Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-08-07

0 Jobb a haji megelőzni, lia nines is a nyakunkon, mini akkor jajgatni éa kétségbeesni, ba már fojtogat is. Ami pedig a íüzoltú intézményi illeti. ennek fejlesztésére nézve, szégyenkezve valljuk be, a város vajmi keveset tett, sőt amit föltétlenül megtenni,' kellett volna, <>u is fukarkodott. Az ország minden városában, sől ma már majdnem minden kis községében is annyira fejlesztették ezt az intézményi, bogy feladatának minden körülmények k<">z<it! megfelel. Nálunk tisztán néhány derék ember áldozatkészségén nyugszik az egész, meg a vízvezetéken, mert ha 4 hivatásos tűzoltó csekélyke illetményéről van széi. azt leszavazzák könyörtelenül s mikor aztán kiül a veszedelem, az első pillanatokban nem áll kellé erő rendelkezésre. Ámde maga a közönség is közönyös ez intézmény iránt, holott minden épkéz-lábu férfiú, tagja kellene, hogy legyen a tüzultó testületnek, Imgy ez a testület megfelelhessen fontos hivatásának és nem volna szabad, Imgy kivonja magát senki a saját maga és polgártársai iránt tartozó kötelességteljesítés alól. Itt is tenni kell és pedig gyorsan, nehogy megboszuija magát a mulasztás és közöny, kivall nmsl. amidőn országos csapáskénl pusziit a határt nem ismerő elem. a tűz. l'AI'AI LAPOK. 1904. augusztus 7. folytonoi .-I taglalt súg kö/aut elrepült, Merte jábaa ea • nehéz küzdelem megváltotta jobb jövő éa az abban veid édea reménység dagasztja az .'let iskolájában járók kebelek De mar nincs vakáció! Bitten a mi kötelességünknek nincs röppentek ifjaink, örömmel eltelve sai vükben Késen legyünk a veszet elmek ellen : rtVakáció. K. M.i Ismert francia iró mondott, hogy az élet gondjai a gvarinek első iskolai föladatával kendődnek. Itt kezdődik a siker és sikertelenség váltakozása, az élet harca, az emberek győzelemmel és elbukással váltakozó versenye, mely már a gyermek lelkében is nyomokat hagy. elökéazítve azt a nagv habomra, mely azután nem végződik előbb, mint a mindent kiegyenlítő, jónak és rossznak egyaránt régetVOté lir OSÖndes világában. A tanév tíz honapja a szorgos munkában. ajkaikon vidáman hirdetik a saétoaaló diákság legédeaebb örömét: „vivant vaoationee" ..vívat vinatio"! Voltak ogyan a saétoaalók között bánatos arcok is. a kik ugyan csendesen és zajtalanul sompolyogtak al az itkolaházból I Szokatlan saerénységgel dugták al azt a közhasznú papiroat, amelynek neve B

biaonyitvány" I Ok spártai jellemek módjára homályban akarnak maradni. elviik ellen vau az érdenism ozaltal való dicsekvés! Nc foglalkozzunk e komor képpel, melynek különben is aa a tanulsága, hogy nem csupán link bűnhődnek az apák bűneiéit, de a liuk egy | iskolájára, ahol <sa évi hanyagaágának keaertt levét is a szülök isz-' Mert hát mireánk is szák meg, kiknek szive szomorúsággal telik el s egv elvesztegetett o-ztolldö kollségeit kell elviselniük ! Csak hadd vakációzzanak a diákok, hadd örüljenek a kedvaa otthonnak, aa erdő- • mezőink, a tahik méla csendjének ! Mi. n kik már kivénültünk az iskola falai közül, DC irigyeljük az o tiszta örömüket! Legyenek szilajok hisz szilaj volt az ifjúság minden időben! Ha mi nem itjoilhatunk meg. tűiként kívánhatnánk, hogy az ifjúság megvénüljönI A múzsák csarnokai csendesek lettek, a kapuk beaáródtak! Elbúcsúztak a kis és a vén diákok. Itt megálljunk csak egy rövid pillanatra! Szálljunk csak vissza amtiltha. midőn mögöttünk záródtak be az iskola kapui! A un tapasztalatainkból talán merít a néhány héttel előbb búcsúzott víg diáksereg is! Mennyi ábránd, mennyi édes álom fősz.ott szét a régi kapuzárás után. Az élet csutfátctte az ilju és a jó szivek ábrándjait, elbuktatván a nagyra termett. a boldogságra méltót, fényben, kegyben részeltetszünete! A közügyek emberének csak ugv in-m jul vakáció, mint a hivatalok, a szerkeaatőségek rabszolgájának, kinek a tilz.o nap. izzo nyár csak börtönön • néni a természet szépségeit feltáré nyájas kalauza! Azért csak vakációzzatok boldogan! Kljetck az ifjúság goiidt ilanságáv al. örüljetek a szabadságnak, melyei csak addig mondhattok magatokénak, inig írjak vagytok! Es ha néha komolyak akartok is lenni, gondoljatok aa élei nagy igyszer leaa kapuzárás! az élet iskolájának mindig felejtő, eleget sohasem tanuló vvii diákjaira szintén (elderül • nagy vakáció, akkor lesz az, hogv ha a halál, ez a komor, vén pedellus niegisenditi a végéra caöngetyujét, feltárja a nagy kaput, melyen tul egy laebb éa jobb világ végtelen és örök szabadsága fogadja a haza siető, de mar fáradt vándort. Kiléptünk az ajtón, jól tudva, hogy helyünket oj nemaedékek, ujabb és ujabb emberöltök foglalják el s mi vissza nem térhetünk többé! Ok csak ugy emlékeznek majd reánk, mint a hogy a diák ismeri elődjének a padba faragott nevét. Ennyit érnek néha müveink • kérdés, kiérdemeltük-e az élei nagv Vakációjának a halainak csendes, örök nyugodalmát i! Iskolai értesítők. (19QQ 1IIU4. tanév.) Izraelita elemi éa polgári iskola. Az értesítőt Sehor Árminnak a Deák Ferene születésének IUU eves évfordulója alkalmából laiven a silány at ÓS dioaŐségre érdemetlent A diák I (otl iskolai ünnepen elmondott beszéde vezeti be, saobáoaka szűk, de boldog világát aa élei szűr- ntelyei ugyancsak Seboraak „A nyelvtanítás ia a kesége váltotta fel! A -ok kétíves küzdelem biblia a zsidó iskolában- ciinü értekezese követ. feledtette a vidám, jó pajtátokat s velük együtt j.;

z értekaaáabes lapunk egy közleményével is az egész ifjúkori tfindérors/.ág.,|. Akinek Htja foglalkozik, azt alul van. hogy közleményünk amihegy oromnak tartolt, ment foltele. akinek torsaI | v ,• n rövid, épp oly felületes, amennyiben a magyar a völgyet juttatta. .jton lefele es soha- |„.|„.

r „

v

,.|

v rokonságát határozottsággal sem találkoztak több.-. Nagy a kik találkoztak, állítottuk, amely semmi ellentmondást nem akart azok nein voltak többe a regiek, a hajdaniak! tj,rni. Erre csupán az a inegjegv zébünK, hogy Kz az i ht - VakaciÓaÓ ifjak! - Nagy éppen az. értekezés irója felületes, amidőn ko/.leiskola ez! Öröme is van — de bánata is sok! 'menyünkről ilyesmit állit, mert no esak azt Semmit de Semmit sem ad ingyen, még SBImoodluk, hogy a magyar és héber nyelv, mint örömet is lemondatok árán szerezhetjük meg! i kclfti szarma/.asu nyelvek sokkal közelebbi rokon I ie hát küadéare vagyunk teremtve ugyebár Plsagbaa állanak egymeeboa, mint a héber és nemet — Mondjátok oaak! l'gvvaii! Küzdelem az elet ! nyelv, lehat a bibliái már ezért is helyesebb volna Ea acélozza az izmokat az élet komoly torna-1magvai ayelvrs forditaai. -• A statisztikai kimnkoló akácfákról hervadt levélkék hullottak az gammái hoBOBl és szeptember tizedikén, bgké Ingeborg kisasszony ölében fekvő szerelmes m-l több délután 4 órakor megérkaaem, Olel a velekre. korán elhervadt levélkék Ingeborg viszontlátásig István kisasszony otvneta tovább a Harcaa látván leve1 [ngaborg kieaaaiiiny huszs/.or is elolvasta, leit. Augusztus ;!. — Imádott angyalom 1 Még J húszszor is végig csókolta ezt a levelet Kom vette még csak egy hónapig kell várnunk, azután meg- i észre, hogy olyan rövid hogy olyan száraz . . . nyílik előttünk a inetiyország . . . Számlálom a,hogy olyan aztvtelen I . . • napokat... folytonosan rád gondolok. . sze- IU rétiekI . ., Most már bizonyos vagyok benne. hogy megkapom azt a/ állast amire taámitottam. Jövő levelemben mindent megírok . . . A gyönge szellő még egyet sóhajtott hervadt levélkeket vitte magával az Ingeimig (

.,

rv|V közeledik < kisasszony éléből, Kgv ideig törögtek a tóidon, azután tova iramodtak és el II Te már gyermekkorodban is első voltál [ngaborg kisasszony fehérbe öltöaött, Aranytőke haja ragyogott, mint a nap Mélyaéges kek szelnél merengve néztek H jövő boldogság.I felé. Látták az imádott férfiút, aki közeledik. . gésaen közel van mar. A JÓ barátnők ott sürögii k-torogtak körülötte ét el, i:v i.iii'.i lllllll. i. ...ii . . Iii Öltöztették buzgón a szop. boldog menyasszonyt, az árendás szerencsés leányát. Ebben a pillanatInin talán senki sem szerette őszintén, pedig a sok gyönyörű levél után Bar. za Ntván hárOBI

Ingeborg kitaesBOny máskülönben kedves baráthétig egy betilt sem irt a szerelmes Ingeborg

1 nojük volt. Kg) rétaük búsult, más részük irigykisasszonynak, három hét múlva végre megjött kedett Sói voltak közülök olyanok is, akik a levél .. az Utolsó, amit Ingeborg kisasszony egyenesei, a szivébe szerették volna beledütni Barcza Istvántól kapott. Rövid levél B

lig nyolc|**•' ft hegyet gombostűt, amivel a boldog uu sor ... d • benne volt a tiatal leány egész üdvös- j nyasszony szalagos ruháját összetűzdelték. I >,• mert ebben a levélben ki volt tűzve aaIvalamennyi édetez solygotl rá: valamennyi Ks meg történt az a csodálatos dolog, hogy sege sugarai i az eljegyzés várva várt napja. AllgUSZtUS J-l. Kedves lllgel.org! Értesítsd édes atyádat hogv eUegyaétünk szeptember tizedikén megtartható, Ha addig nem kapnál lev elet, ne ny ugiahinkoil jal. A jegygyűrűket ni i-| asszony legyen belőled' arccal, túláradó szeretettell gratulált. — Ki érdemli meg a szerencsé!, ha te nem arany óm? Tt arra születtél, hogv előkelő nemes közt ünk. Maradj mindig olyan boldog, mint ma! Vőlegényed szeressel! Ugy, ahogy éli szeretlek kedv es lllgeborgolll ! Ha jól, nagyon jól megy dolgod, emlékezz. I meg a te hű Kizsiki'drol. akinél jobban senki sem szelet ezen a földön! Igy ömlöttek a fogadkozások, igy áradoztak a magasataló bessédek [ngeborg kisasszony léié aki hófehér ruhájában, merengő arcával olyan volt épen. niiiit az angyalszárny it Mignon, amint ül és énekel a vak hárfás oldalán. Szive tele, v olt SSerelémmel éa arca ragyogott a büszkeségtol. IV. A régi almáriumon álló talpas óra régen elütötte mar a négyet De Bércet István nem toppant a szobába. Nem hozta magával a fényes aranykarikát. Barcza István nem jött. Helyette az öreg árendás lepett az ünneplők köaé Sápadt volt es a szemei ki voltak sirva. Nyitott levelet tart at a kezében es szótlanul át adta Ingeimig kisasszony nak. Ingeboig kisasszony félig olvasta fennhangon a levelet Tekintetes ||f ! Baroaa látván a törvénysaék fogházában ül. mint vizsgálati fogoly, N. I'. gróf aki régebben összeköttet, sóén állott családjával, vadat