Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-03-06

PÁPA] LAPOK. vágná i bertkk-ügyet is. t. i. nem volna szükség rajok. Pápa intéző körei s protektorai ide központosítsák oaezes figyelmüket és agitáló erejüket Városunk egészségügye. — A főorvos mult 6rl jelentése. Dr. Steiner József városi főorvos jelentését a városnak VAKl évi egészségügyi állapoláról. február lió U7-iki ülésében targyalta a városi tauát's és azt örvendetesen, tudomásul Vette, inert a mult év folyamán javulás volt észlelhető az egészségügy terén. A jelentést egész terjedelmében itt adjuk: Aj l'.tO.'l-ik ér ismét egyike volt a legkedvezőbbeknek mnul megbetegedési, mind halál ozasi tekintetben, Az összes fertőző hajuk, értve azok kőzött a legsúlyosabbakat, molyok a megb tégedet tok életét veszélyeztethetik, esak csekély tmban léptek fél; igy vörheny 38, kanyarodó, roncsoló toroklob JJ, hagymáz li. gyermekágyi la/. ;i jelentetett be. Ezek oly számok, amelyek il i nagv kiterjedésű és népes, városban épen oly meglepők, mint örvendetesek. Ha pedig az il .ént felsorolt bajok lltáll beállott, haláleseteket veszszük szemügyre, akkor a viszonyok lehetőleg még kedvezőbbek, inert vörhenyokozta halál 1. kanyaré után 1. diphtheritüt után hagymáz után 1. gyermekagyi láz utánisesak 1 volt. Tehát az összes nehéz fertőző bajok esak li-szor voltak okozói a halálnak. Ezek a számok nem szorulnak magyarázatra, hangosan hirdetik, hogy az orvosok maguk részéről megtettek mindent a fertőző bajok terjedésének ineggátlására, valamint a hatósági közegek a törvény és rendeletek szabta követelmén veknek, kötelességszerűen, teljesen megfeleltek. Iloiuást is bizonyítanak, hogy az élelmi szerekre, különösen a tejre es tejgazdaságokra éber figyelemmel őrködtek és így lehetővé tették, hogy a vidékről, különösen a tejjel behureolható betegségeket elkerülhettük. Kunok folyományaként felemlítem azon örvendetes tényt, hogy az l'.si.'l-ik éven át a/. o\odúkat, elemi- es középiskolákat egy napra sem kellett bezárni és igy növendékeink testileg, szellemileg akadálytalanul fejlődhettek Keszletekbe bocsájtkoani, iveket tölteni oly dolgokkal, melyekkel a hivatalos orvosnak köteleeségasertten foglalkoznia kell, a betegségek keletkezésének forrását kutatni, p. o, a hagymásnak embereknél, kiket meg tartózkodási helyükre, annál kevésbbé lakásukra szorítani nem lehet; a törvénytelen es árva gyermekekre \ah> felügyeletről, azoknak magától értetődő gyógykezelésükről szólni, a tengeri kígyóként városunkon végig húzódó < 'ineárol és sok másról évi orvosi jelentésben beszelni, épen oly meddő, mint ízetlen dolog volna Röviden körvoiialozva teszem én jelentésemet, melyre a törvény engem nem is kötelez, de teszem, mert már 211 év óta tettem, noha aaóta a kösegéseségi szolgálat, a saámtalan jelentési minta alakjában, bes/.áim>l törvényszerű miik, idésérol Kzeli általános jellegű megjegyzéseim után átmegyek a részletekbe: Síeglnilt r.K):{-ban d.'Hi égvén, ami viszonyúvá az 1902-ben meghal teknős 411 70 apadást mutat. A halálozási arány tehát 17 HU lakos mellett, amennyit az L900-KÍ népszámlálás kimutatott, l'.I.Ö.'l" „. amely szám megközelíti az l'.IDl-ki halálozást, de jóval kevesebb, mint. 1902ben, amikor 28.6*é tett ki és kétség kívül onnan eredt, hogv tavaly semmi járványunk nem volt. Kzen jelentésemnek szomorú hátterét, mint mindenütt és mindig, a tfldövéssekben elhaltak képezik, kiknek száma öli, tehát, az összes halottaknak |lili''

0-a Kzen halálozási ok nagy száma az.amiazorvosbtivárokat aaegéai \ ilágban serkeni i. módot találni a megbetegedések kevesbitésére, illetve Ii már megbetegedtek sikeres gyógy i t ására. fin bizom fáradozásuk siketében. 7 éven alul 189, születésétől | évea korig IQ6 és ezek közül II bélhurut b.m balt meg, ami azon szunorii tényt bizonyítja, hogy egyrészről a jómódnak gyermekükei nem maguk táplálják, a munkás osztály, különösen a gyári munkások a létért való küzdelmükben anyagi kötelességüket esak félig-meddig teljesítik. Azonban a eseesemök halálozása, bármily nagv nak tetszik is. a mult évben mégis 88-al kevesebb volt, mim 1902-ben és % fiertőső gyermek betegségek szórványos fellépésének tudható be rtak Az orvosolt es nem orvosolt halottak közti viszonv a következő volt : orvosoltatott Ugyanis 804, nem orvosoltatott .'Iii. tehát az összes halottaknak lllö",,-a. Szegény beteget gyógykezeltem 428-at, .'{Ö-el többet, llllllt az elo/.ö évben, óö beteg küldetett részint a pápai, részint a győri korházakba. Ügyiratot 272-öt intéztem el. Öngyilkos volt .'! Boncolás nem volt Pápa 1901 tebruár 20. Dr. Steiner József I főorvos. Városi közgyűlés. — Pápa, MM, február N. Városunk képviselőtestülete február hó '_".l-én d. ii. ',15 lírakor. Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, a városi képviselők élénk részvétele es érdeklődése mellett. Több fontos interpelláció hangzott el a közgy illésen, mely a polgármesternek egészségi okokból kell 1 heti szabadsagot, is készséggel megadta. Mindössze ó ügy tárgyalásánál voltak felszólalások «s a ló pontból álló tárgysorozattal, dacára, hogy ó intorpelláeió is történt, alig J óra alatt végeztek, elfogadva az államiéi választmány javaslatait, a belvárosi pincék alagesöv ezéai ügyének kivételével, mely kérdésben, igen helyesen, kimondta a kösgyülés, hogy a tervbeveti alagesöv ezes azonnal megkezdessek, mihelyt az idő alkalmas lesz a munkálatok teljesítésére. Tudósításunk a közgyűléstől a következő: legayitás és jki. kiteleeltéz. Klnöklo polgármester a képviselőtestület üdvözlése után. a közgyűlést megnyitja és ajkv. hitelesítésére Perlaky llé/.a, dr. Szivesdv .lózsol, Beseubaeli Károly. Marát h Károly és K e r e s /. i ,• s István városi képviselőket kéri fel. Csoknyay Károly főjegyző felolvasván az előző ülés jkvét, azt megjegyzés nélkül tudomásul vették. I nlerprllaciuk. I >r. Szivesdv Jóaaef azon felszólalásához, hogv a tárgysorozat utolsó pontja: az alagesöveaéa érdemében tett mérnöki jelentés, tárgyaltaSsék legelsobbeii, fontosságánál lógva, a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. Dr Antal Qéaa a katona beasállásolázi mizériák megszüntetése céljából, a katonai barakkok építése tárgyában megindult mozgalomra hívja fe a polgármester figyelmét, hogy az ügyet tannlmányoztassa és előkészítve mielőbb a kösgyülés elé' vigye. Polgármester erre nézve Ígéretet tesz és azt. ugy az interpelláló, mint a közg\ ülés tudomásul vette. Dr 11 offner Sándor arra kéri a polgármestert, b így a közgyűlésekre annyi tárgy tűzessek ki, hogy azok tárgyalása legfeljebb esak 2—8 "'át vegyen igénybe. Azon kijelentéséi a polgármesternek, bogy a közgyűlésnek, ha a tanácskozásban már kimerült és még mindig van tálgy, jogában áll azoknak tárgyalásai elhalasztani egy általa kitűzendő későbbi batáridőre tudomásul vették. Dr. l.o\ i László interpellációjában Pápán gyáraknak létesítését es uj katonaságnak elhelyezését sürgeti es mintán felszólalását indítványnyá változtatta át, a közgyűlés ezen kérdéseket kitűzte legközelebbi ülésének napirendjére. I »r Kende A,Inni a városunkban létesítendő konzum\ ásár és vágóhíd ügyében interpellál. Helyesléssel togadta a közgyűlés polgármesternek válaszát, melyben kijelenti, bogy mielőbb információt szerez az ügy állásáról és azt, annak idején, bejelenti a közgyűlésnek. Polgármester szabadsága. Mészáros Károly polgármester egészségének helyreállítása coljából négy heti szabadságot, esetleg amennyiben még több pihenésre volna szüksége, azon tulra is szabadságidőt kér. A kösgyülés a kívánt szabadságot készséggel | megadja. Ezután következett a napirend. Az alagcsatnriiMzas ügye. ESzen tárgx került első sorban tárgyalás több jeles munkása foglalkozik egyébként ej pompás darab főid szépségeivel, igy a „Gardatói novellák" érdekes munkája llevse Pálnak, a németek kiváló írójának, aki több év óta GhUfdoneben tölti a téli hónapokat. Hart leben szintén a közvetlen megfigyelés alapján írja kitűnő novelláit, ismertetve ezekben a Garda-tó vidékének nevezetes pontjait. Nehéz eldönteni, hogy e nevezetességek között, melyiket illeti az elsőség pálmája, inert egyaránt kedves, egyaránt biiinulatraniéltó a szemlélőre nézve minden egyes gyöngy, mely alkatrészét képezi a hatalmas füzérnek, a Gerda-té fénypontjai összességeink. Az én subjektiv meggyőződésein mégis az. hogv a gyönyörű természeti képek között a főhely, a hóval boritott Monte Baldo hatalmas tömegét és a tündéri Is,

da di Gardát illeti meg. Ezek az elsők elei, a díszek díszei. • Mint öreg. fehér szakállú király, trónol a felsége* Monte Baldo a Garda-tó keleti partján. Kir ne töltött volna al csodálattal a Monte Baldo égnek meredi", büszke csúcsai, melyek ugy csillognak, mint a királyi korona drágakövei. A turisták ezrei keresik fel a Riviérának eme szépségben és tömegének imponáló halasában fenséges helyet, hogy fáradságos gyaloglás utan, elérve a hegyóriás legmagasabban fekvő pontját, a világ egvik legszebb panorámája táruljon szemei elé. A ilarda-tó Riviéráját a maga teljességében tekintheti át innen az ember, sot a bresciai és veronai háztöinegek körvonalai is, tiszta, verőfényes időben, oda rajzolódnak az élesen fürkésző és a gyönyörtől káprázó szemek látóhatára elé . . . Kiragadó látványban volt nekem is részem egvik bájos estén. A Monte Baldo ezüstös 0SU0SM mögül a hold arany pereme bukkant elő. visszatükrözve a tónak tiszta, azúrkék felületén. Néhány perc múlva a telehold szemkápráztató pompájában ragyogott a hegyóriás felett, bevilágítva sugaraival a fenséges tájat, melynek megörökítése méltó lett Volna a festő ecsetjére. A természet emo pazar fényűvel behintett látványosságának csodás nagyszerűsége felejthetetlenül vésődött lelkembe, s mint valami bájos dalnak zsongása hagyott ott nyomot. * A (iarda-sziget Isola dl Gafda) H istenáldotta földnek legremekebb belve és páratlan a maga nemében. A vegetáció magas színvonalon áll: a babérfák és agavék hatalmas csoportja díszíti a gyönyörű szigetet Pöuri tulajdonosa: Borghe.se hercege, lö'Jö-ben impozáns murvánvpalolát építtetett a szigeten s a Velencei atylben készült architektoníkns mestermü egyedüli lakói : a In-reeg és neje. A szigetről pompás kilátás nyílik a Monte Baldo tömegére, a kies fekvésű San Vigiliora és a gardonei villák kedves csoportjára. Órákig eltudom nézni ablakomból a magányoaságában is oly fenomenális ,.i^olá"-t, amelynek nézésével a szem betolni nem tud és a melynek látása valami csodálatos melegséggel és boldogsággal tölti el az ember szivét * Mit mondjak magáról a Garda-tóról? Égkék vize, hullámzása, szeszély-őssége a Balatonra emlékeztetnek es a természeti tüneményekben számtalan sajátosságát találom meg e tónak a mi büszke, magyar tengerünkben. Es mégis, mi más az olaszoknak a (íanla-to és nekünk, magyaroknak a Balaton. Amazoknak o tó — minden nagyszerűsége, vonzó ereje mellett is — egyedül csak az olasz tavak egyike, semmi egyéb; nekünk • Balaton, regékkel, tündérmesékkel körülrajongott hatalmas tengerünk, nemzeti büszkeségünk, melynek kékseges vize fölött szinte áhítattal siklik végig tekintetünk s minta hivő az oltár előtt, imádságos ajkakkal mondunk hozsannát dicsőítésére. Koritschonzr Ivén.