Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-08-27

Két részből áll a inaj.1 fiQO oldalas kötet. Az első nyelvünk életéi tarja elénk, a másik nyelvünk rendiserét. Bevezetőleg • nyelv mi­voltát fejtegeti, a nyelvéetet mód Hereit éi történetét. Enlekes, hogy a népek irodalmává majdnem egyidejű a nyelvtudomány. Ahol korát támadt költészet, nélkülözhetetlen volt ennek megértésére, fenntartásán a nyelvészet. Ez aj oka, hogy az indusoknál a Yedák. a zsidókná a biblia, az araboknál a korall. I görögöknél | homéroszi költemények megértésére kifejlődött csakhamar I nyelvészet. A taumiroktól mar < K. 8, XVII, századból találtak nyelvtani iroda­lom maradványait. Nálunk a magvarok eredetének kérdés, segítette elo a nyelvtudomány létrejöttét. Sok délibábul elmélet után végre egész tisztán al előttünk, hogy nyelvünk a finn-ugor nyelvek egyike, a testvére a vogul, osztyák, zűrjén votják, cseremisz, mordvin, lapp es tinn nyelv­nek. Ezt teljesei, világossá teszi Simoliyi Illtivé­ben. Nemetek a tnüveltaég kezdetleges tokái álló fogalmak kifejezései felelnek meg e nyel­vekben, mint szanineinek. természeti tárgyak egyszerű cselekvések nevei, hanem majdnem összes képző és ragelemeink megtalálhatók i nyelvrokonságban, tőt mondattani egyeséé i­akárhány kimutatható. A nyelvtudomány ma állása szerint már az is kétes, bogy a finn­ugorság. mint egységes nép-teatvérnyelv volt-, a törökség ősi nyelvével, A legtöbb közös elem csak átvételnek bizonyult : a íöldmüvelél él állatt.-uv.-sztés mar a műveltség magasabb fokai ki\,iiija. s bár ezek kifejezései közt sok a tőreik megfelelés, i átvettük őket tőlük, A törökön kivül még sok a szláv, német, latin, olasz jövevényszavunk; nemzetiségeink nyelvéből nem sokat kölcsönöztünk. De nemcsak mi kérünk másoktól, acliiuk is eleget. Akárhány szavunk egésa Európában elterjedt. Csak a huszár, csákó dolmány, atilla, sujtás, kucsi szavakat említem a sok közül. Nyelvünk nem mindig bangzotl ugy mint most, Mar félszázados könyvben is találtunk előttünk ismeretlen kifejezéseket, mennyire ma­csak a honfoglalás korában is Sajnos ••/. időből nyelvemlékünk nincsen. Legrégibb összefüggő irat a n Halotti beszéd*; előbbiről csak latin ok­leveleinkben található egves szavak ismeretesek, l., ^értékesebb .< Tihanyi apátság tOSS-ild alapító­levele, amelyben 58 magyar kifejezés van. I »>• nemcsak nyelvemlékeink, az egyes vidé­kek tájszólásai is nagyon sokértékes adatot adnak nyelvünk ismeretéhez. Leginkább csak furcsa bennünket meglát, nem togja-e süteményeit Argus király forgó izeméivel őriztetni? Már est,- tiz óra tél,'- járt az idó és éppen azon tanakodtunk: hol töltsük el az éjszakát. midőn éppen K. Pistával hozott össze bennün­ket 11 s,,rs. kivel Adonybaii .'! napig együtt pályáztunk. Kicsoda öröm: Amikor Pista vigasztalan helyzetünkről értesült, rögtön éjjeli szállásra is meginvitál! bennünket. — Állandó lakásom van ám most Pesten! — mondta nem minden büszkeség nélkül. Valahol a Futó-utcában lakott egy üres es dohos pinoebelyiségben, ahol a nénje vala­mikor, mig a kofameatérséget űzte, aöldségeket raktározót! el. Bgy szál gyufa világossága mellet! szem­léltük meg barátságos házigazdánk barátságtalan hajlékát és rögtön észrevettük, hogy Pista barátnak az állandó lakást rajtunk kivül a különféle osztályba sorolandó bogarak százezrei­vel osztja meg. IIa ez a háztQinéaéa kapuzárás előtttörté­nik, vagy aa öt krajcái kapupénzzel rendelkezünk, bizony nem alkalmatlankodtunk volna tovább egy percig sem Pista ur hajlékában, mert a városliget valamelyik padján a szabad ég alatt kellemesebbes tanyázhattunk volna, ha előre tudjuk, hogy őkelme ily lenyes lakást bérel. kiejtésükből ismerjük őket, mint a palóc-beszé­det, akik á/.t mondják,: Apám! a Palyi szeretyi a Katyit. a kecskemétit, aki megkéri az embört. hogy lögyön szőrőneiéjé, a tsékeljjt, akt áVmegy egynehányszor oda. ahol dolga vagyon, sokszor a házon hátul kerülve, mig végre el kell menjen haza. Ezeket a sajátságokat • sak nevetség okáért szokták megfigyelni, mig az a sok tőrül niet­szett. zamatos kifejezés, magyaros mondateaer keze-t elkerüli az ember figyelmét. Pedig mennyi a régi nyelv maradványa. BÍSOny az egyes tájszólások tertliész-tes fejleményei a régi nyelvnek, s megyanbbak, mint az irodalmi nyelv, melyre az idegen nyelvek, s a nyelvújítás sokkal nagyobb hatást ;tett, s amelyet a nép nyelvével lehet esak elevenné, gazdaggá tenni. A második részben legérdekesebb a j.-l,-i 1­Jtések váltaZSSárÓ] azélé fejezet. Kz ad arról legtisztább fogalmat, mily váltOSÓ, élő valami a nyelv. A rjvasz régen a róka neve Volt, ma mar csak a tulajdonságát 1-jezi ki. Az állat fogalma még LÍtm évvel ezelőtt minden fönnálló lényt, dolgot magában foglalt, ugy hogy nyelv­emlékeinkben ilyeneket olvasunk: .ló állat a sei. Mi állat az ember• Az taten lelki állat stb. A marha azelőtt általában vagyont, birtokot jelentett, a trágya meg éppen az ellenkezőjét: nyalánkság, édes pép volt. Még a izó fejtéi címfl fejsze! adataiból aka­rok mutatványt adui. Kz is egyik legszebb része a műnek, s szintén jelentések változásáról tanúskodik.. A magyar dús <z<> az olasz dogé­ból eredt, az andalog as Antal névből; a hurka a húr-iiü függ össze, a falánk .1 fúr, .1 ravatal a ró szóval. Ismertetésem már ugvis élés bosszú lett, de megnyugtat, hogy ez a könyv megérdemli, nálunk meg is követeli, mert amilyen ritka egy-egy ily munka megjelenése, oly ritka as olvasó közönsége, ha csak a figyelme! tel nem hívjuk, pedig kűl-o alakja éa kiállítása is meg­érdemli, s ajándék-könyvnek mondja melynek ára pl kot.) terjedelméhez és Elállításához képesi igazan olcsó. Mellékelve van a mukös a finn­ugorság elterjedésének térképe s a magyar nyelv­járásoké, továbbá « Halotti beszéd hd másolata, s a hangok képzésének rajza. Városi ügyek. Városi kozgj ülés. Váró? k . testülete folyó hó ;}l-én d. e-. 10 órakor ,, városháza nagytermében közgyűlés! tart. mely­— No ne gondolkodjatok ! — szól Pista, mikor észrevette, h"gy egyik sem vágyik a várva-várt pihenésre. — Bújjatok le. ki hova tud! Gyűrje kabátját kiki a teje alá! Meglássá­tok, tündéri álmaitok leesnek, A bogunktól ne féljetek, meri ezek egytöl-egy ig szelídített boga­rak, akik ismernek engem régen és barátaimat is tisztel.-tbe-n tartjak". Lehet, hogy Pist/it ismertek, mert néliánv pen- múlva oly édesdeden hortyogott, hogy a nagyszáma bogárcealád akár nászt Blhetett volna a muzsikája mellett. Mi ellenben nagyon is ébren töltöttük az időt s alig hogy pitymallani kezdett, az otcskeritéeen át menekültünk a kellemetlen vendégszeretet elől, fingot és I »anit. F. színigazgató még aznap delelőt! Mohácsra szerződtetett tejenként 90 frt havi gázsival. Kálmán még Pesten maradt és , sak U év múlva találkoztam OJbÓ] vele. mint jónevücsin­igazgat óv al. I>aui késeibb daltársidathoz került s ma már szintén igazgató. Hogy én mi lettem? . . . Miért mondjamr , . . I'gy is tudjak. A semminél valamivel több. a valaminél pedig nagyon sokkal kevesebb. nek tárgysorozata a következő: I. A legtöbb állami adó! tizetci városi képviselők L906*ik évre szédó névjegyzékének kiigazítására kiküldött, bizottságnak jelentése. J. Több pápai lakosnak kérelme, a felsővárosi temetőtől » háinuhazakig és innen a malmokig vezető útvonalnak je'ikarba helyezési tárgyában. .*'. Jelentés a sertéspiac­eleiemében. 4. U országos magvar kereskedelmi egyesülői papai fiókjának javaslata egy uj vásár engedélyezése tárgyában. .">. A pápai -1 hittéle­ke/.et kérvénye az eddig élve/.ett segélyösszeg­nek iijábbi megadása iránt. ti. Városi tanács javaslata Saly István illetősége ügyében. 7. Hoffmann Hetman és Rumosak Sámuel pápai lakosok. kérelme az országos vásártérre megál­lapított hely pénznek törlése tárgyában. S. Több pápai lakosnak kérvénye vizlevezetii csatorna készítése i ralit. lt. A ke p V i se • 1 ot est ület i tagok választókerületeinek megállspitáaa. 10 A szerve­zeti izabályzat t/t. éa 105, |-ának módasfrisa, illetve még s írnoki állas izervezése, egyúttal a dijnoki állasok beszüntetése, 11. A pénzügyi bisottság beterjeszti az l ÍM Ní-ík évre Összeállított városi költségvetést. A világítási Msottság i. hó 24-én ülést 'irtott. Tárgyalásra került a telep: tisztviselők 81 gépész lakásainak világítása, kiknek a bizott­ság az ingyenes arauihaszualat engedélyezését kimondta, azonban a berendezés költségeit meg­téríteni tartoznak. A soproni m. kir. posta és táviida igazgatóságnak, telefon éstá,víruavezeté­kek védő berendezéee óimén, a Ganz és társa cég által kifizetett költségeket, a cégnek vissza­fizetni határozta a bizottság éa e címen 2088 koronái kiutalt. Iglauer István főmérnök a városi villamos műnél elfoglal! szakértői állásáról lekö­szönt, mit a bizottság sajnálattal vett tudomásul •s felkérte ednöklö polgármestert, hogy nevében fejezze ki Ighiuernek teljes elismerését és egy­itta] köszönettel Vette tudomásul á bizottság [glauer István ama kijelentését, hogy a jövőben ia hajlandó a városnak az üzem körül felmerülő kérdésekben tanácscsal szolgálni. Kébány folyó igv elintézése utan az ülés vége! ért, A pénzügyi bizottság íléséu, melyet •czinteii f. hó 24-én tartottak meg, több tárgy terült tárgyalás alá. A felsőhosszu-utcái lakosok izmi kérelmére nézve, hogv a hamuház&kigter­jedő útszakasz jókarba helyeztessék, a bizottság ízt javasolja, hogv amennyiben a jövő évi Költségvetésbe a* irt pénzmaradványból fenn­náradó össsegben fedezetei találna, a kérelem­lek hely adassék. Hofiman Hermán és társainak iz italmérési helypénz torlese iránt beadott ólyamodványá! elutasítanijavaaolja a bizottság, egyben javasolja a képviselőtestületnek, utasítva i tanácsot, hogy a jogosultakkal oly altalánv­Isszegben egyezkedjék ki. mely a legutóbb izetett haszonbérnek megfelel, A napithj azoknak lelv/.etük javítása tárgyában beadott kérvénye-l'e i bizottság határozató! nem hozott, miután azt. i tanai-s még nem targyalta. A tagak Miattsag ii ülésezett t. hó !-|-én délután, melyen elfogadta a bortogysaztási idofá a szeszes italok után fizetendő potadóra s a hit bizományi uradalom magánfogatai után Izetendő átadóra vonatkozó egyezségeket és jánhttokat. majd letárgyalta St.-ru Dávid vámőr iéivénvét. aki 86 éves szolgálata után segélyben •aló részesítésit kérte, A bizottság egyzaefS­ninclenkoira ÓM korona segelvlijat szavazott neg részére. Az II. M. h. K. pápai kerületének lizeettsaga alt.d egy uj vasár tartásának engetlé­VéZese iránt beadott kérvénye a t. hó .'M-iki Öagyülésen kerül tárgyaiéi a la. A kérvényt gész terjedehnében közöltük annak idején, lutea kétségünk benne, hogy a város forgalmát agyban elősegítő vásár megtartását a képviselő* estidet meg togja szavazni. Az alkotmány védelmére a megyei ozgyülés által hozott határozatokat a vármegyei ivatalos lap most közölvén, a v. tanács leg­te, blii ülésén vette tárgyalás alá. A tanács a atárOSatokat tudomásul vette- éa ;iz alispánnak •ékből folyó és a fogyasztási adóknak miként aló késelésére vonatkozó rendeletei! ahhoz való Ikalmazkodas végett a városi pénztárnok és egyzötiek kiadta.

Next

/
Thumbnails
Contents