Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-12-18

PÁPAI LAPOK 1904. december is. Kinek van igazsága, Kolossváry főispánnak-e, vagy (Ivari Ferencnek, azt csak a vizsgálat i"-^i;> kideríteni, de az mindenesetre Bsomoru látvány, hogy valakik"! évtizedeken át. minden időben karöltve hittünk, mini jóbarátokat. és egy pillanatban méo- is az egyik a másikat mélységbe akarja taszítani már előlegesen a vármegye szine előtt Nagyon helyesek voltak a megyegyűlésen e tekintetben elhangzót! és l Ivari Ferenc eljárásai megrovó felszólalásuk, mert ismételjük, ÓZ ie-azság; kiderítése, a jelzett ügyekben nem szorult a bombaszerU robbantásra; Övári Fereneiiek nitáljálian, süt. mint kÖZÍgazcratási bizottsági tagnak, kötelességében Cl • is állott volna az általa észlelt mulasztásokat a havonkénti közigazgatási bizottsági Illéseken előhozni. De háta politikai korteséplek. tie*vhitszik. mindenkit elvakit ós elvadít, ha annak ideje bekövetkezik. Kötelességünkben állónak tartottuk, hogy rámutassunk ezen szomorú körülményekre sorainkkal, melyekben a vármegye higgadt elemeinek nézetét tolmácsoltuk. A vörös-kereszt 25 éves története. ki\"'iii Körmendy Beia ünnepi felolvasásából. A vörös-keresat Pápa városi választmányának negyedszázados múltjáról Körmendy Béla egyleti jegyző lu»sszald> történeti leirást készitett. melyből kivonatosan kösőljük most a követ kczok«" a L'Ö éves jubileum alkalmáliéd : A Budapesten, 1879 tavaszán megalakult országos segélyező nőegylet lelkes buzdítására nálunk is felkarolták a nemes, emberbaráti Ügyet kedves hölgyeink, élükön Kiss Lászlóné ésnébai Ajkuv Imróné úrnőkkel, akiknek fáradságot nem ismerő, kiváló buzgalma eredményezte azt, hogy a pápai tiókegylot. a logeslogolsók ki'.zt lsT'.t. évi december hó 29-én megalakult száznál több taggal és az 1880-ik évben már meg is kezdte közhasznú működéséi városunkban. Az alakúié, közgyűlésen, melyet a városháza nagytermében tartottak meg, gróf Zidty Nándorné központi választmányi elnök megbízásából, kit családi gyász tarlóit vissza a megjelenéstől, Kiss l.ászléiiié unió elnökölt ég a tagok majd teljes szemben résztvettek Nagy lelkesedés mellett alakult meg a tiókegylet és a 1«i tage választmány Ajkay Imrém'-. Böcsor Istvánm-, ÖZV. Duobon [vénné, Gyuráta Perenoné, Hanauer Béléné, Kiss Lászlóné, Kreúler Józsefbe, Lóskay Kornélia, Pzkrótz Perencné, Dzv. Peti Józsefne, Bechnits Bdéné, Szilágyi Józsefbe úrhölgyekkel .'•s Horváth Lajos. Kiss László, Néger Ágoston és Pap János urakkal. Elnöklett: Kiss Lászlóné, pénztárnok : Zimmermann Antelné, jegyző : l'entz József és orvos-, dr. Mathia dános. 1879-ben 110 tagje volt aa egyletnek, kik közül még ma is tagjainknak tisztelhettük a következőket: Beranyay Zsigmondné, Galamb Józsefbe, Gróss Bdéné, Gyurátz Perenoné, Hauptmann István. Horváth Károlyné, Jókai Ktelka (Ihass Lajosné), Kiss Lászlóné, Kiss Vilma, Korhely György, dt. Kövi Jozset'ué. Kreisler Józsefne, Kunié dános. Lózkay Kornélia. Lóakay Miklós .alapitéi tag., dr. Lőwi Lászlóné, Néger Ágoston. Németh Istvánná, Osvald Dániel, Pakróts Perenoné, Pep Amely, l'entz József, özv. Peti Józsefbe, dr. Bechnits Edéné, Beguly Kandómé, Saárv Lajosné, dr. Steiner Jóssefné, Sült Józsefbe, Szilágyi Józsefne, gróf Vallis Gyuhiné, Hanauer Ii.'latié. Mar 1880-Ík évben megkezdte az egv h-t a jótékonyság gyakorlását és ÖH helybeli szegény esaládol részesített tüzifa-segé lyben. Megalakította továbbá I te v e. serben ezen év október 8-án a vörös-kereszt fiókegyletet öl taggal. Hálás elismeréssel emlékezik meg az ezen évi elnöki jelentés aa egylet nagylelkű pártolóiról, gróf Esterházy Móricról. Ii a szegények számára vett t;it egv harmadrész áron bocsátotta az egylet rendelkezésére és az egylet ](l frtos tagja lett, gróf Batthyány Lajosné, gróf Vallis Gyuláné éa báró Lchntz Emiiné öméltóságaikról, kik szintén 10 titos tagokul léptek be az egyletbe, Lóskay Miklósról, ki 50 írttal slspitványt tett, Bechnits Edéné úrnőről, ki egy bál alkalmával 92 Irtot gyűjtött. Pap Amely úrhölgyről, ki ."> irtot adományozott stb. Az egylet vagyona as első év végével. 1880. december :ll-eii SM frt tőkéből állt. 1881. év október l_'-én az orsz. segélyező nőegylet pápai fiókja a két nemre vah'. tekintet nélkül vegyes egyletté alakult át a „magyar -zent korona országai vörös-kereszt egyletének pápai fiókja" címmel, II férfi és II nötegbó] álló választmányt választott éa aa uj egylet tisztikara a következőleg alakult meg: Elnök: Kiss Lászlóm'- éa l'app dános, alelnök: Kluge Perencné és Néger Agbstou; a többi tiszt viselők maradtak a régiek Ugyancsak 1881 év farsangján rendezte egyesületünk első farsangi mulatságát, melynek mint aa utána következőknek fényes erkölcsi és anyagi siker.- lett. Kiss Lászlóné uruö elnök és utána kivetkező elnöknők: l'entz Jóssefné, Sült Józsefne, wéber Bezsőné és tialamli Jozsetmmostani elnökünk nemes versengésre keltek egymásután a legkülönfélébb és legszebb mulatságok, estélyek és előadások rendezésében, bogy minél inkább gyarapítsák az egylet jövedelmét és tőkéjét. Különösen említést erdemei az 1903bau rendezett nagyszabású kézimunka kiállítás, mely páratlan volt s maga nemében. A 90 90-es években 14» frtos iemh-s tagjai lettek az egyletnek gróf Esterházy Móricné,grót Batthyány Elemér, Bauer Antal, Boston Jóssefné, maj.i később Bermüller Aleiosné, <lr. Blum Róbert; továbbá Lóskay Miklós 60 '''tus alapítványát inti fiira egészítette ki. 1899-ben pedig Ibrányi Mihálviié 50 frt és Rechnitz Mé-láué 90 frt alapiivanynyal belépett az egylet alapítói köz..'-. Egyletünk jóltevői közül nagy elismeréssel kell, hogy megemlékezzünk gróf Esterházy Móricné oi\celh-ntiájáról, ki az egyletbe lépéae óta minden évben |ll frt, illetve 90 korona adományi kegyeskedett küldeni egyletünk cébaira, valamint a Pápai Takarékpénztárról ly evenként szintén 10 Irtot volt szíves megszavazni és kiutalni az egvletiiek. Egyletünk vezetése eleitől kezdve oly gondos és buzgó kezekbe volt letéve és HZ egylet vagyona évről-évre oly szépen szaporodott, hogy a központ egyletünk működéséről az elismerés legŐSSÍntébb és legmelegebb hangjai! einh-kezett Illeg Initulell évben a lefolyt negyedszázért alatt. Ennek voltak kössönhetők ama legfelsőbb kitüntetések, melyekben az egylet éMn álló lelkes hölgyeink részesültek. Igy az egylet tel vi tagoztát ása körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Kiss Lászlóné és Peutz Józsefne- Volt elnökök télejhetet len emlékű Erzzébel királynénk a megdicsőült legfőbb VÓdazaZOny aláírásával ellátott diszokináiinval. Weber Bezsőné volt elnök és Steinberger Lipótné jeh-nleg is derék és buzgó pénztárnokunk Mána Valerie főhercegnő, mostani legtöbb védasszonyunknak legmagasabb aláírásával ellátott dissokiratokkal tüntettettek Iá. Ki-s Lászlóné és Papp János társelnököket, Peutz Jóssefné ós Néger Ágoston követték az elnöki székben, majd Peutz Józsefne helyét Sült Józsefne, később Webet Bezsőné foglalta el, Néger Ágostonnak kanonokká történi kineveztetéae után pe.bg bold. emlékű dr. Penyveaay Kei >no orsz. képviselő, majd főispán lett az egyik elnök. Mig a t. év tavaszán Galamb Józsofué és dr. Hegedűs Lóránt orsz. képviselőnket ültette az elnöki székbe választmányunk bizalma. AZ egylet alelnökei a következők Voltak az elmúlt 2o év alatt: Pakrótz Perencné, Kluge Károlyné és Néger Ágoston. Peutz József, az utóbbi majd 20éven át. Uostani aleluökeink: dr. Kövi Jóssefné és Itelák Lajos, Pénztárnokság fárasztó tisztjét a következők töltötték be: Lóskay Kornélia, Kit László, maid az időközi jegyzők Saárv Lajos és Galamb Jo/.set. ,.

v ,,)., ,|,n napig Steinberger Lipótné úrasszony látja el faradhathniul a pénztárnoki teendőket. Peutz Józaef volt az első tollnoka az egyh-tiiek, kit sorrendben követtek a követkéz... egyleti jegyzők: Kiss Lázsió, Saárv Lajos és Galamb József; 1894. évtől fogvs Körmendy Béla az egyletnek jegyzője. 1881-től 1896-ig néhai dr. Mathiz dános volt, azon időtől kezdve pedig máig dr. Csehssombathy László az orvosa egyletünknek Fiókegyletünk 1903. évben, 900-uál több taggal rendelkezvén, városi válasatmánynyá iinlv nek _'(» férfi és J\\ notagu i) is ott volt, meg a ..barátja." Égess nap ve].- táncoltam, Perire rá s.- néztem. Szomorú is volt nagyon, akkorákat sóhajtott szegény, hogy a nóta ellenére forgásba hozta volna a dorozsmei szélmalom álló vitorláját. Mind a ketten hazakísértek bennünket. „0" velem, Feri mamával ment. En nem tudom miért, mama meghívta Kent másnapra, mire én azzal feleltem, hogy én is abban fáradozók, bogy Józsii hívhassam meg. Ez ugyan nem volt igaz. de meg akartam mutatni, hogy Józsiért mindenre képes vagyok! 1908. május l l. Jónai tegnap szerelmet vallott! Boldogvagyok nagyon, szeretném ss egéss világot össseölelni, csókolni, de leginkább azt az aranyos Jéizsii! Na. hanem az a Feri igazán utálatos. Alig széilt hozzám, tüntetőleg e-ak a inalnának udvarolt és ami a legnagyobb szemtelenség, azt is inegh-ste, amikor .lozsi kijött utánam I konyhába és ott mondta el vallomását, hogy mennyire imád engem, az 0 „üdvösséget". Müven gúnyosan mosolygott megint, En igazan csodálom ezt a .lo/.sit, hogy türln-t o el ilyen viselkedést, mint lovagias fiatal einlief. -Z.o és tett nélkül! l'.HI,'!. július :;. Jer kiesi naplom, hadd sírjam el neked az én nagy-nagy bánatomat ! hadd panaszoljam el. milyen boldogtalan vagyok, mennyire lej a csalódás! Akit félistennek hittem, aa egy nagyon közönséges, alacsony jellemű ember. Elment, itt hagyott anélkül hogy egy ntolsó „Istenhozzádot" mondott volna annak, aki ót |tí éves szive egész hevével szerette. Igen, csak „szerette", mert már nem szeretem, sót gyűlölöm, megvetem! Minden szava csak álnokság volt. Oh, hogy tudtam hitelt adni annak a kígyónak? Csak azt sajnálom, hogy azzal a szegény Ferivel olyan kegyetlenül bántam. Milyen más liu is Peri! ö tudna engem, igazan, komoly szerelemmel szeretni. Hs legközelebb eljön hozzánk, reményt nyújtok, alkalmat adok lu-ki. hogy megvallja forró szerelmét, [sten veled. i.|.., szerelmem: Ölelő karokkal v áriak Keri ! 1908. július 81. Feri ma nálunk volt. Kdos inamat lefoglalta Irmus néni és igv Keri kénytelen volt az i-n társaságommal megelégedni, meg imondtam m-kí. hogy ma aligha szívesen időzik nálunk, i* osupe udvariasságból aa elb-nkezojét | állította. le beszélhet ö nekem, tudom, hogy megvet engem aaért, hogy . . . Szinte kedvein lett volna sirni. „Róla" beszélgettünk, bár én mindig más thémát akartam előhozni, de nem sikerült, ugy latszik, szekírozni akart, pedig sejthette volna, hogy Józsit mar nem szeretem. Beszélgetés közben oly bizalmas pillantásokat küldtem Feri felé, mely felbátorította, letérdelt elein. átölelte derekam. Ugy kért, hogv ne vessem meg az ii forró szerelmét, hisz' o már régen imád és szeret. Mondta, hogy nagyon fajt toki. hogy azt a Ssélcsap barátját ki érdemetlen volt arra. ajándékoztam meg szerelmemmel - hogy mennyire gvülob azt az alacsony jellemű JÓZZÍt, nn-rt engem oly álnok módon megesalt. Most mar igazán boldog vagy..k, megtaláltam örök eszményemet drága, egyetlen Parimben. 1908. szeptember ó. Amint ma a zeneiskolából hazafelé jöttem, alig tudtam Imva lenni a meglepetéstől: Feri és Józsi karonfogva jöttek velem szemben. Kikerülni már in-in tudtam okét. de m-ui is akartam. szembe néztem velük. Milyen szemtelenek igazán ilyenre csak olyan két éretlen, neveletlen