Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-12-25

PXPAJ LAPOK 1004. december 25. Szent karáesony Ünnepét üljük, a béke, a szeretet, a világosság megtestesülésének istenien magasztos örömünnepét ! . . . Bár tudjuk, hogy megtagadtatott, hogy megfeszíttetett, de ne feledjük, hogy fel is támadott, ürüljünk tehát, mert éí őrükké él ... a szeretet. A szeretel ünnepén [egyen békesség- a földön és hasson át mindnyájunkat a felebaráti szeletet. Némuljon el a viszály és legyünk egyek a haza üdvére, nemzetünk boldogulására. A földalatti csatornázás városunkban. Irta Réve»2 Arnold oki. mérnök. Aki visszapillant \árosunk életének utolsó tiz évére, a/, kétségkívül látni és tapasztalni fogja, hogy nagyot haladtunk ; s ha a jövőbe néz: okvetlenül érezni fogja, hogy sok még a tenni s alkotni valónk. Ilyen az utca- és lakásviszonyok rendezése, városháza s kórház építése, <le mindenek fölött a kényszerítő szükség folytán előtérbe lépő csatornázás. Ezen reánk nézve rendkívül fontoz úgyszólván létkérdés, önmagától került napirendre, lem ugy mint a \ illamv ilágitáa, melynek kérdését annak idején varosunk érdemes vesetősége liozta szőnyegre. A csatornázás beszéltet magától folyton folyvást, s zddig nem is hagy nyugton bennünket, míg esak nem létesítjük. Kénytelenek vagyunk vele foglalkozni néhány év óta, bogv pincéinket elárasztotta az ugvii.vesett talajvíz. Annyiban tényleg talajvíznek nevezhető, mert a talajban van. de ez eredeténél fogva nem talajvíz, mert akkor el kellett volna már régóta liuzolnia; de inni igy történik, séit inkább egyre ssaporodik a vis a pincékben nő a v i/.es pincék száma. Ei a tényállás, melyet évek óta észlelünk s mely ellen tavalyig mit sem tettünk. Tavaly néhány házat, melyek iserencsésen teküsznek t. i. a pince feneke magasabban van a ('imánál megszabadítottak egy gyűjtő alagcső lerakásával a vistől. De ez csak olyantonna orvoslása a bajnak, mintha egy súlyos lesbetegnek egy kiua-port beadnánk s aztán többel rá sem nésve, a természetre bíznék. S ezen eljárás a lázbelegnél bár nem észszerű, de esetleg • természet mégis meggyógyítaná; azonban a pincéinkben levő viz állandó jelenléte olyan baj, melyet a természet nem orvosol. Itt esak mi saját magunk Segíthetünk. Az alagcsővezés jé lenne, ha minden veszélyben levő házat ez által megszabadíthatnánk e kellemet len Vendégtől. De ez lehetetlen! Lehet et leli azért. Iliért a legtöbb has pincéjének leneké mélyebb, mint a Tapolca, vagy Bakonyér, meg a Cinoa felszíne s igv abba nem lehet a pinceviaet folyatni. Pedig ettől minden áron szabadulnunk kell, ha esak nem akarjuk az altalajt, az altalaj utján a falakat, lakásainkat • igy az egész várost megmérgezni. A VÍS, mely a pincében van. a míg oda jutott, mindenféle rothadó s fertőző anyagokon folyt keresztül s ezekből egy részt feloldva magával hozott. Azonfelül sok helyen a pecegödörből is szivárog a pincébe, a mi ilyen kis iidvaru. sürün beépített helyen nem is csoda. S ezen organikus, bomló anyagokat a vízvezeték létesitése óta rendkívül elszaporodott v ishassnálat folytán pincéinkbe került visek feloldják, s a tálakba felszivódvs ezen „ptoniaiii"oktiak nevezett mérgeket, i mocsárgáz. ammóniák, kéiiliydfogen a szobánk tálába is felviszik s a penészgombáknak s egyéb miazmáknak fészkévé lesznek lakásaink. Ilii nem védekezünk eZell ellenség ellell. oda jutunk, ahova ezelőtt ;{(i évvel Berlin jutott Ott is a hetvenes évek elején —• előbb létesítettek vízvezetéket csatornázás nélkül, mint nálunk. Néhánv év alatt ugyanazon jelenségek mutatkoztak, mint nálunk a pincékben s nem került bele tiz év. iniiHlentéle ragályos nyavalyával lett • •miatt tele a vátos s a lakosokat megtizedelte Látjuk és érezzük a vízvezeték létesítésének áldásait. Tudjuk, hogv az örökös hideglelés! és tífuszt elkergettük azáltal, hogy fertőzésmeiites vizet élvezünk. S most épen a viz fertősi meg talajunkat, mindenünket! KI kell tehát pusztítani a mérges veszedelmet : <7 kell vezetni a vizeket, hogy ne rongálják az épületeket s egészségünket. s ezt csakis csatornázással érjük el. I »ly an mélyre kell fektetnünk a csöveket. hogy azokba a VIZeket IS belevezethessük. Az, hogy a városban a terepvisaonyok nem a legkedvezőbbek, az nem képezhet akadályt, mert a asennyvisekef földalatti aknákba gyújthetjük s onnan emelőgépekkel ismét napvilágra hozhatjuk azokat további eljárás vegeit. Ezen eljárás pedig a „mutréi^yává való alakítás", mely évente körülbelül ti 10,000 korona tiszta jövedelmet hajthat a városnak. A csatornázást csakis a városnak városias részében tartom szükségesnek. A költség is sokkal kevesebb igv s annál inkább megvalósítható lesz. A város egyéb részeiben, ugy is in natura használják fel földjeik javítására gazdáink a trágyákat s igy ott ahol azonfelül sem klozettok. sem fürdők, sem pedig vizöhlitös istállók nem lessnek, tisztara pénzpazarlás lenne a csatornázás. Hogy a csatornázási rendszerek közül melyik felel meg viasonyainknak leginkább, arról más alkalommal, akkor fogok szólani ha már konkrét alakban tárgyalható ezen fontos közügy. vagyis ha városunk érdemes képviselőtestülete a csatornázás létesítését már elhatározta. Városi ügyek. A leányt mostohája gazdagnak, dúsnak szánta. Nyájat őrző pásztor volt a legény. Szegény, de s/ive-szerelme fillért száz gazdagsággal. Mindhasztalan! .A most,,ha hajthatatlan!" Erről beszélgettek egy titkos sétájukon, melynek útja egy folyó partján vésetett, Itaiiat lopédsott szerelmes szivükbe: attól a sejtéstol jött, hogy hasztalan remélnek, a mostoha mást akar . . I ••• ok csak egymáséi akartak leimi . . . Zajongott midieltük a folyó: valamin megtörtek a hullámok. A habfodrok csábítóan mondogatták : „Gyertek, gyertek, mi megmentünk bánatoktól." Es ők nein álltak ellen. Szorosan átölelték egymást és a lágyan ölelő habok közé dőltek . . . Meghaltak Iliért SZelettek. Hisz ez régi história . . . A nieseniniiilé) levélke bevégeste a szót ... Mozdulatlan álltam oltaii. Ks csak a szivem dobbanása, fönn vérem lüktetése mutatta, hogy élek. A kis fülemülék dalban mondtak kössönetet a szép, de BSOmOltl Illéséért. Kll egv sóhajban. A susogó levelek a dalt megértették. Az éli sóhajomat tahin nein . . . Ci jó emberek. . . Ji jó emberek megJ(önyeztétek Jenjérdek. gyászos, halotti dalom, Xlk jól tudtátok\, kik isrnertétek €n szivet tépő, sötét bánatom. JYemes lelkek, kik vigasztaltátok Jjánattó! sújtott, vérző szivernet. Jrfeg törten áll tarn . . . hisz láthattátok: JvTikor az ment el, ki úgy szeretett. It jó barátok, nektek elmondom. Kivirult végre az én életem, Jjerüs reménység szárnyait bontom, J(ogy van kiért élnem, van már nekem. }(ogy van már célom, ábrándom, álmom, Jfogy van már drága reményem, hitem, J(ogy vagyen viruló *.zép virágon] S beköszöntött hozzám a szerelem... Halmi Budiig. Választok száma. A központi választmány folyó In» 20-án Mészáros polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen elfogadta az országgyűlési kép viselő válasstóknak 1006. évre érvényes névjegyzékét. Eszerint a válasstók ssáma: 1123. A névjegyzék I I példányát a belügyminiszterhez, a vármegyei törvényhatósághoz és a pápai ku. közjegyzőhöz megküldték, I példányi pedig a városi hatóságnak adtak át IllegolZ.és végett. Al allanibi rálasztmánj f. hó 22-én tartott ülésében készítette elő a f hé J.s-ki városi közgyűlés tárgyait. Pontosabb javaslatai a következők : A Korona vendéglős kérelmei illetőleg a választmány azt véleményezi, hogy a kért JUH K kártérítés megadassák és a béiiöVel köttessék meg a szerződés további ti évre, hogy ezáltal a Korona-téren létesítendő sertéspiactér biztosítva legyen.— A Chevra Kadiacha temetkezési egylet kérelmére, múlt és f. évi községi pótadója torlését es ezen jótékony egyletnek a pótadót fizetők közül egyszer mindenkorra leendő törlését javasolják. Fodor Ferenc győri fémipariskolai tanuló részére 100 K segély díjnak megszavazását ajánlja a választmány. - A Zöldfa-utcai lakosok nyíltcsatorna készítését és a Lajos-utcai lakosok Vízvezeték bevezetését kérik Utcájukba. Az all. választmány mindkél kérelmet teljesíthetőnek tartja és amennyiben 1906-ben a pénztár nem nyújtana fedezetet ezen munkálatokra, ugv azok költsége az líHJIi-ki költségvetésbe leaz felveendő. A vízvezeték elkéssitéee csak az .•setre javasoltatik. ha kérelmezők kötelezik magukat, hogy a vízvezetéket házaikba bevezetik. I'usarak niibáljaeása Városunk tatia.sa. minthogy a lakosságnak marhahússal való ellátása a szabadv crseiiy mellett nincs biztosit v a. legutóbbi üléséből, mint azt múlt isben jelestük, telierjesztést intézett a vármegye alispánjához. mint ll-od fokú iparhatósághoz, hogy az ipartörvény 68a S-a értelmében intézkedjék a marhahús árának városunkban szabályozása iránt. Szükségesnek tartja a tanács ezen felsőbb intézkedést, mivel a húsárak oly magasak nálunk, hogy a lakosság emiatt ezen nélkülözhetetlen élelmiszer hassnáletából teljesen és indokolatlanul ki van zárva, tekintve, hogy a vágómarha alacsony árával éppen nincs arányban a húsár, mely I korona ÍJ fillér most is kilónként. A fogyasztó közönség jéd felfogott érdekében cselekedett a tanács, midőn indokolt, lelterjesztését megtette a felsőbb hatósághoz. MvihagJ ott szanálj/at. A vármegye törvényhatósága varosunk le'.dositott szervezési sssbályrendeletét jóváhagyta. A módosítás a polgármester fizetésére vonatkozik, mely az [904 evi X. t. 0i életbelépte folytán • törvény rendelkezés, értelmében :{M0 koronával emeltetett. Bllaigj Polgármnsterünk tegnap átiratot intézett Székesfehérvár város polgármesteréhez, akit arra kért, bogv Micsey György színigazgató társulata már l'.MI.Y évi március hó JO-ika után megkezdhesse nálunk az alöadál •kai. hogy igy tavaszi sziniidény ünk egy héttel hosszabb tartamú legyen.