Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-07-23
hasakba i>. különösen éjjel éa gyí rolja törvényadta jogát éa batal minden irgalom aélkül ott, ahol has játékot Űznek, nem tekintve azt, b társaskörről, klubról, kávéházról, v lebujról van-e szú és hogy akit a I tetendő cselekményen rajta ér, a t;í dalomban milyen nagy, avagy kies állast foglal el. A törvénykönyvvé kezében, hely* és személyválogatás i kiil tegye meg a kötelességét, neh< a fölburjánzotl erkölcsi métely tri' talajra találjon itt nálunk. A gyomot már ssenge korában kell irtani. :-» Fürdőink sorsa. Regi betegsége :i magyar embernek, li semmit sem I sül meg igazan, a mi a magas* nagy Széchenyi, a/, első igas enrőpai értelem veti magyar, elsőnek liangoztattn fajnak hét bűneinek egyik legaulyoaaabbikát, az idegen n inolas.it éa szeretetét. K- e nyavalyánk azóta i eaak li. aém csökkent, de raés növekedett Easmében, anyagiam, kiilőmb nekünk aa, a aem a mi hazánk termelt; éa még a fűidet, le g.'j.-t HS vizét i.« többre becsüljük, ha nem a mi,' Júliusban vagyunk, abban az időszaki a mikor mindenki, a kinek eaak ttémileg inoxijá van. rövidebb- boeazabb időre leteazi a megszüli napi munka robotjai és üdülésre, pihenőre m< hogy ni munkára; uj tevékeayaégre friss « gyö t-.ii. Kiürülnek a városuk és a felfrissíti vágyók serege szétoszlik a világ minden tája li Betegek és egészségesek, ki gyógyulást, ki pi aést koresvs, menekülnek a fülledt házhalmat köcúl, hogy a hegyek <— erd •!» hűsen i a győgy források habjai között töltsék a kánikula elvit hetetteuúl líurrő napjait A magyar z - -i«i természeti kincsekben pa'i latiul gazdag. Pfirdői é» üdülőhelyei fekvés, klin tikit- viasoayok, vizbőség, forrásaik ereje tekin téU-n nagy részt nem állanak mögötte a kÜlfü leghíresebb vilagrtirdo'inek . egyikük másikak lé is múlja asofcst. A Balaton, a pasai szépségekl bővelkedő ssagyst tenget környéke, maga i »ereg pompás üdülőhelyet kimil, a látra, i metyn tájai párjukat esak Sebweiebao lelik, Erdély bévii bővelkednek fürdőhelyekben, melyek sínesének kenve- európai komfortnak aem bijján. II..1 van a világon ssebb,jobb fürdő és mi lőliely iiiint pl. Tátratuieil. Xreneaén-Teplits, |\ tveli. Halat, illl'iireil, 1 lelkllle-! ur.l. .11 Sth. — Az ördög hozta e/t most ide, na tudniillik a kerülőt — gondolom egyrészt. Tehát báromnegyed órával ö is elöl jött. tudniillik a Mary — gondolom másréai Azzal felállók éa mintha csak ugy véletlen találkoznánk meglepetést színlelve üdvözlöm lányt. A kerülőt mintha éssresem vettem volz • le hogy nagy..t köszön. inegt<adutok. — Nini. Pista báCSt I \z öreg hunyorít a szemével és kaj potav al nioi dja : — Sétálni jött az itiur. meg a kíaSSSOSC — Ilis/.eii látja, hogy most találkozttlli Az Öreg lieg kajánabb képet vág és rá egyet a tarísnyájáu. — Hát szeli azt in in mondtam. ho| .•gy ii't jöttek I Elszóltam magam éa dühbe borulok. Szer, néni mellbe vágni az öreget, Maryhes forduló — Megengedi, hogy vels tartsak ? Mary mosolyog és bólint. Azzal elindulni jobbra. Az öi.g egyre rángatja a tarisnyá száját es meglátszik az atváti. hogy ezt gondolji — Hiába volnék én vadór? Majd utánunk szól. — Szép sétát ! . . . Aztán össze ne tala koSSaoak • (.'salával. Meeis mit tapasztalunk? A magvar fürdőzök tömege még mindig állhatatosan és feltartosbatla'. mii a külföld télé árad. Mindenütt a világ miden táján, az pssssa divatos világ fürdőkön magyar szó hangzik és magvar pénz OSeng I ivájoi aipunliütté; tői az ossteodei strandig. A magyar fürdők nagy része pedig Utes, pang es néhány odaveted., idegenből él. Sokkal nagyobb ennek a szomorú valóságnak a jelentősége, mintsem a felületes szsmlélő g.mdolna'. A tömérdek magvar pen/. amely itt az orsságban épen u^v asegkaphatné a maga elles[•Mtéket. idegenbe megy es est követi múlhatatlanul i az a !in*r 11 in tirsaana, bogy baaai fürdőink, amelyek j kincseiket hiába kinaliák, nem virágozhatnak tel es tulajdonosaik minden áldozatkészsége uiellett is elaenyvednek, a kellő pártolás éltető melege bijján. A magyar közönségnek, mikor üdülőhelyét megválasztja kétszer is meg kellene fontolnia, mielőtt a külföld mellett dönt. Ma már a mairvar fürdők ellen felhozott panaszok: a komfort hiánya, 'drágaság «-ti> miatt mindinkább vesztenek igazsá* gukboi. A termeszét pedig győgyitő erő tekintetében pazarol ruházta tél őket. IIa itthon kevesebbet ••s rosszabbat találnánk, mint a külföldön, akkor is kötelességünk volna azt gyámolítani, ami • miénk i na a hazai jót hanyagoljuk el, ez nemcsak bün, hinein esztelenség, Az Onike mozoLalua vásárjaink Mikikéi Az i 'luk., papai kerületének választmánya mind nagyobb tevékenységet fejt működési körében s ugy látszik erős és hatalmas tényezővé fog válni városunk kereskedelmi- és ipari fejlődésének es forgalmának növelésében, ami várósank anyagi felvirágoztatásával egyértelmű. Alább is kosiunk kél beadványt, melyet a polgárines- ' terhez intézeti a választmány egy nj őszi országos vásár iii.-gi irtása és ,i ke Idi országos vásárokon a kirakodó vásárok engedélyezése érdékében. Hisszük, hogy az agilis választmánynak tevékeny söget ,-z iránybán is siker lógja kor..nazni. j A beadványokat itt közöljük: I. _ A pápai országos vásárok beosztása a 1 kereskedői •'- iparos világban sok jogos panaszra! i -Zolgáltát okot. n Ezen panaszok légsúlyosajbja az, hogv az 1 .szi hónapokban, amidőn az általános gasdasági rissonyok a csere forgalom létesítésére a leg- 1 kedvezőbbek amidőn a gazdasági élet vérkerin- I gése a legteljesebb lenne, amidőn az általános közgazdasági viszonyok leginkább igényiének k Kitűnünk Marvvel az árnyékban és vígan -ev egünk. Egyszerre Mary megkérdezi li — Mondja, Puli. mi az a Csala? 8 — Miféle Csalar v — Amit a kerülő emiitett, b — < Istobaaág. — Akarom tudni mi az! ), — Mondom, hogv ostobaság. Kz.-k a fein• iak hisznek benne s ha két szerelmest latnak ^ iz erdőben, utána kiáltják a ('salat. K — I»e hisz mi nem vagyunk szerelmesek? — Hát í e, — Jóbarátok. — Ha igy könyebhen esik önnek, Maryke, f, levesse annak. v — Ks nii az a ('sala 1 h — Semmi Illetve majd elmondom. Előre is llolidhal • un. hogy Ind Iság. Valami örült ti II— iák a története, aki még mielőtt megháborodott ol I elméje. I.előszeretett az BfaSSSOn váb.l. Az III sszmiy iránti végtelen vágyakozás és a vad te aerelem féltékenységet szült a szegény fickóban lyaiinyira. hogy egy alkalommal, mikor a férj ki Z Ö jelenlétében csókolta meg a (eleséget, az stoba megfojtotta az urát, aztán kit BMnekUlt h< bin- a rengetegbe) ahol egy ideig {kóborolt, ztan felakasztotta magát egy Iára. az oraságos vásár tartását, hogy ekkor szeptember közepétől december közepéig nincs vásártartási jogunk. Kitekintve attól, hogy ezen idő alatt városunk kikerülésével másutt lefolyó állat forgalomból varosunk mint ilyen is tetemes kárt szenved, a kérdés rendezést igényel azért is. mert vásárjaink rendszerint olyan időszakra esnek, midőn i gazdasági élet pang: továbbá azért is. mert különösen a júniusi éa júliusi vásár oly gyorsan <<"• vetkezik egymás után, hogy azok egyike a tösgasdasági életünkre befolyást nem gyakorolt, tnnyiva] kevésbé., mert a legtöbb vásárunk a győri országos vásárral ssik össze. Kz.ii helytelen beosztásból származó kárnakiak egy ujabb országos vasár utján vah', megét ülé-e i- jogos kívánságunk, amely jogos úvánaágunk a városi hatóság támogatása utján lelhet ouek llllltUt ko/ik. Kérelmünk tehát az. hogy a szeptemberi s decemberi országos vásárok közé egy ujabb írszágos vásár iktattassák be, éa pedig lehetőleg kképen, hogy ezen vásár az október hónap itolsó hetének keddi éa szerdai napján tegyen. Az .< 'íuke" pápai kerület választmányának legbizásából bátrak vagyunk ebbeli kivánaá-' unkát á Nagyságos Polgármester ur elé boceá;ini azzal a kérelemmel: Kegyeskedjek jelen kéivllll Üllke t 11 tekillstes Tanács és közgyűlés elé terjeszteni és • Lthatni. hogy az Országos Magyai Kere. kedelmi Igyesület által is támogatott abbeli kérelmünk) ..gy október hó utolsó hetének keddi és szerdai apjaira országos vásái tartása engedélyeztessék • teljesedésbe menjen." 11. ..A helybeli kisiparosok és kiskereskedők •gi sérelmeként jelentkezik az. hogy n keddi .•ti és országos vásárok napjain ki nein rákodat nak, s így aaon előnyöktől amelyek különösen t állatvásárok nagyobb forgalmából származnák. •Uesen elesnek. Mindenütt másutt i heti vásárok első napin való kirakodás meg vau engedve, és a város sreskedelmi forgalmának emelése a fönl <dölottan kívül ezt szükségessé teszi városunkban is. Különösen kívánatossá teszi ezt azon körülény, hogy tapasztalat sz.-riut a keddi országos tsárok a helyi forgalomra emelöleg alig hatnak. kirakodás hiánya folytán az állat vasárra tösönlő idegenek eltávoznak a nélkül, hogy ükségleteíket beszerezzék, aminek oka az, .gy ezen szükségletek beszerzésére való tóivá* hiányzik. Ezen tapasztalát alapján az „Omke" pápai •riilete választmányának megbízásából van ./..Maryket nagyon meghatja a történet, ngy ig\ a csevegés elhal az ajka... Még úgyszólván elekleállV . I lllilldeli kollloly ságá es hágVl'osi neveltetése mellett is fel á Illésektől. i'S botlás, mint egy szobaleány. tJgy-e mondtam, bogy ostobaság — szólok, gy megtörjem a .sendet — Igenis nem az! — Feleli duroásan, — iguknak íiiiiiden ostobaság, .unt megható!a í nem értem magukat ! — l'e Maryke 1 Hogyan indíthatta meg as ysserü történei a lelkét ennyire': — l'gy besz.'-l hozzám, mintha fából volnék, el még durcásabban • azután nem is bírom um a szavat, mig azt nem indítványozom, gy üljünk le hát s hs épp' ábrándozni kiv.ui, t ábráudossék az firttlt CsaláróL — Azon sem lógok ábrándozni! — mondja .in hangon, melyből eléggé ki vehetem, hogy Maryks megköaelithetlenlesa Mindazonáltal zok kísérletet. - Mondja. Maryke. hogyan lehet ilyen Ionos P 1 *.1111 emeli a Isemét o* meglátszik rajta, gy megbánta a dolgot. — Hat minek beszélt nekem a ('saláról', ! — l>e hiszen ön akarta !