Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-07-23

hasakba i>. különösen éjjel éa gyí rolja törvényadta jogát éa batal minden irgalom aélkül ott, ahol has játékot Űznek, nem tekintve azt, b társaskörről, klubról, kávéházról, v lebujról van-e szú és hogy akit a I tetendő cselekményen rajta ér, a t;í dalomban milyen nagy, avagy kies állast foglal el. A törvénykönyvvé kezében, hely* és személyválogatás i kiil tegye meg a kötelességét, neh< a fölburjánzotl erkölcsi métely tri' talajra találjon itt nálunk. A gyomot már ssenge korában kell irtani. :-» Fürdőink sorsa. Regi betegsége :i magyar embernek, li semmit sem I sül meg igazan, a mi a magas* nagy Széchenyi, a/, első igas enrőpai értelem veti magyar, elsőnek liangoztattn fajnak hét bűneinek egyik legaulyoaaabbikát, az idegen n inolas.it éa szeretetét. K- e nyavalyánk azóta i eaak li. aém csökkent, de raés növekedett Easmében, anyagiam, kiilőmb nekünk aa, a aem a mi hazánk termelt; éa még a fűidet, le g.'j.-t HS vizét i.« többre becsüljük, ha nem a mi,' Júliusban vagyunk, abban az időszaki a mikor mindenki, a kinek eaak ttémileg inoxijá van. rövidebb- boeazabb időre leteazi a megszüli napi munka robotjai és üdülésre, pihenőre m< hogy ni munkára; uj tevékeayaégre friss « gyö t-.ii. Kiürülnek a városuk és a felfrissíti vágyók serege szétoszlik a világ minden tája li Betegek és egészségesek, ki gyógyulást, ki pi aést koresvs, menekülnek a fülledt házhalmat köcúl, hogy a hegyek <— erd •!» hűsen i a győgy források habjai között töltsék a kánikula elvit hetetteuúl líurrő napjait A magyar z - -i«i természeti kincsekben pa'i latiul gazdag. Pfirdői é» üdülőhelyei fekvés, klin tikit- viasoayok, vizbőség, forrásaik ereje tekin téU-n nagy részt nem állanak mögötte a kÜlfü leghíresebb vilagrtirdo'inek . egyikük másikak lé is múlja asofcst. A Balaton, a pasai szépségekl bővelkedő ssagyst tenget környéke, maga i »ereg pompás üdülőhelyet kimil, a látra, i metyn tájai párjukat esak Sebweiebao lelik, Erdély bévii bővelkednek fürdőhelyekben, melyek sínesének kenve- európai komfortnak aem bijján. II..1 van a világon ssebb,jobb fürdő és mi lőliely iiiint pl. Tátratuieil. Xreneaén-Teplits, |\ tveli. Halat, illl'iireil, 1 lelkllle-! ur.l. .11 Sth. — Az ördög hozta e/t most ide, na tudniillik a kerülőt — gondolom egyrészt. Tehát báromnegyed órával ö is elöl jött. tudniillik a Mary — gondolom másréai Azzal felállók éa mintha csak ugy véletlen találkoznánk meglepetést színlelve üdvözlöm lányt. A kerülőt mintha éssresem vettem volz • le hogy nagy..t köszön. inegt<adutok. — Nini. Pista báCSt I \z öreg hunyorít a szemével és kaj potav al nioi dja : — Sétálni jött az itiur. meg a kíaSSSOSC — Ilis/.eii látja, hogy most találkozttlli Az Öreg lieg kajánabb képet vág és rá egyet a tarísnyájáu. — Hát szeli azt in in mondtam. ho| .•gy ii't jöttek I Elszóltam magam éa dühbe borulok. Szer, néni mellbe vágni az öreget, Maryhes forduló — Megengedi, hogy vels tartsak ? Mary mosolyog és bólint. Azzal elindulni jobbra. Az öi.g egyre rángatja a tarisnyá száját es meglátszik az atváti. hogy ezt gondolji — Hiába volnék én vadór? Majd utánunk szól. — Szép sétát ! . . . Aztán össze ne tala koSSaoak • (.'salával. Meeis mit tapasztalunk? A magvar fürdőzök tömege még mindig állhatatosan és feltartosbatla­'. mii a külföld télé árad. Mindenütt a világ miden táján, az pssssa divatos világ fürdőkön magyar szó hangzik és magvar pénz OSeng I ivájoi aipunliütté­; tői az ossteodei strandig. A magyar fürdők nagy része pedig Utes, pang es néhány odaveted., idegenből él. Sokkal nagyobb ennek a szomorú valóságnak a jelentősége, mintsem a felületes szsmlélő g.m­dolna'. A tömérdek magvar pen/. amely itt az orsságban épen u^v asegkaphatné a maga elles­[•Mtéket. idegenbe megy es est követi múlhatatlanul i az a !in*r 11 in tirsaana, bogy baaai fürdőink, amelyek j kincseiket hiába kinaliák, nem virágozhatnak tel es tulajdonosaik minden áldozatkészsége uiellett is elaenyvednek, a kellő pártolás éltető melege bijján. A magyar közönségnek, mikor üdülőhelyét megválasztja kétszer is meg kellene fontolnia, mielőtt a külföld mellett dönt. Ma már a mairvar fürdők ellen felhozott panaszok: a komfort hiánya, 'drágaság «-ti> miatt mindinkább vesztenek igazsá* gukboi. A termeszét pedig győgyitő erő tekinteté­ben pazarol ruházta tél őket. IIa itthon kevesebbet ••s rosszabbat találnánk, mint a külföldön, akkor is kötelességünk volna azt gyámolítani, ami • miénk i na a hazai jót hanyagoljuk el, ez nemcsak bün, hinein esztelenség, Az Onike mozoLalua vásárjaink Mikikéi Az i 'luk., papai kerületének választmánya mind nagyobb tevékenységet fejt működési köré­ben s ugy látszik erős és hatalmas tényezővé fog válni városunk kereskedelmi- és ipari fejlő­désének es forgalmának növelésében, ami váró­sank anyagi felvirágoztatásával egyértelmű. Alább is kosiunk kél beadványt, melyet a polgárines- ' terhez intézeti a választmány egy nj őszi orszá­gos vásár iii.-gi irtása és ,i ke Idi országos vásá­rokon a kirakodó vásárok engedélyezése érdé­kében. Hisszük, hogy az agilis választmánynak tevékeny söget ,-z iránybán is siker lógja kor..nazni. j A beadványokat itt közöljük: I. _ A pápai országos vásárok beosztása a 1 kereskedői •'- iparos világban sok jogos panaszra! i -Zolgáltát okot. n Ezen panaszok légsúlyosajbja az, hogv az 1 .szi hónapokban, amidőn az általános gasdasági ­rissonyok a csere forgalom létesítésére a leg- 1 kedvezőbbek amidőn a gazdasági élet vérkerin- I gése a legteljesebb lenne, amidőn az általános közgazdasági viszonyok leginkább igényiének k Kitűnünk Marvvel az árnyékban és vígan -ev egünk. Egyszerre Mary megkérdezi li — Mondja, Puli. mi az a Csala? 8 — Miféle Csalar v — Amit a kerülő emiitett, b — < Istobaaág. — Akarom tudni mi az! ), — Mondom, hogv ostobaság. Kz.-k a fein­• iak hisznek benne s ha két szerelmest latnak ^ iz erdőben, utána kiáltják a ('salat. K — I»e hisz mi nem vagyunk szerelmesek? — Hát í e, — Jóbarátok. — Ha igy könyebhen esik önnek, Maryke, f, levesse annak. v — Ks nii az a ('sala 1 h — Semmi Illetve majd elmondom. Előre is llolidhal • un. hogy Ind Iság. Valami örült ti II— iák a története, aki még mielőtt megháborodott ol I elméje. I.előszeretett az BfaSSSOn váb.l. Az III sszmiy iránti végtelen vágyakozás és a vad te aerelem féltékenységet szült a szegény fickóban lyaiinyira. hogy egy alkalommal, mikor a férj ki Z Ö jelenlétében csókolta meg a (eleséget, az stoba megfojtotta az urát, aztán kit BMnekUlt h< bin- a rengetegbe) ahol egy ideig {kóborolt, ztan felakasztotta magát egy Iára. az oraságos vásár tartását, hogy ekkor szeptem­ber közepétől december közepéig nincs vásár­tartási jogunk. Kitekintve attól, hogy ezen idő alatt váro­sunk kikerülésével másutt lefolyó állat forgalom­ból varosunk mint ilyen is tetemes kárt szenved, a kérdés rendezést igényel azért is. mert vásár­jaink rendszerint olyan időszakra esnek, midőn i gazdasági élet pang: továbbá azért is. mert különösen a júniusi éa júliusi vásár oly gyorsan <<"• vetkezik egymás után, hogy azok egyike a tösgasdasági életünkre befolyást nem gyakorolt, tnnyiva] kevésbé., mert a legtöbb vásárunk a győri országos vásárral ssik össze. Kz.ii helytelen beosztásból származó kárnak­iak egy ujabb országos vasár utján vah', meg­ét ülé-e i- jogos kívánságunk, amely jogos úvánaágunk a városi hatóság támogatása utján lelhet ouek llllltUt ko/ik. Kérelmünk tehát az. hogy a szeptemberi s decemberi országos vásárok közé egy ujabb írszágos vásár iktattassák be, éa pedig lehetőleg kképen, hogy ezen vásár az október hónap itolsó hetének keddi éa szerdai napján tegyen. Az .< 'íuke" pápai kerület választmányának legbizásából bátrak vagyunk ebbeli kivánaá-' unkát á Nagyságos Polgármester ur elé boceá­;ini azzal a kérelemmel: Kegyeskedjek jelen kéivllll Üllke t 11 tekill­stes Tanács és közgyűlés elé terjeszteni és • Lthatni. hogy az Országos Magyai Kere. kedelmi Igyesület által is támogatott abbeli kérelmünk) ..gy október hó utolsó hetének keddi és szerdai apjaira országos vásái tartása engedélyeztessék • teljesedésbe menjen." 11. ..A helybeli kisiparosok és kiskereskedők •gi sérelmeként jelentkezik az. hogy n keddi .•ti és országos vásárok napjain ki nein rákod­at nak, s így aaon előnyöktől amelyek különösen t állatvásárok nagyobb forgalmából származnák. •Uesen elesnek. Mindenütt másutt i heti vásárok első nap­in való kirakodás meg vau engedve, és a város sreskedelmi forgalmának emelése a fönl <dö­lottan kívül ezt szükségessé teszi városunkban is. Különösen kívánatossá teszi ezt azon körül­ény, hogy tapasztalat sz.-riut a keddi országos tsárok a helyi forgalomra emelöleg alig hatnak. kirakodás hiánya folytán az állat vasárra tösönlő idegenek eltávoznak a nélkül, hogy ükségleteíket beszerezzék, aminek oka az, .gy ezen szükségletek beszerzésére való tói­vá* hiányzik. Ezen tapasztalát alapján az „Omke" pápai •riilete választmányának megbízásából van ./..­Maryket nagyon meghatja a történet, ngy ig\ a csevegés elhal az ajka... Még úgyszólván elekleállV . I lllilldeli kollloly ságá es hágV­l'osi neveltetése mellett is fel á Illésektől. i'S botlás, mint egy szobaleány. tJgy-e mondtam, bogy ostobaság — szólok, gy megtörjem a .sendet — Igenis nem az! — Feleli duroásan, — iguknak íiiiiiden ostobaság, .unt megható!a í nem értem magukat ! — l'e Maryke 1 Hogyan indíthatta meg as ysserü történei a lelkét ennyire': — l'gy besz.'-l hozzám, mintha fából volnék, el még durcásabban • azután nem is bírom um a szavat, mig azt nem indítványozom, gy üljünk le hát s hs épp' ábrándozni kiv.ui, t ábráudossék az firttlt CsaláróL — Azon sem lógok ábrándozni! — mondja .in hangon, melyből eléggé ki vehetem, hogy Maryks megköaelithetlenlesa Mindazonáltal zok kísérletet. - Mondja. Maryke. hogyan lehet ilyen Ionos P 1 *.1111 emeli a Isemét o* meglátszik rajta, gy megbánta a dolgot. — Hat minek beszélt nekem a ('saláról', ! — l>e hiszen ön akarta !

Next

/
Thumbnails
Contents