetesig. Valamelyik sörházban, trag] ssskegyletben összebessélnek, astáu kimondják hogy holusptól kezdve ennyi less a kenyér vagy litis ára. ii.it annyi lets! \ hstósig hallgat • a fogyasztó közönség zugolodhatik; de Ka ; közegészségügyi óvó- és egyéb rendszabályokkai biztosított életét fönn akarja tartani, akkut kénytelen az élelmiizerekkel uzsorái üzö urakat és asszonyságokat hizlalni, mert különben fölkenik az alla. IIa ez a rohamos áremelkedés a termelés és tenyésztési viszonyukkal valamennyire indokolható volna, nagy nehesen beletörődhetnék ; vevő : il-- a tűikor tu.Íja. hogy' az eladó hatóság ellenőrzés hijáti minden alkalmat fölhasznál ai o fokozottabb kissipolyásására, akk'.r keresi a. okot. bogy tulajj .nk.].eii miért tartozik ő ez' as élelmiszer-uzsorái tűrni? A felelet erre imgy-n egyszerű. A városi hatóság, mely mindenüti egyforma i mindenütt csupán a nehézkes sdinittisstráción rágódik a akta sserint intézi el i legsürgősebb természetű éa életbevágó közügyek-t. tehetetlen a tulkapásokkal ssemben; igaaab l.an nem hl akar n cselekvél terére lépni, mer essél i tak a maga kényelméi zavarna. magvai nemzet. A Dunántúl is bizonyára emlékeznek még e dalra sokan. Tan dalolták is Lehet, hogy elfeledték azóta. Hja! sokat kellett már nekünk magyaroknak feledni. — No lm itt a v.-r-. emlékezzenek rá. Magasan ieagjea a sáaaM, Éljen II sz-iinényi I...-.-I- . I.ajos apánk J"JJ"ii haza. ..I'ani l.átv link" *l Ist. II hoste. Kljén a magyar aasbaSság, EUes a magyar basa! Akik pedig nem óhajtották olyan sürgősei il Ilii „Spánk* keeejÖVetelét. hát az- k lu-g igy énekelték : Mair.i-aii leni'jfi, .-, zás/l... Kljén lt.- z -iniéin i LáasM • Tisza. <ii,-zv. It "-Z-I inéiivi. Tinlják az alketinúnyl v.'.lin. Klj. II ntb. A Kossuth-liÓtárS énekelték il dallamát. A leleplezési ünnepély estéjén a/tan • .h diszbankett. .lehn vobnk: Irányi Dániel, I 't Orbán BslátS, M-z-y Ki lm. a jé. ('sanady ! -s sth. A menüről már n-ni tudok ssámot ni Egyre mégis i-mlékszem. V többek között v.ii.nn tengeri rák is Volt feladva. •| Dani halvánk Iliász liánul. I.ajus apánk Kossuth. A városi haté.ság nagy apjiaratus, a mely egyáltalán nehezen tud megmozdulni. Száz esztendő kell hozza, mig vásárcsarnokot létesít. Örökkévalóság, míg a fogyasztó kősőnségnek olcsó és jé, pktOOt biztosit. Hiányzik nála az akaraterő, az elhatározás, no meg a leleményesség. Amikor a nagyközönség zúgolódik, hogy luit meddig tűri még a haté.ság az élelmiszeruzsorát, az árak Önkényes éa folytonos emelését, a sajtó se hallgathat. S amikor a sajté, egyenes nyíltsággal fölsorolja az apró igazságokat. SS nem tetszik a hatóságoknak l mindazok, akiket kellemetlenül érint az igazság, megorrolnak Imiatta. Miért nem ir a sajt., a hamiskártyásról? Hány-forgatják. Mert zsidó! Vetik hozza. Pedig hát nemesért; hanem egyszerűen az okból, mert nincs, aki a hírmondó urak kösül a tányért a •ajtóbiróaág előtt a felelősséget vállalna i végtárs is. hamis kártyás, vagy li-m hamis kártyás. akt azért ül le kártyázni, hogy embertársának a pénzét elnyerje, az mindegy. Esse] nem érdemes foglalkosni. Kz nem olyan közügy, amely mindenkit érdekel. A piac drágasága, az élelmi szerekkel űzött uzsora minden eml.er exístenciális érdekét érinti. Kz közügy. Erről beszéljünk! Elég baj. hogy a haté.ság a hazárd kártyajátéknak nem tud gátat vetni, de százszorta nagyobb baj, hogv az élelmiszerekkel űzött hásárd játékot is egészen szabadjára eresztették. Mit tesznek Bécsben? Hja! ások okos emberek. Amikor a méssárosi k elhatározták bogy a közönséget megsarcolják, Lueger, ez a nagyszájú, magyarfoló, német polgármester azonnal gyökerében orvosolja a bajt. Nem kér kölcsön észt, nagy tudást más államoktól, nem tanulmányozza a kérdést eveken át, hanem nyomban intézkedik. Kiadja uz utasiia-*. hogy állítsanak föl hatósági mészárasékeket, amelyek tisztességes áron árusítják a húst. A ui-n: mészárosokst a . tiszt--—ges konkurreucia nyomban észre térítette és SOkan mar másnap nagy táblákon hirdették, i hogy-; _ I r r nem emelték föl a húsárát!" Ifikor a vvi.-ui hatóság megnyitotta a ket első hatósági mészárszéket, oly nagy \ _ • • 11 a közönség tolongása, hogy a rendőrségnek kellett kivonulni, hogy a jelentkezőket szép sorrendben szolgálhassák ki. A vrieni nép kalapot eme] Lueger polgármester előtt. Kz tud is. akar is a közönségéért tenni. Nálunk a közönség maga is hiba-, a bizottsági tagválasztás..kiiul nem törődik azzal hogy kik jutnak be • törvényhatóság képviselőtestületébe s ez a nem töródölllsóg keserv es. u ín-gbosziilja magát. Mi.'-rt n. m k.-ll a pécsi városi var..-atyáknak az elővásárlási tilalom, mely a kofák uralmát megtörné? Csak! Bálért uem Sajátság,,,, hogy az ót rendből esak eile a bátrsmenni sserető állatra emlékszem. De tudom mát miért, Irányi a R rák u-ról mondott agy } nieset. No majd egy-zer azt a mesét i- >-lI mesélem. II. Az én képtáram N.-kem is van egy kis képtáram. Öl képből áll az eg, sz.. de nem adnám oda másnak hir ebi, képgyűjteményért sem. Kert ezeknekss I ón 1 peiiuin-k lelkük is van, esek beszélni tudnak. losephstadt ban k-szült mind az öt. Berzsenyi Lénárd ezredes volt a mesterük, oh mennyi bú, bánat, kétségbeesel emlékéről bes -' I az az öt kép. 1.. 1 aésem őket. Nézem mig szemem megtelik könynyel s a köiiynriziiiáu át egy uj káp tarul elém, Kgy nagyon szomorú kén . . . * * Josephst.idtban vagyunk. A szomorú emlékezetű, annyi magyar hós, önz 'h-n honfi által százszor megátkozott josephstadti várbörtön egyik négy lépés izélés,tialépés hosszú cellájában. Bárom agy vau a c.-li.iban. A vasrostélyoa ' ' előtt jobban mondva alatt, egy történik nálunk a piaci drágaság folytonfulyvást ártó emelkedés,- ellen valami? Csak! Miért po.itizálnak annyit a városi közgyűlések.-u • miért •ártják az országol politikát a várói helyiérdekeinél, a nagv közönség existeiu iális érdekeinél ilöbbrevalónak? fsak! Nos hát német titán, hü inigvar torditássil, itt van a kutya elásva! Ez i csak teszi tönkre a várost A mi vezető fér:iamk éa városatyáink nagyon indolens emberek. \z élelmiszerekkel sáfárkodók miattuk bazsebeli.'tik a fogyass tó közönséget. Evek éita figyeljük • helyzetet, amely ah.-vett hogy javulna, mindig rosszabra válik. Ráníltattunk a hibákra, kérjük, sürgetjük a nagy kösönség érdekében, a köz javára az orvoslást •s semmi, de semmi se történik . . . Miért? Csak! Az idei Őszi Bziniévadunk az e<hli^iektő] eltérőleg október elsején kezdőlik ós bal heti időtartamú lesz. tehát jóval hosszabb, mini voltak az eddigiek. Abban a hitben vagyunk, hogy «'z az iijitás nemcsak anyagi és erkölcsi sikert jeleni a színtársulatnak, hanem a közönség érdekében való is. meri oly időben lyuji -zellemi élvezetei és szórakozást, imidőu közönségünk egyáltalán nem. .agy csak nagyon ritkán talál kielégié-i ebben a tekintetben. Nem hagyhatt|nk azonban szó nól\ül egy körülményt, melynek hatása isetleg Bziniévadunkra is nagy és hátányos befolyást gyakorolhat és ez az. logy a színielőadások megkezdése előtt közvetlenül, más mutatványos és művészi ilűadásokal engedélyeznek. Ugy tudjuk, képviselőtestületünk kimondta egyik határozatában, hogy a színházi előadatok előtl egy hónappal, semmi néven tévézendő más előadási engedélyezni lem szabad és mégi- azt tapasztaljuk, logy cirkuszi előadások folynak és nűvészi estélyekei tartanak, Az ellen üiies és nem is lehet ki|iigástiIIk. hogy Íven előadásokai engedélyezzenek, <le lein három héttel a sziniévad megnyílta ilőtt, annál inkább, meri erre vonatkozólag egy belügyminiszteri rendelet is bírván összetákolt fenyőfa asztal áll. Rajta pár tötet könyv es aranyozott papir-rámában egy dsjfestéaű arckép. Rendkívüli szépségű férfit ábrázol honvéd lussárőrnsgyi ruhában. Fekete rsnkállal, sötét, Őlfelé kunkorodó bajuasssal, lelkes, mélytüsd, ilajbarna szemekkel. Oh mennyi önbisalom, remény, Cáráss báOtság Váll e szemekben kitejeZVe. K tsép férfin Kutassy Pál 4s líi-ikí kouvédin-zai őrnagy volt. Van meg egy másik kép az asztalon, húávsl a fáinak támasztva. Kz is olajtestiiiénv. Ba is Kutassy PáH ábrázolja: Orosgyi rubábsn lesében kivont karddal, amint fekete e-at.ámenen ilve üszkös gerendákon ugrat át vágtatás kösben. Mennyi harci tűz. mennyi halált megvető •lszántság van ez arcban kifejezve . . . I A börtönöst Iának hatom liké.ja van. Az dso agyán ül. Kz Kutassy Pál. kit az a két esteti kép ábrázol. Bisony arcképeiről alig ismernénk rá. Az •ge-z alak meg van törve. Az egykor oly kedes. sz-p arcon vigasztalan bú. reménytelen elkeisredéa tükröződik vissza. Elmélázva néz n leveoibe. 0 maga sem tudja, hogy hova. Talán a
