Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-10-09

10OI. uktól)..r !». PAPA] LAPOB mondottuk ki azt. hogv Ausztriában ilyen alkotmánynak k.dl lennie és a mi parlamentünket hozzákötöttük a bécsi Wen lisr.ithlioz. Azóta a viszonyok lényegesen megváltoztak. Ausztriában már a németek nem uralkodnak, a Keitdisrath nem parlament, hanem ragályOZÓ Veaaedelem, mely vagy veszekszik s akkor ama összekötő kapocsnál fogva átplántálja betegségét az ..I>structié.t Budapestre is. vagy kibékül s akkor a mi bőrünkre szeret kibékülni. Ennélfogva, amint hat év előtt volt, igy volt azóta is; az osztrák Ueiolisratb idegek rángatódzásai teamek beteggé minket. Eaérl nem habozom kimondani azt. hogy az osztrák U.i. n rath betegségéért a mi hazánk egészségét nem tehetjük kockára; ki kell mondanom, hogy gondos tapasztalatok vezettek arra a meggyőzödéire, hogy Illilieküllk ne legy.il semmi közünk ahhoz, hogy tetszik-e a Keichsratlmak dolgozni, vagy nem tetézik és még Ausztriával való viszonyunkat is ugy kell megoldanunk, hogy az osztrák Beicharath sorsa é.i a magyar parlament munkaképesség.; között 1867beii kéitött kapcsot tekintetbe i.ein veszszük. A Ifeiehsrath sorsával nein törődve a magyar országgyűlés ugy rendesze be gazdasági ügyeinket, külkereskedelmi szerződéseinket, amint az orzzár gunk érdekeinek megtelel. Ewei, tisztelt polgártársaim, a kérdés politikai oldalának megvilágítása után, elérkeztem a gazdasági szemponthoz, gazdasági berendezkedésünknek és az önálló vámterület ügyéhez. Valóban különös, páratlan helyzetbe jutottunk, amikor azt látjuk, hogy azok, kik a gazdasági közösségnek (Öltétlen hívei voltak eddig, az osztrák politikai viszonyok züllöttsége folytán, most szinte félnek a „közös" ügyekben kötést tenni é: megfordítva, azok kik az önálló vámterület hívei, jól érzik. íba nem is mondják kii. hogy a külfölddel mégis csak meg kell egyeznünk, hogy 1907-ig h- vagyunk kötve és hogy éppen akkor, amikor Németország elzárkózik terményeink éz állataink elöl, azokat el kell helyeznünk Ausztriában. Igy azután a jelszavakból és érdekekből olyan körforgás támadt, hogy aki nézi, elzzédül tőle, mint az ördögkeréktől. Aki pedig az ország jövőjén aggéidik. az ugy érzi. mintha vasabroncs szorítaná fejét, mert tudja, látja, hogy gazdasági életünket szilárd éz széles alapokra kell fektetnünk, hacsak belepusztulni nem akarunk. Kit togyünk tehát,? Hét évi sz >rjo becsületes kutatás után. tisztelt polgártársaim, őszintén önök elé' tárom azt az eredményt, a melyre jutottam. Az eredmény az. hogy először is el kell távolítani azokat az akadályokat, a s. ín.ly.k miatt Magyarországnak gazdasági berendezését megépíteni nem tudjuk. Minden .rönkkel neki kell feküdni ennek az akadálynak s akkor szabad lesz a tét és akkor szabadon választhatunk a vámterület formái között. Azt mondják nekem, hogy ez az. akadály abban áll, hogy még ha önálló vámterület lenne is. akkor sem lenne alkalmas a magyarság a gyáripar megalkotására. K/.t. tisztelt uraim, én nem fogadom cl. Ismerem ugyan a mi iparos osztályunknak sok hibáit, de igen is láttam azt Amerikában, hogy a gyárakat meg lehet tölteni magyar munkásokkal és láttam azt Koinátiiában. hogy a tőlünk kivándorolt székely és szász mesterek ott kint tudtak ipart teremteni. Ha tehát itt lelehet küzdeni a nehézségeket, Ind van hát az a nagy hátrányunk, mely kezünket és lábunkat megköti? Kz az akadály, tisztelt polgártársaim, abban van, hogy minden gyár elvonja a gazdától a munkaerőt és ennél fogva a gyáripari és mezőgazdaságot csak egyetlen esetben lehet egyszerre megsegíteni, csak egyetlen esetben lehet Magyarország gazdasági szabad fejlő.lését nagy arányokban, nemzed.'kékre biztosítani. Csak akkor, ha a gyáriparnak biztosítjuk a kellő munkaerőt, viszont, a kisgazdának és kisbérlőnek biztosítjuk a birtokszerzést. Ennek a titka padig abban áll. hogy országosan meg kell indítani a kisgazdák számára a parcellázást. Minden .rönkét arra kell szorítanunk, hogy ennek az országos aotiónak jogi és pénzügyi akadályai elháiitassanak. Mert rendithetetlen meggyőzöd.'•sem az. hogy itt van bekötve a zsák. s míg ki nem oldjuk, addig szabad levegőre és szabad elhatározásra nem juthatunk. De ha megoldottuk, ha nagy arányokban meg tudjuk teremteni azt. hogy ezer meg ezer kishérlö és kisgazda fölemelkedjék, ha uj és uj nemzedékeket tudunk a magyar röghöz kötni, ha a törvény a kötött kézzel nem állja útját annak, hogy a birtokok eladhatok legyenek,- ha annál kisebb lesz az átruházási illeték, mennél nagyobb birtokot mennél többen vásárolnak széjjel.- ha az annrikai pénzt sikerül a magyar tőidbe beleönteni : akkor tisztelt polgártársaim ide lett kötve ezer és ezer család, akkor a gyáripar meg teremthető a gazda kára nélkül, akkor nem kell aggódnunk az ország jövője teleit. Es akkor, tis/telt polgártársaim. - hogv visszatérjek a a vámterület kérdéséhez, akkor szabadon választhat a nemzet iz önálló vámterület vagy más vámalakulat között és nem lesznek kezeink saját ellentétes érdekeink által ugy megkötve mint most vannak. B nagy kérdések után. tisztelt polgártársaim, Btég néhány percnyi időt kérek csak arra, hogy es,,k né-\szerint lelsorolhassak néhányat azon országos ügy-k közül, amelyekkel foglalkoztam. Hiszen számos javaslatnak voltam előadója, többizöi szot kértem a képviselőházban és sok indítványt tettem a legfontosabb fontmon a pénzügyi bizottságban, melyek közül több el is fogadtatott. Igy nevezetesen, a mint itt Pápán 1901. szeptemberében tartott programm-bes/é.lemben magigértem, a képviselőházban beszéltem a kivándorlási bajokról él kívántam a magyar konzuloknak alkalmazását, magyar címernek és zászlónak hasznalatát a konzulátusoknál. Azt az indítványomat, hogy az útlevelekben a .magyar állampolgárság" kitétessék, ztörvényhozás el is fogadta. Ugy a Széü, mint a Tisza koraoánynak dicséretére legyen mondva, hogy az annrikai i's romániai magyarság megerősítésére több óhajtásomat megvalósította < .zeit a tavasszal már a szlavóniai magyarságot kerestem tel. Indítványokat tettem az iránt, hogy: egy székely földhitelintézet állitass.'k féd: a rendjelekhez a német leírás helyett magyar tétessék (ez rés/ben meg is igértetett : • . az osztrák-magyar bank részvényeire a magyar címer föltéteasék i«zt is teljesítette a kormányi és sok egyebek között indítványoztam azt is, hogy a nemzetiségi pénzintézetek ellenőrzés alá állíttassanak, a vasúti szabadjegyek pedig eltóiöltessenek. Mar ez utóbbi indítványomért meg az él.lap'k is megcsipkedtek, fentartom azt ma is, meri Magyarországon lassanként odajutunk, hogy csak az fog fizetni, a kinek ninoaan pénze, padig ha mindenki űzetne, akkor Pápa városának többrendbeli vasúti panaszát mar regen meg orvosoltak volna. Tisztelt polgártársaimI inni akarom tovább fárasztani szíves figyelmüket, s ezért, bár igen sok lenne még mondani valóm, zárom szavaimat. Hatodik esztendeje annak, hogy lob erőm szerint igyekszem szolgaim Pápa városát és polgárainak jogos érdekeit. Sokan nincsenek már közöttünk azok közül, kik akkor közöttünk voltak. Hiazen az elafl tonetot jelölésemkor I'est.n Jókai Mór mondta, kit az egész nemzet sirat ma, és a ki jelöltségeméi indította az a f-'cnyvcssy Ferenc volt, kinek érdemeit az idei gyáazünnepélylyel nn Itattok. Elhunyt azóta a pápai vár megsiratott ura, gróf Esterházy Móric, kinek kegyelettel őrzi a város emlékezetét. Ks nyugszik már az is. ki elsőnek adta rám. unokájára, szavazatát. Am mennél többen távozának el közülünk, annál inkább, annál élőbb erővel nyom le, de sarkal és nieghuzgálta a füleméi, amii kivételesen, halából eltűrtem. Az .".reg iszony u gaiidiumia kes/állt. — KI fogom csavarni a fejét annak a fehér cselédm k. hallod! — mondta nagy önbizalommal, IIa az ember ebire tudja, hogy az Bgész komédia csak tréfa, akkor tulajdonképen egész k.lleines a nökk.l foglalkozni, de megnősülni t soha! Te. mond csak, aztán legalább csinos az a Mat liiizsáhlina F — Uh bácsi, feleltem méltatlankodva, míg b.lül majd megölt a kacagás. Szekered kisasszon} java korban van. Aligha több h U mincot evesnél. Ks igazán nagyon szép. művésziesen szép. tettem hozzá, de eile Berci bácsi nem ügyelt. — Aztán el hhet v.de értelmesen diskurálni ':' — Ugyan bácsi egv diplomás hölgygyei í Szekeres kisasszony mennyiségtani szakra van képesít\e. de az idén kisegít történetből is. Kp. n össze fognak illeni, magának is az algebra a kedvein csemegéje, bácsi, - mondtam várakozással. Herei bácsi elégedetten bólintott és látszott rajta, hogy nehezen várja az öt órát. Az első vendégünk tényleg Szekeres kis.isszons volt Fekete selyembeu, igen jól fésülve .és páderozva siirü gázlátyol alatt, csakugyan mutatós volt. A bemutatás némi elfogultsággal történt, Berci bácsi udvariasan meghajolt miközben a frakk gyanúsan ropogott, él hódolattal emelte ajkához a Szekeres kisasszony kezét, a ki gra.iozus és sokat kifejező mozdulattal rántotta le megelőzőleg a keztyüjét. Mint később hallottam Qyurkától, Hetei bácsi rendkívül méltányolta ezt a figyelmei és követéére méltó példának állította a többi ostoba asszony nép > lé. a kik idegen bőrt csókoltatnak meg idegen férfiakkal • • • \ társalgást nem kísérhettem figyelemmel, inert Szekeres kisasszony a s/.alé.n legutolsó sarkába menekült áldozatával, .sak egyszer le atom .1 valami hasonlatot, amelyet Szekeres kiaaeszonj az érzelmekről fejezett ki éz kapcsolatba hozott a geometriai hasadvánnyal; Herei bácsi roppant lelkesüllen bólingatot! és kétezer is oda vitte a I szendvicsei kosarat a pálmák alá, almi Szekeres kisasszony angyali szelídséggel és kellemmel j mozgatta a legyezőjét, Kszembe jutott némely viharosabb jelenet iá tizika és számtanórákról, de aztán inegnx ugratott az a remény, hogy az Asszírok békán alhatnak tőlem a jövőben. Szekeres kisasszony a délután folyamán háromszor is biztoaitotta é.lesiuamát, hogy szorgalmas es szeretet remélté. teremtés vagyok és ö különöaen kedvel... Mikor a társaság hazafelé oihelödött, Berci bácsi lovagiasan engedelmet kért, hogy Szekerei kiaasaszoiiyt hazakísérhesse. Ha nem ismerném az öregnek caökönyöaségét gyanúsnak kezdeném a dolgot találni. Na d>- mindennél 'előbbre való, hogy a vészedéin elmiilt. Szekeres kisasszony megkapta a maga érdeklődőjét éa tői sem tűnt neki. hogv ennek az érdeklődőnek nincsen olyan szőke bajusza, mint ... VI. Tttlajdonképen nagyon bölcs és nemes cselekedetet vittem végbe. Megszabadítottam Herei bácsit a gazdaasszonyoktól és az iskolát Szekerei kisasszonytól. A JÖVŐ héten lesz az eljegyzésük. Ez ez háromhetes ismeretség utáni.., A legjobb a dologban, hogy Berci bácai szentül megvan győződve róla, hogv ő is ott volt a múzeumi képtárban, mikor a mi osztályunk is éa váltig erősíti, hogy éppen egy Etnbena képet nézegetett, mikor a kisasszony elhaladt mellette, Baekeres kisasszony viszont rendkívül gyöngéd ötletnek tartja a Herei bácsi részéről, hogy az iskola előtt ácsorgott miatta, akár egv sz.r. ilmea diák . . . Teremtöm. - én még mindig hadilábon állok a/ Asszírokkal és (iy in ka nyilván megint megfog bukni a szigorlaton. de igv becsapni sohse lehetett volna bennünket!