Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-03-13

A selyemtenyésztés Veszprém varmegyében. I.;.. Maday Izidor. A wmiiiwMtei selyem-termelés usagtsremtője H e • f r ó d j Pál, ki immár közel 'J.t év 6tl j.i.ratlan IlivoOéjjTlI es körültekintéssel all a .-<• ív uitenvesztés tejie.,/.tésere eelzó imM uil«-zke«l<

;Stk eleu, egyaránt naiit tervey..i és végrehajtó miiit uiinden évről, ugy 1903. évről IN közre bo.-*atolta J alantéalt, melybea a fold mi vetémmiaiasteraei beaaáa>ol az elért íredméayekről, alaoadja ai akadályokat, melyekkel tatéekadéaei kéaban megküzdenie kellett és kéri a kormányt ál a hatosag kat, valamint az érdekelt összes korokét, hogy az ügyre minél nagyobb Agyaimat fordítsanak. A »el\emten\esztesi meghatalmazottnak idei je outese ahban különbözik a régibb .vekétől, hogy az eddigi al'.alanos es az egész országra vonatkozó jelentés helyett, 'JH küioll Jelentési tett a miniszteri meghatalmazott, mely jelenlese.,, mindegyike a sclv eii.tenv eszlessci foglalkozó varmegyék egyiket tárgyalja. Így jelent Mg Beséfédj l'al selveintcayéaatéei mofjintslmaiottnah a Vessprémvármegye l'jU.'i évi selyeintinyesZlesei e Vonatkozó jelentése is. Ezen jelentésnek mar az SÍSŐ, az agéaa ors^iL'ia vonatkozó réssébea is külön említés történik Vessprémvármegye seiyemtenyésstésí viszonyaírél. Esea iitalánoa jelentést pedig, követi a Veszprém varmegyére vonat i.u/.o reszietes jelente-, uu'ly minden agyas kösségnsk a selyemtengéestésre veiiatkozö viesenyait a legnagyobb pofttoszággal éa reszleteséggel tárgyalja, ilyen gondossággal es a legapróbb részletekig menő leikiiamereteeéggel esak az a vezér kezelheti az Ügyet, akii a kmizott eél Irént való önzetlen lelkesedés és a legnemesebb értelemben való emberbaráti erzhiet vezérel. Meli tagadhatatlan, hogv a salyemtenyésstéS eíwinozuitasa az emberbarát feladata, aki áppaa a leg*serényebb embernek akar, aránylag könnyű es biatOS keresetet iivujtani. Ka nekem annyira meggyőződésein, hogv atnidón azt a kérdést vetem föl, liogy mi történt 1903-baa a varmegyében a selyemtenyésztés téten, ezen kérdést ngy variálhatnám, hogy mit tettunk 19U3 bau Vsssprémvármegyébea a nép keresetének emeléséén V Orfllök, hogy erre a kérdésre, azt a valas/.l adlialom a jelentés adatai nyomén, hogy haladás történt, de távolról sem anayi, amennyinek lehetett vagy kellett volna történnie Hogy ezen állításomat indokoljam, a következőket kell megjegyeznem ; a selyeintenveszles inindossze 6—7 hétre terjedő időszakin esik. A tenyésztést a legizegényebb ember is uzheti, mert ahlioz, s/.iit alig érdemlő, esak olyan felszerelés szükséges, melyet jobbara háziipar ntjan maga is elóallithat. A selveniteiivé.-ztés nem tart vissza senkit a mezei munkától vagy napszám keresettol, mert az otthon maradt asszony, gyermekek es munkaképtelen ütegek is elvégezhetik a tenyésztés körüli teendőket és a család biztos készpénzbeli Minden akkor történt, mikor még Victoria itju lány, menyasszony volt. Pereivel aztán láagyarorsaágot választotta száműzetése helyéül. Itt is halt meg elhagyatva, bus magányban. OoSOSS az os/trák hadseregben vállalt szolgálatot. Hisz saját hazájában, bátyja tette miatt, ngy sein lett volna jövője, sem a katonai, sem a polgári pályást. De neki is szerencsétlen vége lett. Vele balt ki a Poréival család. Az utolsó Poréival története. (Kibeszéli ejfv IS4* 4!J-iki h"iiv. huszár százados.) A szabadságban- kitörését megelőző i'-vln-n még csak kadet voltain. Századunk lent feküdi Szlavóniában. Egy piszkos, kis faluban voltunk elszállásolva, hol biaony nem valami mulatságos volt az életünk. Szabad időnkben, hol egyik, lioi másik sisit szállásiul jöttünk össze s kártyával vertük agyon a hosszú unalmas teli esteket. En leginkább Per. ivál társaságál kerestem, ki f hadnagyom volt. Különösen vonzódtam iz itju, ábrándos lelkű, angol származású tisztin z. ki liyilt, becsületes Jellemével s előzékeny IIIOlorával mnnletikit megindított s amellett bátor ferti, kitin o rivé s vakmerő lovas volt. Vonzalmunk kölcsönös lett s csakhamar törhet Ion barátsággá fejlődött. Ezentúl majd iniiidlg együtt voltunk. Együtt tettunk sétaJovaadáaokat s agyfitt töltöttük a liosszu telt estekét, beszeliret ve. tre. keresetre tesz szert, éppen abban az időben, midőn a vidéki s/.geiiv ember eleség vagy pénz dolgában leginkább megvan szorulva t. i. aratás elölt. Csakhogy ennek a szép es könnyű keresetnek agyatlan agy fel tétele van t. i. az, hogy a szegény ember a selyemhernyó felnevelesuiiez sziik«eges szederfa lombot elegendő mennyiségben, közei es ingyen megkap ha.-, a. A/t, hogy a szederia iomb elegendő menyayiaágbea és közel kell hogy legyen, indokolnunk tálén nem is szükséges. Azt pedig, hogy a tenyésstő a ssederm-lombért dijjat ne fizessen, hosszasabban iodokolni, e sorok keretében ninos módnnkbea, l'-ak annak megjegyzésére szorítkozunk, hogy abban az esetben, na a lenveszt.i a szederla-loinbért is Sietne, tiszta kere-ineiive annyira csökkenek, hogy nahes volna a selyemipar fejlődésének kezdeten, kellő kedvet es részvétet ébreszteni. Ha pedig a selvcmguóókat beváltó kormánynak kellene a lomb költségével drágított eelyemgubókát megfeleló magasabb áron beváltani, Örököl és lényeges deficitül kiizdenenk a sclvemgubó értékesítésénél. Arra az ellenvetésre, liogy a selyemiparnak, ha életre van;, mcgkcllcne fizetnie az összes kéltségeket és igv a s/.ederla-loiub arat is, csak az a válaszunk, hogy Ilii tenyésztőink oly okszerűen lógnak dolgoani, mint ahogy a régi ás fejlettebb, lelyemiparral biré uraságok teayéástői dolgoznak, nagyobb és jobb minőségű termeié* mellett elfognak huni a isederialomb pénzeit való megszerzésének terhét is. Mim fentebb volt sservneaém említeni, a selyemtermelésnek és sikeres ülésének fi - és klap felietele a sok szederia es ezek lombjának liiieikul való leiiiasznaias i. Ez utóbbi leltétel t. i. az ingyen izederfa-lomb -sak akkor \ alósitható meg, ha a s/.ed.nak uiiiit kősvagyoa a kozmákon, az aliami, megyei és Községi utaK mellel t, a ko/-,gek uicáin es terein tömegesen a tenyésztőnek rendelkezésére állanak A seiveiuienyeszU'si intézkedések ujabbí köretkesetea foganatosítása oyomán, ma mar több nini 100,000 selycuitenyeszlo esalád alig 600.000 izedertaval rendelkezik. Ha figyelembe vereslik, hogy mennyi rengeteg diaiul, megyei es ko/.ségi útvonal es köztér lenne neg s/.ederlával beiiltelhelo es lia tudjuk, bogv a izederla es a selyemhernyó lehvesz.les mindenütt Itt meghonosítható, a hol a sz.no megtelem, akkor ógalinat nyerünk arról a tokról, melyre a selvemcrmelesi ipar nálunk fejics/.ihetó volna Ma ez az ipar. tejlódésenek kezdeten 107,000 lelyemtenyésstő nasládaah es több mint 1600 ivariinunka.-iiak kösd 5.000,000 korona évi kereWtel biztosit. Mino aranyokat nyerne ez a nemzetlazdasagi tényező akkor, lia a termelés, amint az eheteégci is, s mainak ö 6 szorosai a emelkednék, i mostani esiipaii nyets selymei szolgáltató gyáripar, i selyem-sodró <s zzövő i|iarral meggyarapodván, i gyári munkások keresete i- hatványozott mer ékben easelkednék és az ol'.-zaguak a selyemternelés és ipar S0 100,000.000 K évi íievetelt liztositnna. Bs a szeji kép, melynek megvalósítására iparnegény oraaágunk iigTsnosik reá van szorulva, alva, mert hát az ördögbibliája uránt egyikünk •cin viseltetett valami túlságos nagy szimpátiával. Később egy szállásunk is volt. Kit szobánk volt, •gyík a közös szalon, a másik közös háló. Egy kor ismét együtt lovagoltunk. Utunk a álutól mintegy negyed Órányira fekvő Vratizláv iastély mellett vitt el. A kastély alacsony kőkerítéssel volt körülvéve az nt felől, melyen mi laladtunk, nagy csúcsíves, vasrácsos kapuval •Izárhato bejáránál, a kocsik szamára, S folnjá'at mellett jobbkéz felől volt egy kisebb rácsos íjto, a gyalogjárók és cselédek használatára. A nagy rácskapuii belől ket gyönyörű lányiát láttunk, kik a finom poronddal feltöltött tton sétálni látszottuk. Az egyik szokc soll, a másik barna. A járna ugy IS éves lehetett, eléggé tejlett, nvuánk termetéről ítélve; a másik pirdig még majd" lem gyermek. Mintegy megbűvölve néztük a két bájos cremtest, kik midőn cs/.ivvették, hogy oket. jámiiljuk, sétájuk irányát megváltoztatva egv a jokrok által fedett utón tűntek el, sóvár tokinettink elöl. Darabig szótlanul folytattuk utunkat, majd 'eivival megszólalt: — Te pajtás, mit szólsz ahhoz a nagyobbik eányhoa? En nálánál ramakebb tsrsmtést nem attam soha, már is szerelmes vagyok belé. - Encii ugy vairsok áa a kisebbikkel nem lenne álomkép akkc»r, ha szederta alloináiivuiik a közutakon megfelelő mértékben ssaporittatnék. A mi Vaasprém varmegyét illeti, itt mag a kezdet kezdeténél állunk. Ma, a/az. 1903-latn Veasprém vármegy étien 466 temeszto esalád aegéssaa 1800 szederia lombjával síig II KUH K keresetre tett szert Hogy mennyire fejleszthető lenne ez az ipar Vessprém vármegyében, sst a követ iez.> basáé* vetőlegel -zamita.-ok világithatják meg, amelyek azon alapulnak, hogy ösasehaaonlitjnk területét és lakosságát Bées vármegyével, hol a selyemtenyéeslés a legnagyobb elterjedést nyerte: Az 1908 dik évben Bios megyében (88570 kim területet és 604.989 lakossági a Mlyemtenyésztők keresete 5384K7 klg. gubó utau, 157.025 K volt. Ha a selveinteuy es/.tes Veszprém vármegyében is aránylagosan fejlődnék, akkor 3.955 kim területéhei képest, a varmegye tenyéiztőinek évi keresete kerekesemben mintegy 130.000 koronát tenne ki. Ha pedig a lakosságot vesszük az összehasonlítás a.apjául, aksor Veszprém varmegye 221.000 lakosa man kerekszatiiban mintegy 330-000 K évi keresetnek örvendene Veszprém vármegye népos<ege Tényleg pedig űgv Sil u dolog, hogy Veszprém vármegyében az 1908-ik évben gubóterine.es 6760 Mg., a kerezet pedig 10.96] K-át tett. Ma úgv ad a dohig, leigy Veszprém vármeryének minden 1000 lakosára átiag mindöasse .' zelyemtenyézztő szalad esii>, holott, ka oda fejeszteiienk selv emtenyesléstitiket, hogy az csak íaes vármegyével hasonló tokon álljon, akkor 1000 lakosra 50 lelyemtenyéaztő esaládnál többnek tellene esnie, azaz, a mai összesen 4öó tenyésztő izalád helyett H-000-nél többnek. Ez pedig annál nkább elérhető, mert hiszen Báca megyében sem ni a tenyésztés, sem a tenyésztők szamát, sem a érmeit gubó meuynyizéget, sem pedig a tenyéaaŐk kel. setét illetőleg oly UlitgllS Jlllell7.IV foe'ii, mint aminőre fejleazthető voksa. Ha mar moll meggondoljuk, miszerint egv ényleg elérhető állapot volna az, hogy Veszprém 'ármegyében több mint 11.(KM) selyemtenyésztő •saiad évenként közel fel millió káaapénakereletre tehetne izert, éppen abban az. évszakban, indoll az a SSegényebtl sorsú embereknek legjob>an esik, akkor valóban nem lehet eléggé hangsiiyosni, hogy Vessprém vármegyében az irányadó .envez.k mindéül megtegyenek arra nézve, hogy •zen a vármegye lakoaaágára oly kedvező jövő nmei előbb inegvalósitnató legyen Es a „minden", amit evégre megkell tenni, tisztán abból all, hogy jóakarattal es erélylyel késbe kellene venni a varmegye minden közutailak és köztereinek szcderlakkal való belasitását. Abban az arányban, a hogy u loinbozható liederfák vagy sövények mennyisége nagyobbodik, • iirübb icsz a mar most I Vármegyében levő szakközegek száma, emelkedik a kiosztható selvméricle mennyisege, ezzel a gubóterineles és kereset iSgysága, épülnek gubó raktárak, melyek neuiesak íapi munkásoknak, de iparosoknak keresetet, közeledési vállalatnak forgalmat teremtenek. cicit cm elmélázva. Vájjon, hogy lehetne velők negismerkedni ? — Misem könnyebb annál — felelt Pariival holnap elmegy iink hozzájuk egy stadsizitre, aztán punktum. — De szívesen látnak-o? Vetettem fel a iérdést. — Az már az ö dolguk lesz — monda í'öladnagyom erőltetett flegmával, A tervot tett kíivette. Másnaj) már özvegy .'ratizláv grófnőnek, mint látszott, szívesen láoit vendegei voltunk: nem kis örömére, a két lép komtessnek, kik nagyon örülni látszottak iz oly víg fiuk társasagának, mint a milyenek ni voltunk akkor. Nemsokára minden napos vendégei lettünk i vendégsaereté gróli családnak. I i ti-zttársainknak a világért tel nem ed.ztiik volna ismeretségünket. Féltékenyek voltunk nagyon. Tandem az lett Végé a dolognak, hogy 'eroival egy bátor hitaáratakkal bevette szeenosésan a maga ostromolt várát, az idősebb ány, Mari kotntesz szivet. Rövid időn meg is tartotta eljegyzését szive uilváiivaval. iinglnv an ez üimepélyi. az egész isztikari. Ho én nem haladtam ennyire az én kis daálommal. az Ehzkevel.