Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-09-03

hogy a város állandó jövedelme 73.39 K 36 f-ben, változó éa rehdkiv. jövedelm <'<r,vütt 104.757 K 21 f'-iol. a kiizsén adó pedig 88025 K -'17 f-rel van előiré nyozva és hogy pénztár maradványkén 42Ö4 K 81 f. szerepel. A költségvetés valóban reális alapoi letl előirányozva s igy semmi kótsógünl benne, bogy a város háztartásának meg rendithetleti bázisául fog szolgálni. Kz elismerte a pénztlgyi bizottság is. ami dón f. é. Julius 31-én tartott ülésén a; előirányzatoi minden tételében elfoga dásra ajánlotta és a közgytllés, melj azt csekély változtatással elfogadta, Veszpreíii nmm núvj leírása A megyei monográfiák sorozatában éppe i mosl jeleni meg, a magyar kiiz gazdasági társulat kiadásában, a M. 'I Akadémia nemzetgazdászati bizottságá­nak hozzájárulásával, Veszprém vár megye mouografiája, Kis Brnő, főisko­lánk tudós tanárának kiváló tollából. A monográfiából alább közlünk egy részt, mely a nép életmódja és vagyoni állapotúról szól. A i kezei gazdálkodáshoz alkalmassá népünk épitkezéso módját is, Házát nemcsak magának, hanem b irmai s gazdasági s/erei számára is építi. Az épület elad részéi képesi a lakóban. A lakóház középpontját a konyha képezi, ebből nyilik az \-i> én a hátulsó szoba. A lakóház végében áll a kamara. Külön tűzfal választja el i lakóházat a végéhes osstoll gazdasági mellék­épülettől, a melyben van a kocsiszín, az istálló, i pajta, le ez néha egészen külön építve az udvar hátújában a kapuval szemben van elhe­lyezve. Az. apróbb jószágok, disznók, tyúkok he­lyéül az udvarnak a konyhával áttellenea része IZOlgál, bogy e/e 1 , mindig szem előtt, legyenek. K". tégla, vályog, s az. ngynevezett feoskerakái EÖldbő] és azalmából készítve, vegyesen saolgál­aak .iz. épület tálául. Az udvar végén álló szürii ítáu a keit következik. Az udvarokról csaknem •ltuara llia'a'lan a ISederfo, mint a szomszédos ied.az nem másé, I'!/. is csak most. úgy hitteletiében ut az essébe, hogy a komagyunut dobott lelkébe. — Aztán hog van ért i ezt. a dolgot komám? — nondja ingerülten a tanító ur.. Hat hogyan érteném? Komámnak van elesége is. meg faiskolája is. Komám a fáia­Eolában vin. az asszony otthon, a Sebestyén is itthon. . . — Nana! — Vág szavába Kecskés úr, és easór mindent a földre, ami a kezében volt. •­fem kell bolondosul. — Aztán hosszan tárkas­semet néznek a komával, mig végül az meg­sin álja a fejéi és csak ennyit mond : — Kj ha! azzal elballag. Kecskés úr még sokáig utána néz, iniköz­lell ezertélét gondol. Mi az isten nyila, hát igaz lenne? ítóljára is semmi lehetetlen nincs a dologban, féli tn- caalhatná meg öt is egy asszony? Az lind egyforma: akár szőke, akár barna, csak színük más. a természetük egy. — Ks itt íecskéos úr rettenetes dühbe borul. Óriási rőt ras vékony tagjaiban, i" képzeli, hogy töpö­ödött termete kimagasodik, válla magaséleti lik, Uttat duzzadoznak s olyan alakot ölt ma ára, liut a bosszn angyali. Megfojtom, mint a iscskál ! — Hörgi, majd hirtelen arra gondol, ogy nem jobb lenne-e megölni mind a kettőt. Igen. megfojtom az egyiket éa azzal zúzom ház falu mellől a virágos keit. ebben muskátlik, árvácskák minden más virágnál nagyobb szam­bán találhatók. Egészen a ssomszédhái tálához simul sokszor egy kis pad. amely fölé rendesen orgonabokor tart árnyékot. Ha a lakóházba aka­runk jutni, elébb a gádorba jutunk, ennek sza­rufáin lógnak őszi időben a kukorioakosaoruk, A gádorból a konyhába, innen az első szobába jutunk. Tiszta itt minden, sárgaviola- és hazsa­likomillat tölti be a levegőt, a virágok az utcai ( ablakokban állatiak. Kz a szoba népünk szalonja. | A szoba egyik sarkában magasan rakott parnai­val áll az ágy. a másikban az. asztal, k-örülötte két­telöl a tallmz simul a barna tapad, a harmadik sarok a kályháé, a negyedik sarokban áll a szoba | ajtaja. Az. ágy előtt a sárga fényezett székek. As11 utcai két ablak között a tikos ószekrény. a sub- ( lát áll. a melynek tetején szép rendben állanak a csészék, köztük akad egy kettő a megye Jolii­ra herendi porcellángyárából. A csészék éa po­harak mögött található a hasi könyvtár, az ima­könyv, énekeskönyv, álmoskönyv, a biblia, a ' naptár, a völénykönyv éa néhány érzékeny ver- I ses história a ponyváról. A talon a tükör mel- 1 |.n szent képek, máshol Kossuth és Batthyányi 1 vagv épen a prot, gályarabok képei láthatók. 1 Az egész szobában kellemes Qnnepies tisztaság r tapasztalható. A hátulsó szoba a lakószoba. Itt 1 a sz. .na tálát köröskörül ágyak foglalják el, az • asztal kiszorult a ssoba közepén, kepék helyett 1 a falon ingaóra tűgg. amely tálhangos ketyegés­Sel mutatja az időt. A székek az asztal körül 1 állanak. Bgy ablak van a szobán, az is az 11 d- v varra néz. de onnan az egész udvar szemmel 11 tarható. Itt vagy a konyhában tartózkodik a ess- 8 Iád. A konyhában azéo sorban állanak a tálra 1 szegzett tálason az edények, de a mázat lau vi- I zes korsónak sak az ajtó sarokban a helye. " A háziasszony birodalma, a leánynak házi isko- 11 Iája a konyha, itt növekszik tél gazdaaazonynyá, 1 Népünk táplálkozásában takarékos, 'féli idő- a ben napjában csak egyszer főznek. 1. i. estére. Napközben maradékétel, krumpli, kenyér a csa­lád eledele, a gyerekeké' is, de nyáron elenged­lietetlen az ebéd- és vacsora-készités. Lepény, rétes és kalács a kedveli eledelek. Ibszuót min­len család, nng a legszegényebb is hizlal, busát i nyári nagy dologidőre teszik el a füstre. A tsemes főzeléket többre becsülik a söldségne- J nünél. csak az egy káposztával tesznek kivételt. i e \z ételeket t'oghagVmav aI túlságosan füsaereaik. Öltözködése a népnek isié ses, • némi kü­önbség ésslelhető a prot, éa kath. hitűek közt innyiban. hogy amazok a sötétebb szint kedve­zzél a másikat. Ks képzeli i neu úgy megverek- v í/.ik, hogy szinte kifSJad bele. — Majd eszébe k ut. hogy az mégis sok lesz, egyszerre mind a ­[ettőt, aztán meg nem is lenne igazságos, hátha K •sak az egyik hibás. Igen, csak az egyik, és ez k iz egyik az asszony. Mindig az asszony adja a iz okot az ilyesmire: — azt togja megfojtani, -Is kép> 'tbeti újra megverekszik az asssony- in ival s hatalmas erővel fojtja meg. mint a I n nacskát. Mikor már ebbe is beletátad. njra gon- h lolkosni kezd. — De hátha mégis ártatlan az ti isszoiiy? Hatba úgy casbitotta el az a gaz.ein­ier, vagy. lehet erővel kényszeritette; igen a k. rSS csábító a hibás, az érdemli a kakilt ! Nem is al ehet másképen, hisz' ismeri ö a feleségét, nem III dyan asszony az . . . Újra nekigv ütközik es M ojt ugatni kezdi a csábitót —de csak gondolatban. In I djára már kiveri az issadtság él ekkor a> aagáhos tér. — Voltaképen m' g sem győződtem még a ' 1! lologró] — mormogja — de el is indulok rög­ön. Ott hagyja az oltóágakat é-s haza fel.' tart. >. ken felöl megy be. s halkan, óvatosan lépeget. 111 I iga sem tudja mért, minden apróságot ssámba s ' esz és miudeti bokorról eszébe jut valami. '" — Ni, azt a hollandi hagymát a feleségem ** l'ctte: - mellliyit Veszekedett Velem, Iliig Illeg o/attam neki . . . Azt a nagy malomkő asztalt "' •aga tibetijén állította oda: — i izmai k ' lik. férfiak, nők egyaránt Általában pedig a kék színt kedvelik mindnyájan. Kellő bőség, bokáig érő hosszúság jellemzi a mik öltözékéi s bizony ma már a falusi nép öltözéke se igen különbözik a városi egyszerűbb asszonyokétól, a miveltség terjedése egyenlősiti az öltözéket is. a magyaros viselet elhalványult, Még a férfiak viseletére se túlzó Sí a megjegy­zés, hogv kissé németes. Mert pl. meg van ínég i magyar nadrág, de a szára már kényelmessé iiövült, a kabát is r•ividos még. de a gallérja nár viszahajló. nem egyenes nyakú, a gombok le pitykék már rajta, hanem lapos csontgombok, rombkötőmunka a ruhán semmi sincs. A régi üres Veszprémi OÍfra szűrt s az ujjatlan bundát (issoritotta a galléros, szürke katona köpenyeg, •z a szinte nemzetközi ruhadarab. A kalap se liirge már, hanem puhaszédü. l»e sem lakása, se étkezése, se pedig l'llhá­:ata nem tulságbamenő népünknek, hanem taka­ékoaaág irányitja ia mindenben s mégis azt hit­ük, hogy vagyonikig nem gyarapodik. Pedig nár káros eszközhöz, is folyamodik az elszegé­tyedéa ellen, mert a megyének, főleg a balaton­iidléki részében igell elterjedt az egy gyertlli'k­endsser, s ez fogyasztja számit egyfelől, más­elöl ineg az Amerikába költözködés. A íniiidiu­ább reánehesedő közterhek, állami, községi és gyházi adok súlya miatt ugy igyekszik magán egitetii. ahogy tud. Földet szerezni — mint Öntebb előadtuk — nem tud. hogy azzal illeg­ethetné vagyonosodása alapjai, tehát védi a aeglévől a szitdaraabolás ellen s eseti űzi az gy gyermekrendszert, Helyzetében, mint az igé­ét földjére, ugy lővárog Amerikába, egv ilyen •ár évre terjedő kintléteitől reméli megvagyo­osodásái. Vaunak ma már községek a megyéi en, ind nincs házasodható térti, mert a munkabíró áss megy ki az újvilágba, vagy nies férjhez dhato leány, mert mar azok is egészen köteles­egüknek tartják, legalább pár évre kimenni pénzt terezni Amerikába, [fiak, sőt csaknem öregek Einte versenyezve kelnek útra az újvilág télé s kárhány család kis gyermekeivel költözik el ilujábéd. Igy. midőn e sorokat iroza, már ez vben a megyének csak a pápai járásából tiO'.t-en értek Amerikába szóló útlevelet. K szerint, as gész megyéhez arányosítva a folyó ev végéig Ss/.eseli 10 -l'ÍŰQQ Útlevélre leSZ. SZŰkség eg\ v alatt a mi vármegyénkből. annak ennek a segédtanítónak . . . Itt. meg a unna áll. még mindig be van horpad va a tüle : - p gy s zcr a feleségem nyomta a hátamhoz . . . zt a buta nagy diófái is az a Sebestvén vágta i egymaga: - kutya erOS vállai vannak, ördög Segédtanítóját ! . . . Kecskés úr megáll és hol a nagy malomkő <ztalt. Ind a lábainál heverő öreg diófát, hol tag a behorpadt tülii kannát nézi. és úgy érzi, igv o olyan gyenge, hogy még egy pókot sem idna szén morzsolni. He húzza a nyakát és belohn] a házba. A • nyilában a cseléd fésülködik, mint, máskor: — ig történt itt valami. A cica is a kemencén ósdik, a kutya is nyugodtan alszik a küszöbön, egnyomja a felesége ajtaján a kilincset, meg - vau zárva, Bgy kicsit tőrömből, mire kikiált, : asszony. — Na. mit zörögsz ilyen korán? Jobb lenne, i a faiskoládban járnál ! Kecskés ur annyira megijedt ettől a hangtól igj gyorsan kilóidul a konyhából és elsompolyog int a leforrázott kutya. A kerti sövények alatt impolyog; vissza-viasza tekintve, minthsüldöa­•k. o. aki csak imént is úgy megfojtogstta az ISOnyt es a csábítóját, persze képzeletben. . . . Kecskés János tanitó úr rövid idő ulvan nagy szorgalommal ojtogat iámét a faia­déban, mintha semmi sem történt volna.

Next

/
Thumbnails
Contents