Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-04-24

o PÁPAI LAPOK. |i'()4. április 24. sokat éa kereskedőkéi a Máv. alkalmazottjai hatalmaskodásai alól meg kell menteni valahára, IIa a Máv. főemberei lefoglaltak illatuknak igen sok kényelmet és javadalmazási és érzéketlenek voltak az alantas tisztek és alkalmazottak sorsát könnyebbé tenni, nehogy a főemberek kényelme és javadalmazása csorbái szenvedjen amiatt, ha a kisebbekre is kell áldozatni bozni, irántuk figyelem rnel lenni: ez esetben szét kell robbantani a hatalmi és kényelmi főtábort, hogy jusson szolgálati könnyebbités és jogos fizetésjavitás a kisebb embereknt'k is. I»'- azután ezekéi pedig a fegyel-| Éppen ezért osodálkogásunkal fejezzük ki a fűlött, hogv erkölcsi magaslaton állé intelligens emberek, a vasutasok sztrájkjai nem jogtalan és erkölcsi rend ellenes társadalmi bűnnek tartják, hanem politikai kérdéssé is téve, ezért utou-utfélen a kormányt szidják, hogy iniórl nem vette elejét az országos sztrájknak. Azouban az elfogulatlan adózó állampolgárok nagy tömege, mikor látja, hogy a kormány ugj is minden vonalon törekszik a hivatalnokok jogos igényeit orvosolni, akkor nem fog rálicitálni az esetleg erőszakos tulkövetelések elhamarkodott kielégitésére, annak heIveslósével. Mindennek meg van a maga metlenségból ki kell venni és

t

az állani- törvényes mja és módja, azt be kellett polgárokat meg kell a vasúti alkalma- volna a vasutasuknak is várni, mert a Kották sztrájkjaitól menteni. haza elleni helyrehozhatlan kárt és tlégenten a szegény legények áll-Ibiin 1 még a legvégső szükség esetén ták az embereknek utyát és azok tartoztál .sem szabad elkövetni! ták le az utasukat uton-utfélen hazánkban, süt a kelet népeinél ma is teszik ezt egész vasúti vonatokkal. Mösl íme A fíll píaCUtlk. megértük u XX században, hogy a ma (K.) Mikor nagy eszmék és nagy gyár államvasút alkalmazottai és alantas, tervek megvalósítása foglalkoztatja az süt mairasabb hivatalnokai is. mint elméket, akkor az apró-cseprő kérdések sztrájkolok letartóztattak az m-szág •

,

ii"'

,

sx sutba kerülnek, utoljára maradnak, területén levő ós ki tudja, hány száz- Azokkal nem érdemes foglalkozni. Hoirv * r"*s» ••zerre menő utasokat ós Bzállitást ve-1sürgősebbek volnának-e, mint amazok, szélynek, romlásnak lettek ki sok millió azzal megint minek volna vesződni? értékű árucikkeket. Igj vagyunk városunkban az élelmi Aki a társadalomban i becsületes piac rendezésével, munka, Bzorgalom és kötelességtudás I Pápa város az utóbbi években kéts teljesítés embere és aki okosan gon-1ségtelenül nagy alkotások megvalósitádolkodni tud; az a vasutasuk must vi-1sál vitte véghez, óriási áldozatokat hoseil dolgail ós főként az embertelen zott, hogy modern jelleget ülisiin; módot, melyei védtelen utasok elleniélelmi piacának rendezése azonban, elkövettek, u legjogosabb erkölcsi fel-1 amely pedig a legsürgősebbek egyike háborodással kell, hngv elítélje. nieri\u|na. elmarad! é-s tudja a .j<'

( ég, talán ha ezt nem icszi. akkui ne feledje, hogy Imég soká háttérbe szorul a többi tervbe a robbanó gyuanyagboz az égő kanócot vett építkezések és alkotások mellett szolgáltatja, melj neki is, seit az egész Többször foglalkoztunk mi is a piac társadalom jogrendjének kárára leend!Ikérdésével, meri hisz ez állandó napi kérdése volt mindig városunk közönségének, de eddig ennek megoldásara nem került a sor. Ép azóH újból sziikségesnek látjuk, hogy a figyelmei e kérdésre irányítsuk, mert hiszen ez összefügg a mindennapi élettel, sül szorosan véve városunk fejlődésének is főtényezüjekeiii szerepel. Az élelmi piac a város lakosságának éléstára. E tekintetben pe« dig nagyon sok kívánni valónk van. A piac berendezéséről, célszerűbb elhelyezéséről és különösen egy nagyobb szabású vásárcsarnok szükséges létesítésééül ezúttal nem is szidunk, meri ezek esak ujabb es nagy terheket rónának a város vállaira, melyek már amúgy is majdnem, hogy leroskadnak a meglevő súlyos terhek alatt Különben, ha vásárcsarnokunk volna, a tisztaság és rend tekintetében segítene esak főleg a mai állapotokon, egyéb tekintetben azonban nem igen javítana a helyzeten. Városunk, ugyanis az élelmi piac drágaságát tekintve, egj idő úta az ország legdrágább városai kiizé kezd sorakozni, a mi a lakosság megélhetését szinte lehetetlenné teszi Az élelmi cikkek behozatala a vámok és helypénzek miatt uines arányban az itteni fogyasztással, az ismét elárusítók pedig minden cikkből egyedáruságot csinálnak, a termelők által beszállított cikkeket már a városi vámoknál, süt gyakran a vámokon kívül is összevásárolják és a lügyasztól valóságos adófizető vazallusaikká teszik. I »e nemcsak a nyílt élelmi piac árai magasak, hanem a hus é-s zsirnemü is oly drága, hogy a szegényebb ember alig juthat hozzájuk. A marhahús árát 8 fillérrel, a borjúhús árát pedig 20 fillérre] emelték fel a mészárusok kilónként, éppen a mult héten. Még a zöldségnemü is borzasztó drága, a baromfiért meg hallatlan árakat követelnek. nézhesse szép arcocekajat, de bármennyire hízelgett is IL ki an a kijelentés, mégis végül kételkedni keadett, hogy ea aa oka a félje gyakori hasatérésének. Keadte figyelni a férjét, ügyelt ni H csakhamar észrevette természetesen, hogy Ti-t i-s/.niii mindig bemegy a félreeső hátsó zzobába • "ii a/, ódon urnával babrál. Li-li-bi kívánoataága felébredt, anéri a b-gfi-.i kinálkoaó alkalmat felhasználva, bátran beanrrnnt • hátsó szobába, belenyúlt aa urnába és keaében tartotta a tükröt, Mint a férje, I) is minden oldalról megnézegette aa iameretlen b'.liuii. • fejét törve, hogv mi leket. Eközben tekintete reáeseti az Üvegre • ekkor Imik sikoltással hőkölt bátra. Amit látott, egy idegen nőnek aa ártsa volt! Ilont már értette, hog) Titt-s/.tim miért lopónkodott be annyianor ide ütokban. Hűtlen lett komé • . máat aaeret! •), milyen gyaláaatoa árulna I Mennyire bitt pedig a hűségében! Savmoruan • egynttnl haragosan ült le a többi' - újból lángoló féltékenységgel mzett rá vélt vetélytáranöjére. Milyengonosaul, milyen gyűlölettel néz. rá "nos! <•/. a sötét szem ' Érthetetlen dolog volt, hogy a saelidlelkü TiU-aanna ilyen oeunyn, haragtól eltorzult aroba beleszeretett. Egondolatai közben egésaen tnegfeledkeaett az ebéd elkésaitéséröl, s a tétje, amikor hana tért, nagyon elbámult, hogy édes kis felesége nem sn-t akije barátságos üdvözlettel. HOSSZtt] keresés után v a földön ülve, - ügyi taobába len akaöl a hat isével a keaében. kiáltott rá az aeaaony felháborodva, amint megpillantotta, - tehát igy CSSJISI te Illeg tilg, inét. Ig\ OMlM Illeg. pedig még egv éve sincs, bogy a feleséged lettem. Mit akarni ezzel mondani V kérdeate TÍ-( l-SZIIIll, egeszén elképedve elle 11 haragos megaaólitáera. Mit akarok mondani? heveskedett a/, asszonv. Mióta szoktak feleséges elnbelek idegen arcképet rejtegetni a házukban t Ne, itt van, látni sem akarom többé ennek az utálatos asszonynak az arcát, akit jobban aaeretaa, mint a aaegény kis feleségedet, S konv áradt a szeméből. Li-H-bi, szivein SZelellne, lelkem szelne te. nem tudom, miről beeaélsa! kiáltott fel 'l'l-tl-s/.uiii kétségbeesve, inert az asszony köllVe egéeaen kihozta a sodrából Te ro-sz etnber! Zokogott a S/.egéllV LÍ-lÍ-bÍ. Más asszonyt szeretsz, pedig ezerszerte mtabb nálam. Hol a hűség, amit fogadtál? Minden esak hazugság volt! I>e l.i-li-bi, életem napja, hogy all beszélhetsz ilyen dolgokat? Nézz ide, hisz ez nz én aaegény, meghalt apámnak a képe. Az utcán találtam s azért rejtettem el az urnában, hogy el ne veeeiteem, OhÓJ kiáltott lel LÍ-lÍ-bÍ és a szeme villámot szórt. Olyan ostobának gondolsz, hogy egy térti képét nem tudóin megkülönböztet ni egy nőétől t ElTe már Ti li aaiimill is elhagyta a béketürés s öt Jiere múlva lobogó lánggal égett közöttük a házi perpatvar. Hangos eivódásuk zajára odalépett hozzájuk egy arra haladó pap — 0, gyermekeim! mondta n tisateletreméltó férliu, hogy engedhetitek át ennyire magatokat a haragnak. Van rá okom teleit.. Ti-ti-znnm. - A feleségein elvesztette aZ eszét s oly all dolgot állit, ami nem igaz. De I^ÍI/. sikogatott az asszonyka. Az uram egy idegen asszony kepei rejtegette ebben az urnában. Eakttaaötn, bogy a megboldogult apámnak az arcképe 1 Kiabált Ti-ti-satun. Mutassátok azt a képet, jiaranesolta a pap. l.i-li-bi odaadta neki s a pap komoly areCal tekintett bele a tükörbe. (Jyermekeim, mondta azután Innepies hangon. ne i'ivakodjatok tovább, inert egyitektiek sincs igaza. Kz egy szint papnak az ati képe. Magammal vianem s elteaaem a templom klliesei közé. S ezzel oltáv o/.ott, magával vi ve a tükröt. amely majdnem tönkretette l.i-li-bi én Ti-ti-enun boldogságát. F I E 0.