Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-08-27
Két részből áll a inaj.1 fiQO oldalas kötet. Az első nyelvünk életéi tarja elénk, a másik nyelvünk rendiserét. Bevezetőleg • nyelv mivoltát fejtegeti, a nyelvéetet mód Hereit éi történetét. Enlekes, hogy a népek irodalmává majdnem egyidejű a nyelvtudomány. Ahol korát támadt költészet, nélkülözhetetlen volt ennek megértésére, fenntartásán a nyelvészet. Ez aj oka, hogy az indusoknál a Yedák. a zsidókná a biblia, az araboknál a korall. I görögöknél | homéroszi költemények megértésére kifejlődött csakhamar I nyelvészet. A taumiroktól mar < K. 8, XVII, századból találtak nyelvtani irodalom maradványait. Nálunk a magvarok eredetének kérdés, segítette elo a nyelvtudomány létrejöttét. Sok délibábul elmélet után végre egész tisztán al előttünk, hogy nyelvünk a finn-ugor nyelvek egyike, a testvére a vogul, osztyák, zűrjén votják, cseremisz, mordvin, lapp es tinn nyelvnek. Ezt teljesei, világossá teszi Simoliyi Illtivében. Nemetek a tnüveltaég kezdetleges tokái álló fogalmak kifejezései felelnek meg e nyelvekben, mint szanineinek. természeti tárgyak egyszerű cselekvések nevei, hanem majdnem összes képző és ragelemeink megtalálhatók i nyelvrokonságban, tőt mondattani egyeséé iakárhány kimutatható. A nyelvtudomány ma állása szerint már az is kétes, bogy a finnugorság. mint egységes nép-teatvérnyelv volt-, a törökség ősi nyelvével, A legtöbb közös elem csak átvételnek bizonyult : a íöldmüvelél él állatt.-uv.-sztés mar a műveltség magasabb fokai ki\,iiija. s bár ezek kifejezései közt sok a tőreik megfelelés, i átvettük őket tőlük, A törökön kivül még sok a szláv, német, latin, olasz jövevényszavunk; nemzetiségeink nyelvéből nem sokat kölcsönöztünk. De nemcsak mi kérünk másoktól, acliiuk is eleget. Akárhány szavunk egésa Európában elterjedt. Csak a huszár, csákó dolmány, atilla, sujtás, kucsi szavakat említem a sok közül. Nyelvünk nem mindig bangzotl ugy mint most, Mar félszázados könyvben is találtunk előttünk ismeretlen kifejezéseket, mennyire macsak a honfoglalás korában is Sajnos ••/. időből nyelvemlékünk nincsen. Legrégibb összefüggő irat a n Halotti beszéd*; előbbiről csak latin okleveleinkben található egves szavak ismeretesek, l., ^értékesebb .< Tihanyi apátság tOSS-ild alapítólevele, amelyben 58 magyar kifejezés van. I »>• nemcsak nyelvemlékeink, az egyes vidékek tájszólásai is nagyon sokértékes adatot adnak nyelvünk ismeretéhez. Leginkább csak furcsa bennünket meglát, nem togja-e süteményeit Argus király forgó izeméivel őriztetni? Már est,- tiz óra tél,'- járt az idó és éppen azon tanakodtunk: hol töltsük el az éjszakát. midőn éppen K. Pistával hozott össze bennünket 11 s,,rs. kivel Adonybaii .'! napig együtt pályáztunk. Kicsoda öröm: Amikor Pista vigasztalan helyzetünkről értesült, rögtön éjjeli szállásra is meginvitál! bennünket. — Állandó lakásom van ám most Pesten! — mondta nem minden büszkeség nélkül. Valahol a Futó-utcában lakott egy üres es dohos pinoebelyiségben, ahol a nénje valamikor, mig a kofameatérséget űzte, aöldségeket raktározót! el. Bgy szál gyufa világossága mellet! szemléltük meg barátságos házigazdánk barátságtalan hajlékát és rögtön észrevettük, hogy Pista barátnak az állandó lakást rajtunk kivül a különféle osztályba sorolandó bogarak százezreivel osztja meg. IIa ez a háztQinéaéa kapuzárás előtttörténik, vagy aa öt krajcái kapupénzzel rendelkezünk, bizony nem alkalmatlankodtunk volna tovább egy percig sem Pista ur hajlékában, mert a városliget valamelyik padján a szabad ég alatt kellemesebbes tanyázhattunk volna, ha előre tudjuk, hogy őkelme ily lenyes lakást bérel. kiejtésükből ismerjük őket, mint a palóc-beszédet, akik á/.t mondják,: Apám! a Palyi szeretyi a Katyit. a kecskemétit, aki megkéri az embört. hogy lögyön szőrőneiéjé, a tsékeljjt, akt áVmegy egynehányszor oda. ahol dolga vagyon, sokszor a házon hátul kerülve, mig végre el kell menjen haza. Ezeket a sajátságokat • sak nevetség okáért szokták megfigyelni, mig az a sok tőrül nietszett. zamatos kifejezés, magyaros mondateaer keze-t elkerüli az ember figyelmét. Pedig mennyi a régi nyelv maradványa. BÍSOny az egyes tájszólások tertliész-tes fejleményei a régi nyelvnek, s megyanbbak, mint az irodalmi nyelv, melyre az idegen nyelvek, s a nyelvújítás sokkal nagyobb hatást ;tett, s amelyet a nép nyelvével lehet esak elevenné, gazdaggá tenni. A második részben legérdekesebb a j.-l,-i 1Jtések váltaZSSárÓ] azélé fejezet. Kz ad arról legtisztább fogalmat, mily váltOSÓ, élő valami a nyelv. A rjvasz régen a róka neve Volt, ma mar csak a tulajdonságát 1-jezi ki. Az állat fogalma még LÍtm évvel ezelőtt minden fönnálló lényt, dolgot magában foglalt, ugy hogy nyelvemlékeinkben ilyeneket olvasunk: .ló állat a sei. Mi állat az ember• Az taten lelki állat stb. A marha azelőtt általában vagyont, birtokot jelentett, a trágya meg éppen az ellenkezőjét: nyalánkság, édes pép volt. Még a izó fejtéi címfl fejsze! adataiból akarok mutatványt adui. Kz is egyik legszebb része a műnek, s szintén jelentések változásáról tanúskodik.. A magyar dús <z<> az olasz dogéból eredt, az andalog as Antal névből; a hurka a húr-iiü függ össze, a falánk .1 fúr, .1 ravatal a ró szóval. Ismertetésem már ugvis élés bosszú lett, de megnyugtat, hogy ez a könyv megérdemli, nálunk meg is követeli, mert amilyen ritka egy-egy ily munka megjelenése, oly ritka as olvasó közönsége, ha csak a figyelme! tel nem hívjuk, pedig kűl-o alakja éa kiállítása is megérdemli, s ajándék-könyvnek mondja melynek ára pl kot.) terjedelméhez és Elállításához képesi igazan olcsó. Mellékelve van a mukös a finnugorság elterjedésének térképe s a magyar nyelvjárásoké, továbbá « Halotti beszéd hd másolata, s a hangok képzésének rajza. Városi ügyek. Városi kozgj ülés. Váró? k . testülete folyó hó ;}l-én d. e-. 10 órakor ,, városháza nagytermében közgyűlés! tart. mely— No ne gondolkodjatok ! — szól Pista, mikor észrevette, h"gy egyik sem vágyik a várva-várt pihenésre. — Bújjatok le. ki hova tud! Gyűrje kabátját kiki a teje alá! Meglássátok, tündéri álmaitok leesnek, A bogunktól ne féljetek, meri ezek egytöl-egy ig szelídített bogarak, akik ismernek engem régen és barátaimat is tisztel.-tbe-n tartjak". Lehet, hogy Pist/it ismertek, mert néliánv pen- múlva oly édesdeden hortyogott, hogy a nagyszáma bogárcealád akár nászt Blhetett volna a muzsikája mellett. Mi ellenben nagyon is ébren töltöttük az időt s alig hogy pitymallani kezdett, az otcskeritéeen át menekültünk a kellemetlen vendégszeretet elől, fingot és I »anit. F. színigazgató még aznap delelőt! Mohácsra szerződtetett tejenként 90 frt havi gázsival. Kálmán még Pesten maradt és , sak U év múlva találkoztam OJbÓ] vele. mint jónevücsinigazgat óv al. I>aui késeibb daltársidathoz került s ma már szintén igazgató. Hogy én mi lettem? . . . Miért mondjamr , . . I'gy is tudjak. A semminél valamivel több. a valaminél pedig nagyon sokkal kevesebb. nek tárgysorozata a következő: I. A legtöbb állami adó! tizetci városi képviselők L906*ik évre szédó névjegyzékének kiigazítására kiküldött, bizottságnak jelentése. J. Több pápai lakosnak kérelme, a felsővárosi temetőtől » háinuhazakig és innen a malmokig vezető útvonalnak je'ikarba helyezési tárgyában. .*'. Jelentés a sertéspiaceleiemében. 4. U országos magvar kereskedelmi egyesülői papai fiókjának javaslata egy uj vásár engedélyezése tárgyában. .">. A pápai -1 hittéleke/.et kérvénye az eddig élve/.ett segélyösszegnek iijábbi megadása iránt. ti. Városi tanács javaslata Saly István illetősége ügyében. 7. Hoffmann Hetman és Rumosak Sámuel pápai lakosok. kérelme az országos vásártérre megállapított hely pénznek törlése tárgyában. S. Több pápai lakosnak kérvénye vizlevezetii csatorna készítése i ralit. lt. A ke p V i se • 1 ot est ület i tagok választókerületeinek megállspitáaa. 10 A szervezeti izabályzat t/t. éa 105, |-ának módasfrisa, illetve még s írnoki állas izervezése, egyúttal a dijnoki állasok beszüntetése, 11. A pénzügyi bisottság beterjeszti az l ÍM Ní-ík évre Összeállított városi költségvetést. A világítási Msottság i. hó 24-én ülést 'irtott. Tárgyalásra került a telep: tisztviselők 81 gépész lakásainak világítása, kiknek a bizottság az ingyenes arauihaszualat engedélyezését kimondta, azonban a berendezés költségeit megtéríteni tartoznak. A soproni m. kir. posta és táviida igazgatóságnak, telefon éstá,víruavezetékek védő berendezéee óimén, a Ganz és társa cég által kifizetett költségeket, a cégnek visszafizetni határozta a bizottság éa e címen 2088 koronái kiutalt. Iglauer István főmérnök a városi villamos műnél elfoglal! szakértői állásáról leköszönt, mit a bizottság sajnálattal vett tudomásul •s felkérte ednöklö polgármestert, hogy nevében fejezze ki Ighiuernek teljes elismerését és egyitta] köszönettel Vette tudomásul á bizottság [glauer István ama kijelentését, hogy a jövőben ia hajlandó a városnak az üzem körül felmerülő kérdésekben tanácscsal szolgálni. Kébány folyó igv elintézése utan az ülés vége! ért, A pénzügyi bizottság íléséu, melyet •czinteii f. hó 24-én tartottak meg, több tárgy terült tárgyalás alá. A felsőhosszu-utcái lakosok izmi kérelmére nézve, hogv a hamuház&kigterjedő útszakasz jókarba helyeztessék, a bizottság ízt javasolja, hogv amennyiben a jövő évi Költségvetésbe a* irt pénzmaradványból fennnáradó össsegben fedezetei találna, a kérelemlek hely adassék. Hofiman Hermán és társainak iz italmérési helypénz torlese iránt beadott ólyamodványá! elutasítanijavaaolja a bizottság, egyben javasolja a képviselőtestületnek, utasítva i tanácsot, hogy a jogosultakkal oly altalánvIsszegben egyezkedjék ki. mely a legutóbb izetett haszonbérnek megfelel, A napithj azoknak lelv/.etük javítása tárgyában beadott kérvénye-l'e i bizottság határozató! nem hozott, miután azt. i tanai-s még nem targyalta. A tagak Miattsag ii ülésezett t. hó !-|-én délután, melyen elfogadta a bortogysaztási idofá a szeszes italok után fizetendő potadóra s a hit bizományi uradalom magánfogatai után Izetendő átadóra vonatkozó egyezségeket és jánhttokat. majd letárgyalta St.-ru Dávid vámőr iéivénvét. aki 86 éves szolgálata után segélyben •aló részesítésit kérte, A bizottság egyzaefSninclenkoira ÓM korona segelvlijat szavazott neg részére. Az II. M. h. K. pápai kerületének lizeettsaga alt.d egy uj vasár tartásának engetléVéZese iránt beadott kérvénye a t. hó .'M-iki Öagyülésen kerül tárgyaiéi a la. A kérvényt gész terjedehnében közöltük annak idején, lutea kétségünk benne, hogy a város forgalmát agyban elősegítő vásár megtartását a képviselő* estidet meg togja szavazni. Az alkotmány védelmére a megyei ozgyülés által hozott határozatokat a vármegyei ivatalos lap most közölvén, a v. tanács legte, blii ülésén vette tárgyalás alá. A tanács a atárOSatokat tudomásul vette- éa ;iz alispánnak •ékből folyó és a fogyasztási adóknak miként aló késelésére vonatkozó rendeletei! ahhoz való Ikalmazkodas végett a városi pénztárnok és egyzötiek kiadta.