Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-05-14

aiapito-ieveiet es a kishantai hegyközség MM ve/,.si szabályrendeletét • törvényhatóaás lóvá hagyta. - h J A ti.'ii kórház ügyében • város betárOM tiinak az építkezés kimondására. — annak mi kenu Végrehajtására M a 29000 korona .-|.it.'-> költségnek kölcsönnel h-m ló fedeaésére ós arr vonatkoaó részét, hogy • felveendő kölcsön ka mata a női kórháa által eddig a városnak tizeiét 1MKI kor. lakbérből nae tessék, a vármegye jóvá hagyta. Jóváhagyta továbbá azt, is. hogy a vpitós költségeire a városi alapítványok tarulé alapjaiból Jóm kor. kintaltaaaék éa felhaasnál tassék. A város ason kérését aaonban, hogy megye késelése alatt levő „pápai tébolyda alap tőkésített összegét e célra kiadja, ez idö szerit! nem tebesiti ugyan, de kijelenti, hogy amit: Sütt.i Károly volt tébolydat pénztárnoknak a alappal saemban fennálló követelésének Bgy befejezett i a követelés teljes kielégítést eye* azt a kén célra Pápa városának kiadja. . kérelemnek a Matics-féle alapítvány kiadását vonatkozó réssét, csak réesbea éa akkep telj. siti. hogv ezen alapból öiMH( koronát, asedéke kamatokkal együtt oly kikötéssel adja ki. hog a város az í'.ss/.eg évi kamatjövedelme erejéi egy mindenkor papai járási illetőségű, vagyon talán s a felállítandó női kórház elmehete osztálvátl elhelyezett elmebeteg nőt tart..zi teljes kórházi ellátásban és ápolásbai] díjtalant résaesiteni. A kórház terveit ós költségvetése átdolgozás végett a varosnak visszaadja, de a ügy sürgős voltara tekintette] a vármegye alii pánjál felhatalmazza, hogy azokat a megfelel pótlások után jóváhagyhassa. Vármegyénk feliratai. \ esaprem vármegye, törvényhatóságs t. h >>-iki rendes közgyülósóbőI kél hasafuvs tárgy ós s/.ellcinÜ telilatot intézett a. képviseli iházllo! Az egyik feliratban a nemaeti törekvések inef valósítása iránt fejeai ki óhaját a vármegye, másikban pedig js4s. március 15-ének nem/a' Ünneppé leendő kimondását kéri. Mindkét, szó irálvii. magvas ós haza tini érzéstől ós szeretett, áthatott feliratot, melyek dr. Véghtty Kálmá fŐjegysőnek kiváló t.. 11 ,"it dicsérik, egó'sz terji debnében in közöljük: I. Mély hazafiúi bánattal éa aggodalommt látjuk és éressük a súlyos, szinte megoldhatni I.innak látszó politikai helyzetet hazánkra n. beaedni. Nemzeti jogos törekvéseink és követe menyeink, melyek egy »ebb JÖVŐ alapjait hivatva megvetni, indokolatlan módon megakadályozta) nnk. emellett az. ország gazdasági ós ipari életi s kereskedelmi fejlődése már évek óta tespedés ben van. parlamentünk működése eredmények* nem mutat tel. és a sorvasztó állapot követkei tóbcti még hazánk ezeréves alkotmányát i \ eszélyestetve látjuk. kara nem maskara, hanem rulm ! Kinőni ruhs előkelő ruha. M egyetlen ruha. amely enget megillet. Vagy nem te prédikáltad mindig, hog ruha teszi az embert P Nos ez a ruha enge] úrrá tett! Érted: orrá ? Olyan orrá. amilye még n te műköszörűs famíliádban sem v..| sohasem ! Jávorkáné .összecsapja a kezét i : Tóliiáte beteg \ a gy ! Jávorka (idegesen): Elég! Kern türöi sóit., megjegyzéseide1 ! Kz a rulm tisztelete követel, s untig rajtam van. tiszteletet követeié ón is. Jávorkáné csípőre tett kezekkel): Na hé akkor le is vetkőztetlek mindjárt I Micsoda hogy ón tiszteljem ezt n maskaráty éa tisztelje lek téged? Hát farsang van mos,-, hogy bolon d..t járatsz, velünk '. Högtön mond meg, hog' hol vetted ezt I ruhát, s hogy led vetted r I pénzt í Jávorka rendületlen nyugalommal : Kigy.d meztetem asszonyom, hogv amit ÖD tesz. a cseppet sem előkelő ! Jávorkáné dul-tül : mi hdt tégetr Rideg h.-zli Bídeg ur mit csinált M urammal? Mi baja az uramnak t Ki,

leg ós Piroska előbbre jönnek.: Ol csókolom kezeit Nagysád! én? Jávorka orral Kn nem csináltam - könyörgöm - semmit Iteszólgettünk kérem - az igaz hogy Jávorfa ur igen furcsán beszélgetett, s n végén aztai annyira neki melegedett, hogv - kané) wóko lom' - hi jól tudom — ki akart dobni. Piroska síró hnugoii : Apuskám ! A nemzet öntudatára ébredi ugyan akkor, midőn HZ év elején lezajlott képviselőválasztások alkalmával u nemzeti haladás irányzatát juttatta diadalra, de a győzelem gyümölcseit .sak akkor élvezheti majd hazánk, ha a választásokkal kifejezett nemzeti törekvések meg is valósulnak. Nehéz harcát most vivja a nemzeti géniusz alkotmányos törvénybe iktatott jogainak érvényesítéséért : aggódástól elszorult kebellel, a viszszatojtott elkeseredés nyomasztó érzetével várják a magyar nép milliód a paloták fényes csarnokaiban ép Bgy, mint a kunyhók roskatag nádfedelei alatt a jobb. • MODO JÖVŐ hajnalhasadását : nemaeti követelményeink megvalósítását. Kilencszáz éves multját tagadná meg tehát Vesző rém vármegye, ha a uebéi helyzetben buzdít... bátorító szavat tel nem emelné és .'.hajának — mely köztudat, szerint a nemzeté is — szintén kifejezést nem adna. A képviselőház többségének koronás királyunkhoz intézett, a magyar nemzet hagyományos hűségével és hód<dalával teljes jelenleg tárgyalás alatt álló. feliratában kifejezve latjuk azon kívánalmakat, melyek a haza minden igaz polgárának óhaját pártkülőmbeég nélkül tolmácsolják. Hízunk ugyan a törvényhozás képviselőházának illetve a képviselőháznak a nemzet akaratából alakult többségének haaafini bölcsességében ós kitartásában, bogy habár nehéz küzdelem árán. de mégis sikerülni fog e válságos politikai helyzetet végre megszűnt et ni és az. országnak oly régóta óhajtott nyugalmát megszerezni, mindamellett azonban a magunk részéről is kórjuk a mélyen tisztelt Képviselőházat, hogy e küzdelemben bölcs mérséklettel, higgadt megfontolással igyekezzék oly eredményt elérni, ; hogy a feliratban kifejezett, nemzeti törekvéseink, melyek nagyrészt már törvényben biztosítva vaunak ugyan, de tényleg tuó'g megvalósítva nincsenek, alkotmányunk sereim" nélkül , mielőbb érvényesüljenek, és ha majd s törvényhozás rendes működéséi ismét megkezdi, első ..... .... feladatai közé vegye fel a politikai pártok köz1 megnyugvásával találkozó oly házszabályok ' alkotását, melyek a szólásszabadság teljes épI ségben hagyása mellett a parlament állandó , működéséi a jövőben biztosítsák, hogy sokai szenvedeti hazánk a békés munka és nemzeti gyarapodás útjára végre valahára visszav ezéreltessék. II. Nemzeti öntudatra ébredésünknek, a magyar • nép millióinak a szolgaság rabbilincsei közül való felszabadításának és a parlamentária magyar állam megalapításának epoohalís napjai : is)s március lö-.t félszázad óta nemzeti ünnepnek tekinti minden igaz magyar ember, szivének minden érZŐ dobbanásával, lelkének legszentebb. teghazafiasabb érzésével: de s vér nélkül kivívott alkotmányos győzelem napja, írott törvényben nemzeti üuneppó-valói avatással megörökítve ma sincs. Kicsiny nemnél vagyunk, idegen hatalmas .Jávorka (páthosssal): Kl szemem elől te háládatlan gyermek ! Ját tor kané : Megpukkadok I IN. jelenet. Előbbiek. Cseresnye. üseresnye lassan jön s már az ajtóiban elkezdi a sopánkodást] : Jaj ! micsoda véletlen 1 micsoda error in adjeoto! Jónapol kívánok .lavoikánó asszony. - Jaj micsoda ostoba véletlen . . . Szervusz Rideg ! . . . Ilyen eset! Tóbiás! Tóbiás ! Jaj ! Jávorkáné (félre : Hat eal mi keli? Fönn): Mi bántja lelkem komám uram P Kimúlt már a böjt. maga mégis jeremiádol énekel ? Jávorka nyugtalanul : Ne Logj tvoT, hanem beszólj ! Mi a baj f t'seresnye .mint előbbi : Jaj ! Imi is kezdjem ! . . . Tóbiás ! készülj el a legrosszabbra ! Jávorka | ijedten kap a ruhájához : Tán : csak nem !•*... az árverés '{ , . . t'seleslIVe kiveszi B Zsebéből a tárcát' i Jaj dehogy nem! . . . Az árverés az kitűnő I volt. az hibátlan volt, licitatio primae .|iialitatis! i. . . de a ruha ... a ruhád . . . Jávorkáné • Nyögje már ki. hogy mi van a ruhával t Cseresnye 1 Jaj komámeeeaony, hat ennek a ruhának a tulajdonjogát a TÓbí ma szerezte az özvegy gfóifuénál árverésen. Kn is azt hittem, o is azt bitte, hogy M a meglő .Mogult gróf Ufó volt . . . tetszik tudni szabadreiidelkezésü hagyatok . . . Jávorka elsápad, megtántorodik és egy székre rogy : Jaj ! végem van ! Piroska 'odaszalad hozzál : Apuskám. az isteneit ! Mi lelte f népek áradata vesz körül bennünket, mint kisded szigetet verdeső tenger ár, és még imádott hazánkban is a nemzetiségeknek magyar tájunk és nemzetünk elleni méltatlan gyűlöletével kell folyton és folyton küzdenünk. A nemzeti öntudatnak a hazatiui érzelmek és törekvéseknek áp.'lása, s intézményeink támogatása mellett ha vállvetve összetartva nem igyekezünk ezredéves hazánkat az őseinktől öröklött hazaszeretettol vezérelve a nagy nemzeti küzdelmek emlékezetes u ,1pjai Iliik a lövő nemzedék számára való. megörökítése által is téntartani, oly mulasztást követnénk el, mehrért méltán vádolhatnának majd bennünket utódaink. Tudatában ezen hazatiui kötelességünknek és felmagasatositva, fellelkesítve annak érzetétől, hogy mindnyájunknak 50 éves mulasztását ..hajtjuk helyrehozni akkor, midőn |sJK. évi már.iits 15-ének törvénybe iktatott nemzeti ünneppé való avatását kívánjuk, hazatiui tisztelettel éa ..szinte bizalommal kérjük a mélyen tí-ztelt Képviselőházat, hogy |M,s miiviu, |.",-.nek nemzeti ünneppé kimondása iránt mielőbb javaslatol tenni, s ezen javaslatnak törvénnyé Mentesítését kieszközölni méltóztassék. Városi ügyek. Piacunk érdeki ben. Város hat a héten felterjesztést intézett a MAV. igazgatóságához az iránt, hogy az országos és heti vásá* rok alkalmai."!, Győrből reggel fel8-kor Pápára érkező vegyesvonatnak közlekedése. • város és piacának jól felfogott érdekében, állaudósrtassék. Memorandumát a város országos képviselője utján küldötte fel. Városi szamailasok. Városunk mnlt évi számadásai a hét végén a sajt.. a|ó,| kikerültek és a napokban küldik szét azokat a városi képviselőknek. .Mikor is módunk es alkalmunk lesz, hogy a számadásokat lehetőleg bőven ismertessük olvasóink előtt. Tapolca-meder tisztogatás. Mi e • mull évben elrendelte a városi tanács a háztulajdonosok kérelmére, hogy a Tapolcának aa oaaudától a halpiacig terjed.', medre, az elkészült mérnöki t.rv szerint, a város által foganatosíttassák, a költségeket a házbirtokosok viselvén területarányában. Az idei medertisztogatás iránt a tanács legutóbbi Ülésében mar intézkedett. UJ atjaró. Aa alsóvárosi háztulajdonosok "hajára a tanács elhatározta tegnap, hogy Csurgav Lajosnak '.l.'iT. száutu házától a Sz. losv i/.ig kövezett gyalogjárót készíttet, mert esős és nedves időben a nagy sár miatt majdnem lehe* tétlen a vizhoidiis a Tapolcából. Jávorkáné (megvetőleg : Sohse féltsed! Kussz pénz. el nem vész! Cseresnyéhes : Folytassa csak. folytassa ! Cseresnye: Még én hoztam haza s mondtam is m-ki. mikor fölvette, hogy akárcsak a megboldogult gróf urat látnám ! Rideg i homlokára üt : áhá . . . és most mindennek vége van! A méltóságosasssony éppen most szalasztotta hozzám az inasát. Icgv eled van ni. a tárcából el..veszi : itt küld a III forint helyett L'U-at. csak adja vissza Jávorka a ruhát, mert az véletlenül került az. elárverezendő ruhák közé. mert az sohasem is volt a gróf úré . . . nem is Páriában készült . . . hanem az első komornyik kimenő ruhája volt I Sali Vat Sek csinálta . . . Jaj . . . Jávorka felszisszen, vonaglik a sz. k>n j Jaaj! Piroska egyszerre otthagyja): Hát aaért báni a Mutyival olyan csiinvan ? Rideg: Hat innen az előkelőségr az osők! Jávorkáné : Na Tóihi. hát maskara-e már? Kövoteled-e még a tiszteletet ? Te oloszlánborbi: bujt szamár, te ! Jávorka (mint elobl. : Jaaj ! Cseresnye boezámegy): Na csak ne jajgass, kaitMfl vead le hamar ezt a ruhát, az inas vár rá odakünn . . . nesze a Jtl forint ! Jávorkáné elkapja : Se pénz se posztó. — neki! — Matyi, itt van a 90 forint, rendelje meg a jegv gv Őrüket ! Itideg. Piroska együtt: Oh mama 1 ölelés.' Jávorkáné : Egyet azonban kikötök : grófi árverésen sohse vegyen ruhát ! Jávorka (eUuuÓao : Jaaj ! i Kuiíur-tiy.)