Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-03-26

M g j e 1 e n i k in i ti <I e n v n s á r n a p. Szerkesztőség : .I• >k;ii• 111.-:i MB iC'" Kiadóhivatal: QoMberg Uvula piipirkerokcicse. Kő-tér. ' Telefon szám 41. unposBCíc?] es más visszaeieseKro (Két cikk.) I. Miii<lfii oly dolgot, mely a közélt szerveire behatással van, fontosnak tai tank arra, hogy azzal foglalkozzunk Eis mi. akik a közéletnek literén, ugj szólván rajta tartjuk a kezünket, csal akkor felelünk meg igazán hivatásunk nak és csak akkor teljesítünk lelki ismeretes munkát a közélel javára, h rámutatunk azokra a hibákra, melyek liől károk háramolhatnak városunk pol gáraira, legyenek azok akár lelkiek akár anyagiak. * I". helyütt most két dologgal fogunl foglalkozni. Az egyik vonatkozik a köz egészségügyre, a másik kis emberek i különösen a munkások némely bajaira Hogy aztán találnak-e — de találniol kell — az illetékes köii'.k módot arra hogy segitsenek eme bajokon, az má kívül esik ;i mi hatalmúinkon és körűn kön. Mi estik megadjuk az Impulzus rá. mi estik rámutathatunk a hajókra éi orvosszereket ajánlhatunk, de nem lehel mert nines is hatalmunkban, hogy me| i^ orvosoljuk azokat. Tahin mondanunk sem kell, hogj az embereknek egyik legnélkülözhetle nebb tápszere a tej. Sok szegény csa Iádnál ez a tápszer sokkal nélkülözhet lenebb, mint a hus, de olykor még mini a kenyér is. Az ilyen családok étrend' TÁRCA, Mi az asszony? tl.aiii|itit]i Uta ,Veér .I• i'lit11 rtaenja" .•. aaindanbjábi eliiMiiilja IMIIU illák.» — A ..1" apui 1. ti p o k" r e il e t i t á r 0 ;i j a. Hej. ilyen az asszony. Iia vén — lia kisasszony Nem hisz a tértinak. a térti szavának. ('-tik a pecsétnek s a DMUlUpropi•iának. . . . iKis s/.iinet.l . . Volt egy nagybátyám,kemény, mogorva aaittyi Az egéaa caalád esak „Bolond Pálnak" bivta, Pedig legbölese, • volt a liitniliália'. Mié-rt y — Mert aoh'ae hajolt asszonyi igába! Szeoéiiv Pali bátyám, 'le sokszor is mondta: Öcaém, te se lágy a fehérnép bolondjai Mert esak azért jött a világra nz asszony. Minket férfiakat hogy hántson, aggaeeaon. Hogy mi az asszony? lm ez a kis versezet, Megtanít rá 5oeém, ezt aoha ne feledd: Sátáa-angyalbdrbe, ('sah íjratéi törlie. Hálába keritö. Kltiillk keserítő. Szivünk aaomoritó, p.ii/.ünket fbgyaaitó, jéheu nemcsak ley^el és este, 'le nieu esik. hogy még délben is előfordul, tei mészetesen kávéval és cukorral. E utóbbiakról, a többi között, második cik künkben szólunk. A gyermekekre pedig főleg a kisebbekre, egyáltalán pótolha latlan a tej. S most lássuk, hogy mi történi) nálunk? Jól tudja mindenki, hogj vá rosunk nagy vidékének majdnem mind egyik gazdaságában fendszeresen fog lalkoznak a tejtermeléssel és árusításává és a termelők többnyire, sőt túlnyom* részhen városunkban találnak nagy lő gyasztó közönségre. Hát ez eddig igei jól van, mert a gazdaságok mind tiszt; és jéi tejel termelnek és árusítanak. hiba azonban ott van, hogy nagy rész heu nem közvetlen a fogyasztó közön ségnek adják el. hanem a városi tejáru Bitóknak szállítják a tejet s csak ezektő kerül aztán a fogyasztókhoz. Ez sem volna azonban még baj, hi e/.ek a vámsi tejárusitók tisztán kezel nék a tejel és ha nem juthatna mindenki boldog és boldogtalan Imzzá. hogy teje árusíthasson. Sfki sem kutatja, hogy ezek a> árusítók hogyan ós miként kezelik . tejet? Nem is kutathatja, mert a tejáru sitás nincsen engedélyhez, vagy ipar igazolványhoz kötve és maga a hatóság sem tehet semmit, un rt ha ezer ArgUS­szemmel is Őrködne, akkor se tudná Iellenőrizni. Igy történik aztán, hogy ezek Nagyon ritkán engedebnea, Nagyon gyakran reeaedelmea, — Különösen ha aaerelmea — Holtig való aggaág, Szeli.litett vadaág, oly caodáa valami. Melv aoh'aem az. a mi! 'I'e|t telhetetlenség, Lelkes lelketlenség, Szívtelen aaávcaaég, perzselő hidegaég, K'ih-s keeerüaég, lllltleliséees húsé"'. Abrándoa valoeág, I,'. taaaaaágoa joaág, Ringé testű liiaktles elvü. Kóaaáa l'ülii - tüskés nyelvű, l'iei szájn — 'le nagy neszü. Ilosszti hajit - rövid eszü. Kiiiálatos — kivánatos, liv'inyiirü kis jóasagl iKis szünet.) II,i öreg ha itia-szoity. Ha aagjiaaaaowy, ha kisasszony: Tii'hl mag í'ieséin — ez az asszony! a tejárusitók — tisztelet a kivételeknek • — elsősorban manipulálnak a tejjel, : vagyis magyarán szólva, vízzel mégha­- másítják, hogy dupla haszonnal dolgoz­hassanak, s vannak egyes tejárusitók, • akiknél a piszok, a rondaság olyan ló­kon áll, hogy azt a toll le nem írhatja: a széthordásnál is a legmocskosabb, bű­zös ruhában járnak-kelnek; a kannák tisztátlanok, fedve nincseuek. Ki tudja, a közegészségre már eddig is mennyi veszedelmet hozhattak mindezek, anél­kül, hogy a veszedelmeknek csirája! még esak sejteni is lehetett volna. Igy tehát a hatóságnak intézkednie kellene, hogy mindenki, aki tejárusitás­sal foglalkozik, ezt Lejelentse, váltson iparigazolványt és jelölje meg a helyi­séget, ahol a tejkészletét tartja addig, umig ki nem hordja a közönség részére. A közegészségügyi hatóság pedig, ha már ezek az adatok a birtokában van­nak, gyakran teljesítsen vizsgálat >i és pedig szigorúan. Ott ahol a közegész­ségügyi követelményeknek meg nem leiéinek, tiltsa el rendőrileg a további árusítást és vonassa el az engedélyt és ha hamisítás is fordul elő, még ezeken léiül büntető útra is terelje a dolgot. Azoknak neveit pedig, akiket eltiltanak a tejárusitástől, vagy hamisítás miatt megbüntetnek, nyilvánosságra kell hozni irgalmatlanul, tahin legcélszerűbben a helyi lapok utján. Hogy pedig azt is ellenőrizni lehes­Tavaczi illat. A „r á |. a i I. a p •> k a r a 'I •• t i t á r c á j a. — trta Almasy Gyula. Valami ojaág hir ötlött a aaemembe, egy eljegyaéai hir és a tekét,- betűk nyomán régi tiatalos einhkekröl -záll ,| az öt éves feledéa. A kávéházi ablakon nnalmaaan kopognak a tavaszi eaőcaeppek és a tüstös kávéházi levegőbe liáiuiilva. régi emlékek kelnek életre apró embe­rek komolykoiló szerelméről éa Torkáról, a világoskék szemű táncoalányróL akit bolondulá­-ig -/érettünk mind apró habitaék — köaö­-eti éa külön-külön. Kinézek az ablakon. Sötétedik, átcaatakoi utcán i'legen emberek járnak. Merően, kutatva nézem, amint elmennek a kávéház előtt, talán ama kékanemfl leányt kereaem, ukiKe egyformán bolondnláaig laerelmeaek voltunk mind. Az iiteszteinlos eiuhkek nagyképttakölővé tesznek, öreg emberré, akit megkap egyszer agy gyerekkori emlék és a Batalaágát avatta ... * Tarkát latom .égig rabanni a aainpadon, a leglialiaareiihli táino-leánvt initulazok kötött, akik valaha végigleliogtek a ligeti ih-zkapadon. LilSStl lllellUett lépésekkel tipegj az e|..­térlie. rózsaszínű, redős ruhája lágvan. hal>o*nn -lllllll te-teheZ j rt Zene lüktetőbb Üteniekliell

Next

/
Thumbnails
Contents