Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-06-11

hogy a iávali'» képességek nélkül szükülködnék. Vannak, többen vannak küziitlünk. akik szivét önzetlenség hatja át saggódva szemlélik a kisebb és nagyobb körű közállapotok kóros tüneteit és szeretnének is és tetterejükben jogosan bizva, tudnának is javításáért cselekedni, de még', mint az apostolok az imaházukban, elzárkózva várnak, várnak arra, ami őket lelkesítse, buzdítsa, bátorítsa a küzdelemre; várnak a tépelődő jobbak bnzditó hangjaira, hozsanna kiáltásaira. Mi reméljük, bogy «• várakozás nem leszed hosszú. Az a szél. amely a multak sutét odújából kimozdul! B útra kelt, hogy a szebb jövő reményvetéseit tönkre tegye, az a szél mozgásba hozza akaraterejökel s feloldván az Tikét várók ajkait, a hozsánna Udvkiáltásai közelien [épnek oda ki, ahol rájuk küzdelem vár ugyan, de a küzdés végén a hizins diadal glóriája mosolyog reájuk. Ma ünnepeljük Pünkösd nagv napját. Mi ragyog lel emlékünkben ünnepi létivességélioii a dicső eseinény. amÍ<li'II ! az uj vallás, az emberi nem megváltásának apostolai a szó és tett bátorságával álltak először homlokba üldözőik nagy tömegével szemben. S a bátorság s igazaik tudatából folyó lelkesedés üldözőik egy részéi csakhamar barátaikká, követőikké tette. Igen, az igazságérzetből eredő bátorság rövidebb i'lő alatt, mint hinnők, mindenkor megtalálja mj.it a jobbak szivéhez, akaratához. Ks sokkal több n jő sziv mindig, mint gondolnók. Vajha a nagy nap dicső emléke volna a kiinduló pontja ama korszaknak, amelyben a kisebb anyagi és szellemi erejűek lelkesedve követnék a nagyobbra hivatott igaz apostolok nemzet boldogító tanításait />/— Voltak pillanatai, a mikor ő maga is lattá rzt t> ilyenkor fájt a szive. Ha magánosan üldögéli a •./-.bajában, szivarjának gomolygó tü-tjébe nézve olvkor bwilll elgondolkozott az eletr.il. a melynek tu i .|..nkep.-n m-mciy einl.ei szamára niiie.-en semmi oé\ i A es..mies lelii..inalvl.iin tekintete révedezve jait kel ni pi.mpa- s/.a'őujau. A hatalmas veleneei t Ii,., i ben ott látott an daiias férfit, a ki fáradtan tsintt ötssi törve pihent medve-bőrös keretén, az ai.ii leni lehel latin, i>ak olyan, mint egy Behány vonásból o--zealkot.il t rés/, homályos az egesz.de meg- kifejel valamit: töprengést, kétkedést, a HSim mintha sírva kérdezm- valamit, nem látni kitol, nem tudni mit. (laiday Ferenc körülnéz a szobában, inintlia keresné, bogy ki tudna válaszolni erre a sejtelmen érzésre, (vőrfilŐtte néma esend, fölötte p/alloiigó •zurke füstfelleg, némák a bútorok, hallgatnak a -zobák, a sok apró nippe, csecsebecse Amelyek máskor ..Ív pajkos gondolatokat ébresztettek benne, most hidegen hagyják, mindig egyformák maiadnak. líeá tévedt a tekintete az egyik falra, ahol tömérdek kép van, rajtuk kedveskedő fulirást. Asszonyok, leányok, egy hosszú élet, tőbfaé kevésbe hamar hervadó virácai, művésznők, mind oly szépek Az egyik mosolyog, a másik bánat -saii néz. Ks a sok szép asszony és Orvos-kongresszus Zircen. A vármieyei orvos-szövetség folyó hő T-éu utolta BMg Zireen ez évi rendes közgyűlését, lelyen városunkból Kövi. Lővy, Rcchnit: és Cseh'.ombuthy doktorok jelentek meg. A kora reggeli HMttel odaérkező kartársakat dl. Hartha OdÖB, rei járásorv..s fogadta i vendégszerető bátáhot ktértS, Imi az érkesőket reggeli várta. A zirei közkőrház megtekintést iitan a kongrsszus tagjai — inintegv negyvenen — a kaszinó célra l»erendezeti nagytermébe gyülekeztek, hol i. Yiulnay Szilárd, vármegx .'ük kö/szcretclben álló. íorvosá, a megyei orvos-szövetség tlaőkt pont 1 10-kor alkalmi beszéddel megnyitván a koiig•ss/usl, indítványozta, hogv a kongresszus valass/a ieg >li. Vajda tt.loiit. a nagytudomáuyu zirci iai.it díeaeleökének, mit a jelenlevők nagy lelke•déss.l fogadtat;, Dr. Kcráiyi. dr. Kövi ét dr. <i//; Endre ottani kórházi főorvos, közgyűlési ikQldőttek nyomban az apát palotájába siettek. Igy a kongresszus halár..zalai.../, képest az apai rat a megválasztásról értesítsek s megkérjek a is/elnökség elfogadására, Bővid s/ünel után a nemes főpap megjelent három tagú küldöttség • titkárja, főt. Saud Iseleleheli a kö/gvúles lenn. hell s a kitoló lelkes jenzések lecsillapultával elfoglalta a disselaökt :ek.l. A ki Vélő ei.i.pieiit iáju főpap eszmei inngasIgben szárnyaló lenyes megnyitó beszedjében aniutatolt azon ethikus ni././.aiiatokra, melyek a Iki rokonság kötelekéivel minden i.

loben egybei/ik az orvosokat a bit szolgaival a szenvedők .oini.ráiiak enyhítésére irányuld munkában. Nem •zi magát idegennek aa emberiség szolgáinak e írében s őrömmel jelenik meg az. orvosok kon* i'ess/.usáii. A leiem visszhangzott aa éljenaésekII, melyek a páratlan s/.épségu beszédre folUsoglak. Most dr. Kövi .ló/.-, t. az orvotszövetség elnöke néhány ssőval a kongresszus nevében tűmének K jókívánságainak adott kifejezést megyei ioiv Hsunknak az >>rsz. egészségügyi tanácsba tőr•IIT kitüntető meghívass slkslmáből, mire dr. adiiay .S/ilald meghatót tan vála.-zoll. A dis/.cliiök — mint az máskép nem is .p/ellieto - előkelően <- párlat ialilll ve/ette iindvegig a közgyűlést elragadő, bamonikna renden, Dr. Réti Kde n m. ... ss. titkárának nagy tűddel megszerkesztett évi jelentésével a szövetig hálás elismerését érdemette ki, melynek elnöklő r Vajda t (dini óméltó.-ága adott kifejezést, gvanilv elismerés honorálta dr. Borfha Ödön lövateégi pénztáros gondos előterjesztéseit is. A jövő ev i közgyűlés helyének megáilapitá[ben a kongresszus halasán fogadta dr Ováty aréna országos képviselőnek Írásban előterjesztett •any kősőtl egy sem akadt, akiről el tudta volna inni, tiarday Ferenc, hogyha ő maga sirt volna gyssat egy msgaeyot elhagyott szobában, at a lásik együtt tudott volna sírni vele. Kiiloliös g..nolatok támadtak benne. Hogv talán nincs is az létben semmi amin komolyan lehelne kacagni, agy bánkódni, minden csak elmúlik. I akit vaiaiui ibbaii meg tud fogai, mint egy elhangzó ka.-agaagy egy gyorsas falatáradé kfteyaaepp; at aa einer nem is normád- talán, hanem beteg. Egy nagv russég az elet előtt es az élet után. K- mégi-. iintha min volna ez igy egteten rendben, mintha alaiaivei a sors tdős volna, ami hiányzott az ó létéből. Mi legyen az ? Káin, hiábavaló minden, ugy öt töprengésében valaki, vagy valami megigusztalja, hogy az ú kétkedő lelke kérde-eiiv alaki vala-zolui tudna., azt nem bogy megvaloitani. de még elgoiido.ni ne tud a Kszebe jut, ogy tiilajdonkepen mennyire közel is vannak egyiá«hoz az élet és a halál. Ha ó mont lehunvna zeniét, hogy többé lód se nyissa, itt körülölte ak or is mieden agy maradna e- igv válnék eg\ Cobáből, az ö otthonából egy disset koporeé. Talán uir nem is élet az. amelyhez ily közel tud állni halai, amely . . . E gondolatra riadtan ugrott lel. Krezte azt, ogy bántja a magány. Beásta tutva menekült el barátságos ajánlatát, melyhez képest határozatikig kimondatott, hogy a Bt. o. az. jövő évi összejövetelét Balaton-Almádiban fogja megtartaui. Kzutáu a tisuujit isra került a sor, a régi tisztviselőket egyhaugiilag újra meg\álasztották. A most következő indítványok tárgyalásánál ?sakis a községi és kórovosokuak a jegyzői nyugdíjkötelékébe leendő fölvétele keltett némi vitat, mely kérdés dr. LÓVy I ászló szerint a vele kapcsolatos fbtttot financiális tekintetekből gondos előkészítést igénvei. A kougresstut elvben helyesli az indítványt, mintán a községi ét körorvosok egyenjogú alkalmazottjai a községeknek, miként a jegyzők t aal a uövétség utján pártoléleg fogja felterjeszteni a törvényhatósághoz. Ezen indítványnál a jelenlevők Hálásan vették tudomásul a nemesasivü, elnöki.. ipal az...n kijelentését, hogy ö az Itt fölvetett eszmét helyesli, a tőle telhetőleg ho/.'/.á jai illand anyagilag is, hogv az eszme testei oltson. A tárgysorozat utolsó* pontját dr. Tolnai Bernát, ajkai körorvos felolvasása képezte Szécbenyi Istvánnak a hazai egészségügy fejlesztésére vonatkozó eszmeivel \ kiváló szolgalommal megszerkesztett tololva.-ásl aa egybegyűllek kellő figyelemmel hallgattak. Majd táviratilag üdvözöltek vcszpremvaiuiegyc nagyérdemű alispánját, es dr. KC'tll Károly Lgveteini lanait, az or.-zagos orvoss/.oveleég megalapítóiját es jelenleg is elnökét, kik ugyancsak táviratilag lejesték ZÍ köszönetüket a kongresszus szíves tigvelniesMgeert. K/.zel a közgyűlés napirendje k-tárgyaltatott s u tüdős főpap végűi elhangzott remek záró beszed e valósággal elbűvölte a hallgatóságot, Beszédje ugv halott mint a hucsiizó nap, mely utoljára is távolát* elolt s/iuaraiiiival vonja bt- a tálát A társaság déltájban taétoaalott, az. orvosok nagyobb réssi a rendhásbs mentek, hol esoporil.au tekintették meg a zirciek templomát az értékes es nagyarányú könyvtárt, a képtárt a győovörű gobelineket^ egy órakor pedig a kongresszus egyet tagjai az apai ur lenyes termében gyűltek össze a rend ház vendégeiképpen. Rövid isiaalgas man a bőkezű házigazda vendegeit levezette a töhlsiíntí ragyogó ebédlőbe, melynek fényes keletébe nie,tan beilleszkedeti a leitálait fejedelmi ebéd. Az ötödik fogatnál a s/.iivetségi elsők dr. Vadnay • hazafias erényekben tündöklő bőkezű házigazdára köszöntötte poharat, melyre a fiipap fénves rögtőnzéaben válaszolt. Maid a szövetség titkára dr. />'<': emelte poharát a nemes tani tőre nd tagiaiia. Négy urakor a-zialboiitás és általános buoauakedsa i az orvotok, valamint a koagreasua nem orvos tagjai a zirci, a veszprémi fóazolgabiiák, jarasiuio, gvó.gv s/eies/ek a köszöntéssel Váltak meg agy mát tői, a viszontlátásra Bslatoa-A Imádibes. D. hazulról, hogy egy kis mámorba fojtsa ISOmorusag.it. Amikor aztán odefeel a kaszinóban együtt volt a társaság, poiiarazgallak s a ciganv igv bus notara lógóit, tiarday önkéntelenül kezdte dudolgátni . . . Siralom a legszebb almom . . . Aztau fölkelt es félre ult. Aztán jutott eszébe, begy lain mennyire hazudik ő, mikor ezt énekli, hiszen o nem sirat semmit, 6 nem álmodozott so. haséin. A társaságból fölkelt valaki l kezében teli pohárral melléje ült. Oerdey ahztosslta neki, hogy mi bántja. A válasz ez volt: — Ba vagy te oaipvt barátom, aludj rá egy jót és rendben h-z minden. tiarday ur ugy érezte, hogy | világ minden kincséért se tudna hazamenni az fi magányos otthonába, Kérte barátéit, hogy kisérjék el, aminek at lett a Vége, begy mindnyájan felmentek hozzá, (elvitték a cigányt is és eagy dáridot csaptak. Reggel azután, mikor az egész társaság eltakarodott, Uarday ugy sreste, bogy talajdoeképea hiába mulatott. Bejött az inasa és újságolta, hogy a házban a lakóik untul föl voltak háborodva a nagv dáridó miatt, amit perast oaak a aésiur engedhet meg magának, bezzeg, ha ők ineriié'nek iIvet OSÍBálni, akik fizetnek, majd lesne botrány. Osrdey méregbe jött - bogy mérgét kitöltse, si a bolond gondolata támadt, hogy s/eimme-on fog fu,mondani minden