Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-11-20
<lik. és a mikor városunknak módjában lesz elbírálni, hogy az országos szabad* elvttpárthoz tartozó eddigi érdemes képviselőnket, dr. Hegedűs Lórántot méltónak lavtjuk-e uj megválasztásra, a kit ha érdemesíthettünk a képviselőségre egész fiatalon, bizonyára érdemeit csak növekedve láthatjuk ez idő szerint, amikor már két parlamenti cikluson keresztül becsülettel és városunknak büszkeségére képviselte Pápa városát, védelmezve az ország érdekei mellett városunk közérdekeit is. Ennyil kötelességünknek tartottunk lapunkban megírni a városunkat, mini választókerületei érdeklő ügyben, a tár sadalmi közbékének megóvása céljábó és idö előtti megzavarása ellen, váró Bunk jól felfogott közérdekeinek szem pontjából is. Pártoljuk a hazai ipart. — Felhívás városunk bfilf-ZSÍhes. Heteiméi és gazdag esik az • nemset lehet, amelynek fiai Önmagokét is megtudjak hofiafllni Csak aa az ország boldogulhat, amelynek népe a tudomány, mfivéaaet és ipar haladá-s és fejlődése iránt lelkesedésééi viseltetik s képei felismerni esőkben azt az. erőt, amely a művelt államok lázas reményében est • helyet biztosítja számára, amelyhea tudatánál fogva joga van. A tudomány és művessel mellett kiváló aarirep illeti meg tehát az állam gasdasági életében az ipart is. De visSOUt as 11>.ii fejlődése segíti elő a szellemi élet egészséges v érkeringéoét. Nfin üres frázis ez. hanem komoly anyagi fg Nézzük csak asoksl az országokat, amelyekben az ipar nemcsak tisztességes foglalkosás, henom támogatásban is résaesfil, mily hatalmasok ée mily erOvel tOraek előre nemcsak a fihriliiáfiirt utján, hamui a gaideeági téren is. Ks a míg esek vagyoni jólétnek örvendenek, addig Kagysroraság lakossága mindig és mindig esagényebb less. Bs a dúsan termő Kánaán már nem képes eltartani szülötteit, nem: inert • *nTSffgM**1** a g mellett nincs ipara, és ami van is. az sem résseettl támogatásban. Igaz. hogy íein vagyunk ipari ullam. de nagyon «ok kitűnő ipari készít mén vünk van, ami bltrail kiállja a Versenyt a legrégibb ipari államok iparosainak készítményével is. hanem hát nem találnak pártolásra: A magyar embernek szinte terméssetében van már, hogy esak az a szép és jó, amit küil'ölilröl hoznak be, A külföldi árukért milliók és milliók vándorolnak ki az országból és azzal mi mindig szegényebbek leszünk. Minden tillér, amit külföldi portékaért küldünk, sorvaastja gazdasági életünket. Da azért eszünklie nem jutna, hogy a hazai ipar pártolása révén, sokat, nagyon sokat megmenthetnénk. Leginkább szembe ötlik as idegen készítmények vásárlása a nagyobb ünnepek alkalmav.il és a tars.ing ideje alatt. Az a sok ajándék. oseose-beose, amit karácsonyra és újévre összevásárolnak az emberek, • az a sok pipere-cikk, amire a farsangban ISttksége van a nőnek, • haj tűtől kesdve a selyem báli cipőig, az mind. mind külföldi ipari gyártmány, aminek jó réssé hassontaJan silányság. Már pedig nagyon sok tárgyat megtalálhatunk a hazai készítmények I között, vagy holmi rossz portéka helyett ngyanasért • pénzért más becsesebb dolgot vásárolhatnának az emberek, amivel elősegítenék a magyar ipar fejlődését, • magyar ipar megélhetését, de as orsaág vagyonosod ásat is. Hiszen, ha jól körültekintünk négyenkésve kell látnunk, hogy ruházati cikkeink mind külföldi készítmények, angol, tirol. cseh és osztrák gyártmány; bútoraink bécsi munkák: díszítési cikkeink esi h eredetűek: holott ezek jóréssét talán még jobb minőségben idehaza is megtaláljuk. Szövőgyáraink, bútoriparunk, üveg- és porcellán-gyáraink a külfölddel teljesen kiállják a versenyt, de a fogyasztó közönség közönyössége, leginkább pedig kfllföldieskedése miatt alig képesek magukat fenntartani. Nincs szándékunkban, hogy I honi ipar védelmére alakult országos egyesületnek propagandát csináljunk jelen sorainkká]. hanem | hazafias társadalmunk tagjait és városunk lelkes' hölgyeit hívjuk fel a hazai ipar pártolására. Alakítsuk meg Pápán társadalmi utón és erkölcsi alapon a honi és helyi iparpertoló egyesületet, mely — a mßgyar ipar pártoláson kiviil semminemű más kötelesetteéget nem róna tagjaira. Szövetkezzünk először jóbarátok. ismerősök tizen, húszan és határozzuk el. hogy szükségleteinket, legalább azt. amit könnyei, megkaphatunk, hazai kéasitményekből szerezzük be és csak oiysa kereskedésben vásárolunk, ahol hazai gyártmányt kapunk. Ha egyik-másik kereskedésben nem találunk ilyet, látva • kereskedő, hogy mit óhajtank, iparkodni fog azon. hogy vásárlóinak szükségletét kielégítse. Cipőt, kalapot ne Mécsből hozassunk, hanem a gyufától kezdve a legapróbb tárgyakig, azt keressük, ami idehaza készült. Ha ezen eljárást követjük, nem lesz szükség arra. hogy a külföldi áruk elé vámsorompót állítsunk, mert ha itt vevőre nem találnak, másfelé lógnak piacot keresni. Ks az ország pedig milliókkal lesz gazdagabb és nem lesz munkanélküliség. Addig azonban a könyörailományok gyűjtésének nem lt*sz vege. amíg a sok karácsonyi, újévi, hasvéti ajándékokért, ruháért, bálicikkekélt küllőidre vándorol ki a magyar ember pénae. Most, az ünnepek és a farsang előtt, gondolkozzanak a kérdés felett, mert száz jótékoiiycélu mulatságnál többet segíthetünk azzal, ha a magyar iparnak és a magyar ipari munkásnak érdekeit tartjuk szem előtt. Ilazatias lelkű hölgyeink sokat tehetnének e tekintetben. Vegyék kezükbe hál a honi iparpártolás ügyét és mi bízunk benne, hogy tál-adózásukat siker koronázza. Fogjanak komolyan a munkához : meg az. se csüggesszen senkit, sem, ha egyelőre kevesell leszünk, mert hissen SS eszme, ha az első pillanat bán nem iliatja át a lelkeket, de előbb-utóbb győzni fog. Kel tehát a munkára ! » •„ Megyénk vasuti-vám szedési joga. A kamara véleménye, Vármegyénk törvényhatósága, tekintettel aiia. hogv a helyiérdekű vasutak segélyesése céljából felv.ti L.200,000 korona kölcsön kamatai és tőrlesstései az. útalap jövedelmeit annyira igénybe veszik, lmgy a törvényhatósági kösutak fentartáaából az 1890 évi 1. t.-c. alapján reá háruló kötelesettségekel teljesíteni nem képes azt a kérelmet terjesztette a kereskedelemügyi in. kir. miniszter elé, lmgy a vármegyei segély lyel épüli helyi érdekű vasutak vessprémmegyei állomásain töl- és lerakás alá kerülő áruk métermássája titán egy tilh-r pótdijat szedhessen I ez által az Utalapot abba a helyzetbe hozza, hogv a törvényhatósági közutakat fen tarthassa is ezenkívül a h. é. vasutak állomásaihoz vezető utakat is kiépíthesse. A vármegye közigazgatási bizottsága a kérdésben a győri keresk. és iparkamara véleményét is bimi óhajtván, megkereste a kamarát, hogy az említett vámszedési jog engedélyezése iránti kénlein tárgyában nyilatkozzék. A kamara legutóbbi közgyűlésében foglalkozott ezen kérdéssel és a követkeső határozatot hozta: Figyelmestetem, — mondotta a járásbiró, — hogy vallomására esküt kell tennie. — Kész vagyok letenni a hitet. mondotta Juszut bey -ziklaszilárdan. Az ellentél Igyvédje véresre harapta dühében ajkát. A düh néha lelemény ess,'- tessi az embert. Az. első tárgyalás után azt akivánságát fejezte ki. h"gy Juszut beyt, mint mohamedálutst. az slkoranra kell megesketni. Az ügyvéd sokat remélt az elkorántól. A jlirásbiró készséggel teljesítette ezt a kívánságát, mint törvényes, perrendsserfl kíváns.igot. De honnan vegyenek elkoránt? SsskálIfedgyeeen a török hódoltság óta a tonik bibliának nyoma is eltűnt. A kasiinóban élénken vitatták az ulkoranszi-rzes kérdését. Kgy heti beható tanácskozás után a megyei lizikus ajánlatira a járásbíróság az Akadémia könyvtári hivatalához foidult azzal a kéréssel, hogy lemé kegyes egy alkoratit né,lány napra kölcsön adui. Az Akadémia 'könyvtári hivatala, mint ahogy az egy tudományos intézet könyvtára hivatalához illik, először az elvi álláspontot tisztázta. A tisztázási mivelet heteket vett igénybe, de kedvező eredniénynyel zárult. A könyvtári hivatal vezetősége ugyanis elvileg amellett döntött, lmgy egy alkoránnak törvénykez.ésí célokra való átengedése nem ellenkezik az Akadémia fundamentális szellemivel. \ formaságok tekintetében azonban kevéebbé volt liberális. KikötOtte, hogy egy akadémia tag vállaljon jótállást az alkorán integritásáért. Hosszas levelezés után a járásbiróságnak sikerült egy levelező tagot felhajtani s egy szép májusi napon az alkorán megérkesett Szakal-Medgyesre. Kz az. esemény nagy izgalommal töltötte el a járásbíróság! épületet. Aljegysők, iktatók, kiadók suttogva adták tovább % hírt : - Megjött az alkorán ... itt az alkorán. Sokan, kíváncsi emberek kis városban is akadnak, ostromolták a járásidról, lmgy megtekinthessék a nevezetes könyvet, melynek misztikus tartalmáról • regényekben annyit olvastak. A járásbiró csak egyes kiválasztottaknak adta meg az engedélyt. Az ember nem estért visel bizonyos hivatalt, lmgy bizonyos kéréseket bisonyos időben meg ne tagadjon. Az ilyesmi lényegesen megerősíti a hivatal külső tekintélyét. Az alkorán erős dissnóbőr kötésben ott hevert a járásbiró íróasztalának fiókjában. Azaz... egy vaskos, széles könyv csillogó réz.csatokkal. Mert az Akadémia könyvtári hivatala valami kezelési hiba folytán alkorán helyett egy ssidábibliát, Mózes öt könyvének egy jól konzervált, díszpéldányát, küldötte |e Szakál-Meilgycsre. Kz.t i tévedést s járásbíróságnál nem vették l észre. A járásbiró. • SS nem válik szégyenére, épp oly kevéssé ösmerte a héber, mint a török írásjegyeket. .Juszut bey harmadnapra megkapta a törvényes idézést. Pontosan megjelent. Turbánja és katlanja stílszerűen illesskedett napkeleti szakállához. Nyugodtan állott meg a bírósági sorompók előtt. A hivatalszolgának pálinkás jó reggelt kívánt, a járásbirót Allah il Allah szavakkal üdvözölte. — (tn le fogja tenni az esküt., - mondotta a járásbiró a hivatalos zordonság obligát mér* tekével. Kész vagyok rá, hangzott Jussuf bey válasza. — Az alkoránra fog megesküdni. Akar a próféta szakállára. A járásbiró éivatosan elővette a Bókból a nagy fóliánst. Találomra felütötte és leiette az. asztalra. Tegye rá a kezet. mondotta Ülllleplesell. Juszut bey kinyújtotta hosszú, sovány karját ... I abban a pillanatban visszarántotta . . . Mintha egy skorpió csípte volna meg. Aztán lejéhez kapott s ijedten kiáltotta: Allah. Allah! — Mi tetszik t — kérdezte a járásbiró. Juszuf bey hátra tette a kezeit s odalépett a járásbiró ele. Nagyon komolyan szólalt meg:
