Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-09-18

XXXT. évfolyam, Pápa, 1904. szeptember 18. 38. szíiin. PA PA I L A POK Pápa rárM katóságának én több fápaA N aápa-ridekl egrPNHlptnek magYálaaitnM közlönye. »• • Megjelenik minden \ ii>i'inin|i. Szerkesztőség .lókai \l<>i-i11•;i 069. szám. Kiadóhivatal: fioldhcrg (iyulii pa|>irkcieskedéiM>, I'.". t.' Tfflirfitn aaiin 41. Felelőa szerkesztő: KÖRMENDY BÉLA. Klőlizelések tt hirdetési .lijak I lap I,i idéliivalalálmz kiildoinlők. A lap ára: agtaa awa IS kor., Mévra 8 k.. aezyaderra •! k Városfejlesztés. E i'iin alatt az utóbbi napokban Lovasa Zsigmond nagyváradi főmérnök adott ki egy kis tanulmányt, amely vékony (Uzetke osak, de nem kevésbbé értékes, meri sok gyakorlati tanácsot nyújt s ráolvassa a városokra, hogy nemcsak a pénz, hanem az érdeklődés, a megfontolás hiánya állja útját a helyes fejlődésnek. Ks igaza van. Sokszor tapasztalható, hogy nagyon sok esetben, a legfontosabb kérdések megoldásánál, nem találjuk meg azt az állandó érdeklődést, tevékenységet, buzgóságot, lelkesedést, helyes eszközük megválasztásai es a város fejlesztése iránt való előszeretetet, amelyeknek egyesUlniök kell, hogy a fontos kérdések jól és célszerűen oldassanak meg. A városfejlesztés körét az emli et! munka ngy határozza meg, hogy az magában foglalja mindazon intézményekéi, melyek a város közönségének szellemi, anyagi érdekeit előmozdítják ÓS a városnak széppé, nagygyá ós kellemessé tételére alkalmasak. Kz bizony elég tá^; definíció, de legalább belefér minden intézmény és berendezés, amelyet a közérdek megkövetel. Annak igazolására, hogj mily óriási anyagot ölel fel a város gépezete, (rovass Zsigmond felsorolja a városok legfontosabb felad.itait. Kzek : 1. Hely-, gyors és olcsó közigazgatás és rendészet. 2. Közegészségügyi intézmények: vízvezeték és csatornázás, köztisztaság, lakásügy, vásárterek, vágóhíd, müjéggyártás, vásárcsarnok, élelmiszer viz> u'álat és állomás, parkok és játszóterek, kórházak; városi (urdő, modern temető. állati hullaégető. .'{. Közlekedési mű vek : utak, utcák, burkolatok, közúti vasutak, hidak, közvilágítás, telefon, rendszeres utca- és bázszáinjelzés. árvédeleiu. 4 Kulturális intézmények: iskolák, nevelőintézetek, szinliaz. múzeum, kultúrpalota, szobrok, emléktáblák. 5. Közjóléti intézmények: mentő és! tüzoltóügy. ti. Jótékonysági intézmények: árvaházak, leleueliázak. gyermekotthon,szegényházak. 7. Közgazdasági tevékenység: vá-! rosi köziizeinek, gazdaság, idegenforjte lom és gyáralapitas előmozdítása, várqtfl takarékpénztárak. 8. Városi élei kellemeil előmozdító tevékenység Btb. De lássunk néhány tótolt. amelyek érdemesek a megszívlelésre. „Ahhoz, hogy valamely Város természetes és folytonos növekedése mellett helyesen fejlődjók, ahhoz első sorban egy városrendezési tervre van szüksége, melynél a közlekedési, közegészségügyi, közgazdasági ós művészi szempontok első sorban való érvényesülése mellett, azokat a financiális szempontokkal lehető összhangzásba hozzuk. Kinéz összhang Ug

t

> értelmezendő, hoarv a hazai vidéki városoknál túlzásokba ne menjünk nem* esak az anyagiak rovására, hanem kisebb várojokban ne vezéreljenek olyan szempontok és ne akarjuk mindazokat Óriási leküzdhetleil áldozatok arán létesíteni. •— amik egy világvárosnál ijrtm. de különben nem szükségesek. De ne is legyünk oly kicsinyesek, oly szük látkörüek és szűkmarkúak, hogy esak a mai helyzetet. felfogást, állapotot tartsuk szem előtt, hanem tekintsünk előre, számoljunk ;i jövővel, különben pótolhatlan hibákal követünk el. Csakis egy helyes programit] és a fentebb említett összes szempontok figyelembe vételével készített városrendezési terv alapján lehetséges az. hogy a legközelebbi 30—-50 évben minden városi mű, berendezés, építkezés helyesen és eélBZerüen beilleszthet'' a keretbe, melynél a meglepetésnek kellemetlenségeit kizárjuk. Lényeges es fontos közérdek kívánja tehát, hogy a városok az összes szempontok figyelembe vételével ós gondos előrelátással készíteti \ árosrendezési tervhez mielőbb jussanak, melyben a város jelen és JÖVŐ életének 8 fejlesztésének minden műve. berendezése, intézménye, építménye tervszerűen simán beleilleszkedjék. Minden város fejlesztésénél bizonyos rendszeri kell követuUuk, az intézményekéi kellő Borrendben kell megvalósítanunk, t'l. az utcákat állandó burkolattal nem célszerű addig ellátni, míg nincs csatornázásunk; ez utóbbi nincs helyeseu megalkotva, ha nincs vízvezetékünk. Klsö helyen mindenkor a közTÁRCA. \'M>'>. SZo|,telllh«r ÍM, Ml lí«gvon a tavasz V Azt kérdezed tőlem ' Szerelem ;i foldon, szerelem az éghen. Két szerelmes szívnek i'laő találkája. - vallomás kozt ajk az ajkra zárva Mint szerető anya leánygyérünkével, Vgy tesz a természet a sziinynyado f..|.|.|.-| Ág}» folt* hajlik, óvja, takargatja, Ajka mitttigasit mosolygva hallgatja. Kllt'ai a titkot, unt a lányka éhnn Nem mondana még el tenger kim-sokért sem, Aztán, hogy nogtiidja, gondos szel. tettel Legszebb ruhájaha öltözteti reggel, S együtt vár a vártra holdug gyerim ke\, I. • Az Mnél CBU i* agjaaál találja I .egazobhik ruháját a azt ulti magaia. Zulil neljem a szoknya, világos a IceüdS, (Télvíz idejében készült tm mi a kettő I Kzekho öltözik, kedvesét ugy varja 1 lobogó szivére, olelö karjáha. Kelőié álmodott. jöttét várja. lesi, Minden idegszála gyönyörrel van teli. Keble terhet kivan, vére vérre vágyik, Szuzi anyaméhe fogékonynyá válik. Szeret, i|„ kiilik, nemi •'• • I • - buba. Kínját egy fulmile utána zokogja. S szellő kerekeilik, elviszi a panaszt. I tján rózsaszínű, | u ros hajnalt fakaszt. Síelve megy, mégis, alig hogy ellebben, A várva várt ilju alakja megjeleli. Ilagyogo areával ráinusolyg a fold re, S ineli'g sugarával tartja alob Ive. Amit most éreznek gyönyörét • porcnak Nem adatott oddig leírni embernek. Ihieklö ],ae»irta szárnyain lihegve Kl-el kej.di néha, de megreki'il benne! Kz a lav.isz kéne. Színe bár halovány, Mégis megértheted. - Felelj most, oh leány Akarnál-e te is ilyen tavasai vetem Átélni lioidogan, édes szerelem!,,n " oh heszelj! Szavad hár gyönyör, vagy g,\ otreleni KII IIKIIII akarnia ha lg vagy lia m'inl Dr Nyikora József. A léghintások. A „r á i' a i I. a |i o k" e r e d e t i tű r e á j a. Irta Tanczer József. A léghinták vigan repültek a kintonui «los hangja linlletf. inilytt Sivolv bujtott, .1 Vi'll, ravitsz StToly, 'l'úrsa. .i fötOt lii.j'l Kati>i, OH. l"o;uttil ÍI t.illl népét, tllely megleli,n lllloy s/átulmti tolult oda n réghiotásáai.1. BTÜBIMU oda i íi.-111 Sivnlylio/ a kint i n 'ím tnellé is in, •o|

>

,'.,, |,/t,.: Nem ti'isiilt el a kasod? iin-o,! 8ÍVoly, :i \Í'II l'i>kii. r.iwisy.iil pislogott és «nttogra niiiii'ltii. Pénat •ilviiMink ntég m.i: - nem asabad, \iOgy ei l.islll ji in. K. 11 r> < ktv4ncaia.ii kérdeatt>: A|>i">> |i.n/t i l.esz kii/.te 5rog is, mondta és V lifjoll ll"/Zll B s/elll.\.|. \//ll|. mint ilki lielll akiirj.i ni 111< l.-i i s/el f-s/i || 'a int Q i | >/a|at. inejjiuntiitla a harangot, jeleav«», hogy a hinták megállnak éa lehnt ki-benaiUIani, Katiéi, a Miiiis liaju, ndft llfjrott ii/. allité. ili's/.káklni/, ,'s snilian inegiillitotta » liilitákal. A \io leor,'ii\ik kiugráltak, kiemelték » lányokat, akik nikogattak. Kann [le.li^ kiabált: I-'.-1 tí 111 í lessék! I lt klHiillilt lehet Ili II I i'llll I ! \ hinták i sakliamar megteltek, mikösben a/. nss/iin\, l'iiie-, aaedte a péuct, EHrne vob a j;.i/'la. ura \nlt a santu l'ir, miknf a/, ineolialt, ", a/, aaaaonj lett aa ur. Köténye alatt \<>lt egy kettiís aaeb váanoubol: aa egyikbe rakta a/ ajiti'• |o'nzt, a másikba a/. Sreget, A \én Si\ nlv megkondítottál isméd a ' repedt, roaadáa harangot, mely ágj aaoit, 'mintlia es, rejil.i/.ekini kanzát pengetnanak, mire IK.III'M. a viiié.s liaju, megindította a hintákat, |aatán lassan a kintorna melle ódajgott, FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az. egyedüli elismert kellemes izü természetes hashajtószer.