Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-10-02
részt gátja ugyancsak felemelésének. A magyar tisztviselői kar tehát nemcsak életmentő, hazafias tettel követel akkor, midőn a magyar középosztály Önvédelme címmel egyesületei alakit, amely oélul tűzi ki az ipar pártolását olykép, hogy a tagok tagsági dijából (csekély 2 kor. havonként) befolyó tökét gyárak alapítására ós művelt, öntudatos iparosok kiképzésén- fordítja és ezen egyesületbe való belépésre mindenkit megnyer, liánéin saját boldogulásának léte javulás;! nak útját is egyengeti, mert azáltal hogy egy művelt iparososztál] keletkezését elősegíti s így közvetve munkálkodik azon téves felfogás eloszlatásán, hogy az ipari foglalkozás megveteti és kiOSÍnylett volna, egy levezető csatornát nyit a hivatali pályára tolakodók részére és igy megment egy pályát a túlzsúfoltságtól. Azt hisszük, hogy ez a rövid elmefuttatás is elégséges arra. hogy meggyőzzön mindenkit ezen akció sziikBégessógéről és fontosságáról és ha hozzávesszük, hogy a tisztviselői kar szervezete kész kiinduló pontként kínálkozik, mert hisz a tervezett egyesület jóformán expositurája lenne annak, bár teljesen független és önálló amattól, akkor hazájának gyilkosa az. ki még tovább is késlekedik. Bárcsak megértené a tiszt viselőikar ezen eszme magasztos voltát, bárcsak tudatára ébredne erejének, mindenhatóságának és megvetné alapját erős elhatározással, BZivÓS kitartással annak, amin vezetőférfiak hiába töprengtek, megvetné ugy, ahogy eddig a világon soha. oly módon, hogy kifeszített mellel állhatna a történelem ítélőszéke elé. Bárcsak töltené el szivüket szent lelkesedés lángja és ragadná el hevük, jó példájuk és buzdításuk a középosztály minden tagját A tisztviselőikar sok szép. nemes példát szolgáltatott, már sokszor tanújelét adta hazafiúi szeretetének, önzetlenségének a nyomorúság 'közepette is. hiszszük. reméljük, hogy j most is kitart a szent cél mellett és nemzeti létének, jövő nagyságának alapján sikerrel IÖO; munkálkodni. Előre kehát, lel a teüre. hisz nem a sötétben járunk, a JÖVŐ nemzeti nagyság fáklyája világit az Hton ! ifj. Jókai Sándor. Egyházkerületi közgyűlés. Pápe, t!HM. assytsssbet -'7 M, — A dunántúli ev. ref. egyházkerület f. én rendes közgyűlését Pápán szeptember 27—89-én tartotta meg, Antid Uábor pttspök és HtgtdOs Sándor fögondnok elnöklete alatt. A gyűlés tagjai csaknem teljes számban jelentek meg. A közgyűlésről tudósításunk a következd: A püspök alkalmi imája után a főgonduuk rövid visszapillantással a zsinati tagok saerencsi's megválasztására és arra immár általánosan elfogadott állásfoglalásra, amelyet a kerület az 1848: XX t.-e. végrehajtása tárgyában elfoglalt — B közgyűlés tagjait szívesen üdvözölve. megnyitotta azt. A gyűlés tagjainak igazolása után a határozat képoeság megá IIapittatott. A tárgyalás megkezdése előtt Czikc Lajos a közgyűlés nevében igen szíves szavakkal üdvözölte Antal (iál)or püspököt abból az alkaloinliól. hogy a főrendiházba meghívatott. Kzntán Szt keres Mihály, Dózsa József és h'enessey Pongrác tanácsbirák az esküt letették, majd tudomásul vették a zsinati képviselők választásáról a aaavaaataaedó bizottság jelentését. Dr. Stgttdy F< reue ker. tanácsbiréi referálta a püspöki jelentést, amelynek nyomán Jókai Mórnak, a halhalál' n nevü nag\ iréutak, a kidtök királyának feledhetetlen emlékéi a kerület jegyzökönyvében méltó módon megörökítették. A püspöki jeleníts letárgyalása ntán Antal Gábor püspök állt* Ül szólásra és bejelenti, hogy dr. Darányi Ignác fÖldmivelésflgyi és dr. W'hissich Gyula közoktatásügyi volt miniszterek kormányrid \ ah' 1< lépésük alkalmából bucsusorokat intéztek hozzá, lierzeviczv Albert uj kultuszminiszter pedig leiratban tudatta miniaaterré történt kine\e/.tetés.'t. A püspök meleg szavakban mond köszönetet első sorban is az ülésen jelenlevő* dr. Darányinak, mindazon jóindulatú támogatásért, melyekben részeltette a kerületet, annak egyes egyházait S évi miniszterségének Úleje alatt. A közgyűlés lelkes helyeslése és UtalánOS éljenzése követte a püspök szavait, kinek további indítványán elhatározta a közgyűlés, hogy dr. Wla$ticJl-ho» köszönő éa He/zeviczy Albert miniszterhez üdvözlő feliratot intéz. Kantán Czike Lajos kir. tan ÍÖisk. gondnok • miniszterelnök üdvözlését indítványozta, mire egyhangú lelkesedés mellett elhatároztuk, hogy gróf Tisza István miniszterelnökhöz a következő táviratot küldik l leeztre : 1 lunálituli egyházkerületünk közgyűlése egv házunk méltánylandó közérdekei korul kitejtett működése iránt tisztelettel adózik es abban szereliesét. sikert. Istentől áldást kíván. A közgyűlés az egyházi köaélel minden ágára kiterjedő püspöki jelentési elismeréssel vette tudomásul. Kgyes hutát ozat ol igénylő pontjaira a következő határozatokat QOSta: Az 1848. XX. t.-e.. uiint alaptörvény szellemében valé> egyenjogúság kielégítése tárgyában a ui. kir. kormánnyal folytatandó tárgyalás és az ügy tovább fejlesztése tekintetében hangsúlyozni kivallja az egyházkerületnek az l'.Mil. évi határozatában is mar korábban elfoglalt a/.i.n álláspontját, hogy az isis. XX. t.-c.heu fogbill alaptőrvénynek a változott kor viszonyaihoz űa a mai helyzet igényeihez inért végrehajtását azokban a keretekben, amint azt a magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konventjének ás az ág. egyház egyeteminek azon bizottsága, mely a két pro*, egyházat köaöeen érdeklő ügyek feletti tanácskozás és javaslattétel Céljából szervezte! et t — közösen szerkeszteti emlékiratában részletesen kifejtettea Ilivel e/. az emlékirat a tárgyalás megkezdésének alapjául a vegyes bizottság által a miniszterelnöknek és a kultuszminiszternek i KI a' is adatott : megkeresi az egyházkerület ii konventet, hogy u tárgyalás tovább fejlesztéséi alkalmas mi'iilon szorgalmassá. A közgyűlés mig egyrészről őszinte sajnálattal búcsúzik Szász Károly sok éa nagy érdemekben elöregedett püspöktől, addig másrészről oszint-- örömmel üdvözli ti tódat, a magyar és a klasszikus irodalomnak szintén koszorús művelőjét : Baksay Bándoi t. A főgimnáziumban éa theoL akadémián a vizsgálók által észhdt jő ráad és szorgalom felöl örömmel értesült a közgyűlés. Püspök jelentéséből ugyancsak orommal értesült az egyházkerületi nönevelö intézet örvendetes fejlődéséről, mellyel ugy az egyházkerület megbízottja, mint az állainkonnany felügyelő ható— Khol van ni! Lám, bogj nem szeret Őnagysága. Iliz"iiv osan liest is más \ali az eszélie, akit szeretett valaha, akli s/.ersjt ma Is és akit elfeledni tnin képes még az uráé t sem. Lám, lám ilyen hál maga is. Olyan mint a tölilii. Nem szeret, ii• • in szeret, nem szeret! • . . Mit tehetett hat Aranka.- Még esak Noémit se tűrte maga mellett, nehogy azt higyje férje, hogv azt a cicát szenti is min öt. Inkább elzavarta maga mellől azt a kis ravasz tolakodót és ráfogta, hogy nem szereti, nem is szerette soha. Hej, pedig, volt idő, amikor a térje ura is szerette azt a kis állatot, inert hogy — emlékezzünk csak vissza, az szerezte össze a kél szerelmest, hogy lett lielolük vőlegény éa menyasszony, azután agy férj es leleeég. Aranka azonban igj is. agy is helyre egV Illeliyeiske lett, |l talllb.il felleli Se |éi lek már c>ak igy mondom, ha nem szíves, n hallgatják is.. Bogy nincs külömb asszony az egész földkerekségen se? Ks igaz is volt. Az • menyecskésen reugő-ringó janis, mely bajladoaó nádként, hol kínálja magát, hol meg visszavenné aal is. amit adni akart, az a ceeresznyepirosra érett mézes ajk. amelyikre már olyan teliedeteli tapadt a forró, ásabóditó eséik. az • habba ringé., kívánatos arc, ai • madárkacagáaBŐI hasonlatos nevetés, nem is igen talál! párjára sem ott. s.-m másik, sem a harmadik t. resa varm Den sem. Hat p is/.e. hogy boldog is volt. Anyuka, az öreg tiszteletes asszony, ugyan számlálgathatta a napokat, mig egy-két sor írás vetődötl onnan messziről, a kis jegyaönéasszony kezéből. Dehál azt SS Volt má( érdemes elolvasni az utóbbi időkben, az is egyforma voh mar mindig, telve megelégedésééi, boldogsággal. A kis litos szokta mondogatni uz öreg tiszteletes ur. Mintha elbinuénk neki. hogy egyszer se Ipityeredet! volna még el, ha egyébért nem is, csak azért, hogy a férje egyezer valamikor nem csókolta meg az egyik arcát ugy. mint a másikat. parancs, egy ostoba, egy értelein nélküli parancs, amit még elolvasni sem jó, eleget tenni neki meg é ppeli rosszabb a halálnál, inert biz a sem mOnd egyebet. Illillt bog] a királynak szüksége van emberre, hát tessék berukkolni egy kis — hadgyakorlatra. Na hiszen Arankának Ígérhetett a férje, mikor berukkolt, akármit, meg a piros papin s sem örvendeztette meg. hanem sírni sir! napokon keresztül, hogy alig is látott immár a szemi ml. Noémi a haszontalan kis cica. esak tűrte egy darabig a sok sírást-rivásl, de aztán o is megsajnálta kis gazdáját és hízelegve dorombolta körül. Az ám. hízeleghetett annak akármeddig, meg se látta. Csak tekingetett az iát egvszer csak nag] SZ< imoruság i mindig az ablakon át arrafelé, amerre gondolta, hogv vannak a kalonáék. A virágoknak volt jó dolguk, hogy mindig iitt volt az ablaknál Aranka, hát mindig csak okét gondozta, áp lta, agynap háromszor — ötSZÖr ÍS meglocsolta okét! SzegénV poZsgur.(1111 o l.i eddig rá se nézett, de ím most Illeg [mindig azt becézte. Olyan szálialoinraitléltéi is ez a pozegáraluia. Levelei olyanok, mintha egv ütötte fel tanyája! az Aranka szivében. Bizony a köny nem ugy gördült ki szeméből, mint ehogj szokás lóriéi nyárt napokon, hogy hetiken keresztül kell imádkozni, mig az égnek kötvi tartott barna saárnys alól megered a csurgatag eso. Orcája, szemei pirosak voltak, tekintete pedig IZomOrU, Bűnt maga a bánat, a feketébe öltözött gyász, Mi történt? sohase tudja azt az einbei. | »agy betegség támadta volna meg. bibirosókul»e SBokot! az ugy lenni, hogy valami lelketlen j ,n ' ,lt Mnüyen az ember arca — himlő után. ember csak tollat ragad, egy iv papili odafent a katonáéknál, aztán ir, kíméletlenül, haragosan, utoljára is mi keiül ki a kezei közülf KRV Ott besz. Igetett hozzá órákon át. S/.igeiiv po/sgáraltna, ugyan mit vétettél, hogv ilyen esimva lettél? —Hát en. mondd
